Pest Megyei Hírlap, 1994. április (38. évfolyam, 76-100. szám)
1994-04-09 / 82. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1994. ÁPRILIS 9., SZOMBAT A MŰK nyilatkozata Mint korábbi nyilatkozatunkban leszögeztük: a Magyar Újságírók Közössége történeti folyamatában és bonyolult összefüggéseiben szemléli a Magyar Rádióban történteket. Világosan látja, hogy az elbocsátottak közül kik, milyen módon és milyen mértékben akadályozták a rendszerváltoztatást. Ezért a MÚK továbbra is azt vallja, hogy a Magyar Rádió közszolgálati intézmény, amelynek több mint kétezer dolgozója van. A Közösségünkhöz tartozó 800 újságíró számára elfogadhatatlan próbálkozás, hogy a rádiósok egy csoportja és az őket támogató néhány szervezet, egyesület — békeidőben háborús helyzetet teremtve — meg akarja bénítani az ország tájékoztatására hivatott közszolgálati intézmény munkáját. A MÚK szolidáris a Magyar Rádió dolgozóinak többségével, akik hivatásukat kívánják teljesíteni. A Magyar Újságírók Közösségének Elnöksége Szabad György visszatekintése Jogrendünk megújult a négy év alatt Kulin: sikeres volt a véghajrá A tévéközvetítés megtépázta a parlament tekintélyét Az ellenzék február táján még úgy vélekedett: legjobb, ha a kormány a parlamenti ciklus végéig már döntó kérdésekben nem lép. Ennek ellenére az utolsó negyedév törvényalkotó munkája jelentős eredményeket hozott — mondta Kulin Ferenc, az MDF frakcióvezetője egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A törvényhozás négy esztendei munkáját értékelte Szabad György az Ország- gyűlés elnöke tegnap a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Beszédében elmondta, hogy a magyar parlament — a ciklusváltás idején — eljutott addig, hogy az új Országgyűlésnek nem kell mindent előírói kezdenie, hanem továbbviheti a megkezdett munkát. Ismertette a négy év eredményeit, elsőként kiemelve, hogy a parlamentáris demokrácia helyreállítása akadályok nélkül, folyamatként zajlott. Az átalakulást eredményező lépések, akkor teljesednek ki, ha a mindennapok gyakorlatába épülnek. A törvényhozás akkor jó, ha a jogállam folyamatos, a továbbiakban szükséges lehet a törvények módosítáHat párt — az MDF, az SZDSZ, az MSZP, a KDNP, a Fidesz és a Nemzeti Demokrata Szövetség — ismertette közjogi programját tegnap a szegedi József Attila Tudományegyetemen rendezett szakmai napon. A megegyező álláspontokról és a különbözőségekről Trócsá- nyi László egyetemi docens, az Alkotmányjogi Tanszék vezetője tájékoztatta az MTI-t. Mind a hat párt elismeri, hogy a kétharmados törvények intézménye nem vált be, indokolt e törvények csökkentése, illetve megszüntetése. Eltérnek viszont a vélemények a parlament szervezetét illetően. Az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz álláspontja szerint nincs szükség kétkamarás parlamentre, míg a sára és megúljítására. Tájékoztatójában Szabad György hangsúlyozta, hogy a magyar demokratikus jogállam épülete áll, a joganyagkészlet a legfontosabb pontokon kicserélődött, számos területen megújult. Bár nem sikerült minden törekvést megvalósítani, de sokkal több nem tervezettet teljesítettek, mint amennyi tervezett jogszabály elmaradt, továbbá néhány fontos törvény meghozatalára az Országgyűlésnek már nem maradt ideje. Ezt követően a házelnök megköszönte a háttérben tevékenykedő, de nélkülözhetetlen munkát végző főtitkárság és sajtófőosztály elmúlt négy évi erőfeszítéseit, majd átadta az Országgyűlés emlékérmét a sajtó idei kitüntettjeinek. D. Cs. KDNP és az MDF távlatokban elképzelhetőnek tartja a második kamara felállítását. A parlament ellenőrzési szerepének növelését ugyancsak valamennyi párt támogatja, csupán abban van köztük eltérés, hogy az milyen mértékű legyen. A kormányzó pártok szerint az ellenőrző szerep nem szorult háttérbe, ezzel szemben az ellenzéki pártok véleménye: valódi ellenőrző szerepet kell adni a parlamentnek, nagyobb hatáskört a bizottságoknak. A köztársasági elnöknek semleges, kiegyenlítő szerepet javasolnak a pártok, fontosnak tartják a függetlenségét. Nincs viszont egyetértés abban, hogyan történjen a megválasztása. Közvetlen választás híve az MSZP, a KDNP és a Nemzeti DemokTIB-tagozat a médiaháborúról A magyar médiában egy rendkívül bonyolult és elmérgesedett helyzet alakult ki. Ebben a kérdésben nem tartjuk szerencsésnek, ha belevonnak — döntőbíróként — különböző nemzetközi szervezeteket. Főleg azért, mert ezeknek a szervezeteknek nincs teljes áttekintése a belső helyzetről, és tájékoztatásuk sem tendenciamentes. Meglepetés számunkra, hogy a levitézlett rendszer médiaörökösei változatlanul ma is a régi szellemben bírálnak mindenkit és mindent, ami az igazi rendszerváltást előre mozdítaná. Azok féltik a sajtószabadságot, akik büntetlenül mondhattak és mondanak bármit, függetlenül igazságtartalmától. Különösen most tartjuk tisztességtelennek, amikor az ország a választásokra készül. TIB ’56-os tagozat intézőbizottsága Nagykövetek Boross Péternél Boross Péter miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta az Európai Unió tagországai budapesti misszióinak vezetőit, illetve Hans Beck nagykövetet, az EU magyarországi missziójának vezetőjét. A megbeszélésen Boross Péter kiemelte: az EU-felvételi kérelem benyújtása után a magyar kormány az elkövetkezendő időszakban következetesen azon fáradozik, hogy Magyarországot alkalmassá tegye a teljes jogú tagságra az Európai Unióban. Ehhez elsősorban a gazdaság és a jogalkotás területén van szükség további lépésekre. rata Szövetség, a többi párt a jelenlegi rendszer fenttartása mellett voksol. Eltérések mutatkoznak a pártok között a bírósági struktúrát, ügyészséget illetően is. Mind a hat párt szerint e kérdéseknek a rendezéséhez új alkotmány szükségeltetik. Megfogalmazását többségük a rendes parlamentre bízná, egyedül a Nemzeti Demokrata Szövetség szorgalmazza az alkot- mányozó gyűlés felállítását. Az alkotmány elfogadását valamennyi párt népszavazással javasolja. Egyezség tapasztalható az Alkotmány- bíróság hatáskörének szűkítésében is, erősíteni kell viszont az alapjogi bíráskodást. A KDNP szűkíteni szeretné az Alkotmánybíróság döntési kompetenciáját is. Meglepő volt eféle előzmények után az ellenzéki pártok együttműködési készsége, mely abban is megnyilvánult, hogy a törvények többségét átlagban 60 százalékos vagy még magasabb szavazati aránnyal fogadta el az Országgyűlés. Rendkívül aktív munka folyt, mutatott rá a politikus, ám a kampányidőszak alatti tévéközvetítés megtépázta a parlament tekintélyét. Ugyanis a feszített bizottsági munka Boross Péter miniszterelnök tegnap délelőtt hivatalában fogadta Nicholas Sárközy francia költségvetési minisztert. A találkozón részt vett Szabó Iván pénzügyminiszter. A jelenlévők nagyra értékelték a rendszerváltás óta dinamikusan fejlődő kapcsolatokat. Hazánk és Franciaormiatt gyakorta a fél- és negyedházas ülésterem s a határozatképtelenség alapján ítélték meg a képviselők munkáját a választópolgárok. Fontos javaslatok emelkedtek törvényerőre, így a feltétlenül meghozandó törvények közül: az Árutőzsdéről, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat. Az előbbi jelentőségét abban látom — fejtette ki vélemészág között a pénzügyi kapcsolatok igen élénkek és sokrétűek. A további fejlődés lehetőségét ígéri a francia tőkebefektetők magyarországi vállalkozásainak nagy száma, amely ma már megközelíti a háromszázötvenet, a befektetett tőke értéke pedig meghaladja a 400 millió amerinyét Kulin Ferenc—, hogy meghozatalával esélyünk nyílik Közép-Európa pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi központjává előlépni; az utóbbi pedig a magyar tudomány világban elfoglalt helyét hivatott erősíteni. Szükségszerűen meghozandó törvények is elfogadtattak — például: az erdőbirtokosság- ról vagy a pénzmosásról szóló. Terven felüli törvény volt a Magyar Gyógyszerész Kamaráról rendelkező, s pártközi egyeztetést kívánt a rendőrségi törvény. Örömmel mondhatom — zárta mondandóját Kulin Ferenc — mindkettő megszületett. N. V. Amerikába készül Jeszenszky Géza Jeszenszky Géza külügyminiszter a Los Angeles-i Holocaust Emlékmű Bizottság meghívására április 9—11. között Los Angelesbe utazik. A Külügyminisztérium Sajtófőosztályának tájékoztatása szerint a holocaust áldozatairól való megemlékezés díszvendégeként beszédet mond a város emlékművénél, előadást tart továbbá a World Affairs Council tagjai számára, és köszöntőt mond a Hollywoodi Református Egyházközség istentiszteletén. Visz- szatérőben, április 12-én előadást tart a bécsi Diplomáciai Akadémián. Eötvös Loránd emlékezete Eötvös Loránd halálának 75. évfordulója alkalmából tegnap koszorúzási ünnepség volt a Kerepesi úti temetőben. Az ELTE képviseletében Szabó Miklós rektor, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Halász Béla alelnök és a fizikai tudományok osztályának elnöke Nagy Károly koszorúzott. Eötvös Lorándot együtt említik Galileivel, Newtonnal és Einsteinnel — mondta Nagy Károly beszédében. kai dollárt. Az ötven legnagyobb Magyarországon történt külföldi működőtőke-exportőreink között Franciaország a negyedik helyet foglalja el. Nicolas Sárközy megerősítette a francia fél szándékát gazdasági kapcsolataink további erőteljes fejlesztésére. Pártok közjogi programjai A nép szavazzon köztársaságunk új alkotmányáról Az evangélikus egyház levele Tőkés Lászlónak Tőkés László királyhágó-melléki református püspök úrnak Nagyvárad Főtiszteletű Püspök Úr! Ez év március 20-i felhívására örömmel juttatjuk kifejezésre, hogy a Magyar Evangélikus Egyház készséggel és teljes erkölcsi súlyával támogatja a Romániában élő magyar ifjúság anyanyelvi oktatását és kulturális előmenetelét. Meggyőződésünk, egy anyanyelvi iskolahálózat kiépítése a legjobb biztosíték arra, hogy emberi jogából következően a fiatal nemzedék magyar nyelven mély'ed- jen el a tudományokban és nyerjen keresztyén erkölcsi tartást a hétköznapokban való helytállásra. Előkészítő felelősségteljes munkájukra Isten gazdag áldását kérjük. Tisztelő szeretettel Dr. Sólyom Jenő Szebik Imre a Déli Egyházkerület felügyelője püspök A Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöksége csatlakozik a romániai magyar oktatás ügyét támogató Felekezetközi Oktatásügyi Alapítványhoz, annak mind anyagi, mind pedig erkölcsi vonatkozásban megad minden tőle telhető támogatást. Erről a zsinat elnöksége nevében Hegedűs Lóránt püspök tegnap közleményben tájékoztatta az MTI-t. Az erdélyi történelmi egyházak elöljárói a Magyarországi Református Egyház Zsinatának eljuttatott szándék- nyilatkozatban egy felekezetközi oktatási alapítvány létrehozásának ten’ét határozták el, a romániai magyar oktatás- és iskolaügyet támogatandó. Az alapítvány célkitűzései között szerepel: a magyar nyelvű oktatás körülményeinek javítása, az oktatómunkát elősegítő anyagi háttér kialakítása, a szórványban élő magyar gyermekek beiskolázása és anyanyelvi taníttatásuk feltételeinek biztosítása az oktatás minden szintjén, továbbá az egyetemeken a tanárhiány enyhítése, a diákság anyagi körülményeinek javíta, a felnőttoktatás támogatása. Sárközy a kormányfőnél
