Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-07 / 55. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára: 13,50 forint T 1994. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ Nyilvánosházként működött a monori Betérd Panzió — derült ki, miután megszöktek a kényszerből ott tartott, Erdélyből toborzott „örömlányok”. (Cikkünk a 16. oldalon) KDNP Intéző bizottsági állásfoglalások A Kereszténydemokrata Néppárt egyetért a privatizáció következetes folytatásával, ám a magánosítás folyamatának lassítását kívánja annak érdekében, hogy az állami tulajdon értékesítése a mainál reálisabb árszinten történjen — így foglalt állást a KDNP intéző bizottsága tegnapi ülésén, ahol kiemelt témaként vitatták meg a privatizációval összefüggő kérdéseket. A párt vezető testületé áttekintette a privatizáció jelenlegi folyamatát, és egyúttal meghallgatta a kiküldött tényfeltáró bizottság jelentését, amely az elmúlt napokban — a sajtóban kiszivárogtatott részletek taglalásával — polémiát, sőt kisebbfajta politikai vihart keltett. (Folytatás a 3. oldalon) Kereszténydemokrata nagygyűlés Gödöllőn Meg kell mondani, mit akarunk iif Az egyetlen jövőbe vezető' út a kereszténydemokrá- cA eia útja — mondta Szakái Ferenc egyetemi tanár, a Kereszténydemokrata Néppárt országos intéző bizottságának tagja, a párt választókerületi képviselőjelöltje a tegnap délután a gödöllői művelődési központban rendezett nagygyűlésen. A fórum vendége volt Varga László, a KDNP alelnöke és Giczy György kereszténydemokrata országgyűlési képviselő. Varga László megnyitójában elmondta: az idei választás ugyan más lesz, mint az 1990-es volt, de a cél ugyanaz maradt: tovább kell haladni a demokrácia útján. Giczy György rámutatott: a társadalomnak sokkal erőteljesebben kell fellépnie a '94-es választásokon, meg kell mondania, hogy mit akar. Az elmúlt ciklus ugyanis nem volt elég arra, hogy bizonyos kérdések tisztázódjanak. Szakái Ferenc szerint a kereszténydemokraták úgy politizálnak. hogy látják, elismerik a bajokat, azonban rámutatnak arra is, hogy nem minden kétségbeejtő, vannak reményt keltő jelenségek. A mi reményünk igazi remény, amelynek alapja a magyar emberek értelme, életkedve, akarata és szorgalma — áll abban a füzetben, amelyet Remény címmel adtak ki erre az alkalomra, mintegy alátámasztva a gödöllői képviselőjelölt szavait. A politikus hangsúlyozta: az országgyűlési képviselőnek az a dolga, hogy igyekezzék megteremteni a törvényes kereteket ahhoz, hogy a településeken mindegyik társadalmi csoport minél jobban kihasználhassa lehetőségeit céljai megvalósítására. K. M. Nem fél a rendőr a bűnözőitől Kónya Imre belügyminiszter szombat délután a pestszentlőrinci MDF-szervezet vendégeként lakossági fórumon vett részt, melyen bemutatkozott a 26-os és 27-es választókerület két MDF-es országgyűlési képviselőjelöltje, Hunyadi István és Demeter Ervin is. A belügyminiszter a közbiztonságról és a rendőrség munkájáról tartotta meg előadását, a képviselőjelöltek pedig már a közelgő választásokra vonatkozó kérdésekre adtak választ. A belügyminiszter hangsúlyozta: törvényesen, de határozottan fellépő rendőrségre van szükség. Ma már szerencsére nem tapasztalhatjuk azt, ami még 1993-ban előfordult, hogy a rendőr fél a bűnözőtől. Nyílt társadalomban, nyílt határok között élünk, mondta Kónya, és ez a nyíltság kedvez a bűnözésnek és a külföldről beszivárgó bűnözőknek: annál figyelemre méltóbb, hogy a magyar rendőrség fogta el azt a Magda Marinkót is, aki egy nemzetközi bűnbanda kulcsfigurája volt. (Folytatás a 3. oldalon) Bűnbánat Mélyen megérintett, amikor értesültem arról, hogy II. Alek- ttzij orosz pátriárka megkövette a magyar népet azért, mert a Szovjetunió 1956-ban eltiporta a forradalmunkat. Őszintén megvallva, nem számítottam ezen megnyilatkozására. Nem azért, mintha bármi okom volna is kételkedni abban, hogy őszentsége valóban sajnálja a történteket. Inkább talán azért hatott rám a meglepetés erejével a nyilatkozat, mert sohasem gondoltam, hogy éppen az orosz ortodox egyházra kellene neheztelnie a magyar népnek az ’56-ban történtekért. Még csak nem is a kiskatonákként hazánkba vezényelt számos tagjára. Hiszen — közismert — sokan közülük azt sem tudták, hogy Szuezi-csatornánál járnak-e vagy a Dunánál. Ők is éppen úgy szenvedtek a kommunista eszmét hatalmuk megtartására fölhasználó pártvezetők uralmától, mint az orosz vagy a magyar egyház, illetve nép. A pátriárka ennek ellenére mégis szükségességét érezte annak, hogy bocsánatot kérjen. Ő, akit az általánosan elfogadott erkölcsi normák szerint nem szoktunk ’56 bűnösei közé sorolni. Azt hiszem, éppen ez volt az oka annak, hogy szavai mélyebb hatással voltak rám az általában szokásos diplomáciai udvariassági formuláknál. De azért is voltam a megszokottnál fogékonyabb az egyházi vezető szavaira, mert azt mondta ki, amit sokan oly’ régen várunk — némely hazánkfiától. S ha ezek a bocsánatkérések elhangzanának, bizonyára sokakat megindítanának, s számosán volnának hajlandók elfelejteni a sérelmeiket, s megbocsátani a bűnelkövetőknek. Az igazi bűnbánat persze nemcsak szavakból, hanem cselekedetekből is áll: a bibliai történet szerint az új életet kezdő fővámszedő vagyonának a felét a szegényeknek adta, s akiktől valamit elperelt, négyszer annyit adott a helyébe. A bűnbánat gyakorlása azonban még szavakban is roppant nehéz. Alázat szükségeltetik hozzá. Van, aki inkább a halált választja. Pedig, meggyőződésem, hogy a magyar nép döntő többsége senkinek az öngyilkosságát nem kívánja, kész megbocsátani. Csak már elhangzana az a bocsánatkérés... Hardi Péter Több száz méter hosszú zászlófolyam tekeredett szombat délután a Parlament előtt; a zászlókon gyermekek nevei sorakoztak, olyan gyerekek nevei, akik háborúban vesztették életüket. A megemlékezést Patricia Montadon asszony, a Gyermekek a Béke Megteremtői Mozgalom kezdeményezője. a Magyar Békeszövetség és a Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom szervezte. Montandon 1986-ban San Franciscóból indította útjára az első zászlót. Azóta több mint 200 zászlón, 86 országból több tízezer áldozat nevét örökítette meg. Most a II. világháború során meghalt magyar gyerekek nevei kerültek fel a zászlóra. Talum Attila felvételei Balladamondók Nagykőrösön A költészet ünnepnapja volt § Tegnap kora délután a dijak ünnepélyes átadásával zárult a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban az V. országos Arany János balladamondó verseny. A kétnapos rendezvényen csaknem 120 diák lépett fel, a zsúfolásig telt színházterem hallgatósága előtt, képviselvén az ország legjelesebb gimnáziumait, szak- középiskoláit és szakmunkás- képzőit. Szép számmal érkeztek továbbá Arany költészetének szerelmesei a Felvidékről, Erdély számos településéről és Kárpátaljáról. Ilyen sok-sok izgalommal és szépséggel teli kulturális rendezvényen ritkán van az embernek alkalma részt venni. A találkozó nagyszerű eredményeket hozott — hangsúlyozta zárszavában Bánjfy György ■ országgyűlési képviselő, a zsűri elnöke, majd így folytatta: — Színészi ösztöneimmel fel tudtam mérni, milyen óriási hatást tett, lenyűgöző és dermesztő csendet tudott teremteni a szereplők jónéhány produkciója. Nagy öröm volt a szépség, a tehetség megcsillanása mindenkinek, de legnagyobb öröm azoknak, akiknek szívéhez közel áll a versmondás ügye. Örömhírt mondhatok — jelentette be a zsűri elnöke —: Idén először az ország valameny- nyi Arany János nevét viselő általános iskolája is versenyre hívta egymást Arany költészetéből. Nagy öröm, hogy mostantól 3 évenként újabb rendezvényeken áldozhatunk a költészetnek. így lesz majd igazán Arany János itthon: Nagykőrösön. És így lesz igazán otthon: a szívünkben — mondotta búcsúzóul Bánffy György. . (Folytatás a 8. oldalon) A tavasz 450 MHz-en érkezik... ^ ...szenzációs jó hírekkel: Olcsóbbak a készülékek. Olcsóbb a belépési díj. Március 1-től típustól függően Március 1-től vidéken (teljeskörű szolgáltatással) 5-45.000 Ft-tal csökkentettük árainkat. csak 35.000 Ft+ÁFA belépési díj - ebből 10.000 Ft kamatmentes hitel. Olcsóbb a beszélgetés. \ "JjD Március 1 -tői a a 450-es hálózaton — belüli beszélgetéseknél a hívott fél nem fizet. Balatonvilúgos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: (06 60) 127100 Békéscsaba: 5600 Gyóni G.u.21. Tel.: (66) 447-W Rádiótelefon :(06 60) 384000 Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977 Rádiótelefon: (06 60)327088 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A. Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 327800 Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327400 Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46)411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93)310-460 Rádiótelefon: (06 60) 327408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327900 Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4.Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327600 Székesfehérvár 8000 Várkönít44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327200 Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377000
