Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-05 / 54. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 5.. SZOMBAT Színház Godot-ra várva Csaknem harminc esztendővel a magyar bemutató után ismét színpadra került a Nobel-díjas Sámuel Beckett Godot-ra várva című drámája. A darabot ezúttal a Művész Színház állította színpadra Darvas Iván rendezésében. A Nagymező utcai premier szereplői: Garas Dezső (Estragon), Darvas Iván (Vladimir), Bubik István (Pozzo) és Iglódi István (Lucky). Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Gyémánt László festőművész. A dráma jellegzetesen a cselekvés és cselekmény műfaja. A mozdulatlanságról, a cselekvés hiányáról nehéz drámát írni, de Csehov óta tudjuk, hogy nem lehetetlen. És ezt igazolja Beckett drámája is, ha ugyan nem tűnik blaszfémiának az ösz- szehasonlítás. De hát kicsoda ez a század elején, jómódú ír polgári családban született író? Megkerülhetetlen, hogy fel ne idézzük a jellemzésére csaknem mindig felhozott példát egyik híressé vált interjúrészletéből: „■— Ön angol, Beckett űr? — Épp ellenkezőleg.” Sajátosan becketti válasz — kicsit nyegle, kicsit cinikus, s benne az abszurd fintora... Nos, ez az ember írja meg minden eddigi különösebben említésre méltó irodalmi előélet nélkül, 42 éves korában, önmaga céltalan és hiábavaló várakozását. Hogy mire, kire? Hát Godot-ra. Hogy kicsoda is a soha meg nem érkező Godot, azzal maga Beckett sincs teljességgel tisztában. Egyik amerikai rendezője meg is kérdezte tőle, mit jelképez ez a titokzatos alak? — Ha tudnám,-meg- mondtam volna magának a darabban — hangzott a válasz. Godot-t felismerni tehát a mindenkori rendező joga és szabadsága. A Godot-ra várva elbeszélhető cselekménye ' röviden a következő: egy valószínűtlen tájon (Darvas Iván felfogásában a magunk szemétdombján) egy kiszáradni látszó fa tövében két csavargó, Estragon és Vladimir vár Godot érkezésére. Azonban hiába várnak rá reggeltől estig, helyette egy furcsa páros, a földi élet hívsá- gaival kérkedő Pozzo és megalázott szolgája, Lucky érkezik, majd késő este egy kisfiú hozza Godot üzenetét: ma nem tudott, de holnap biztosan eljön. A komédia második részében nagyjából megismétlődnek az események, de Pozzo időközben megvakult, szolgája pedig megnémult. Késő este pedig ismét megjelenik a fiúcska Godot hasonló tartalmú üzenetével: ma nem tudott, de holnap biztosán eljön. S bár ezzel a darabnak vége, tudjuk, hogy ez a komédia soha nem fejeződik be. Minden és mindig ugyanúgy következik be. Akiben reménykedünk, aki változást hozhat, soha nem érkezik meg, az ember pedig önmaga erejéből képtelen segíteni magán. Nem is tartja érdemesnek megkísérelni, hiszen minden tette hiábavaló. Csupán a megszokás lendíti előre napjait. Az ember mitikus hite és reménye pesszimizmusba fullad. Négy csodálatos kvalitású színész emeli feledhetetlenné a Művész Színház produkcióját, amelynek filozófiája viszont alighanem a legteljesebb feledésre méltó. Paizs Tibor Tavaszi fesztivál Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivált — amely az Európai Kulturális Hónap programjaival bővült — március 11 -e és április 2-a között rendezik meg. Az Európai Közösség 1991-ben ajánlotta fel Budapestnek, hogy legyen az. 1994-es Európai Kulturális Hónap házigazdája. A nyitó hangversenyen, melyet a Magyar Állami Hangversenyzenekar ad, március 11-én lesz a Budapest Kongresszusi Központban. A fesztivál keretében koncertezik — többek között — a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Componensemble, a Debussy Vonósnégyes és a Kijevi Fiúkórus. Több budapesti színház új bemutatóval jelentkezik. Lesznek külföldi fellépők, például Berlinből a Heb- bel-Theater. Érdekesnek ígérkezik a III. Nemzetközi Főiskolás Színházi Találkozó, ahol bemutatkozik például a londoni, a pozsonyi valamint a marosvásárhelyi színművészeti főiskola. Külföldi sztárok is érkeznek: Anatolij Va- sziljev orosz és Andrzej Wajda lengyel rendező. A több mint harminc képzőművészeti kiállítás közül legérdekesebb a Magyar Nemzeti Galériában (március 11-én) nyíló Csontváry műveit bemutató tárlat, valamint a Budapesti Történeti Múzeumban megrendezendő Hundertwasser- kiállítás ígérkezik. A programokban egyébként húsz ország mintegy ezer művésze vesz részt. A fesztivál vendége Lisszabon, amely idén Európa „kulturális fővárosa”. A Budapesten folyó eseményekkel párhuzamosan néhány vidéki városban — így például a Pest megyei Gödöllőn és Szentendrén — is gazdag fesztiválprogram várja az érdeklődőket. (juhász) Szalay Etelka ikonjai Érden Elszakadás a mindennapitól Az Érdi Polgárok Népfőiskolája fontosnak tartja, hogy ne csupán tanfolyamokat, előadásokat szervezzenek, hanem olyan közéleti rendezvényeket is, amelyek egy időre elfeledtetik az emberekkel mindennapi gondjaikat. Különösen most nagyböjt idején fontos, hogy együtt legyünk, választ keressünk a magánéleti és társadalmi problémáinkra. E szavakkal köszöntötte az egybegyűlteket Szedlacsek Emília az Érdi Polgárok Népfőiskolájának titkára, Szalay Etelka üvegképfestő, népi iparművész kiállításának megnyitóján Érden, a Polgárok Házában. A bevezető után rövid zenés, verses műsor tette a megnyitót ünnepélyessé, majd dr. Szacsvay Éva muzeológus megnyitotta a kiállítást. — Amit a kiállításon láthatunk — mondotta —, Szalay Etelka saját művészi programjának üvegképi megvalósítása; kutatások eredménye és megbízható (naiv-) előzAnya gyermekével (üvegfestmény) mények megközelítési kísérlete. Ez a kísérlet az üvegkép egyszerű és teljesen megkötött képi anyagából kiindulva, saját autonóm alkotás létrehozására irányul, amelynek lépcsőfokait a kiállítás képein követelhetjük nyomon. A kötött szerkezetek és színvilág felbontásának kezdő lépései a színekre és az ábrázolást körülvevő dekorációra irányulnak. Az egyházi üvegfestésre jellemző színszimbó- lika átalakítása, illetve az attól történő elszakadás már új érzelmek, szimbólumok megjelenését eredményezi. A virágdíszítmények saját stílusuk bemutatásásra — szolgáltatják Szalay Etelka számára is az első lépéseket a hagyományos formavilág felbontására. A dekorációs hagyomány arzenáljából a finom, szecesz- szióra emlékeztető vonalvezetés és növény-ornamentikát választva az egész mű képes teljes stílusváltozáson keresztülmenni. Az ikonológiai választásoknak személyre vonatkoztatása valószínűleg szintén stílust teremtő erő. Ez azonban még erősen kapcsolódik a kapott, kész ikonhoz, és ez természetes, út az egyéni, személyes, vallásos érzés egyszerű kifejezéséhez. (A kiállítás 1994. március 14-ig tekinthető meg Érden a Polgárok Házában.) Juhász Klára Kiadvány a muzsikáló faluról Húsz év Solymár kórusaival A 80 éves Szokolay Bálint és az ünneplésére felsorakozó 150 tagú solymári összkar Szokolay Bálint „Húsz évem Solymáron a zene és a természet tükrében ” című szép kiállítású füzete valójában egy muzsikáló falu krónikája, amely az Apáczai Csere János Művelődési Ház kiadásában jelent meg. A fotókkal és dokumentumokkal illusztrált kiadvány gerincét a ma 86 esztendős zenepedagógus és karnagy naplórészletei adják, melyekben Solymár nagy múltú kórusairól, valamint az általa alapított kórusok tevékenységéről és sikereiről számol be. Szokolay Bálint (Szokolay Sándor zeneszerző édesapja) 1977-ben költözött a Budapest környéki településre. Választásában döntő szerepet játszott, hogy Solymáron akkoriban három kórus működött, így a nagyhírű orosházi kórus karnagyának nem kellett attól félnie, hogy az életének értelmet adó kórusélettel megszakad a kapcsolata. A solymáriHagyományőrzőAsz- szonykórus, a Férfikar és az Ifjúsági énekkar mellé Szokolay Bálint már 1978-ban megalapította saját gyermekkórusát Kempelen Tünde, a művelődési ház akkori igazgatónője kérésére és segítségével. A mintegy ötven tagú együttest négy éven át vezette. É korszakról beszámoló naplórész- let egy repertoárját folyamatosan gazdagító, sikeres fellépésekben, kitüntetésekben gazdag, és az ország gyermekkórusaival kapcsolatait kiépítő együttes tevékenységének krónikája. Miután a virágjában lévő gyermekkart a helyi iskola átvette, Szokolay Bálint 1983-ban az iskoláskorból kinőtt egykori kórustagokból saját női kart alapított és vitt sikerre. Egyházzenei repertoárjuk kifejlesztésével új színfolttal gazdagítva Solymár zenei életét. S közben Blazsek Andrea segédkarnagy személyében kinevelte utódját a női kar élén. így tavaly, mikor a 10 éves fennállását ünneplő kórus éléről visszavonult (bár azóta is részt vesz munkájukban) nyugodt lehetett, hiszen a példájából hitet, kitartást, meg nem alkuvást és lelkesedést megtanuló solymári muzsikusok is magukénak vallják Szokolay Bálint ars poeticáját: „A tüzet nem hagyjuk kialudni!” (veszelszky) Beszélgetés Gelencsér Katalinnal A társadalom a családdal kezdődik A Művelődési Intézetben idén adták át első ízben a Novák József-emlékérmet, melyet eddigi kiemelkedő munkájáért Gelencsér Katalinnak, az ÉLTE Tanárképző Főiskola tanárának ítéltek oda. Novák József a magyar népművelés egyik legmeghatározóbb alakja volt. Bár orvosként kezdte tanulmányait, mindig a történelem, a régészet és a tanítás volt a szenvedélye. Tudományos munkái és az oktatás mellett ő indította el a népművelőképzést a magyar tanítóképzőkben. A Népművelési Intézetben 1957 óta foglalkozott továbbképzésekkel, és létrehozta a kiegészítő szakmai vizsgát. Nevéhez fűződik az oktatók-kutatók tanácskozásainak megrendezése. Nyugdíjba vonulása után is segítette az intézet munkáját. Számára a népművelés a szó szoros értelmében véve hivatás volt. A Népművelési Intézet emlékének adózva hozta létre a róla elnevezett díjat, amellyel minden évben azoknak a munkáját ismerik el, akik kiváló teljesítménnyel szolgálják a köz- művelődés és a népművelés ügyét. A szakkuratórium úgy döntött, hogy az emlékérmet először dr. Gelencsér Katalin kapja meg; ő vette át Novák Józseftől az egyetemen a népművelés tanítását is. Gelencsér Katalin tizenegy évvel ezelőtt létrehozott egy családpedagógiai tábort, amelynek tagjai megpróbáltak segíteni a hozzájuk forduló szülőknek. E Az emlékérem Novák József arcmásával Művelődési Központ igazgató-helyettese voltam. Ezek után látom, hogy mi az, amit eddig nem tanítottunk meg, pedig kellett volna. Elkészítettem egy tantervet műveló'désszervezó' szakra, amely egyszakos, hároméves képzést igényel. Idén már a harmadik évfolyam tanulja sikeresen... Nem igaz, hogy nincs szükség népművelőkre, igenis nagy szükség van, de jó népművelőkre, Magyarországon.. Maród Andor, a kuratórium tagja az ünnepélyes díjátadáson elmondta, hogy Novák József is, ha élne, bizonyára Gelencsér Katalinnak ítélné oda a díjat. Folytatásként tervezik egy pályázat kiírását, amelyen fiatal népművelők és egyetemi, főiskolai hallgatók vehetnének részt népművelési tárgyú pályamunkákkal. így a kezdeményezés teljes lehetne, és Novák József életműve beépülhetne a magyar közművelődés legjobb hagyományai közé. * S.A. csapatban ugyanúgy dolgozott gyermekorvos, mint lelkész, tanító vagy polgármester: Mindegyikük más-más oldalról ismerte a családot mint intézményt-. A táborokból hamarosan Nyári Egyetem lett, mely ma már nemzetközi, hiszen külföldi előadók is részt vesznek a munkájában. E tábornak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ad otthont, az idén immár hatodik alkalommal. Központban Az ember és a család áll, s olyan fontos kérdésekre keresik a választ, melyek szinte minden családot érintenek. (Pl. Hogyan nő az anya szerepe a családban? Hová lettek a nagymamák? Van-e a gyermekeknek gyermekkoruk? Mivé legyenek a mai serdülők? stb.) — Fontosnak tartom ezt a Nyári Egyetemet — mondotta Gelencsér Katalin —, hiszen olyan emberek vesznek benne részt, akik naponta tartják a kapcsolatot a családokkal. Az ő tőkéjük a bizalom. A szabad tanulási fórumok szervezéséért kaptam a díjat, amit én egy kicsit emberségdíjnak is gondolok. Ez az „élni és tudni öröm” díja. Arra á kérdésemre, hogy hogyan jutott el idáig a pályán ezt válaszolta: —Tizenhét évig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítottam, majd Gödöllőn a
