Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-05 / 54. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. MÁRCIUS 5., PÉNTEK 9 Kerettanterv a katolikus iskolák számára A múlt értékeivel az ismeretlen jövőbe A három évvel ezelőtt lezajlott rendszerváltás eredményeképpen lehetőség nyílt az új egységes magyar közoktatást keretbe foglaló tanterv kidolgozására. E folyamatba kapcsolódott be idén tavasszal a katolikus egyház is, amely négy munkaülés keretében készíti elő a tanitói- nevelői intézményei számára használható új kerettanter- vet. A főbb gondolatokról a hétvégi, sorrendben harmadik, Máriabesnyőn megtartandó ülés egyik szervezőjét, Farkas István atyát, a Kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatóját kérdeztük. — Egy oktatási intézménynek több ezer év kultúráját kell átadni néhány év alatt egy újabb generációnak. Emellett olyan új korosztályokat kell „feltarso- lyoznunk”, akik abban a világban élnek majd, melyről ma még fogalmunk sincs, így elmondhatjuk: ma kivétel nélkül minden iskola egyfajta feszültségben él. A legpontosabban meg kell válogatnia a kultúrtörténetnek, a tudománynak, műveltségnek a fontos értékeit, s azokat kell továbbadni a jövő generációinak. — 1990-ben .nemcsak az országra virradt rá a szabadság, hanem a magyar oktatásügyre is. Ám ugyanaz mondható el az utóbbi területre, mint ami a politikára is igaz: tanulnunk kell a demokráciát. A legfontosabb az, nehogy a kényelmesebb utat választva — ismét valamiféle egyeduralmi szabályozót érvényesítsünk az oktatásügyben csak azért, hogy az új. a sokszínű kidolgozásnak fáradalmaitól mentesüljünk! — Ezért is vállalta fel a művelődési kormányzat a tantervi szabályozás hosz- szabb, többlépcsős változatát? — Három lépcsőben tervezi kidolgozni a szakirányítás a diákokhoz eljuttatandó tantervet. Ami a jogalkotást és a gyakorlatot illeti, megállapítható, hogy míg a törvény szintjén könnyebb volt megegyezésre jutni, addig az értékrend felvállalásában már sokkal nehezebb a konszenzus kialakítása. Az egységes magyar közoktatásból a helyi tantervekig az úgynevezett keretdokumentumok fogják jelenteni az áthidalást: ezeknek a „félkésztermékeknek” kell aztán segíteniük az egyes iskolákat abban, hogy az egyházi sajátosságokat is figyelembe véve megalkossák a kerettanterveiket. E ponton kapcsolódik be a katolikus egyház is a folyamatba... — Mikor kezdett el az egyház foglalkozni a saját kerettantervének a kimunkálásával? — 1993 májusában Katona István váci segédpüspök, a Katolikus Iskolák Főhatóságának püspökelnöke eljuttatta valamennyi intézményünk fenntartójához, illetve vezetőjéhez a Magyar Katolikus Püspöki Kar felhívását annak érdekében, hogy legyenek segítőink ők is a kerettanterv kidolgozásában, így jött össze az a csaknem százhúsz, résztvevő, aki elsőként november közepén tartott munkaülést Máriabesnyőn. Külön köszönet illeti a váci püspökség vezetőjét, Keszthelyi Ferencet a színhely biztosításáért. — A négy munkaidős eredményeképpen könyv is születik a katolikus iskolák számára? — 1994. májusában szeretnénk befejezni a kerettanterv kidolgozását. Ami a tankönyvírást illeti, az egy teljesen más jellegű munka. Mindemellett természetes az is, hogy a tankönyvírónak is ismernie kell mindazokat a dokumentumokat, s az általunk megfogalmazott keret- tantervi szempontokat, amelyekről már beszéltem. A kerettantervnek a legfontosabb adata, hogy általa egy roppant széles korosztály a hat és a tizennyolc év közöttiek fognak tanulni iskoláinkban. Ezért ezt a nagy időtartamot a dokumentum kidolgozásánál háromszor négy évre osztjuk: mivel egészen más az érdeklődése és felfogóképessége egy hatéves, és más egy 18 éves gyereknek. Pontosan azzal mérhetjük majd le, mennyit ér a kerettantervünk a gyakorlatban, ha mindazt az anyagot, amelyet a katolikus iskolában szeretnénk elsajátíttatni a tanulókkal, mennyire tudjuk a korosztályoknak megfelelően tálalni. Ugyanez lesz a tankönyvírásnak is a legfőbb szempontja. — A katolikus egyházhoz hasonlóan dolgoznak-e ilyen munkán más, történelmi egyházak is, illetve ez a most készülő dokumetum segítségére lehet-e a többi közösségnek a saját kerettantervük megvalósításában ? — Az iskolaügy az a terület, melyen a történelmi egyházak szorosan együtt dolgoznak az elmúlt években. Ezt leginkább az iskolaalapításoknál tapasztaltam meg. A katolikus egyház azért is igyekszik élen járni a kerettanterv megírásánál, mert azt szeretnénk, ha más egyházak fel tudnák használni az e munka során szerzett tapasztalatainkat. Megemlítem, hogy a munka megkezdése előtt felmerült egy ökumenikus kerettanterv kidolgozásának a terve is, de úgy éreztük: egyelőre olyan sok a bizonytalanság az oktatásügyben, hogy ebben a helyzetben időszerűtlen lenne egy általános dokumetum megfogalmazása. Mailár Éva A vecsési felső-telepi katolikus közösség Hittankönyvsegély az önkormányzattól Amikor az ember Veesés felé tart, messziről láthatja már a felső-telepi római katolikus templom toronyóráját. A toronynak, de még az órának is hosz- szú története van, csakúgy, mint magának a templom épületének és a plébániának. Régi képeslap a templomról „ Veesés nagyközség buzgó lelkipásztora, Fehér János esperesplébános már 1910 óta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a telepnek külön templomot, zárdaiskolát és lelkészséget alapít. Szép terve megvalósítására megindíttotta tehát a gyűjtést, amely azonban nagyon nehezen ment, de ez nem riasztotta vissza a nagylelkű alapítót, mert amit hívei nem tudtak összehozni, kipótolta — a legmesszebbmenő áldozat- készséggel — a magáéból. 1916 március 19-én Szent József pártfogásában bízva megtette az első ásóvágást azon a helyen, ahol most szép templomunk emelkedik: Jézus Szent Szívének szentelve azt, Szűz. Máriának pedig a hozzácsatolanber 17-én óriási tömeg jelenlétében egy szép ünnepély keretében tűzte fel Kriszt Sándor helybéli bádogos a templomra a toronykeresztet. Ezentúl már gyors ütemben közeledik templomunk a befejezéshez Ez év végéig elkészül a vasbetonmeny- nyezet, a következő év elején pedig serényen folyik a belső munka, a vakolás, a gipszoltár készítése, az asztalos- és üvegfestőmunkák. Eközben nagy jelentőségű esemény történik: 1921. március 6-án Fehér János esperesplébános népgyűlést hív össze a polgári iskola helyiségében, ahol elhatározzák, hogy Vecsés- telep önálló egyházközséggé alakul, a most megszűnő templomépítő bizottság helyébe egyházköMa három plébánia van Ve- csésen, ezek közül a felső-telepi a legkisebb, a hívők körülbelül 3 ezren vannak. Szigetvári Imre atya, 1991 óta dolgozik a plébánián. Mint mondja, a gyerekek több mint egyharmada jár hittanórákra, amelyek egy része az órarendbe illeszkedik. Az iskola és az egyház kapcsolata jó, ami már csak azért is fontos, mert a plébánia, a templom és az iskola épülete szinte teljesen egybeépült. Az önkormányzattal való együttműködés is igen jónak mondható, hiszen az egyházközség világi elnöke a polgármester. Ennek eredményeképpen a gyerekek hittakönyvsegélyben részesültek, vagyis ingyen kapták a hittankönyveket. A tisztelendő uraknak lehetőségük van a helyi lapban való írásra is. A felső-telepi templomot társadalmi munkában tartják tisztán, de a hívek lelkesedése nem csak ebben nyilvánul meg. Működik itt például egy ifjúsági ériek- és zenekar is, melynek tagjai helyi huszonéves fiatalok, akik hetente gyakorolnak a plébánián és nemrég tartották legutóbbi előadásukat. Két középiskolás hittancsoport is tart itt rendszeres összejövetelt, de a cserkészekkel is gyakori a közös program. Néhány fiatal teológiára jár innen, biztosítva az utánpótlást — mondta Szigetvári Imre. Évente néhányszor belföldi és külföldi utakat szerveznek együtt, így jutottak el nemrégiben Egerbe, Székesfehéi cárra, Czestochowába, sőt Párizsba is. Veesés er'aetileg svábok lakta település, így nem csoda, hogy a templomot gyakran nézik meg a hazalátogató német rokonok, illetve a turisták. A közelmúltban járt itt egy csoport a báseli Bosco Szent János Egyházközségtől, ez alkalommal közös német—magyar misét tartottak. A plébánost a környékbeliek jól ismerik. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy szabad idejében verseket ír, melyek többnyire a biblia történeteinek rímbe szedett formái: több kötete is megjelent már (Jézus hinti a búzát; Krisztus, napja életünknek; Visszapillantó tükör 1990). Szívesen foglalkozik Magyarország és a világ országainak egyházi adataival, így pontos kimutatása van arról is. hogy hol, mekkora a hívő lakosság száma, hány keresztelés, esküvő és temetés van évente. Erről is megjelentetett egy kiadványt, melynek címe: A katolikus világegyház, adatai 1991-ig. A további terveit illetően elmondta, hogy szeretné e kötet folytatását megírni és színes illusztrációkkal kiadni. Fő célja azonban mégis az, hogy összetartsa híveit és sikerüljön végre a hittanosok szüleivel szorosabb kapcsolatot kiépítenie. Simon Andrea Az Ökumenikus Tanulmányi Központ újabb kiadványa Tanulmány az ortodox egyházakról Újabb érdekes tanulmányfüzettel jelentkezett az Ökumenikus Tanulmányi Központ. Ezúttal az ortodox egyházakról közölnek olyan alapvető ismereteket, amelyek mind hívőknek, mind a „csak” érdeklődőknek jó eligazodást nyújtanak. A füzet mostani megjelenésének az ad időszerűséget, hogy éppen napjainkban tartózkodik hazánkban II. Alek- szij, az orosz, vagyis a legnagyobb ortodox egyház patriar- chája. A kétezer éves múltra visszatekintő, mintegy kétszázmillió tagot számláló egyházakról azért is érdemes többet tudnunk, mert ha kis számban is, de hazánkban is élnek ezen egyházak hitelveit követők. Főleg a nemzeti kisebbségek, a bolgárok, a görögök, az oroszok, a románok, a ruszinok, az ukránok és a Pest megyében is nagyobb számban élő szerbek között. A füzet mindenekelőtt a névhasználattal kapcsolatban igazítja el az olvasót. Megtudhatjuk, hogy a görög eredetű „ortodox”, s a szláv eredetű „pravoszláv” kifejezéseknek ugyanaz a jelentése: „igaz hit”, „igaz istentisztelet”. A „görögkeleti” kifejezést a múlt század második felében alkalmazták először, s ugyancsak az ortodox vallást követőket jelölik vele. Hol és milyen szervezeti keretek között élnek ma az ortodoxok? Erre a kérdésre a következő fejezetben kapunk választ. A kiadvány szerzői röviden mind a 16 egyházat bemutatják. Az ortodox egyházak magyarországi történetének rövid leírása sem maradt ki a füzetből. A honfoglaló magyarok a Dunántúlon keleti szertartású keresztény, szláv népelemeket találtak, majd maguk is először Bizáncból és Bulgáriából vették át az új vallást. A X—XI. századokban az országban egymás után létesültek görög szertartású kolostorok Csanádon, Veszprémben, Visegrádon, Du- napentelén. Szávaszentdemete- ren. Bár az Árpád-házi királyok az egyházszakadás után is tartották a kapcsolatot Bizánccal, Bulgáriával és a kievi Oroszországgal, hazánkban mégis egyre nagyobb befolyásra tett szert Róma. Az ortodox' egyházak szervezete ma nem a legideálisabb, mivel a magyarországi szórványok négy patriarchátus (a belgrádi, a bukaresti, a moszkvai és a szófiai) joghatósága alá tartoznak. A füzet második felében az ortodox egyházak szervezetéről, hittanáról, istentiszteletéről, a szakramentumokról, az egyház és a társadalom viszonyáról, valamint az ökumenikus mozgalommal való kapcsolatáról olvashatunk. H. P. Az épületegyüttes históriáját egy 1921—44-ig kézzel írott könyvecskében olvashatjuk, amely kimagasló értéket képvisel Veesés történetében. Kevesen tudnak létezéséről, még kevesebben ismerik, ezért érdemes idézni belőle néhány sort a kezdetekről. dó iskolát. 1916. december 8-i szép Mária-ünnepen volt az első' szentmise az új épületben. A község színe-java jelenlétében könnyek között mutatta be hálaáldozatát az alapító plébános. és vele sírt az egész hívó'se- reg. Az ókeresztényekre emlékeztető' kép volt ez. 1920 októzjiégi tanácsot választanak Ku bányi László világi elnökkel. Ap rilis 11-én megérkezik a telei első' önálló lelkésze, Oltványi Jó zsef aki eddig koltai (Kontáron megyei) plébános volt, de ma gyár volta miatt a csehek a plé bánia elhagyására kényszerítet ték. Április 17-én két új haran got szenteltek fel, 23-án déleló’t 9 órakor pedig sor került c templomszentelésre. E napot iíszebédet adtak a falusi plébá nián, este fáklyászene volt pits nők urunk tiszteletére.”
