Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-05 / 54. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. MÁRCIUS 5., PÉNTEK 9 Kerettanterv a katolikus iskolák számára A múlt értékeivel az ismeretlen jövőbe A három évvel ezelőtt lezaj­lott rendszerváltás eredmé­nyeképpen lehetőség nyílt az új egységes magyar köz­oktatást keretbe foglaló tan­terv kidolgozására. E folya­matba kapcsolódott be idén tavasszal a katolikus egyház is, amely négy munkaülés ke­retében készíti elő a tanitói- nevelői intézményei számá­ra használható új kerettanter- vet. A főbb gondolatokról a hétvégi, sorrendben harma­dik, Máriabesnyőn megtar­tandó ülés egyik szervezőjét, Farkas István atyát, a Kecs­keméti Piarista Gimnázium igazgatóját kérdeztük. — Egy oktatási intéz­ménynek több ezer év kultú­ráját kell átadni néhány év alatt egy újabb generáció­nak. Emellett olyan új kor­osztályokat kell „feltarso- lyoznunk”, akik abban a vi­lágban élnek majd, melyről ma még fogalmunk sincs, így elmondhatjuk: ma kivé­tel nélkül minden iskola egy­fajta feszültségben él. A leg­pontosabban meg kell válo­gatnia a kultúrtörténetnek, a tudománynak, műveltségnek a fontos értékeit, s azokat kell továbbadni a jövő gene­rációinak. — 1990-ben .nemcsak az országra virradt rá a szabad­ság, hanem a magyar okta­tásügyre is. Ám ugyanaz mondható el az utóbbi terü­letre, mint ami a politikára is igaz: tanulnunk kell a de­mokráciát. A legfontosabb az, nehogy a kényelmesebb utat választva — ismét vala­miféle egyeduralmi szabályo­zót érvényesítsünk az okta­tásügyben csak azért, hogy az új. a sokszínű kidolgozás­nak fáradalmaitól mentesül­jünk! — Ezért is vállalta fel a művelődési kormányzat a tantervi szabályozás hosz- szabb, többlépcsős változa­tát? — Három lépcsőben terve­zi kidolgozni a szakirányítás a diákokhoz eljuttatandó tan­tervet. Ami a jogalkotást és a gyakorlatot illeti, megálla­pítható, hogy míg a törvény szintjén könnyebb volt meg­egyezésre jutni, addig az ér­tékrend felvállalásában már sokkal nehezebb a konszen­zus kialakítása. Az egységes magyar köz­oktatásból a helyi tanterve­kig az úgynevezett keretdo­kumentumok fogják jelente­ni az áthidalást: ezeknek a „félkésztermékeknek” kell aztán segíteniük az egyes is­kolákat abban, hogy az egy­házi sajátosságokat is figye­lembe véve megalkossák a kerettanterveiket. E ponton kapcsolódik be a katolikus egyház is a folyamatba... — Mikor kezdett el az egy­ház foglalkozni a saját keret­tantervének a kimunkálásá­val? — 1993 májusában Kato­na István váci segédpüspök, a Katolikus Iskolák Főható­ságának püspökelnöke eljut­tatta valamennyi intézmé­nyünk fenntartójához, illetve vezetőjéhez a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar felhívását annak érdekében, hogy le­gyenek segítőink ők is a ke­rettanterv kidolgozásában, így jött össze az a csaknem százhúsz, résztvevő, aki első­ként november közepén tar­tott munkaülést Máriabes­nyőn. Külön köszönet illeti a váci püspökség vezetőjét, Keszthelyi Ferencet a szín­hely biztosításáért. — A négy munkaidős ered­ményeképpen könyv is szüle­tik a katolikus iskolák számá­ra? — 1994. májusában sze­retnénk befejezni a kerettan­terv kidolgozását. Ami a tan­könyvírást illeti, az egy telje­sen más jellegű munka. Mindemellett természetes az is, hogy a tankönyvírónak is ismernie kell mindazokat a dokumentumokat, s az álta­lunk megfogalmazott keret- tantervi szempontokat, ame­lyekről már beszéltem. A kerettantervnek a leg­fontosabb adata, hogy általa egy roppant széles korosz­tály a hat és a tizennyolc év közöttiek fognak tanulni is­koláinkban. Ezért ezt a nagy időtartamot a dokumentum kidolgozásánál háromszor négy évre osztjuk: mivel egé­szen más az érdeklődése és felfogóképessége egy hat­éves, és más egy 18 éves gyereknek. Pontosan azzal mérhetjük majd le, mennyit ér a kerettantervünk a gya­korlatban, ha mindazt az anyagot, amelyet a katolikus iskolában szeretnénk elsajá­títtatni a tanulókkal, mennyi­re tudjuk a korosztályoknak megfelelően tálalni. Ugyan­ez lesz a tankönyvírásnak is a legfőbb szempontja. — A katolikus egyházhoz hasonlóan dolgoznak-e ilyen munkán más, történelmi egy­házak is, illetve ez a most ké­szülő dokumetum segítségé­re lehet-e a többi közösség­nek a saját kerettantervük megvalósításában ? — Az iskolaügy az a terü­let, melyen a történelmi egy­házak szorosan együtt dol­goznak az elmúlt években. Ezt leginkább az iskolaalapí­tásoknál tapasztaltam meg. A katolikus egyház azért is igyekszik élen járni a keret­tanterv megírásánál, mert azt szeretnénk, ha más egy­házak fel tudnák használni az e munka során szerzett ta­pasztalatainkat. Megemlí­tem, hogy a munka megkez­dése előtt felmerült egy öku­menikus kerettanterv kidol­gozásának a terve is, de úgy éreztük: egyelőre olyan sok a bizonytalanság az oktatá­sügyben, hogy ebben a hely­zetben időszerűtlen lenne egy általános dokumetum megfogalmazása. Mailár Éva A vecsési felső-telepi katolikus közösség Hittankönyvsegély az önkormányzattól Amikor az ember Veesés felé tart, messziről láthat­ja már a felső-telepi római katolikus templom to­ronyóráját. A toronynak, de még az órának is hosz- szú története van, csakúgy, mint magának a temp­lom épületének és a plébániának. Régi képeslap a templomról „ Veesés nagyközség buzgó lelkipásztora, Fehér János es­peresplébános már 1910 óta foglalkozott azzal a gondolat­tal, hogy a telepnek külön temp­lomot, zárdaiskolát és lelkészsé­get alapít. Szép terve megvaló­sítására megindíttotta tehát a gyűjtést, amely azonban na­gyon nehezen ment, de ez nem riasztotta vissza a nagylelkű alapítót, mert amit hívei nem tudtak összehozni, kipótolta — a legmesszebbmenő áldozat- készséggel — a magáéból. 1916 március 19-én Szent Jó­zsef pártfogásában bízva meg­tette az első ásóvágást azon a helyen, ahol most szép templo­munk emelkedik: Jézus Szent Szívének szentelve azt, Szűz. Má­riának pedig a hozzácsatolan­ber 17-én óriási tömeg jelenlé­tében egy szép ünnepély kereté­ben tűzte fel Kriszt Sándor hely­béli bádogos a templomra a to­ronykeresztet. Ezentúl már gyors ütemben közeledik temp­lomunk a befejezéshez Ez év végéig elkészül a vasbetonmeny- nyezet, a következő év elején pe­dig serényen folyik a belső mun­ka, a vakolás, a gipszoltár ké­szítése, az asztalos- és üvegfes­tőmunkák. Eközben nagy jelentőségű esemény történik: 1921. márci­us 6-án Fehér János esperesplé­bános népgyűlést hív össze a polgári iskola helyiségében, ahol elhatározzák, hogy Vecsés- telep önálló egyházközséggé ala­kul, a most megszűnő templomé­pítő bizottság helyébe egyházkö­Ma három plébánia van Ve- csésen, ezek közül a felső-tele­pi a legkisebb, a hívők körülbe­lül 3 ezren vannak. Szigetvári Imre atya, 1991 óta dolgozik a plébánián. Mint mondja, a gyerekek több mint egyharmada jár hittanórákra, amelyek egy része az órarend­be illeszkedik. Az iskola és az egyház kapcsolata jó, ami már csak azért is fontos, mert a plé­bánia, a templom és az iskola épülete szinte teljesen egybeé­pült. Az önkormányzattal való együttműködés is igen jónak mondható, hiszen az egyházkö­zség világi elnöke a polgármes­ter. Ennek eredményeképpen a gyerekek hittakönyvsegélyben részesültek, vagyis ingyen kap­ták a hittankönyveket. A tiszte­lendő uraknak lehetőségük van a helyi lapban való írásra is. A felső-telepi templomot tár­sadalmi munkában tartják tisz­tán, de a hívek lelkesedése nem csak ebben nyilvánul meg. Mű­ködik itt például egy ifjúsági ériek- és zenekar is, melynek tagjai helyi huszonéves fiata­lok, akik hetente gyakorolnak a plébánián és nemrég tartották legutóbbi előadásukat. Két középiskolás hittancso­port is tart itt rendszeres össze­jövetelt, de a cserkészekkel is gyakori a közös program. Né­hány fiatal teológiára jár innen, biztosítva az utánpótlást — mondta Szigetvári Imre. Évente néhányszor belföldi és külföldi utakat szerveznek együtt, így jutottak el nemrégi­ben Egerbe, Székesfehéi cárra, Czestochowába, sőt Párizsba is. Veesés er'aetileg svábok lakta település, így nem csoda, hogy a templomot gyakran né­zik meg a hazalátogató német rokonok, illetve a turisták. A közelmúltban járt itt egy cso­port a báseli Bosco Szent János Egyházközségtől, ez alkalom­mal közös német—magyar mi­sét tartottak. A plébánost a környékbeliek jól ismerik. Azt azonban keve­sen tudják róla, hogy szabad idejében verseket ír, melyek többnyire a biblia történeteinek rímbe szedett formái: több köte­te is megjelent már (Jézus hinti a búzát; Krisztus, napja életünk­nek; Visszapillantó tükör 1990). Szívesen foglalkozik Magyarország és a világ orszá­gainak egyházi adataival, így pontos kimutatása van arról is. hogy hol, mekkora a hívő lakos­ság száma, hány keresztelés, es­küvő és temetés van évente. Er­ről is megjelentetett egy kiad­ványt, melynek címe: A katoli­kus világegyház, adatai 1991-ig. A további terveit illetően el­mondta, hogy szeretné e kötet folytatását megírni és színes il­lusztrációkkal kiadni. Fő célja azonban mégis az, hogy össze­tartsa híveit és sikerüljön végre a hittanosok szüleivel szoro­sabb kapcsolatot kiépítenie. Simon Andrea Az Ökumenikus Tanulmányi Központ újabb kiadványa Tanulmány az ortodox egyházakról Újabb érdekes tanulmányfü­zettel jelentkezett az Ökumeni­kus Tanulmányi Központ. Ez­úttal az ortodox egyházakról közölnek olyan alapvető isme­reteket, amelyek mind hívők­nek, mind a „csak” érdeklő­dőknek jó eligazodást nyújta­nak. A füzet mostani megjele­nésének az ad időszerűséget, hogy éppen napjainkban tar­tózkodik hazánkban II. Alek- szij, az orosz, vagyis a legna­gyobb ortodox egyház patriar- chája. A kétezer éves múltra visszatekintő, mintegy két­százmillió tagot számláló egy­házakról azért is érdemes töb­bet tudnunk, mert ha kis szám­ban is, de hazánkban is élnek ezen egyházak hitelveit köve­tők. Főleg a nemzeti kisebbsé­gek, a bolgárok, a görögök, az oroszok, a románok, a ruszi­nok, az ukránok és a Pest me­gyében is nagyobb számban élő szerbek között. A füzet mindenekelőtt a névhasználattal kapcsolatban igazítja el az olvasót. Megtud­hatjuk, hogy a görög eredetű „ortodox”, s a szláv eredetű „pravoszláv” kifejezéseknek ugyanaz a jelentése: „igaz hit”, „igaz istentisztelet”. A „görögkeleti” kifejezést a múlt század második felében alkalmazták először, s ugyan­csak az ortodox vallást követő­ket jelölik vele. Hol és milyen szervezeti ke­retek között élnek ma az orto­doxok? Erre a kérdésre a kö­vetkező fejezetben kapunk vá­laszt. A kiadvány szerzői rövi­den mind a 16 egyházat bemu­tatják. Az ortodox egyházak ma­gyarországi történetének rövid leírása sem maradt ki a füzet­ből. A honfoglaló magyarok a Dunántúlon keleti szertartású keresztény, szláv népelemeket találtak, majd maguk is először Bizáncból és Bulgáriából vet­ték át az új vallást. A X—XI. századokban az országban egy­más után létesültek görög szer­tartású kolostorok Csanádon, Veszprémben, Visegrádon, Du- napentelén. Szávaszentdemete- ren. Bár az Árpád-házi kirá­lyok az egyházszakadás után is tartották a kapcsolatot Bizánc­cal, Bulgáriával és a kievi Oroszországgal, hazánkban mégis egyre nagyobb befolyás­ra tett szert Róma. Az ortodox' egyházak szer­vezete ma nem a legideáli­sabb, mivel a magyarországi szórványok négy patriarchá­tus (a belgrádi, a bukaresti, a moszkvai és a szófiai) jogható­sága alá tartoznak. A füzet második felében az ortodox egyházak szervezeté­ről, hittanáról, istentiszteleté­ről, a szakramentumokról, az egyház és a társadalom viszo­nyáról, valamint az ökumeni­kus mozgalommal való kap­csolatáról olvashatunk. H. P. Az épületegyüttes históriáját egy 1921—44-ig kézzel írott könyvecskében olvashatjuk, amely kimagasló értéket képvi­sel Veesés történetében. Keve­sen tudnak létezéséről, még ke­vesebben ismerik, ezért érde­mes idézni belőle néhány sort a kezdetekről. dó iskolát. 1916. december 8-i szép Mária-ünnepen volt az első' szentmise az új épületben. A község színe-java jelenlété­ben könnyek között mutatta be hálaáldozatát az alapító plébá­nos. és vele sírt az egész hívó'se- reg. Az ókeresztényekre emlé­keztető' kép volt ez. 1920 októ­zjiégi tanácsot választanak Ku bányi László világi elnökkel. Ap rilis 11-én megérkezik a telei első' önálló lelkésze, Oltványi Jó zsef aki eddig koltai (Kontáron megyei) plébános volt, de ma gyár volta miatt a csehek a plé bánia elhagyására kényszerítet ték. Április 17-én két új haran got szenteltek fel, 23-án déleló’t 9 órakor pedig sor került c templomszentelésre. E napot iíszebédet adtak a falusi plébá nián, este fáklyászene volt pits nők urunk tiszteletére.”

Next

/
Thumbnails
Contents