Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-31 / 75. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Tuzszüneti egyezmény Lépések a békéért Horvátország és a horvátországi szerb Krajina képviselői tegnap reggel tűzszü- neti egyezményt írtak alá Zágrábban, Oroszország nagykövetségén. Az orosz, amerikai, ENSZ- és EU- képviselők közvetítésével és nyomására létrejött egyezmény április 4-én lép életbe. A megállapodás értelmében a szembenálló felek azonnal beszüntetnek mindenféle fegyveres harcot, április 5-ig visszavonják nehézfegyvereiket a frontvonalról: az aknavetőket a frontvonaltól legalább 10 kilométer távolságra, a tüzérséget és a harckocsikat pedig legalább 20 kilométerre kell elszállítaniok. A felek kötelezték magukat arra is, hogy kivonják csapataikat: a frontvonaltól 1-1 kilométer távolságra kell visszavonulniuk. Az AFP és a Reuter jelentése szerint a csaknem 1600 kilométeres frontvonalra ENSZ-csapatokat telepítenek, amelyek ütközőzónát hoznak létre, s az Európai Unió megfigyelőivel együtt ellenőrzik majd a tűzszünet megtartását. Vitalij Csurkin, Jelcin elnök különmegbízottja a 18 órás eredményes tárgyalás után kijelentette, hogy az egyezményt úgy tekintik, mint a konfliktus teljes megoldásának és a szerb-horvát kapcsolatok normalizálásának útján tett első lépést. Román észrevétel Entz Géza Marosvásárhelyen Az RMDSZ meghívására Marosvásárhelyen tett látogatást kedden és szerdán Entz Géza címzetes államtitkár, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnöke. Kedden délután felkereste Sütő András írót, szerdán az RMDSZ Maros megyei választmányának tagjaival, illetve Csató Béla marosvásárhelyi főesperessel, érseki helynökkel találkozott. Temesváron és Gyulafehérváron, útjának korábbi állomásain Entz Géza — Göncz Árpád köztársasági elnök nevében — kitüntetéseket adott át romániai maV gyár katolikus egyházi személyiségeknek, és találkozott egyházi vezetőkkel. Simona Miculescu asszony, külügyi szóvivő azt közölte: a bukaresti magyar nagy- követség pénteken magánlátogatásként jelentette be azt, hozzátéve, hogy a köz- társasági elnök nevében egyházi személyiségeknek ad át kitüntetést. A külügyminisztérium — mondotta Miculescu asszony — fölkérte a magyar felet a látogatás jellegének további tisztázására, mivel a bejelentett cél nem felel meg a látogatás magánjellegére vonatkozó közlésnek. A minap elmélyült erkölcsiségű cikket olvashattunk egy köztiszteletnek örvendő református lelkész-publicista tollából, melyben a cikkíró óyott attól, hogy politikai ellenfeleinket démonokká dimenzionáljuk és féljünk, rettegjünk más politikai programok (természetesen parlamenten belüli pártok programjait értve) esetleges megvalósulásától. Nos, valóban fiatal, újsütetű demokráciánk egyik legsajátosabb paradoxona, hogy felütötte fejét a félelem és ami ezzel együtt jár; a politikai ellenfél félelmetesként való feltüntetése. Mit bizonyít ez? Mindenekelőtt azt, hogy demokráciánk ingatag, de azt is: polgáraink még nem szokták meg, hogy másoknak más, az övékével esetleg homlokegyenest ellenkező véleményük van. Nos, mindez természetes, de azért nem ennyire egyszerű. Demokráciánkat ugyanis nem a felkelt, felséges Nép vívta ki, hanem egy gyarmatbirodalom spontán összeomlása következtében, akaratunktól — és főleg tetteinktől — függetlenül lettünk szabadok. Márpedig éppen ennek következtében születtek meg démonaink és lettek felnagyítottá félelmeink. De nézzünk szembe velük. Fél a Múlt és fél a Jövő. Ami a közelmúlt félelmét illeti: egzisztenciális félelem, (lásd: rádiócirkusz), félelem az igazságtételtől, félelem a 45 esztendőt felölelő „összmű” nyomán a szégyentől. Az ilyen típusú félelem szlogenjei: a feudális múlt kísérleteinek feltámadása; XIX. századi politikai filozófia érvényesülése; a Horthy Miklós nevével fémjelzett, úgynevezett „úri” Magyarország visszakívánása; a klerikális hatalom visszatérése; a szélsőjobboldali elemek biztatása és működtetése, és így tovább. Kérdés: léteznek-e valójában ezek a démonok; illetve olyanok-e, mint amilyennek a tőlük való rettegés leírja őket? Szűkös kereteink sajnos csak annak megállapítására Göncz Árpád Krakkóban Látogatás az egyetemen Göncz Árpád köztársasági elnök lengyelországi látogatása utolsó napján, szerdán reggel Krakkóban lengyel üzletemberekkel találkozott. Göncz Árpád a közvetlen vállalati kapcsolatok kiépítésének fontosságát hangsúlyozta e beszélgetésen, kiemelve e téren is a folyamatosság jelentőségét, vala- tnint méltatta a Kárpátok Eu- rorégio adta lehetőséget. Délelőtt a magyar államfő látogatást tett a krakkói egyetemen, ahol az ősi Collegium Maius aulájában részt vett a szenátus ülésén. A 630 éves iskola nevében Aleksander Koj, a Jagelló egyetem rektora köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy a századok során magyarok ezrei tanultak itt. a XV. száHebroni rendőrség Megállapodás A PFSZ és Izrael tárgyaló- küldöttsége Kairóban megállapodott a hebroni palesztin rendőrség létszámáról. Eszerint összesen száz palesztin rendőr csatlakozhat a ciszjordániai várost ellenőrző izraeli rendfenntartókhoz — közölték szerdán a palesztin illetékesek. Az AP emlékeztet rá, hogy a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet feltételként szabta meg a megszállt területeken élő palesztinok védelmét a béketárgyalások folytatásához. zadban például az egyetem hallgatóinak 17 százaléka volt magyar. Göncz Árpád válaszbeszédében tisztelgett az egyetem előtt, ahol nem csak kiváló tudósok és tanárok nevelkedtek, de formálódott a lengyel és jelentős részben a magyar szellemiség is. Visz- szaemlékezve a közös történelmi múltra kifejtette: Kelet- és Közép-Európában a nemzetek „közös sorsuk és egymásrautaltságuk ellenére keveset tudnak egymásról, és olykor még azt a keveset is rosszul, előítéletekre és gyanakvásokra alapozzák.” Ezt követően került sor Göncz Árpád sajtóértekezletére, amelyen renkívül pozitívan értékelte lengyelországi látogatásának eredménye„A jobboldal a baloldal hibáinak köszönheti győzelmét, s emellett Achille Ohet- to nem tudott az Új Ember szerepében megjelenni: ő a kommunista párt apparátusából jött. Ugyanakkor a demokráciát semmilyen veszély nem fenyegeti Olaszországban” — jelentette ki Norberto Bobbio olasz filozófus-politológus, akit a legtöbben Itália legnagyobb élő morális-tudományos tekintélyének tartanak. Norberto Bobbio nem titkolja baloldali érzelmeit, ő fogalmazta meg a „Halait. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a politikai eredményeken túl milyen személyes érzésekkel utazik haza, Göncz Árpád elmondta: — Jó, meleg érzésekkel, és ebben nyilván szerepe van annak is, hogy éppen Krakkó útjának utolsó állomása, mivel „Krakkó magyar város”. Mindig irigységet érzek itt, mert Krakkóban látom, milyen volna Buda, ha nincs a török megszállás. De török volt, úgyhogy meg kell elégedni Krakkóval — mondotta a helyi újságírók nagy tetszését fogadva a magyar köztársasági elnök. Göncz Árpád ezután rövid városnéző sétával fejezte be lengyelországi látogatását, majd hazautazott Budapestre. dók”, „Gondold meg, Olaszország” választási jelszavát. Ám ő volt az is, aki kijelentette, hogy ezt a szavazást csak a jobboldal nyerheti meg. „Meggyőződéses demokrata lévén, mindig azt hangoztattam, hogy az alternatívákat a középre tartó jobb- és a középre tartó baloldalnak kell jelenteniük. Meg kell haladni a fasizmus és a kommunizmus ellentétét. El kell ismerni, hogy ez a tévedés most kisebb mértékben fordult elő, mint a múltban. A nagyvilág hírei 41 II. János Pál pápa ez év októberében az Egyesült Államokba látogat. A római katolikus egyházfő' előreláthatólag október 20-án beszédet mond az ENSZ közgyűlésének ülésszakán —jelentette be John O’Connor, New York érseke a CBS tévétársaságnak adott nyilatkozatában. # Kárpátalján a megyei hatóságok úgy határoztak, hogy a határátkelőhelyek zsúfoltsága miatt soron kívül be-, illetve kilépésre feljogosító engedélyt adnak a gépkocsival utazó külföldi vállalkozóknak. # Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy útnak indították a Dél-Koreának szánt Patriot-rakéták elsó' csoportját. A rakétákat vonaton szállítják a kaliforniai Oaklandbe, onnan pedig hajóval viszik tovább őket. 4:- New York — Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár William Eagleton amerikai diplomata személyében különleges ENSZ-megbízottat nevezett ki, akinek feladata a szarajevói közszolgáltatások helyreállítása. # Ernesto Zedillo Ponce de Leónt választotta kedden új elnökjelöltjévé a kormányzó mexikói Intézményes Forradalmi Párt. A politikus a március 23-án meggyilkolt Luis Donaldo Colosio kampányfőnöke volt. Olaszországi választások Nincs veszélyben a demokrácia VÉLEMÉNY Félelmeink és a démonok elegendőek, hogy e démonok nevei, meghatározásai valójában kódolt üzenetek. Aki érti a kódrendszert, az tudja: a XIX. századi politikai filozófián haza- és nemzetközpontú gondolatrendszer értendő, ami a félelmet gerjesztők számára azért nem kívánatos, mert esetleg kívül- maradást jelenthet valamely nemzetközi — és számunkra üdvös — kapcsolatrendszerből. A Horthy-mumus lényegében ugyanezt fedi, megfejelve persze az „úri Magyarország” betéttel, mivelhogy ez remekül hasznosítható radikális munkás- és parasztszervezeteknél és belvárosi klubok (majdnem azt írtam, hogy kávéházak) radikálisainál. A feudális nosztalgiák emlegetése, összefüggésben a két világháború közötti időszak kormányaival, meghatározó személyiségeivel (Teleky, Bethlen, Kál- lay), ugyancsak a keresztény-nemzeti politikai mentalitás által a liberális és szocialista szürkeállományban kiváltott hisztériás rohamot jelzi, mert hiszen ad 1.) az a bizonyos Horthy-kor — minden társadalmi terhével és feszültségével együtt — nem volt még csak félfeudális sem, ad 2.) függetlenül minőségétől — senki nem akarja visszaállítani. Éppen itt van a liberális-szocialista csúsztatás: úgy tesz, mintha attól félne, holott nem attól, hanem az onnan mindmáig jogosan és szükségszerűen — minden kommunista tudatreparálás ellenére — létező keresztény-nemzeti alapértékektől, ettől a szellemi-morális kincstártól fél! Ezért van szükség a „feudális” démonra. De ugyanezen klisé szerint épül a fasiszta veszélyről szóló démonológia is, amihez aztán már elegendő egy utcai incidens is. Száz szónak is egy a vége: ez a politikai társulat nem valóságos ellenfeleinek politikai profilját, tényleges szellemi, erkölcsi arzenálját méri föl, hanem az általa annak tulajdonított kárhozatosságát hirdeti. Miként mutatkoznak a démonok az ellenkező oldalon, azaz a mi „térfelünkön”? Nos, e tekintetben nem kiegyensúlyozott a helyzet. Ugyanis a nemzeti oldal félelmei időben hozzánk közelebb álló démonokra utalnak. Elég csupán arra hivatkozni, hogy a mindössze négyéves szabadság fölé 45 esztendő szinte felmérhetetlen és évszázados kihatású rombolása magasodik, ami majdhogynem a Kárpát-medencei magyarság végét jelentette. Ézért hát a félelmi reflex — ezen az oldalon — nem „történelmi”, hanem nagyon is aktuális, mondhatnók: a zsigereinkben élő. Hiszen még mindig arról az oldalról érkezik a mind bátrabb és arrogánsabb fenyegetés, ahol főleg kis közösségekben — falvakban, vállalati beltenyészetekben, intézményi berkekben stb. — elképesztő a „démon” valóságossága. Szinte hallani: „Vigyázzatok! Visszajövünk!” Levert 56-os és II. világháborús emlékművek, kopjafák figyelmeztetnek: a démonnak erős a karja. Ha nem így volna, nem titkolnák el oly sokan politikai nézeteiket, nem dugdosnák az általuk olvasott lapokat és nem lennének félszegek, valahányszor hitükről vagy hazaszeretetükről merészelnek megnyilatkozni. Ezért nem tudunk maradéktalanul egyetérteni a mély erkölcsfilozófiájú lelkész-publicista fejtegetéseivel. Ugyanis nem bizonyos, hogy ma Magyarországon két ember különböző irányultságú, de azonos súlyú félelme matematikai módon kezelhető — azaz egyenlő mércével mérhető. Elvileg persze nem szabad ördögöt látni, ott ahol az nincs, csupán egy másként politizáló ember van. A félelem rossz tanácsadó, a múlt viszont roppant óvatosságra inti a magyart. Manapság — és az eljövendő választások idején — nem csupán gondolatok és politikai iskolák mérkőznek. Az ütközet ennél hevesebb, és a tét nyomasztóan nagy. Van tehát éppen elég okunk aggódni, félni, szorongani. n < n De reménykedni is. r úr «_ —~J Kajetán Endre
