Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-31 / 75. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK 3 Kormányülés Változnak a napidíjak A kormány mai ülésén előterjesztést hallgat meg az ideiglenesen és tartósan külföldön foglalkoztatottak devizaellátmányáról szóló rendelkezések korszerűsítéséről. Várhatóan megszüntetik a napidíjak felső határát, és a hivatalosan megállapított napidíjnál kevesebb összeget csak akkor lehet fizetni, ha a kiküldő szervezet gondoskodik a kiutazó szállásáról, illetve ellátásáról. Ezenkívül eltörölnek még több korszerűtlen, korlátozó rendelkezést. A kormány várhatóan elvi’ hozzájárulást ad ahhoz, hogy a Westdeutsche Landesbank. (Europa) AG százszázalékos részesedést szerezhessen a Westdeutsche Landesbank Hungári Rt-ben. A pénzintézetnek jelenleg 75 százalékos a részesedése az egykori vállalkozói bankban, amely likviditási gondjai miatt elvesztette tőkéjét, és azt a Westdeutsche Landesbank AG pótolta. A testület ezenkívül tárgyal a helyi önkormányzatok ez évi új, induló céltámogatásáról, a vasúti hatóság feladat- és hatásköréről, a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepcióról, illetve a Magyar Állami Ösztöndíjról szóló kormányrendeletről. Várhatóan döntés születik a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság létrehozásáról. A testületnek a gazdálkodással összefüggő bűnözés megelőzése, felderítése, valamint a hatékonyabb felelősségre vonás érdekében teendő intézkedések lesznek a legfontosabb feladatai. Csernomirgyin-látogatás Egyenrangú kapcsolatok (Folytatás az L oldalról) Borisz Jelcin 1992. novemberi budapesti útja, illetve Göncz Árpád tavaly nyáron a finnugor lakosságú területeken, illetve Moszkvában tett látogatása szintén hozzájárult a kapcsolatok elmélyítéséhez. Ebbe a sorba illeszkedett tavaly ősszel a három magyar miniszter, Jeszenszky Géza külügy-, Für Lajos honvédelmi-, illetve Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter moszkvai útja is. A kifejezetten jó politikai viszony alapjául szolgál a meglehetősen intenzív gazdasági kapcsolatoknak, amit az is jelez, hogy tavaly 3,2 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolított le a két ország. Ezzel Magyarország a 6-7. helyen áll Oroszország partnerei között. Oroszország, Németország mögött a második legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak. Viktor Csemomirgyin tárgyalásain várhatóan a gazdasági témák lesznek túlsúlyban. Egyebek közt valószínűleg terítékre kerül az adósságügy. Tárgyalnak majd a Moszkva által átvállalt szovjet adósság mintegy 800 milliós maradékának törlesztéséről. Az első, 800 millió dolláros tételt egyebek közt korszerű, MÍG—29-es vadászgépek szállításával rendezte Moszkva. Nem kizárt, hogy a maradék 800 millió dollár egy részéért szintén haditechnikai berendezéseket szállítana az orosz fél, míg a másik részt esetleg áruszállítások formájában lehetne rendezni, vagy az orosz gazdaságba lehetne fektetni, például a vegyes vállalatok fejlesztésébe. Ä nemzetközi kérdések között terítékre kerülhet a békepartnerség ügye, miután Moszkva is jelezte csatlakozási szándékát a közelmúltban. Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő küszöbönálló budapesti tárgyalásai szerves részét jelentik annak a konstruktív folyamatnak, amelynek alapjait 1991 decemberében az Oroszország és Magyarország közötti hivatalos diplomáciai kapcsolatok létesítésével rakták le — nyilatkozta szerdán Boross Péter miniszterelnök az ITAR-TASZSZ- nak. Az orosz hírügynökségnek adott exkluzív interjújában a magyar kormányfő többek között rámutatott, hogy a diplomáciai viszonyról szóló dokumentum minőségileg más alapokra helyezte a két ország közötti viszonyt. Az új típusú államközi együttműködés ma minden területen a kölcsönös bizalom és kétoldalú előnyök alapján folyik — mutatott rá Boross Péter. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Csemomirgyin látogatása új lendületet ad a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének. Megemelt valutakeret Évente 800 USA-dollár értékű valutát vásárolhatnak péntektől az egyéni, vagy szervezett turistaútra kül- • földre utazók. A keretből fel nem használt összegek nem vihetők át a következő évekre. Az ez évben már megvásárolt valuta összegét be kell számítani a megemelt keretbe. A Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetett kormánydöntés szerint a 14 éven aluli gyermekek valutaellátmánya április 1 -tői évi 300 dollár lesz. Abban az évben azonban, amikor a gyermek betölti tizennegyedik életévét, már jogosult a 800 dolláros valutakeretre. Az eddigi 350 dolláros keretre rendelkezésre álló összegnek csak mintegy kétharmadát vették fel a külföldre indulók — indokolta a valutakeret megemelését Szapáry György, az MNB általános alelnoke. Hozzátette: a döntés újabb lépés a forint teljes konvertibilitása felé vezető úton. Esztergomi zsinat Kevés a lelkipásztor Öt évre szóló munkaprogramot dolgoznak ki az Eszter- gom-budapesti Főegyházmegye július 3—9-e között megrendezendő zsinatán (szinódusán) — mondta tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Paskai László bíboros-prímás, Esztergom— Budapest érseke. A magyarországi katolikus egyház feje hangsúlyozta: utoljára 1941-ben rendezett a főegyházmegye hasonló tanácskozást. A kétéves előkészítő munkáról szólva az érsek elmondta: a zsinati munkálatok irányítására kilenc tagú koordinációs bizottságot és 17 előkészítő bizottságot állítottak fel. Kérdőíveket küldtek ki a plébániákhoz, hogy a válaszok által jobban megismerhető legyen az egyházmegye lelkipásztori helyzete és felmérhetők a jövőre vonatkozó különböző vélemények. Lehetőség szerint igyekeztek megismerni nemcsak a papság, hanem a világi hívek elképzeléseit is. Az egyes előkészítő bizottságoknak három részből álló teológiai megalapozásra, helyzetismertetésre és javaslatokra különböző munkadokumentumokat kell összeállítaniuk. A kétéves előkészületek idején változtak a magyarországi egyházmegyék határai is, így az előmunkálatokba bekapcsolódtak az új plébániák lelkipásztorai és hívei is. A zsinatnak mintegy 200 résztvevője lesz: 40 százaléka egyházmegyés pap, 20 százaléka szerzetes és szerzetesnő, 40 százaléka pedig világi hívő. A főegyházmegye zsinata után a többi egyházmegye is megtartja majd szinódusát. Újságírói kérdésekre válaszolva Paskai László a főegyházmegye gondjai közül az anyagi nehézségeket és a lelkipásztori hiányt emelte ki. Mint elmondta, jelenleg a papok mintegy 50 százaléka 60 év fölötti. Az utánpótlás érdekében már évek óta hivatásébresztő munkát folytatnak a fiatalok körében. A lelkipásztorok hiánya miatt igyekeznek jobban bevonni az egyházi munkába a világi hívőket is. Vannak olyan feladatok — például a szentségek kiadása —, amelyet csak felszentelt pap láthat el, de az oktatás, a karitatív, szociális és kulturális tevékenység területén nagyobb szerepet szánnak a világiaknak. A pártok a mezőgazdaságról (Folytatás az L oldalról) A tulajdonosok érdemben is bírhassák a földbirtoklási, a földhasználati és a rendelkezési jogokat, emellett ki kell építeni a vidéki bankhálózatot, s meg kell valósítani a hathatós agrárbiztosítás rendszerét. Az agrártámogatás közvetlenül a termelőkhöz kell hogy eljusson. A fizetőképes piacok megteremtésére tanyai gazdálkodás megsegítésére a mezőgazdasági termékek minőségének javítására vonatkozó tervek egyaránt döntő szerephez jutnak az MDF agrárkoncepciójában. A jól működő szövetkezeteknek létjogosultsága van a KDNP agrárpolitikai rendszerében, de hosszú távon kívánatos a családi vállakózásokba, gazdaságokba való átmenet, melyekben, akár több száz vagy ezer hektáron folyhat a termelés korszerű eszközök segítségével — mint dr. Szakái Ferenc, a KDNP mezőgazdasági szakembere elmondta. Döntő jelentőségű, hogy többféle szervezeti forma is működhessen egyidejűleg, evégett radikálisan új szövetkezeti törvényre lesz szükség. A ve- senyképesség miatt a vertikális rendszer kialakítása a mezőgazdaságban elkerülhetetlen, de nem a multinacionális cégek bevonásával, hanem a termelők külpiaccal szembeni védelme, valamint a föld fölértékelése is. A vidéki munkanélküliség problémája megoldható az erős gazdasági társulások létrejöttével, hiszen ezek garantálhatják az érdekvédelmet is. A mezőgazdaság sikerágazat volt Magyarországon, ám mára részben a hajdani torz árrendszer, részben a túlzott állami támogatás, valamint a rendszerváltás óta folyó kapkodó privatizáció, s az „előpolitizált” keleti piacok hiánya okán is mélypontra jutott — derült ki Fecske Mihálynak, a Nemzeti Demokrata Szövetség agrár- csoport-vezetőjének értékeléséből. A mezőgazdaság az élelmiszeripar és a kereskedelem hármasával komplexen kell foglalkozni — mondotta. Magántulajdon döntő jelenléte mellett a társas viszonyok és az állami tulajdon sem vonható ki az agrárrendszerből. Agrárszakembereket kell a parlamentbe juttatni, akik megfelelően képviselik a nép és az ágazat érdekeit. Hiszen megszervezésre vár még a mezőgazdaságban dolgozók érdekképviselete, a külpiaci struktúraváltás, a magyar áruk védelme. S az állam feladata, hogy megteremtse a kisgazdaságok hitel- és eszközigényének hátterét. N. V. Csontmaradványok az expó területén Kiket rejtett a tömegsír? (Folytatás az L oldalról) Annyi mindenesetre bizonyos, hallottuk a tájékoztatón: a tömegsír 39 ember holttestét rejtette, s valószínűleg mindegyikük férfi volt. Többségük életkora 20 és 40 év közöttire tehető; a 23 év alattiak száma 9, míg a 40 és 70 év közötti- eké 4 fő lehetett. Érdekes, hogy az elhunytak fogazata jóminőségű, kedvező képet mutat, ám fogtömésre, kezelésre utaló nyom egyetlen esetben sem észlelhető. A halottak átlagos testmagassága jóval meghaladja a magyar etnikai csoportokon az elmúlt évtizedekben mért termetértéket, s ez a tény az eltemetettek homogenitására utal. Bár az öszszeállított csontmaradványok magassága és a koponyák szélessége alapján feltételezhető, hogy nem magyar emberekről van szó, a hovatartozásukat még nem sikerült kideríteni. A szakértők véleménye az, hogy az épebb állapotban megmaradt koponyák arccsontja mediterrán jelleget mutat. A megmaradt fürtök tanúsága szerint az elhunytak haja sötét színű lehetett, amelyet egyikük a tarkón vékony varkocsba fonva viselt. Még korábban, a tömegsír feltárásakor felmerült a gyanú, hogy esetleg zsidó áldozatokról van szó. A vizsgálat alapján a szakértők arra következtetnek, hogy a tetemeket mintegy 50-100 évvel ezelőtt — de nem kizárt, hogy a második világháború idején földelték el. A csontokon lőtt sérülésekre utaló nyomot nem találtak. Az eddig alkalmazott módszerekkel még nem sikerült kideríteni, hogy az elhunytak milyen módon vesztették életüket. Egységes embertani jellegük alapján valószínűleg azonos vidék, vagy egy zártabb közösség tagjai lehettek, ám azt, hogy mely etnikumhoz tartoztak, csak további szövettani vércsoport- és egyéb vizsgálatokkal, illetve történészi és levéltári kutatásokkal lehetne bizonyítani, vagy cáfolni. T. Á. A számuzőkhöz Az utóbbi időben megtudhatták kedves olvasóink, hogy lapunkat bizonyos ellenzéki körök prominens tagjai nem olvassák, hanem a szemétre dobják. Lelkűk rajta, mi ugyanezt nem tesszük azzal a jókora mennyiségű liberális, baloldali újsággal, amelyik nem a mi szemléletünknek megfelelően ír és tudósít eseményekről, hanem kioivasgat- juk őket, hiszen miért is ne lehetnénk tisztában azzal, vajon mit szeretnének, s amit szeretnének azt hogyan, milyen módon kívánják elérni. Olvasom a 168 óra című kiadványt is, amelyben érdekes pár sort találtam: „Nálunk semmilyen retorzió nincs az újnácikkal szemben. Szabadon garázdálkodnak és az állami vezetés még kacsingat is nekik, közben olyasmit hangoztat, hogy nálunk nincs helye a fajgyűlöletnek. A 168 óra már hangot adott ezeknek a megnyilvánulásoknak és ezért is szüntették meg”. Minden bizonnyal közel járok az igazsághoz, ha feltételezem, az idézett sorok írójának fogalma sincs arról, hogy mi az a nácizmus, mert abban az esetben hogyan is venné a bátorságot a mai állapotok összehasonlítására azzal a rém- korszakkal. Ez a végiggondolatlan gondolat nyilván abból a megfontolásból ered, hogy negyven esztendőn keresztül közgondolkodásunkból nagyrészt száműzetett az, amelyet nemzeti jelzővel illethetnénk. Most, hogy már a nemzeti gondolat megfogalmazódhat, sőt szabad kinyomtatni és nyilvánosan elmondani Is, azok, akik korábban ennek az eszmének a száműzői voltak, úgy érzik, az a világ tért vissza a köz- gondolkodásba, amely, mint az idézett sorok mutatják, nagyon negatívan értékelhető. Véleményem szerint ez a pár sor is bizonyítja, hogy a 168 óra olyan tévhitekben ringatózott, ringatódzik, ami miatt igenis megérett arra a műtétre, amelyet a közelmúltban végrehajtottak rajta. Magam emelt fűvel jelentem ki, hogy Magyarországon a fajgyűlölet ellen elsőként venném föl a harcot, már csak azért is, mert ez ellenkezik azokkal a nemzeti érzésekkel és gondolatokkal, azzal a keresztényi eszmeiséggel, amelyet mi is népszerűsíteni igyekszünk. Ez nem könnyű, hiszen a száműzök jól dolgoztak a diktatúra évtizedeiben. (Vödrös)
