Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-30 / 74. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 30., SZERDA Olasz választások Jobboldali Minden várakozást felül­múló, elsöprő győzelmet aratott a jobboldal az olasz parlamenti választá­sokon. A kora reggeli órákban közzétett előrejel­zések szerint „A szabad­ság pólusa” elnevezésű vá­lasztási szövetség 372 képviselői helyhez jut a 630 fős törvényhozói tes­tületben, tehát jócskán túl­lépi az abszolút többség­hez szükséges 316 főből álló, küszöböt. A második helyen a nyolc pártból álló „Haladók” elnevezé­sű baloldali szövetség vég­győzelem zett 210 képviselővel. Az Olaszországot eddig, majd’ ötven éven át meg­szakítás nélkül irányító ke­reszténydemokraták jelen­téktelen statisztává vál­tak: a „centrum” mindösz- sze 35 képviselőjét küld­heti az új törvényhozói testületbe. Az eredmények alapján nem kétséges, hogy Os­car Luigi Scalfaro állam­fő Silvio Berlusconit, az. alig öt hónapja alakult Forza Italia elnevezésű párt vezetőjét fogja felkér­ni kormányalakításra. mény kapcsán egy televízi­ós interjúban elmondta: vé­leménye szerint helyes volt az Egyesült Államok straté­giája Szomáliában, amikor keményen lépett fel a hadu­rakkal szemben. Montgomery tábornok közölte: 42 amerikai tenge­részgyalogos vesztette éle­tét az afrikai országban, köztük harmincán fegyve­res összetűzésekben. Ugyan­akkor azonban több száz­ezer Szomáliái köszönheti életét az ENSZ jelenlétének. Magyarország a ’60-as években apolitikussá vált, emberei boldo­gok akartak lenni, és ezért hosszú időre összetévesztették a korrupció jótékonynak tűnő hatását a tényle­ges gazdagodással. A Lukács-tanít­ványok ugyan kivívták a rendőrség rosszallását, ám senkinek nem volt kifogása az ellen, hogy Nyugatra menjenek marxista ontológiát és el­vont morált prédikálni. 1965-ben az öreg filozófus a Times riporteré­nek kijelentette, hogy „a marxiz­mus reneszánszára van szükség”. A reneszánszra vágyó ál­lamban a béke és az emberiség elleni bűncselekmények, to­vábbá az izgatás és a közösség megsértése miatt elítéltek száma 1963 és 1967 között mégis meredeken emelkedett. Az 1963-as „nagy amnesztia” utáni 102 fővel szemben 4 évvel később már 577 politikai elítéltet mutatott ki a sta­tisztika, köztük a szabadon nem engedett vagy újra lecsu­kott 56-osokkal. Amikor a kádári revizionizmust balról megdönteni kívá­nó és Mao-ce Tung eszméire támaszkodó szűk bölcsészcso­port fellépett, tagjaival szemben a hatalom sokkal tolerán- sabb volt, mint ahogy más, általa tényleg veszélyesnek ítélt körökkel bánni szokott. A ma közvéleménye mégis a Kádár-korszak egyetlen hazai ellenzéki mozgalmaként épp az ebből kinőtt „demokratikus ellenzék” hőstetteit tartja csak számon és nem vesz tudomást például arról, hogy Matheovics Ferenc vezetésével 1958-ban újjászerveződött a Kereszténydemokrata Párt. Nem tud a Regnum Maria- num-mozgalomról -— amelynek tagjai azt hirdették, hogy a hitet nemcsak tanítani, hanem híveikkel együtt megélni kell —, sem az 1963-ban illegálisan megalakult Nemzeti Kereszténydemokrata Munkáspártról, sem pedig azokról a röpcédulázó diákokról, akik 1962 augusztusában ezres nagyságrendben szórták az utcára, hogy „Le a Kádár-re­zsimmel. Szabad, független, semleges Magyarországot!” Három tilalom alakult ki: tilos volt a nacionalizmus, a Szovjetunió bírálata és 1956 forradalomként! értelmezése. Az 1962-ben rendezett Püski-Bodor-Zsigmond-per vádlott­jait például Erdély és a Csángó-vidék szeretetéért ítélték el a néprajz és a történetszociológia iránt érzéketlen bírák. A példák sora hosszasan folytatható lenne, hiszen az ilyen ügyekből született bírósági ítéletek főszereplői nemegy­szer az 1963-as amnesztia után szabadultak. Zsigmond Gyuláék 1960-ban megfogalmazott programtervezete akár jövendölésnek is tekinthető: „Világszerte a nemzeti álla­mok kialakulása folyik, elsősorban Ázsiában és Afrikában. Göncz Árpád sajtóértekezlete Tartalmat a szolidaritásnak Tárgyalásaim célja az volt, hogy megtöltsük tar­talommal szolidaritásun­kat. Ennek lényege az, hogy valamiért van, nem valami ellen. Ez talán tör­ténelmi újdonságot jelent. Közös célunk az európai integráció, amit mindkét ország a regionalitás alap­ján tart elképzelhetőnek. A regionális együttműkö­dés mindenekelőtt Euró­pához csatlakozásunkat szolgálja, de legalább any- nyira szolgálja a térség egészét és országainkat külön-külön, amelyek a közeljövőben ennek a re- gionalizmusnak a motorja Belga igen Belgium elfogadja azt. a kompromisszumos javasla­tot, amelyet az Európai Unió külügyminiszterei — a féléves görög elnökség ja­vaslata alapján — a hét vé­gén, nem hivatalos találko­zójukon dolgoztak ki a sza­vazási rend módosításáról. Az erről szóló hírt Jean- Luc Dehaene miniszterel­nök bejelentésére hivatkoz­va a belga hírügynökség je­lentette tegnap a kora dél­előtti órákban. lehetnek^ — mondotta Göncz Árpád köztársasá­gi elnök tegnapi varsói sajtóértekezletén. Együttműködésünk kul­csa a stabilitás — hangoz­tatta. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország vá­lasztások előtt áll, és egy fiatal demokráciában a második választás talán még az elsőnél is fonto­sabb. Ennek tétje már nem a rendszerváltozás, hanem egy esetleges kor­mányváltozás. Márpedig a változékonyság és a vál­tozás tudomásul vétele hozzátartozik a demokrá­ciához, ettől azonban az ország geopolitikai hely­zete és érdekei nem vál­toznak, ezért a magyar po­litika prioritásai változat­lanok maradnak a válasz­tások után is. A varsói sajtóértekez­let után Lech Walesa len­gyel államfő kedden dél­előtt a Belweder palota udvarán^ búcsúztatta Göncz Árpád magyar köz- társasági elnököt, aki ez­zel befejezte lengyelorszá­gi látogatásának politikai programját. A magyar ál­lamfő és kísérete ezt kö­vetően a lengyel elnök kü- löngépén Poznanba uta- -zott. A nagyvilág hírei * A legújabb közvéle­mény-felmérések szerint Bili Clinton amerikai el­nök tevékenységének meg­ítélése némileg javult, ami valószínűleg azt jelzi, hogy népszerűségi mutatójában sikerült megállítania a Whitewater-befektetéssel kapcsolatos kérdőjelek mi­att bekövetkezett lavinasze­rű zuhanást. % A szlovén parlament kedd­re virradóra Jelko Kacint ne­vezte ki új védelmi miniszter­ré, miután elődjét, Janez Jan- sát megfosztotta posztjától. * Beismerte bűnösségét hétfőn az a két amerikai katona, aki a beterjesztett vádirat szerint a nyolcva­nas évek közepén titkos ka­tonai információkat szolgál­tatott ki a magyar hírszer­zésnek. * Tizenegy tonna lőfegyvert foglaltak le a Passau melletti Suben osztrák—német határ- átkelőhelyen a vámosok. A bajor határőrség közlése sze­rint egy Romániából jövő te­herautóban a többi között 2000 karabélyt, 60 Kalasnyi- kov géppisztolyt, öt gépfegy­vert, 100 félautomata fegy­vert, valamint muníciót és al­katrészt próbáltak Németor­szágba csempészni. Kucsma esélyes A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint nem vált be Leonyid Kravcsuk be ukrátt elnöknek az a számítása, hogy hatalmi vákuum kelet­kezik, s különleges elnöki jogkörrel irányíthatja majd Ukrajnát. Az ukrán parla­menti választások vasárna­pi fordulójáról közölt né­met kommentár szerint Kravcsuk aligha halaszthat­ja el a nyárra tervezett el nökválasztásokat, márpedig a volt miniszterelnöknek, Kucsmának jó esélyei van­nak arra, hogy Ukrajna elnö­ke legyen. Kucsma kitart amellett, hogy Ukrajnának meg kell őriznie állami füg­getlenségét, miközben — amennyiben az első forduló eredményeiből ítélni lehet — a választás világossá tet­te: történelmileg determi­nált és immár egyre szélese­dő árok húzódik Nyugat- és Kelet-Ukrajna között — írta a tekintélyes konzerva­tív lap. VÉLEMÉNY A puha diktatúra kemény játékai E tendencia elől Európa sem térhet ki. Ennek következté­ben a soknemzetiségű Szovjetunió is több nemzeti államra szakad..., ereje, nemzetközi befolyása és politikai tekinté­lye erősen csökkeni fog, míg a Nyugat megerősödik, mert nem lesz kitéve ennek a folyamatnak. Az így kialakult helyzetben olyan irányú fejlődésre nyílik lehetőség hazánk­ban is, melynek következtében politikai koncepcióink is ér­vényre juthatnak...” A nagy amnesztiát követően is több hullámban folytak a papi perek Magyarországon: regnumi papok és laikus cso­portvezetők álltak bíráik elé. A Vatikánnal folytatott diplo­máciai egyezkedésnek, úgy tűnik az volt a hátulütője, hogy a vonakodó egyházat papjai bezárásával zsarolták. Az 1971-ben Casarolli bíborossal megkötött egyezség után az egyház együttműködése oly mérvű volt, hogy a több­ször is bebörtönzött Bulányi Györgytől 1982-ben a megyei főpásztorok a nyilvános misézés, igehirdetés és a szentsé­gek kiszolgáltatásának jogát is megvonták. Politikai bűnügyben utoljára 1966 őszén és 1967-ben mondtak ki halálos ítéletet. A forradalom után 10 évvel el­lenállást szervező Hamusics Jánost 1966. október 13-án a veszprémi bíróság bűnösnek találta. Halálos ítéletét a Leg­felsőbb Bíróság még abban az évben jogerőre emelte, és Hamusicsot — Kahler Frigyes adatai szerint — épp a nyi­lasper lefolytatása idején, 1967 februárjában végezték ki. A nyilasper három halálos ítélettel zárult. Az egykori zug­lói nyilasház rohamosztagosai kapcsán a múltba tekintés igen kínosnak bizonyult, hiszen akadt köztük olyan vádlott is, aki nemcsak 1944-ben, hanem pufajkásként 1956-ban is szívesen vadászott embertársaira. A hatalom a ’70-es évek közepétől már csak ellenőrizte, de börtönnel alig fenyegette az értelmiséget. Áldozatait in­kább a társadalmi egyenlőtlenség ellen fellépő laikus vallá­si körökből, szolgálatmegtagadó és katonaszökevény fiata­lokból, jehovistákból és „deviáns” .munkásfiatalokból szed­te. Zsarolni, befolyásolni, dezinformálni, megvásárolni, ezek lettek a bevett módszerek az 1971 tavaszán átszerve­zett, és az aczéli irányzatot kiszolgáló politikai rendőrség eszköztárában az értelmiség másképp gondolkodó köreivel szemben. A szolgálatmegtagadó egyetemista, Keszthelyi Zsolt 1987-ben mintegy az értelmiségi körök várható ellen­állásának kipróbálására került Baracskára és Nosztrára: a hatalom végül visszakozót fújt. Nyers Rezső, a régi pártállam legokosabb politikusa nemrég úgy jellemezte ezt a kort, hogy itt „a szabadság nem volt jog, hanem adomány”. Voltak, akik tiltott köny­vek terjesztéséért, oroszellenes, vagy ’56-os röpiratok gyár­tásáért kerültek a belügy nyomozóinak kezére. Az egyik dorogi munkásfiú 1981-ben a komáromi tanácsházát akar­ta felrobbantani, ha követelésére nem engedik szabadon a politikai foglyokat. Népbíróságot szeretett volna az igaz­ság kiderítésére, és azt hangoztatta, hogy Kádárban nem le- hef megbízni, mert elárulta Nagy Imrét, a barátját. Értelmiségiek hiányában az operatív tisztek elkezdtek köztörvényesekből gyártani politikaiakat. Ebben a rabok is partnereik voltak: a politikai státus csak előnyösebb — mondták —, még ha ezért egy kicsit többet is kell ülni. A politikai rendőrség tehát bűnözőkön és deviánsokon keresztül tartotta magát edzésben. A skinheadek külvárosi összecsapásait gyorsan rokonította a hagyományos rassziz­mussal. Bűnjelként találta meg náluk a Kossuth-címert, a nyakláncra fűzött Horthy-ötpengőst, nem is beszélve arról, hogy „Habsburg Ottót akarták a trónra emelni”. Komikus, hogy hajdan Mindszenty bíboros és Grősz érsek ellen is ez volt az egyik vádpont: e sémák úgy látszik, évtizedekig él­tek nyomozóink és bíráink fejében. A börtönviszonyok liberalizálása mintegy „adomány­képp” a ’70-es évek közepén kezdődött meg. Á helsinki szerződést aláíró Kádár Jánosnak bizonyítania kellett a vi­lág előtt, hogy nálunk igenis van demokrácia, vannak ellen­zéki mozgalmak, és nem történik ellenük semmiféle durva beavatkozás. A Központi Bizottságban éppen ezért a nyolc­vanas évek végén lázas munka folyt, hogy kéjben tudják tartani az ellenzéki csoportosulásokat. A pártemberek sze­rencséjére minden irányzatban — így a Beszélő köreiben és a népiek csoportjában egyaránt — akadtak olyan megha­tározó személyiségek, akik igyekeztek összehangolni a ha­talom és az ellenzék tevékenységét. A politizáló új nemzedéket fáradt forradalom mozgatta. Az alapvető kérdés az lett, hogy konfliktushelyzetben mi­lyen érdekérvényesítés képzelhető el olyan felek között, akik a gyakorlatban tagadják a konfliktus létét. Az új felál­lást közmegegyezéssel polgári demokráciának keresztelték el, és komolyan veendő eltörölték a halálbüntetést. A Kis- Fogház akasztófájának hűlt helye maradt csak. Ja • ( L.. (Dr. Tamáska Péter) A korábban Szomáliában ál­lomásozott amerikai csapa­tok parancsnoka, Thomas Montgomery tábornok hét­főn hazaérkezett az Egye­sült Államokba, és ezzel hi­vatalosan is véget ért az amerikai békefenntartók szerepe a kelet-afrikai or­szágban. Ezzel egy időben ugyancsak hazaérkezett Szomáliából az utolsó két­száz amerikai katonából álló egység. William Perry amerikai védelmi miniszter az ese­Szomáliai helyzet Hazatértek a katonák

Next

/
Thumbnails
Contents