Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-30 / 74. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 30., SZERDA 3 A Zeneműkiadó magánosítása Eladjuk Bartókot és Kodályt? Nagymarosi helyreállítás Félsziget a gát helyén (Folytatás az 1. oldalról) Ahogyan a honvédelem nem adható idegen kézre, ugyanúgy a kultúra sem. A döntések már nem itt szület­nek meg, legfeljebb kérhe­tünk, kérlelhetünk, a méltá­nyos bánásmódra felhívhat­juk a tulajdonosok figyel­mét. Ha a privatizáció előtt az ÁV Rt. és a minisztéri­um kikérte volna az érintett zenei szervezetek szakvéle­ményét, aligha került volna sor ilyen szerződésre, alap­vető kulturális értékeink el­kótyavetyélésére, potom 75 millió Ft-ért. (Ebben az ösz- szegben még — többek kö­zött — az Andrássy úti Ze- neműbolt tulajdona is ben­ne foglaltatik.) Akik a szerződést megkö­tötték, a titkos utat, a ho­mályt választották, diktatóri­kus módon kész helyzetet teremtve. Az üzlet remek az olasz cégnek, előnyös dr. Homolya igazgató úr­nak és társainak. Ám ka­tasztrofális egyetemes kultú­ránk sorsa szempontjából. A magyar irodalmat zené­ben kifejező müvek ugyan mit érnek egy milánói cég számára? Kinek a szívügye a többségében mindenütt rá­fizetéses kortárs zene? Ki érez felelősséget ezért? A zeneszerzők magánügyéről lenne szó, akik mentsék ki saját műveiket e hínárból, a többivel ne törődjenek? Szép, megnyugtató, alta­tó szavakat jócskán hallot­tunk már az ÄV Rt. és a kul­turális tárca részéről. Né­hány képviselőjük szerint az EMB-Ricordi-szerződés — a magyar zene védelmé­re — nagyszerű garanciákat tartalmaz. E körültekintő ga­ranciákat a minap végre el­olvashattam. Semmit sem érnek. A gyakorlatban en­nek alapján szankciókra aligha kerülhet sor. így nem csak kiárulták, de el is árulták a magyar zenei alko­tóművészetet. „Feltéve, ha”, „törekszik arra”, „ha le­hetséges”, „abban az eset­ben” stb. — e biztosítékok 10 éven aluliak meggyőzé­sére alkalmasak. A Zeneműkiadó-csata im­már négy hónapja tart. 1993. decemberi leveleimet ugyan még időben küldtem a kulturális minisztériumba, de azok a címzetthez csak nagy késéssel érkeztek. Sza­bó Tamás, privatizációs mi­niszter úr január 3-i levele Az erdőművelés folyama­tosságát jelentősen elősegí­tő erdőbirtokossági tör­vényt várhatóan még a mostani parlament elfogad­ja, viszont az erdőtörvény megalkotása már az új Or­szággyűlésre vár — mon­dotta Dauner Márton, az FM Erdészeti Hivatalának elnöke. A vezető szakem­ber hangsúlyozta: addig is az érvényes törvényi elő­írást kell figyelembe ven­ni, miszerint az erdőhasz­és parlamenti felszólalása a zeneművészet értékei mellé állt, Csépi Lajos úr, az ÁV Rt. vezérigazgatója úgyszin­tén. Majd tárgyaltunk Guas- toni asszonnyal, a Ricordi cég vezetőjével. Hajthatat- lansága hideg zuhanyként érte a magyar zenei életet képviselő öt szervezet veze­tőit. „Amit megvettünk, ah.- ból semmit nem enge­dünk.” A kétharmados álla­mi rész pozíciója semmibe vétetett, a Ricordi-szerző- dést eddig nem bontotta fel senki. Öt év múlva Ricordi továbbadhatja tulajdonát an­nak, akinek akarja. így akár még rosszabb helyzetbe is kerülhet a magyar zene. A homály egyre na­gyobb. Végtére is a magyar zenekultúra alapvető értéke­inek 66,66%-os megőrzé­sét hazai oldalon a követke­zők támogatták megbeszélé­seim során: dr. Mádl Fe­renc művelődési miniszter, dr. Szabó Tamás privatizá­ciós miniszter levélben, szóban és parlamenti felszó­lalásában, dr. Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója, dr. Kálmán Attila művelő­dési államtitkár, dr. Isépy Tamás igazságügyi helyet­tes államtitkár, dr. Surján László, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke és pártjának több képviselője, a parlament kulturális bi­zottsága nevében Zsig- mond Attila elnök úr szó­ban és levélben, Kosa Fe­renc, az MSZP képviselője, a kulturális bizottság tagja. Ezenkívül a teljes zenei éle­tet lefedő, háromszázezer embert képviselő öt zenei szervezet — a Magyar Ze­nei Kamara, a Magyar Ze­nei Tanács, a Szerzői Jog­védő Hivatal vezetősége, a Magyar Zeneszerzők Egye­sülete, a Magyar Zenemű­vészeti Társaság — elnökei február 14-i(!) levelükben kérték Csépi Lajos úrtól a Ricordi-szerződés felfüg­gesztését, a Zeneműkiadó vagyonának 66,66%-os ál­lami tulajdonban való meg­őrzését, a vezetés megújítá­sát. Ha ennyien velünk, kik ellenünk? Hiszen a lázas sziszifuszi erőfeszítés ered­ményeként ma ugyanott tar­tunk, mint tavaly december­ben. A kedvező döntés vá­rat magára. Vajon miért? nálatra — hatósági engedé­lyezéssel — csak társult művelési keretek között van mód. Ugyanakkor e kereteken belül nem sérül az egyéni tulajdonlás joga', az engedély birtokában szabadon megválasztható a kitermelés, ültetés és ápolás módja. Célszerű, ha a kis területű erdők gaz­dái a művelési kötelezett­ségek teljesítését összehan­goló egyesületet alakíta­nak. Októberben kezdik meg a nagymarosi körtöltés el­bontását az alvízi oldal­ról, olyan módon, hogy közben fokozatosan feltöl­tik vízzel a jelenleg még száraz munkagödröt. Er­ről Vincze László, a hely­reállítást koordináló FŐ- BER területi igazgatója tá­jékoztatta az MTI-t. A kivitelezést végző Strabag-Hungária, illetve a Vízép által vezetett vál­lalatcsoportnak októberre valamennyi munkagödör­ben még hátralévő bon­tást, építést el kell végez­nie. Á múlt évben 400 millió forintot, idén az első negyedévben 600 millió forintot költöttek a helyreállítási munkákra. Jól halad a munkagöd­rön belül a nagymarosi part építése, a majdani meder és hajóút kialakítá­fi Északi kőtorony Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke kedden ünne­pélyesen felavatta a Parla­ment épületének északi kő­tornyát, amely hosszú évek felújító munkája után nyer­te el ismét eredeti külsejét. Szabad György méltató szavaiban párhuzamot vont az ország és a Parla­ment újjáépítése között, majd meleg szavakkal mon­dott köszönetét, és kitünte­téseket adott át a munkála­tokban részt vett dolgozók­nak. Ismét Ablonczy Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter tegnap — a pályázati ki­írásnak megfelelően — to­vábbi öt évre megerősítette hivatalában a Nemzeti Színház jelenlegi vezeté­sét. Ablonczy László igaz­gató és Sík Ferenc főrende­ző kinevezésének meghosz- szabbítását a pályázatok el­bírálására életre hívott ku­ratórium hétfői ülésén kez­deményezte. A pályázato­kat személyesen vélemé­nyezte Balázsovits Lajos, Hernádi Gyula, Nemes- kürty István, Agárdi Gábor és Nagy Béla. A további ta­gok, Sütő' András és Szer- sén Gyula írásban küldték meg állásfoglalásukat. (Hí­rek szerint az intézmény vezetésére hatan pályáz­tak.) A bírálóbizottság egyúttal jelezte a művelő­dési miniszternek — és közvetítésével a kormány­nak —, hogy egyeztetett vé­leménye szerint az intéz­mény problémáit a Nemze­ti Színház kiemelt nemzeti intézményi jogállásának megteremtése oldhatja meg, amely egyben műkö­dési feltételeit az ország színházai fölé emeli és an­nak tartósságát garantálja. sa. Ezzel a Strabag-Hun­gária csoport foglalkozik, a Vízép — az előbbihez hasonlóan „száraz” — épí­ti a közműalagutat, és az úgynevezett vízkivételi galériát. Az előbbi a víz- és csatorna-, valamint a posta- és az elektromos hálózat átvezetésére szol­gál majd. Az utóbbi kiala­kításával — még az el­árasztás előtt, száraz terü­leten — az ivóvízkivétel feltételeit teremtik meg. Szintén a száraz körülmé­nyeket kihasználva „hiz­lalják” a körtöltés Viseg- rád felőli oldalát. Ez a gát­rész a visegrádi öblözetek- kel körülvéve félszigetet alkot majd, és így kapcso­lódik a visegrádi partsza­kaszhoz. A munkagödörben már elbontották a felvonulási és raktárépületek beton­A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány elnöké­nek különdíjában részesült dr. Lichtenberger György kandidátus, a Pest Megyei Szent Rókus Kórház igaz­gatója. Az elismerést a II. Magyar Innovációs Nagy­díj ünnepélyes kiosztása al­kalmából vehette át a szak­ember. A Magyar Innovációs Kamara 1991-ben határo­zott az innovációs nagydíj megállapításáról, a határo­zat értelmében a kimagasló erkölcsi és anyagi elisme­rést jelentő nagydíjat az a magyar magánszemély vagy Magyarországon be­jegyzett vállalat, illetve tár­saság kapja, aki (amely) az elmúlt évben a legnagyobb jelentőségű, gyakorlatban is megvalósított, nagy hasz­not hozó innovációt hozta létre. Az innovációs nagydíj pályázati rendszerének ki­dolgozására, az egész fo­lyamat lebonyolítására a Magyar Innovációs Kama­ra, a Covent Ipari Kockáza­ti Tőke Befektetési Rt., a Hamarosan mintegy egy- milliárd forintnyi támoga­tást kaphatnak kormány­zati forrásból az állatte­nyésztők, jórészt minősé­gi tenyészállatok vásárlá­sához — erősítette meg Raskó György, a Földmű­velésügyi Minisztérium államtitkára. A szaktárca vezető tisztségviselője elmond­ta: a fajtaváltáshoz, illet­ve az állománybővítés­hez azok a mezőgazdasá­gi vállalkozók kaphatnak segítséget, akik a piaci követelményekhez iga­alapzatát, 20 ezer köbmé­ter sziklát robbantottak ki a közműalagútnak, 6 ezer köbméter sziklát a vízki­vételi galériának és a hajó- útnak. A körtöltés bontását, az új hajóút kialakítását jövő év márciusában fejezik be. Akkor mintegy tízna­pos hajózási szünettel az új hajóútra terelik a vízi­forgalmat. A meder köze­pén létesítendő 180 méter széles hajóút kis víznél is 2,2-2,4 méter merülési mélységet tesz lehetővé. A körtöltésnél elbontott anyagot felhasználják a vi­segrádi oldalon megépí­tendő partszakasz, az öb- lözetek kialakításához. A partterületek rehabilitáció­jával, közművesítésekkel együtt a helyreállítási munka befejezési határide­je 1996 nyara. Corvinbank Rt., a Magyar Televízió és a Világgazda­ság napilap 1992 novembe­rében létrehozták a Ma­gyar Innovációs Alapít­ványt, mely támogatja a te­vékenységet, s elősegíti az innováció számára kedve­ző gazdasági környezet ki­alakulását. Az alapítványhoz kül-, vagy belföldi jogi, illetve magánszemélyek csatlakoz­hatnak: az alapítvány szám­lája (MHB 315-13663) tör­ténő pénzátutalással, ap­porttal, illetve vagyoni érté­kű jog átadásával. Az 1994. február 28-i ha­táridőre 92 pályázat érke­zett be az innovációs alapít­vány titkárságára. A zsűri a formai és tartalmi szempon­tokat alaposan mérlegelve 60 pályázatot minősített 1993-ban megvalósított, eredményes és sikeres inno­vációnak. A rangsorolás az alábbi fő szempontok sze­rint történt: eredetiség, új­szerűség, műszaki, gazdasá­gi eredmény, társadalmi ha­szon, hazai és külföldi elis­mertség. zodva megfelelő fajtájú- akkal szeretnék lecserél­ni jelenlegi állatállomá­nyukat. A szaktárca min­denekelőtt a szarvasmar­hák fajtacseréjét szorgal­mazza. A magánterme­lőknél a fajtaváltással párhuzamosan szarvas- marhák számának emelé­sét is támogatni kíván­ják, míg a nagyobb gaz­daságoknál „csak” az ál­lománycserét szorgalmaz­zák. Ä sertéseknél csak az állománycserét prefe­rálja majd a minisztéri­um. Jön a betyárbecsület? Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alel- nöke Debrecenben be­szédet tartott, ami elég zavarosra sikeredhe­tett, legalábbis az MTI tudósítása alapján er­re következtethetünk. Mert azt mondta az al- elnök, hogy a fő tájé­koztatási eszközök a parlamentarizmus eu­rópai szabályain kívül helyezték magukat, s idézet tőle: „nem csak az úri tisztesség, de még a betyárbecsület” elemi követelményei­nek sem felelnek meg. Lehet, hogy ez így van, mert amikor betyárbe­csületről van szó, ak­kor az MSZMP jog­utód pártjának promi­nens képviselőjével nem tudok vitatkozni, hiszen beismerem: ő e téren nálam jóval kép­zettebb. Képzettebb is lehet, hiszen gondol­junk csak vissza, hogy az egykori MSZMP- sek (ma többségükben MSZP-sek) mennyire komolyan vették annak idején azokat az euró­pai tájékoztatási szabá­lyokat! Azt is mondta az alelnök úr, hogy tár­sadalmi támogatottság nélkül nem lehet az or­szágot kormányozni, ezért a jelenlegitől elté­rő stílusú kormányra van szükség, olyanra, amelyik nem nézi le az embereket. Jaj Iste­nem! Társadalmi támo­gatottság! No, az aktív baloldaliak ezt a társa­dalmi támogatottságot aztán, mint a félmúltat bemutató filmsorozat­ból is láthatjuk, ugyan­csak meg tudták ma­guknak szerezni. Csak föl kell tenni a kérdést, támogatsz bennünket vagy... S tudjuk jól a nemleges válasz esetén miféle retorziókra ke­rült sor. Például Recsk- re. Igen, akkor sem néz­ték le az embereket, ha­nem sokkal egyszerűbb módot választottak, a másképpen gondolko­dókat lefogták. Sőt, azt is mondja Szekeres úr, hogy a leendő kormány­zatnak (mármint ne­kik) az ellenzékhez is másként kell viszonyul­nia, mert a nemzet ér­dekében bizonyos kér­désekben konszenzusra kell törekedni. Rop­pant kíváncsi vagyok erre a viszonyulásra, ami nagyon sok min­dent takarhat, egyálta­lán azt, hogy vajon a hatalomra kerülő MSZP-nek egyáltalán lenne-e, s ha igen, va­jon meddig ellenzéke? (Vödrös) Durkó Zsolt Törvény az erdőről Különdíj a Rókus igazgatójának Támogatás állattenyésztőknek

Next

/
Thumbnails
Contents