Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-30 / 74. szám
■-K U7 XXXVIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. MÁRCIUS 30., SZERDA Az egészségügyben évek óta tartó reformfolyamatot a mindennapi tapasztalatok mérlegelésével a szakemberek folyamatosan alakítják. Erről szólnak interjúalanyaink lapunk 5. oldalán. Bősi baleset Nem volt szándékosság Ladislav Pittner szlovák belügyminiszter szerint valószínűtlennek látszik, hogy a bősi zsilipkamra kapujának összeroppanását szándékosság okozta volna. Pittner a szlovák kormány keddi ülésének szünetében nyilatkozott a kormány napirendjén szereplő bősi balesetről. A belügyminiszter elmondta, hogy véleményét a vizsgálat eddigi eredményeire alapozza. A vizsgálat ugyan még nem fejeződött be, de az eddigi ismeretek birtokában a szándékosság nagy valószínűséggel kizárható. Tegnap Julius Binder, a Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat igazgatója is sajtótájékoztatót tartott. Binder továbbra sem zárta ki a bősi esetek mögötti esetleges szándékosságot. Lejár az expópályázat Otvenen a megyéből Holnap jár le az expóhoz kapcsolódó rendezvények jelentkezési határideje. Az időpontot a közelmúltban hosszabbították meg, tekintetbe véve a nagyszámú érdeklődőt. Várhatóan vagy öt ven pályázat érkezik az első, ötletszintű kidolgozással Pest megyéből — tudtuk meg Hoppál Zoltántól, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye Köztársasági Megbízott Hivatala expóreferensétől s kabinetfőnökétől. Eddig legalább negyven országos adatok szerint pályázat érkezett az új mintegy öt-hatszáz újabb határidőre a hivatalhoz pályázatra számíthatnak, az első szintű megméret- s ez a szám jóval maga- tetésre a megyéből. Az sabb az első fordulóban beérkezett pályázatok számánál. Elbírálásuk április végéig megtörténik, azt követően dől majd el, kik vehetnek részt a második szakasz pályázatán. A világkiállítással összefüggő, elő-, utó- és párhuzamos rendezvényekre az .. ország bármely pontjáról jelentkezhetnek. (Folytatás a 4. oldalon) Megállapodás Gödöllőn Megyei telefonfejlesztés Ma délelőtt újabb koncessziós megállapodásokat látnak el kézjegyükkel Pest megyében az illetékesek. Gödöllőn, a városházán Schatnschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter lesz az egyik aláíró. A regionális telefontársaságok közül ezúttal a Digitel 2001 Rt. és a Monor Telefon Társaság Kft. vezetői véglegesíthetik a telefonhálózat kiépítéséhez nélkülözhetetlen alapdokumentumot. Mint arról már hírt adtunk, a Digitel Gödöllő és Vác térségében nyerte meg a helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatásra kiírt koncessziós pályázatot. A két primer körzetben 270 ezer ember él: őket érinti ez az infrastrukturális fejlesztés. (Folytatás a 4. oldalon) 12 település részvételével Passió Budaörsön Európa Passió Budaörs címen Közép-Eu- rópa egyik legmonumentálisabb passiójátékának felújítását tűzte ki célul a Bakk Endre Kanonok Alapítvány kuratóriuma. A tegnap délelőtt megtartott sajtótájékoztatón Bakk István az alapítvány elnöke felhívást tett közzé az évenként megismétlődő országos jelentőségű, idegenforgalmi vonzatú passiójátékok megvalósításának anyagi és erkölcsi támogatására. A Budapest határában élő budaörsi svábok 1933. június 11-én mutatták be a különleges szépségű Kőhegyen Krisztus szenvedésének történetét. A háború után a budaörsiek 90 százalékát kitelepítették, az otthon maradottak közül sokakat meghurcoltak. Ezáltal megszűnt a passiójáték hagyománya. (Folytatás a 7. oldalon) Az európai kulturális hónap és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csodák palotája interaktív tudományos játszóháza kiállítást rendezett Kreativitás ’94 címmel a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Csodák palotája kapcsolatot teremt a látvány, a logika, a kreatív játékosság és a hasznos ismeretterjesztés között Erdősi Agnes felvétele Látvány és logika Csodák palotája Megkerült a kislány Egy héten keresztül kereste a rendőrség a tizenhat esztendős Erdős Beatrixes aki ez év március 21-én rejtélyesnek látszó körülmények között tűnt el törökbálinti otthonából. Kétségbeesett édesanyja egy cédulát talált a lakásban, melyen zavaros, kusza sörök voltak: „A rendőrségnek ne jelentsétek... Húszezer forintot kérnek... Segítsetek!” A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnüldözés elleni osztálya nyomozott az ügyben. Az eltűnt fiatal lány fényképét többször bemutatták a tévében, és a rendőrség százezer forint jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. Amikor tegnap délelőtt megérkeztem Törökbálintra, még nem tudtam, hogy a kislány előző este szerencsésen megkerült. A falubeliek sem értesültek róla, úgy látszik a jó hír lassabban terjed, mint a rémtörténetek. (Folytatás a 16. oldalon) Polgármester és iskola A természeti népeknél Isten hozzánk, földiekhez szóló megszólításának tartják a névadást. Ilyen meggondolásból égi tulajdonságok birtokába jut(hat) a megnevezett, esetünkben az újszülött, s eme tulajdonságok — olykor billogok — „megszállottjaként” kell(ene) evilági életét letöltenie, leélnie. Hogy a Kárpátok szűkös karéjában, szorításában élő magyarság bőre alatt mennyire él még a természeti népek tudatvilágához való kötődés, most nem is fontos. Valamiképpen mégis élnie kell, hiszen — épp a nevek kapcsán — oly meglepő, annyira mellbevágó bizonyosságokkal szembesülünk, amelyek a transzcendentális szálak igazát sejtetik. Magyarán: a név adott esetben akár önmagáért is beszélhet. Nomen est omen. Lapunk Délvidéken élő munkatársa, Sinkovics Péter, útban hazafelé egészen különös hírrel lepett meg. Pár napot Felvidéken töltött épp „névadás” ügyben, a Trianon utáni kisebbségi magyarság önmegnevezése kapcsán, amit a politikusok autonómiaként, címszóként tartanak számon. A hír önmagában is első oldalas, hiszen elcsatolt területen eddig egészen ritkán — s ha igen, akkor is csak szemszúrásból — alapítottak magyar egyetemet. A történelmi példák inkább az ellenkezőjét bizonyítják, amiként azt a kolozsvári Bolyai Egyetem sorsa is. Nos, a Komáromot és Királyhelmecet is megjárt költő-újságíró barátunk a hír mellé, miszerint magyar egyetemet avattak nemrég az említett felvidéki városban, még hozzátoldotta: isteni gondviselés lappang a dolgok mögött(!), egyébként a városok polgármesterei nem viselnék („megszállottként”) ugyanazt a nevet. Ezt már csak földi halandóként jegyzem meg: valószínű nem véletlen, hogy a felvidéki magyarlakta területek ismételt földarabolása elleni január 9-i ko- márnói tüntetést épp Pásztor István szervezte, amiként az sem véletlen, hogy a másik, a királyhelmeci Pásztor Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak az ottani magyar közgazdasági egyetem létrejöttében. Ismerek egy harmadik Pásztor Istvánt is: őt az Er- dély-részi Nagysármásról hurcolták el a Securitate fogdmegjei 1959-ben, a kolozsvári magyar egyetem eltaposásakor, egyetemista fia (a név ugyanaz!) „ra- koncátlakodásai” miatt. Igen, sokféle az Úrnak mireánk mutató gesztusa. Hirtelenjében nem jut eszembe Kolozsvár polgár- mesterének a neve, de hogy nem Pásztor Istvánnak hívják, arra mérget vehetünk. Bágyoni Szabó István Eladjuk Bartókot és Kodályt? Miért vált homályossá a Zeneműkiadó Vállalat ma- gánosítási ügye? Utólag kiderült, hogy a vállalati vezetés 0,47%-ot vásárolt meg a maga számára még tavaly novemberben, az olasz Ricordi cég pedig 49,88%-ot decemberben. Az üzlet a fejünk felett titokban megköttetett anélkül, hogy a zeneművészek erről tudtak volna. Egy szép reggelen arra ébredt a magyar zenei élet, hogy ami az övé volt, már másé, legalábbis több, mint fele részben. Mit adtak el? Mindent, amit a történelem viharai még nem söpörtek ki az országból: Bartók I. vonósnégyesét, a Mikrokozmosz hat kötetét, a Gyermekeknek sorozatot, hazai és számos kelet-európai országra, sőt Kínára is szóló terjesztési jogaival együtt. Mintegy húsz Bartók-mű, a megmaradt Kodály-kóru- sok vagy pl. a Galántai táncok jogai. Bárdos Lajos szinte összes műve, Viski János, Szervánszky Endre, Adám Jenő és mások életműve, szinte az egész mai magyar zeneszerzés, a zenetudományi munkák, könyvek, a zenepedagógiai kiadványok, a klasszikus zenei sorozatok felett elvesztettük szuverenitásunkat. (Folytatás a 3. oldalon)
