Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-25 / 70. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. MÁRCIUS 25., PENTEK Gyűrűzik a marhalevélügy Mint lapunkban beszámoltunk róla, Regdon Tibor ko- cséri jegyző levelet intézett az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi fősztályához, amelyben Magyarország összes állattartójával szemben kérte az állat- állományok törvényben előírt okmányolásának megvizsgálását. Á jegyző feltételezése szerint ugyanis nemcsak kocséri és nagykőrösi jelenség, hogy a gazdálkodók elmulasztják a marhalevelek kiváltását, jelentős bevételtől fosztva meg ily módon az önkormányzatokat. Az ORFK-n azonban úgy tűnik, nem tulajdonítottak országos jelentőséget a dolognak, mert illetékességből a Pest Megyei Rendőr- főkapitányságnak adták át kezelésre az ügyet. E tényt a megyei rendőr-főkapitányságról a minap megerősítették egy levélben, s egyben közölték, hogy a gazdaság- védelmi alosztály megkezdi a vizsgálatot a jegyzői indítványra. (Folytatás a 4. oldalon) A mi közvélemény-kutatásunk (9. oldal) MÍG 29-esekkel nagyobb biztonságban Minden pillanatban készen Tegnap délelőtt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága részvételével a Nyitott laktanyák rendezvénysorozat keretében sajtótájékoztatót tartottak a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezrednél a MÍG 29-es gépek rendszerbe állításáról és a hazai repülőgépvezetői képzés helyzetéről. Számottevő javulás, a honi légvédelem technikai feltételeiben tavaly, az adósság fejében kapott MÍG 29-es gépek megérkezésével következett be. Azzal együtt — 36 év után ismét — a hazai repülőgépvezetői oktatás alapjait is sikerült lerakni. A magyar hadsereg — húzta alá Szendrei László a HM politikai államtitká-’ ra — minden pillanatban kéTalum Attila felvétele szén áll a feladatok ellátására. Kétségtelen azonban, hogy a gazdaság állapota a honvédségre is rányomja bélyegét. Tavaly a bruttó nemzeti termék 1,8 százalékából részesült. A honvédelem többé nem kaphat ilyen keveset a költségvetéstől, mint a múlt évben. (Folytatás a 3. oldalon) A KDNP egyházpolitikája Visszatérő ingatlanok Hibás a BKV veszteségszámítása Miért fizessünk rá? Érthetetlen, miért kér a BKV pénzt az agglomerációs településektől, hiszen a vállalat veszteségei Budapest határán belül keletkeznek. így vélekedik Sonnevend István budakalászi képviselő, aki szerint a szentendrei HÉV-vonalon utazó Pest megyeiek a jegyek és a bérletek árában kifizetik mindazt a pénzösszeget, amibe a közlekedés fenntartása kerül. A Kereszténydemokrata Néppárt a tájékozódás elősegítése érdekében választási programjának részletes kifejtését tervezi. Ennek a sorozatnak az első sajtófórumát tartották tegnap a párt fővárosi központjában, ahol Pálos Miklós alel- nök, miniszterelnökségi államtitkár az egyházi ingatlanok helyzetéről, Harrach Péter egyházügyi referens, budapesti elnök az egyházaknak az oktatásban vállalt szerepéről, Giczy György országgyűlési képviselő a keresztény értékek állandóságáról szólt. — Ma Magyarországon az állam és az egyházak között nincs semmiféle konfliktus — jelentette ki a .sajtófórumon Pálos Miklós. — Ennek lehetett az eredménye az is, hogy a kárpótlási törvény értelmében az egyház részéről benyújtott 6500 ingatlant érintő visz- szaigénylés közül az elmúlt három esztendőben 1500-nak a. sorsa már rendeződött. A fenti adat mögött olyan pozitív események is meghúzódnak, melyekben — mintegy ezer ingatlan sorsáról van sző, — közvetlenül a helyi önkormányzatok és az egyházak között született a megállapodás. Harrach Péter — folytatva Pálos Miklós azon gondolatát. mely szerint a közelgő választásokra készülve szinte valamennyi párt felvette politikai programjába az egyházak kárpótlásának ügyét — kifejtette, hogy meglehetősen kampányízűnek tartja azokat a megnyilvánulásokat, melyek szerint az eddigi közömbösség, sőt ellenérzés helyett, a szavazatokért küzdő pártok, úgymond egyházbarát köntösben tetszelegnek. A budapesti elnök megismételte azt a sérelmet is, melyet a napokban a szeged-csanádi megyéspüspök tett szóvá. (Eszerint az egyházi vezető azt furcsállotta, hogy manapság a legkülönfélébb politikai pártok vezetői keresik fel a történelmi egyházak irányítóit, ugyanakkor a sajtó csak a Fidesz és az SZDSZ nála tett látogatásainak adott hangot.) (Folytatás a 3. oldalon) Sonnevend István, aki gépészmérnök, alaposan áttanulmányozta a szentendrei HÉV-vonalra készített kimutatásokat, s úgy véli, a BKV veszteségszámítása korrekcióra szorul. A településeknek a BKV által átadott számítások a teljes vonalra vonatkoznak, ez pedig torzítja a kimutatást, hiszen más jegyrendszer van érvényben Budapest határán belül, és más az agglomerációban. A számítás nem veszi figyelembe, hogy az agglomeráció már Budapest határánál kezdődik. Budakalász Szent István telepig 13 forintos jegyet kell venni Békásmegyertől, a Szentendréig utazóknak pedig a közigazgatási határtól 39 forintot kell fizetniük. A BKV számításai szerint egy utasférőhely költsége kilométerenként 65 fillér. Mivel a férőhely-kihasználtság a BKV adatai alapján naponta 20 százalékos, így az egy utasra vonatkoztatható teljes költség 3 forint 25 fillér. Ha a jegyek, bérletek árát nézzük, megállapítható, hogy az agglomeráció utasai egy kilométer után négy forintot fizetnek, ami szemmel láthatóan több a 3 forint 25 filléres teljes költségnél. Budapest határain belül viszont a szentendrei HÉV-vonalon mindössze 2 forint 50 fillért szednek be az utasoktól kilométerenként, ez a számított költségeket nem fedezi. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a veszteségek nem a város határain kívül keletkeznek, hanem belül. Ezek után azt kell mondanom — tette hozzá Sonnevend István —, hogy számomra nem világos, miért kér a BKV pénzt azoktól az agglomerációs településektől, amelyekre kijár a HÉV. (Folytatás a 4. oldalon) Vagyon helyett hittel „A mostani kiadóváltás után is helyén maradt fő- szerkesztőVödrös Attila mindenesetre keresztény szellemiségű, országos terjesztésű újságról álmodik ”— írja a Heti Világgazdaság március 19-i száma abban a cikkben, melynek címe: Kereszténydemokrata Penna. Szeretném megnyugtatni a Heti Világgazdaság szerkesztőségét, hogy a Pest Megyei Hírlapnál nem csupán álmodozunk arról: lesz egyszer Magyarországon az országos terjesztésű lapok között olyan is, amelyik nevezetesen ke^pszténydemokrata szemléletű. Bátran vállalni fogjuk ennek a lapnak a szerkesztését, de a kereszténydemokrácia égisze alatt — ami természetszerű — nemzeti gondolkodású lapot kívánunk Fehérgyarmat és Körmend között eljuttatni városainkba, s a legkisebb falvainkba is. A magunk részéről kissé fájlaljuk is, hogy a rendszerváltozás utáni negyedik esztendőben egy szerkesztőség erről még csak álmodozhat, erre a jelentős feladatra még csak készülődhet, szerveződhet, amikor egy ilyen újságnak már kőkemény valóságnak kellene lennie egy olyan országban, amelyben őseink nemegyszer a keresztény Európa védelmében estek el a harcmezőkön. Mi nem fogunk elesni, hanem szívós akarattal létre fogjuk hozni az országos terjesztésű liberális és kommunista hangvételű újságok mellett azt a napilapot, amely egyben lesz keresztény, demokrata és nemzeti. Mindez eddig azért nem sikerült, mert nincsen átmentett vagyonunk. Vödrös Attila Folyóirat-támogatások viharos utóhanggal Első döntését hozta a Nemzeti Kulturális Alap idén alakult folyóirat-kiadási szakmai kollégiuma a hazai folyóiratok 1994. évi támogatásáról, amelyről tegnap tartottak tájékoztatót a Néprajzi Múzeumban. Előre látható volt, hogy az igényekhez mérten elégtelen anyagi keretek elosztásának szinte lehetetlen feladatát vállaló kuratóriumot kemény támadások érik. A tájékoztató azonban a vártnál is viharosabb körülmények között zajlott néhány folyóiratot hátrányosan érintő — és diszkriminatívnak vélt — döntés miatt. A kollégium életrehívá- sával először került valóban társadalmi szervezet kezébe a támogatás elosztása — mondta Tusnádi Attila, a NKA titkára. A kollégium 12 tagjának felét szakmai és társadalmi szervezetek delegálták, további tagjait, illetve elnökét, Szeghalmi Elemér kritikust a művelődési minisztérium kérte fel, a szakmai szervezetek javaslata alapján. A kulturális tárca képviseletében Gallyas Csaba működik közre a kollégium munkájában. (Folytatás a 8. oldalon) A megyeháza hírei • • Ünnepel a gyermekvasút A Börzsönyi Gyermekvasút centenáriumi rendezvényeiről tárgyalt tegnapi ülésén a Pest Megyei Közgyűlés nemzetiségi és társadalompolitikai bizottsága. A kisvasút az idén lesz 101 éves, és 40 éve áll a személyszállítás szolgálatában. A Börzsönyi Gyermekvasúiért Alapítványtól megkapta a bizottság azt a tájékoztatót, amelyben az évforduló alkalmából tervezett rendezvények szerepelnek. Április 16-án a hazai erdei vasutakat bemutató kiállítást nyitnak. Ezzel egy időben lesz Az adósság fejében kapott harci gépek számottevő javulást eredményeztek a honi légvédelem feltételeiben egy országos szakmai tanácskozás a verőcei Ex- pressz-táborban, amelyre az ország összes működő kisvasújának és az érintett minisztériumoknak a képviselőit hívják meg. (Folytatás a 4. oldalon)
