Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-25 / 70. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 25., PENTEK Kifosztott ENSZ-konvoj Törökök a Balkánra Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán jóváhagyta, hogy török békefenntartókat vezényeljenek Bosznia-Hercegovinába — közölte a testület soros elnöke. Jean-Bernard Merimée francia ENSZ-nagykövet szavai szerint a BT egyetlen tagja sem ellenezte Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kár javaslatát, hogy az UNPROFOR erőit török kéksapkásokkal egészítsék ki. A döntésről tegnap hivatalosan tájékoztatták a főtitkárt. Érezhetően fokozódik a feszültség a közép-boszniai Maglaj térségében. Mint a szarajevói rádió tegnap közölte, a támadásba lendülő boszniai hadsereg megközelítette a Magiajtói 20 kilométerre lévő Teslicet, a boszniai szerbek egyik támaszpontját. A muzulmán csapatok mindössze két kilométerre vannak Teslictől. A dpa emlékeztet arra, hogy a szerbek múlt hét szombatján meglepetésszerűen beszüntették Maglaj ostromát, és csapataik zömét Teslicbe vonták vissza. A horvát rádió közben arról adott hírt, hogy szerb alakulatok Maglaj előtt szerdán kifosztottak egy 91 tonna élelmiszert szállító ENSZ-konvojt. Ágoston-interjú Megmaradni a Vajdaságban Tovább mélyül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségén belüli ellentét: tegnap megjelent interjújában Ágoston András, a VMDK elnöke fenntartotta pénzügyi jellegű vádját Hódi Sándor alet- nök ellen, de már azzal is támadta, hogy „a határmódosítást is reális lehetőségnek tartotta”. A Magyar Szóban megjelent interjú bevezetőjében a szerkesztőség leszögezte: a vita már olyan méreteket ölt, hogy az az egész szervezet megoszlásával, szétesésével fenyeget, de a közgyűléstől mindezek után is tisztázást várnak és konszolidálódást remélnek. Az interjúban Ágoston András elnök kijelentette: „A VMDK-n belül kezdettől fogva voltak eltérő nézetek. Dr. Hódi politikai alapállása kezdettől fogva nem változott: abból indul ki, hogy Európának ebben a részében új rendezésre kerül sor, amelynek részeként a határmódosítás reális lehetőség. Ezt szem előtt tartva az autonómiakoncepció számára a minimum... Ezzel szemben reálisabbnak mutatkozott egy másik irányvonal. Ennek lényege, hogy a jelenlegi helyzetben a VMDK politikai tevékenységébe nem kell bevonni a határmódosítás kérdését. Nem akarunk alávetettségben élni, de tudjuk, hogy ezen a tájon békében kell élnünk a többiekkel, elsősorban a szer- bekkel. A vajdasági magyarságnak olyan alkotmányjogi és jogi kereteket kell biztosítani, amelyek között határmódosítás nélkül is lehetővé válik identitásának megőrzése, megmaradása, ittmaradása.” Ágoston András az interjúban visszatért a pénzügyi kérdésekre, megismételve azt, hogy Dr. Hódi Sándor elutasította beszámolási kötelezettségét, mondván, csak annak tartozik elszámolással, akitől a pénzt kapta. Ágoston ezt több szempontból is elfogadhatatlannak nevezte, hangoztatva, hogy elszámolásra mindenképp szükség van. Magyarországon századunkban két szélsőséges politikai irányzat került hatalomra, a nyilas-nemzeti- szocialista és a kommunista-bolsevik. Mindkettő egy idegen nagyhatalom katonai segítségével. Szabad választáson egyik sem ért el 17 százaléknál többet. A jobboldali szélsőség 1939 pünkösdjén 16,6, a baloldali pedig 1945. november 4-én 16,9 százalékot. Reméljük, hogy idén a nyíltan vagy burkoltan ilyen vagy olyan szélsőségek a magyar hagyományoknak megfelelően összesen sem fogják elérni ezt az arányt. A Magyar Televíziót csak dicséret illeti, hogy a múltbeli jobb- és baloldali szélsőségek „eredményeit” a néző elé tárja, mégpedig olyan magas színvonalú műsorokban, amelyek — mellőzve az aktuális politikát — elvi, erkölcsi síkra emelik a történteket. A közelmúltban láthattuk a „Töltsön velem egy órát!,, sorozatnak a magyarországi vészkorszakkal foglalkozó Walesa: együttműködésre vagyunk ítélve A NATO légüres teret hagyott Semmi sem lehet olyan jó, hogy ne lehessen még jobb — mondotta Lech Walesa lengyel államfő a távirati iroda varsói tudósítójának adott interjújában a lengyel—magyar kapcsolatokat jellemezve, Göncz Árpád magyar köz- társasági elnök lengyelországi látogatása előtt. Mint kifejtette, azt várja a magyar államfő látogatásától, hogy közösen ösztönözni tudják a kormányokat, minisztereket és üzletembereket az együttműködés fejlesztésére. Erre megvan a reális lehetőség, csak ösztönözni kell, s ebben hozhat komoly eredményt Göncz Árpád látogatása. Ami a Visegrádi Csoportot illeti, ez az együttműködés szerves része a nyitott határok lengyel politikájának. A regionális együttműködésnek logikus és gyakorlati haszna van. — Együttműködésre vagyunk ítélve, s ezért — bár más kérdés, hogyan nevezzük majd a jövőben Borisz Jelcin egészsége Borisz Jelcin orosz elnök szóvivője nem volt hajlandó kommentálni az NBC televíziós társaság hírszerzési forrásokra és két volt orosz diplomatára hivatkozó hírét, amely szerint az orosz államfő évek óta májzsugorban szenved. Az ilyen híreszteléseket épp eleget kommentáltuk már — mondta a szóvivő, s válaszként a korábbi cáfolatokat ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az elnök munkatársai már számtalan esetben elmondták a kérdezősködő riportereknek, hogy Jelcin elnök makkegészséges — emlékeztet a Reuter moszkvai jelentésében. (a csoportot) — jószerével akaratukntól függetlenül fejlődni fog. A jövő be fogja bizonyítani létjogosultságát. Ez következik korunk logikájából. Függetlenül attól, miként vélekednek a jelenlegi prágai vezetők, Prága és Budapest mindig közelebb lesz Varsóhoz, mint New York —1 mondotta Wlesa. Ami a katpnai együttműködés lehetőségét illeti, kifejtette: nem hozhatunk létre önálló szervezetet, mert ez sem a Nyugatnak, sem az oroszoknak nem tetszene, s túl sok ellenséget szerezne nekünk. Az adott helyzet azonban veszélyes. — Úgy vélem, meg kell tudnunk védeni mind Lengyelország, mind Magyarország függetlenségét és szabadságát. Ki kellen mondanunk, hogy ha például Magyarország veszélybe kerülne, Lengyelországnak meg kellene védenie. Nincs szükség paktum, vagy valamiféle tömb létrehozására: a minket öszAz orosz parlament alsóházában elhangzott szenzációs bejelentés szerint Jel-, cin elnök utasítást adott a Kuril-szigeteken állomásozó orosz csapatok kivonására. Viktor Iljuhin, a duma nemzetbiztonsági bizottságának elnöke közölte: Borisz Jelcin elnök február 4-én aláírt egy utasítást, amely szerint a védelmi minisztériumnak ki kellett dolgoznia március 1-ig a Kuril-szigetekről való csapatkivonás terveit. Iljuhin szerint az 53-as számot viselő utasítás a Kuril-szige- tek fokozatos átadásának kezdetét jelenti. szekötő értékek szolidáris védelméről lenne szó — hangsúlyozta Walesa. Belpolitikai kérdésekről szólva kifejtette, hogy az átmenet időszakában a demokrácia lengyelországi fejlődését elősegítené az erős elnöki hatalom. Úgy vélte, elfogadhatatlan, hogy a parlament — bár ezt nem ismeri el — rendszeresen magának próbálja kisajátítani a végrehajtó hatalom hatáskörét, és beavatkozásaival bénítja a végrehajtó hatalom működését. Külpolitikai kérdésekről szólva kifejtette: nem lehet csodálkozni azon, hogy Oroszország a lehető legelőnyösebb pozíciót kívánja kivívni magának, és vezetője akar lenni e térségnek. Ez nem az oroszok bűne, hanem a Nyugaté, a NATO-é, amely légüres teret hagyott — mondotta. A Nyugatot hibáztatta azért, mert rövidlátó politikát folytat, és bizonyos értelemben félrevezette e térség országait. Az NTV orosz kereskedelmi adó a bejelentés kapcsán tegnap azt közölte, hogy egy orosz ezredet már ki is vontak. Az Interfax jelentése szerint viszont a távol-keleti katonai körzetben semmit sem hallottak a tervezett csapatkivonásról és kizárják annak elvi lehetőségeit is. Borisz Jelcin elnök sajtószolgálatának vezetője a távirati iroda telefonérdeklődésére közölte, hogy nem tud arról a rendeletről, amely szerint az elnök utasítást adott volna a védelmi minisztériumnak az orosz csapatok kivonására a Kuril-szigetekről. A nagyvilág hírei * Richard von Weizsäcker német szövetségi elnök április közepén a csehországi Litomysl kastélyában részt vesz az „elnökök találkozóján”, a meghívottak között van Göncz Árpád köztársasági elnök is — vált ismertté tegnap Bonnban. Az Európai Unió (EU) Bizottsága szerint 1995-ben rekord nagyságú, 11,5 százalékos munkanélküliség várható Nyugat-Európában. * Az ukrán kormányzat immár nem akadályozza meg, hogy a hét végén az országos választásokkal egyidejűleg népszavazással felérő' közvélemény-kutatást tartsanak a Krímben a félsziget és Ukrajna viszonyáról. Ez derült ki Kravcsuk államfő legutóbbi nyilatkozatából. * Kossuth-emlékestet tartottak tegnap Szófiában a magyar kulturális intézetben, a magyar szabadságharc vezetője halálának 100. évfordulója emlékére. ¥ A német kormány szeretné, ha Hans Koschnik szociáldemokrata politikus állna a mostari nemzetközi közigazgatás élén. Ilyen értelmű javaslatot juttattak el az Európai Unióhoz, erősítette meg tegnap a német külügyminisztérium. HIBAIGAZÍTÁS. Tegnapi számunkban adtunk hírt Monsignor Alvaro del Portillo, az Opus Dei vezetőjének elhunytáról. II. János Pál pápa 1992-ben nem Portillot avatta boldoggá, hanem Monsignor Josemaria Escriva de Ba- laguert, a szervezet alapítóját, akinek 1975-ben örökébe lépett a szerdán szívroham következtében meghalt Portillo. Kuríl-szigetek Kivonják az orosz haderőt? VÉLEMÉNY adását, 16-án pedig az írók, gyerekek 1956 után című háromrészes műsor harmadik darabját, „A megtorlás termé- szetrajzá”-t. Mindkét tévéadás iskolapéldája annak, hogyan kell a múlt bűneit úgy felmutatni, hogy az mégse keltsen aktuális gyűlöletet. Történelmi időrendben az első a holocausttal foglalkozik, Izraelbe került túlélők előadásában. A megmaradás öröme, az idő (ne feledjük, 1944 óta egy fél évszázad telt el!) sebeket gyógyító hatása és az új hazában újrakezdett élet sikere a humánum olyan magasságába emelte ezeket a sokat szenvedett, ma is magyarul jól, sőt szépen beszélő volt honfitársainkat, hogy csak példaként lehet állítani őket sokunk elé. Pedig nem felejtettek el semmit a vészkorszak borzalmaiból, de emlékeznek arra is, hogy még e borzalmak között is találkoztak az emberiesség szívet melengető példáival. A másik műsort — sajnos — csak részben láttam, későn kapcsoltam be a készüléket. így „csupán” két írógyereknek, Fekete Gyula és Kuczka Péter lányának vissza visszaemlékezéseit hallhattam az 1956 utáni megtorlás embertelenségeiről. Egy most elbocsátott rádiós újságíró 1991-ben úgy szolgálta a közt, hogy a 168 órában világgá kürtölte, amúgy pártsemlegesen: a mai demokratikus rendszerváltozással „szétlőtték, -zúzták, széttépték” a gyermekkort, s hozzátette: „’56 után is volt gyermekkor, ez biztos...”. Nos, a letartóztatott írók gyermekei mást tapasztaltak, s tényekkel bizonyították a kádári megtorlás embertelen és erkölcstelen voltát. De mindezt ugyanúgy tették, mint a másik műsor szereplői, gyűlölködés nélkül, a humánum magasából. Kár, hogy mindkét adást a késői órákban sugározták, pedig mindenkinek, főleg a gyerekeknek és a fiataloknak mindkettőt látni kellene. ^ (Török Bálint) Ama két szélsőség
