Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-24 / 69. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1994. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK 7 Fegyvertelen Nimródok Pókunk „ül méla lesben” a kiskerti lugas árnyékában. Mesterien szőtt hálója felső sarkából lesi órák óta, meg­rendülnek-e a fonalak. An­gyali — azaz ördögi — türel­me meghozza a maga gyü­mölcsét. A szerencsétlen házi légynek kapálózni sincs érke­zése; a nyolclábú vadász pil­lanatok alatt ott terem, elha- rapdálja körülötte a szálakat, s becsomagolja áldozatát. A gyilkos méreg nemcsak vé­gez a léggyel, de a benne lévő emésztőanyag valóságos péppé oldja a rovartestet. Alig telik el néhány perc, alaktalan, csillogó fekete masz- szává egyszerűsödik a nem is oly rég még röpködő rovar. A szemlélődő számára vissza­tetsző a látvány, de a soklábű takácsnak ez a délebédet je­lenti. A pókgyomor csak így képes befogadni azt. Minden­napos tragédiának voltunk ta­núi ezekben a percekben. Vagy mégsem az? A nagy ke­resztes pók mindenesetre jól- lakottan javítgatja ki az össze- kuszálódott szálakat, s vonul vissza hálója szegletébe. Folytatódhat a vadászat. Kép és szöveg: Tóth Sándor Mengyelejev véletlenül lett kémikus 125 éves a rend az elemek között Azt a feladatot kapta 1867-ben Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, a szentpétervári egyetem kémiai tanszékének vezetője a feletteseitől, hogy ír­jon kémiai tankönyvet. A könyv azonban nehezen ké­szült, Mengyelejev össze-visz- sza rakosgatta a céduláit, de nem tudta eldönteni, hogy mi­lyen csoportosításban tárgyal­ja az elemeket. Próbálkozásai közepette rájött arra, hogy az elemek kémiai tulajdonságai a növekvő atomsúlyok sorrend­jében szakaszosan ismétlőd­nek. Ennek alapján elrendezte az elemeket, s ezzel elkészült a periódusos rendszer. Mengyelejev 1834. február 8-án született, s 22 évesen már magántanári fokazatot szerzett a pétervári egyetemen. Ponto­san 30 éves korában az egye­tem professzora, és híressé lett periódusos rendszerével 35 éves korában, 125 évvel ez­előtt, 1869. március l-jén ruk­kolt ki. Periódusos rendszere termé­szetesen — kis túlzással, per­sze — a kutyát sem érdekelte. Ennek kivételesen nem az ak­kortájt is általánosnak mondha­tó „sárga irigység-szindróma” volt az oka, hanem az, hogy ha­sonló rendszerek tömege volt már forgalomban. Ezektől Mengyelejev táblázata pusztán abban különbözött, hogy tele volt üresen hagyott kockákkal. Mengyelejev ugyan általában megadta az üresen hagyott koc­kákba illő, de még fel nem fe­dezett elemek tulajdonságait, de ezzel inkább bátorságát, semmint hozzáértését bizonyí­totta a korabeli tudósok előtt. 1875-ben azonban váratlan for­dulat történt; egy francia kutató felfedezte a hazájáról elneve­zett galliumot, amely csodák csodájára pontosan beleillett a Mengyelejev által neki fenntar­tott üres kockába. Mengyelejev azt jósolta, hogy az alumínium alatti elemnek 68 lesz az atom­súlya, 11,5 a térfogata, 6,0 a faj­súlya és 3 vegyértékkel fog ren­delkezni. A galliumról pedig ki­derült, hogy atomsúlya 69,7, atomtérfogata 11,7, fajsúlya 5,9 és tényleg 3 vegyértéke van. Ezzel egy csapásra világ­hírre jutott mind Mengyelejev, mint periódusos rendszere. A kiváló tudós nagyságát külföldön is elismerték, előadó­körútjai során beutazta egész Európát, járt hazánkban is. Szá­mos tudóstársaság tisztelte meg tiszteletbeli tagsággal, köz­tük a Magyar Tudományos Akadémia is. 1907-ben hunyt el, pár nap­pal 73. születésnapja előtt. Ko­rának legnagobS kémikusa egyébként véletlenül lett kémi­kus. Eredetileg az egyetem or­vosi karára iratkozott be, de az első boncoláskor elájult. * Újabb veszélyes lerakatok Száz vagon bőrhulladék Pomázon Gyuricska Imre: csapó három! — mondhatnánk, hiszen a kö­zelmúltban két ízben foglalkoztunk az említett úr azon tevé­kenységével, amely szerint a jóhiszemű bérbeadók becsapásá­val bőrhulladék-lerakatokat létesít. Eddig a biatorbágyi és sós­kúti szennyezésről írtunk. Gyuricska úron keresztül vala­melyik bőrgyár Pomázon „poty- tyantotta” el terhét a Munkaterá­piás Intézet gyümölcstárolójá­ba. A részletekről Kállay Péter főagronómus informált minket. —- 1990-ben jelentkezett az intézetben Gyuricska úr, egy bizonyos Skin Kft. nevében, jó­kora, mintegy 2,8 milliós éves bérleti díjat ajánlva a 2600 négyzetméter alapterületű gyü­mölcstárolónkért. Ez is, és az is, amit a tevékenységről el­mondott. hogy az ideszállított bőrhulladékkal 50 beteg dol­gozhatna, nagyon csábító volt számunkra.-— Máshol termékeket is mutatott... — Nálunk is, például egy bi­zonyos téglát, amit szétdarált bőrből sajtoltak. Meg papu­csot, pulóvert. Mindig hozott valami újat. A megállapított bérleti díjat 3 hónapig rende­sen fizette, gépet és munkáso­kat is hozatott. Majd megér­keztek a teherautók is, egyik a másik után. A sofőröktől kér­dezve, valahonnan Mosonma­gyaróvár felől jöhettek. Száz vagon bőrhulladékkal töltöt­ték meg a tárlót. — Nem volt gyanús a do­log? — ’91 áprilisában szólítot­tuk fel arra, hogy kezdje meg a termelést, s a további szállí­tásokat megtiltottuk. Nem rea­gált, ezért feljelentettük. Gyu­ricska úr tudomásom szerint veszített már pert, de havi öt­ezer forint fizetésénél kötelez­ni többre nem tudták, mivel nyugdíjas... — Biztonságos helyen van a hulladék? Mit tudnak kezde­ni vele? — A hely biztonságos, szi­getelt, jó tetővel. A környezet­védelmi hatóságok itt még nem jártak. A hulladékkal semmit sem tudunk kezdeni. Szívesen feldolgoznánk, ha lenne technológia, pénz hozzá. Az ügyről Drevenka János, a Közép-dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőség csoport- vezetőjétől megtudtuk, hogy tervezik a rendőrséggel együtt a bejárást Pomázon. Elmond­ta, hogy a bőrhulladék attól függetlenül veszélyes, hogy zárt helyen van, hiszen poten­ciálisan veszélyezteti környe­zetét. A hulladék kérdésének megoldása nem a bérlőt, ha­nem elsősorban a tulajdonost vagy a gyártót terheli. Ujházy Miklós pusztazámo- ri jegyző elmondta, hogy la­kossági bejelentésre ők is ki­tessékeltek a faluból egy helyi­leg is telekkel rendelkező érdi illetőt, aki 8 köbméter hulladé­kot akart lerakni telkére ége­tés céljából. „így, hál’Isten- nek, megúsztuk Gyuricska urat” — sóhajtott a jegyző úr. Az említett sóskúti „beistál- lózott” bőrrel a Törökbálinti Állami Gazdaság nem tud mit kezdeni, és nem is kíván — nyilatkozta Szabó Imre vezér- igazgató úr. A hulladék zárt helyen van, a kérdés megoldá­sában a gyártó cipőgyárak is felelősek — vélekedett a meg­oldás menetéről. Ki az még, aki nem úszta meg Gyuricska urat? És kit fog még meglátogatni? Az ügyben régebben nyilatkozó Báder László századost — a Pest megyei Rendó'rfőkapitány- ságon — tanulmányi szabadsá­ga miatt nem tudtam elérni, fe­lettese, Pelikán László alezre­des kijelentette, hogy az ügy lezárásáig, folyamatban lévő nyomozás lévén, nem kíván­nak nyilatkozni. Reméljük, legközelebb szív­derítőbb hírekkel térhetünk vissza az ügyre. Nánási Tamás Kölyökkorban kezdjük A szeretet könnyebbé teszi a kutyanevelést Aki a kutyáját szereti, ke­mény kézzel, szigorúan neve­li — mondják. De ez a felfo­gás téves, mert aki valóban szereti a kutyáját, az szeretet­tel neveli. Ahogyan a kisgyer­mekeknek, a kölyökkutyák­nak is tanulásra van szüksé­gük, hogy megismeijék a le­hetőségeiket és korlátáikat is. Minthogy a kutya tipikus fal- kaállat, pontosan tudnia kell a rangsorban betöltött helyét, a gazdáját, s azt, hogy ha az ér­demes rá, feltétel nélkül fo­gadja el „falkavezémek”. A kutya csak szerétéiből tanul Egy kutyát csak szeretettel le­het jó, a gazdának örömet szerző kutyává nevelni. Meg kell tanítani az engedelmes­ségre, arra, hogy a kapott pa­rancsok okai és következmé­nyei között összefüggés van. A helyes kutyanevelés alap- feltétele a következőn alapul: az eb jó és rossz tapasztalatok­ból tanulja meg, hogy mit kell és mit nem szabad ten­nie. Ezalatt azonban semmi­képpen sem kegyetlen dresszí- rozást értünk, mivel ezzel csak az állat alázatos meghu- nyászkodását érjük el. A meg­hunyászkodott eb pedig hajla­mos a megbízhatatlanságra is. Sokkal inkább elő kell segíte­ni a természetes jó tulajdonsá­gainak erősítését, következe­tes, de szeretetteljes és a ku­tya által teljesíthető követelés­sel. A kutya nevelése akkor kezdődik, amikor hazavisz- szük őt. Különösen a kis kö­lyökkutya alkalmas a tanítás­ra, hiszen ebben a korban a befogadóképessége még nagy és szívesen is tanul. A legelső néhány alapfoga­lom, amit meg kell tanulnia, a saját neve, a „nem” és „fúj” szócska. A kutyával való rendszeres és következetes gyakorlás során tanulja meg a vezényszavakat, és azt, hogy azokra milyen viselkedéssel kell reagálnia. Gyakorlás köz­ben mindig ugyanazokat a ve­zényszavakat használjuk és meleg, barátságos hangon szó­laljunk meg. Minden helyesén véghez­vitt parancsunk után alaposan dicsérjük meg őt és apró juta­lomfalatkával is megerősíthet­jük elégedettségünket. Neve­lés közben a „pozitív megerő­sítés” elvét érvényesítsük, vagyis akár túlzó módon is osztogassuk a dicséretet, a „le- dorongolással” azonban bán­junk fukarul. De persze a helytelen magatartásformákat meg kell fékezni, s nem en­gedni a felugrálást az emberre. A szobatisztaság Türelemmel és következetes­séggel érhetjük el, hogy a szo­batisztaságra nevelés ne tart­son hosszú ideig (azért így is beletelik jó pár hét). A lakás­ban tartott kutyakölyköt min­den étkezés és alvás után vi­gyük ki a szabadba, keres­sünk bokros, fás területet, vagy ezek híján ültessük a csatomanyílások rácsai fölé, miközben türelmesen magya­rázzuk neki, hogy itt kell elvé­geznie a dolgát. Többszöri is­métlés után a kutya gyorsan felfogja, hogy ha a szabadban végzi el a dolgát, azért dicsé­ret és jutalom jár, míg ha ezt a lakásban teszi, „fúj” és bün­tetés következik. Ne büntes­sük meg azonban az állatot utólag, ha mégis előfordul vé­letlen „baleset” a lakásban. A fegyelmezést ugyanis az ebad­ta csak akkor érti meg, ha „ak­kor és ott” történik. Az első alapfogalmak A „hozd ide” parancs a kis kö- lyöknek vidám játék, amely­ben ő leli legnagyobb örömét, mialatt észrevétlenül megta­nul azt tenni, amit ura és pa- rancsolója elvár tőle. A három fontos parancs­szó: „állni”, „ülni”, „helyed­re” se többet, se kevesebbet nem jelent, minthogy a kutya a neki megparancsolt helyzet­ben maradjon, és csakis a gaz­dája feloldó szavára mozdul­hat el belőle. Az „ide” felszó­lítással oldjuk fel a fenti ve­zényszavakat. A vezénysza­vak megtanulása éppen azért kölyökkorban a legkönnyebb, mert a kiskutya legnagyobb boldogsága, ha állandóan gaz­dája mellett lehet és dicsére­tet kap tőle. A szeretettel, türelemmel nevelt kutyából ragaszkodó, hűséges pajtás és nem utolsó­sorban megbízható segítőtárs válhat.

Next

/
Thumbnails
Contents