Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-24 / 69. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 24.. CSÜTÖRTÖK Kérdések olvasóinkhoz Az alábbi kérdőívvel néhány kérdésre szeretnénk önöktől választ kapni. Kérjük, hogy válaszaikat a betűjelzések be- karikázásával, vagy x jel beírásával adják meg. 1. Hogyan jut hozzá a laphoz? a) előfizetés útján b) árusítás útján 2. Adjon osztályzatokat 1 -tői 5-ig, hogy ön szerint hányast érdemelnek az alábbi, a lap egészére vonatkozó szempontok. a. a lap olvasói közelsége b. szellemisége, értékrendje c. a lap külleme d. a fotók minősége, mennyisége e. a lap terjedelme (oldalszáma) f. a lap előfizetési díjáért (343 Ft/hó) nyújtott érték gáttekinthetősége, szerkesztése 3. A lap tartalmával kapcsolatos kérdések. Kérjük, véleményezze az alábbi témaköröket x jelek beírásával. Szempontok: 1. Ne legyen a lapban, 2. Legyen kevesebb a lapban, 3. Régebben jobb volt a lapban, 4. Hiányzik a lapból, 5. Ma a legjobb a lapban, 6. Legyen több a lapban. a. külföldi hírek _______ b. belföldi hírek_______ c . vélemények________ d. helyi, megyei hírek__ e. sport______________ f. gazdaság___________ g . vidék élete_________ h . szolgáltatás________ i . bűnügyi hírek_______ j. olvasóknak szóló játék k. rövid cikkek________ l. riportok____________ m . hitélet____________ n. kultúra____________ o. irodalom__________ p . hirdetés___________ r . levelezés___________ 4 . Van-e a kérdőívben szereplő kérdéseken túl egyéb kérdése, véleménye, észrevétele? Köszönjük válaszait. Név:.............................................................................................. L akás:............................................................................................... A kivágott kérdőívet mielőbb (72 órán belül) küldje az alábbi címre: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége (titkárság), 1446. Budapest Pf. 311. A keresetek alakulása januárban A Központi Statisztikai Hivatal a napokban a szerkesztőségünkbe juttatott kimutatása szerint 1994. első hónapjában a nemzetgazdaság megfigyelt 10 fő feletti gazdálkodó szervezeteinél teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 27 117 Ft volt, ami nettó értékben 19 540 Ft- nak felelt meg. Összehasonlítható körre számítva, az 1993. januári átlagkeresethez képest ez 24,8 százalékos, illetve 26,7 százalékos növekedésnek felel meg. A nettó keresetnek a bruttó kereseteknél nagyobb arányú emelkedését az adósávoknak a bérből, fizetésből élők többsége számára kedvező irányú változása, a munkavállalói (szolidaritási) járulék csökkenése, valamint a jövedelemadó számítás módszerében bekövetkezett jogszabály módosulás (1994-től a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék nem része a személyi jövedelemadó alapjának) eredményezte. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikaiak havi bruttó átlagkeresete 22,7 százalékkal (nettó értékben 24,7 százalékkal), a szellemi foglalkozásúak 39 579 Ft-os bruttó átlagkeresete 25,4 százalékkal (nettó értékben 27,8 százalékkal) haladta meg az 1993. év eleji értéket. A keresetek növekedési ütemét tekintve a nagyobb ágazatok közül a szállítás, raktározás, posta és távközlés dolgozóinak havi átlag- keresete nőtt kiugró mértékben, míg a többi ágazat indexe átlagos vagy annál alacsonyabb volt. A legrosszabb keresetek a megfigyelt körben továbbra is a textília, ruházati és bőrtermékek gyártása fizikai foglalkozású dolgozóit jellemzik (15 700 Ft), míg a legmagasabb keresetet a bányászat szellemi foglalkozásúi érték el (52 160 Ft). A jugoszláviai infláció megette a kamatokat Koldusboton a bankházak Két év alatt a hiperinfláció csaknem teljesen tönkretette Szerbia négy legnagyobb pénzintézetét — újjáélesztésük csak friss (külföldi) tőke bevonásával lehetséges. Megdöbbentő adatokat hozott napvilágra a napokban az egyik szerbiai szakintézmény munkacsoportja. A rendelkezésükre bocsátott jelentések és kimutatások alapján kizárólag az ügyviteli bankok majd kétéves hiteltevékenységét vették górcső alá, különösen tekintettel a már évek óta tomboló, a történelem során eddig soha nem jegyzett inflációra. Elemzésükből, többek között, az is kiderül, hogy sokáig tulajdonképpen a hatalom rajtuk keresztül vásárolta meg az igen csalóka szociális nyugalmat, hiszen a vállalatok, ha kellett, ha nem, hatalmas összegű hiteleket igényeltek és kaptak, s habár a napi(!) kamat olykor elérte a 4000 (azaz: négyezer!) százalékot, egy hét, egy hónap, vagy negyed év után mégis aprópénzzel törlesztették kötelezettségüket. Az egyik cég például felvett 44 500 márka értékű dinárhitelt és kilenc nap után, a kamatokkal együtt 33 000 márkányi ösz- szeget fizetett vissza. A szakemberek számítása szerint a dinár értékcsökkenésének következményeként négy szerbiai bank, amely a köztársaság bank- rendszerének nem kevesebb, mint 80 százalékát képezi, huszonkét hónap alatt elveszítette vagyonának, elsősorban természetesen pénzének több mint hatvan százalékát, s a ma rendelkezésére álló értékek hozzávetőleg 20 százaléka a tulajdonában levő épületek és felszerelések. Egyes pénzintézetek kissé késve ugyan, de észbe kaptak és törvénytelen, s úgy-ahogy hasznos ügyletekkel igyekeztek megóvni vagyonukat. Az elsődleges kibocsátásból kapott értéktelen dinárt a feketepiacon márkába fektették és várták az idő múlását. Az, hogy tudatosan fizetésképtelenné tették a vezetők az irányításukra bízott bankot, akkoriban az égvilágon senkit sem érdekelt. Ezek a tranzakciók magyarázzák a tényt, hogy az újabbnál újabb címletek hivatalos megjelenése előtti napon már kaphatók voltak ,a valu- tázóknál. Hogyis nem, hiszen a festék még meg sem száradt az értéktelen papírfecniken, máris forgalomba került a bolhapiacokon. A kevésbé tájékozott számára elsősorban az érthetetlen, hogy a vállalatoknak hogyan volt kifizetődő felvenni a mértéktelen mennyiségű hiteleket. Fentebb már utaltunk arra, hogy — egy bankszakember szavai szerint — képtelenség volt akkora kamatot megszabni, amelyet a hiperinfláció nem „evett” meg. Ugyanakkor a vállalatvezetők a kapott dinárt azonnal márkába fektették és ez, a rezsim által naponta és folyamatosan becsmérelt pénznem igen rövid idő alatt hatalmas vagyonként biztosította a nyomorúságos fizetéseket. Nem volt ritka eset, hogy a kényszer- szabadságon levő, vagy a vállalatnál munka nélkül téb- láboló emberek márkában, az észak-bácskai körzetben pedig olykor forintban kaptak némi járandóságot. A végső katasztrófát azonban nem valószínű, hogy el lehet kerülni, s erre utalt egy összejövetelen a köztársaság egyik neves közgazdásza is. Szerinte ha az 1993-ra vonatkozó zárszámadások készítésénél legalább némileg tartanák magukat a bankok a nemzetközileg is alkalmazott szabályokhoz, március végén, a mérlegek összeállítását követően kivétel nélkül mindannyian csődöt kellene jelenteniük. Erre azonban nyilván nem kerül sor, hiszen az látványos pénzügyi, s amitől a rezsim leginkább fél, politikai katasztrófát idézne elő. Both Mihály Sürgés-forgás az MO-áson Amennyiben az időjárás kedvez a kivitelezőknek, áprilisban részlegesen megindul a forgalom az MO-ás autópálya legújabb szakaszán. Ez jelentősen csökkenti a főváros forgalmát, mivel az Ml-es, M7-es, M6-os és az M5-ÖS autópályák a városon kívül kapcsolódnak ösz- sze Vimola Károly felvétele A tokét nem lehet hitellel pótolni A bankok helyzetét javítani szándékozó program keretében végzett állami tőkésítéssel a Mezőbank Rt. helyzete stabilizálódott — hangoztatta tegnapi tájékoztatóján Kábái Gyula vezérigazgató. A bank 75 százalékos tulajdoni hányada jutott állami kézbe a mintegy 6 milliárd forintos tőkeemelés által, így képezhető megfelelő céltartalék a hitelek kihelyezéséhez. A konszolidáció által a bank ez év első negyedévében már szerény mértékű nyereséget tervez, annak ellenére, hogy a stabilizálódási folyamatban még léteznek bizonytalan pontok. Az adósvállalkozások közül 900 bizonyult „rossz adósnak”, belőlük 245-öt sikerült bevonni az adóskonszolidációs programba. A stabilabb pénzügyi háttérrel stratégiaváltás jár együtt. Megerősödő kis- és közepes vállalkozások partnerségére számítanak, elsősorban olyanokra, akiknél biztonságos lehet a hitelezés, nem kell váratlan problémákra felkészülni. Ennek érdekében mutatókkal kidolgozták az első osztályú adós fogalmát is. Ezek az ügyfelek a jövőben számukra csökkentett kamatú hitelhez, és más előnyös szolgáltatáshoz jutnak a Mezőbank Rt.-nél. Kérdésekre válaszolva Kábái Gyula a mezőgazda- sági hitelezéssel kapcsolatban elmodnta: a bank nem tőkepótló intézmény, így a mezőgazdaságban jelentkező tőkehiányt felvállalni ők sem tudják. „Tőkeszegény vállalatokat nem akarunk bukáshoz segíteni” — fejtette ki, hozzátéve, hogy így elegendő fedezet híján hitelt nem tudnak nyújtani. A Mezőbank képviselői a probléma megoldását a Földhitel Intézet létrehozásában látják, ez az intézet tudná a hiányzó tőkét pótolni. A kérelmező gazdák traktorja és földje nehezen beszámítható, hiszen az előző amortizálódik, az utóbbinak pedig még nincs kialakult értéke. Kérdésünkre, hogy a bank „rossz adósai” elsősorban mely ágazatokból jelentkeztek, a részletes válaszból kiderült, hogy több mint fele mezőgazdasági, negyede kereskedelmi és ipari területen vállalkozott — egyelőre — sikertelenül. N. T. Forintos hírek Jelentős túljegyzéssel zárult az Inter-Európa Bank részvényeinek kárpótlási jegyes cseréje, .bár a jegyzést három nap után lezárták. A befektetők zöme a kiosztás során csupán három részvényhez juthat. Április végéig megközelítően 5 milliárd forint nagyságú vagyont kínál fel az Állami Vagyonügynökség kárpótlási jegy ellenében — mondta Kovács Kálmán, az ÁVÜ igazgatója a két vagyonkezelő szervezet kárpótlási jegygyei szembeni kínálatáról tartott közös tegnapi sajtó- tájékoztatóján. Üzletpolitikai, stratégiai váltást tervez a Mezőbank — jelentették be a cég vezetői. Ennek egyik fontos eleme lesz, hogy áprilistól a Mezőbank első osztályú ügyfelei részére előnyös, 25 százalékot meg nem haladó kamatszintet ajánl. A stratégiai váltást az teszi lehetővé, hogy a tavalyi bankkonszolidáció következtében javult a Mezőbank jövedelmi helyzete, az év első két hónapjában nyereséges volt. Nyilvános pályázaton elkelt tegnap a Szegedi Konzervgyár Rt. — tájékoztatta az MTI-t a cég felszámolásával megbízott Econoservice Kft. A konzervgyár meghirdetett vagyonát egyben, 460 millió forintért vették meg. A Magyar Nemzeti Bank nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy intervenciót hajtott végre a forint védelmében tegnap a hazai bankközi devizapiacon. Pásztor Csaba az MNB főosztályvezetője elmondotta: a Magyar Nemzeti Banknak kötelezettsége van arra, hogy ameny- nyiben a piac igényli, úgy devizát vásároljon a naponta megállapított középárfolyamnál 0,5 százalékkal alacsonyabb árfolyamon — és amennyiben ugyancsak igény van rá középárfolyamnál 0,5 százalékkal magasabb áron. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
