Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-22 / 67. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. MÁRCIUS 22., KEDD Hata Kozirevvel tárgyalt Békeszerződésre várva Andrej Kozirev tegnap közölte, hogy Oroszország nem tér ki a Japánnal fennálló területi vita megoldása elől. Ugyanakkor világosan értésre adta: Moszkva értékelése szerint a kétoldalú viszony nem korlátozódik csupán a szigetvilágra. Kozirev mintegy ennek alátámasztására, japán kollégájával, Hata Cutomuval folytatott egyórás tárgyalása után leszögezte: széleskörűen áttekintették a kétoldalú viszonyt, és ennek részeként megállapodtak: a tavalyi tokiói Íe/cín-látogatás idején aláírt nyilatkozat szerint külügyminiszter-helyettesi szinten folytatják majd a békeszerződésről a tárgyalásokat. Formálisan ugyanis a területi vita miatt mindmáig nem kötötték meg a második világháborús szembenállást lezáró békeszerződést. Az orosz külügyminiszter elmondta, hogy a tárgyalások során eszmét cseréltek a kétoldalú viszonyról és a fontosabb nemzetközi kérdésekről. Megállapodás született a gazdasági együttműködés szintjének emeléséről és ennek kapcsán megállapodtak arról is, hogy a tervezett japán kormányfői látogatás előtt kidolgozzák az oroszországi kis- és közepes vállalkozások japán támogatására vonatkozó egyezményt. Egy kérdésre válaszolva Kozirev kifejtette: a nyári nápolyi „hetes” csúcstól azt várja, hogy Oroszországnak a politikai kérdések megoldásába való bevonásával fokozatosan megkezdődik a hetek nyolcakká bővítése. Szlovén—magyar megállapodás Joze Osterc szlovén és Cza- bó János magyar mezőgazdasági miniszter tegnap Ljubljanában aláírta a szlovén—magyar államközi mezőgazdasági együttműködési megállapodást, amely kiterjed a növényvédelemre is. A megbeszéléseken külön hangsúlyt fektettek a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-termelési együttműködésre, az árucserére, valamint a vásárokon való bemutatkozás lehetőségeire. A két miniszter megállapodott, hogy Szlovénia és Magyarország a jövőben kicseréli a gyümölcstermelési technológiáit. Szóba került a vadkárok témája, valamint a vadászati együttműködés lehetősége is. A szlovén—magyar határ őrségi szakaszának szlovén oldalán már évek óta nagy károkat okoznak a vadak. Alaposan megrázott az az interjú, amelyet vasárnap este A Hétben láttam Csúcs Lászlóval. A Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felhatalmazott alelnöke a rendszer- változás negyedik évében, a független ’ Magyarországon megpróbált egy olyan közszolgálati rádiózást megvalósítani, amelyik az objektív tájékoztatásra épül. Ennek érdekében elmozdított 129 rádióst, kiknek egy része nyugdíjba vonult, másik része pedig akcióba lendült. Ennek az akciónak a következménye, hegy a nemzeti politikát folytató, demokratikusan választott kormánnyal szembenálló főképp baloldali, illetőleg nem kifejezetten nemzeti liberális eszméket valló pártok, s a velük szimpatizáló 168 óra című műsor egykori szerkesztői közös platformot alakítottak ki. Odáig elmentek, hogy a legnagyobb baloldali párt elnöke, Horn Gyula arról biztosította az elbocsátottakat: hatalomra kerülése esetén — mellőzve minden hatpárti vagy több, vagy kevesebb párti egyeztetést, mellőzve a demokratikus Magyarországon immár megszokottá vált gyakorlatot — visszahelyezi őket eredeti beosztásukba. Mindez jól mutatja, hogy a hangadó szerkesztők és a hangadó baloldaliak, illetve nem kifejezetten nemzeti liberálisok, ismételten egymás nyakába borulhattak, ami nem lenne baj, hisz ez az egymás nyakába borulás évtizedes hagyomány náluk, da az már szinte tragédiaszámba megy, hogy ehhez a játékhoz ma sokkal többen asszisztálnak, mint anno, az 1980-as években. Az egységbe forrott internacionalisták kihasználva a demokratikus kormánynak embert próbáló munkájából fakadó lekötöttségét, propagandahadjáratba kezdtek. A még megoldatlan gondokat, a demokrácia gyermekbetegségeit fölnagyítva, ezekről szabadon fecsegve a rádióban, meggyőzték a politikailag fölkészületlen, s nemegyszer nehéz gazdasági helyzetbe került magyarok jelentős részét arról, hogy a nemzeti gondolatot fölvállaló magyar kormány korszerűtlen, szakképzetlen, erőszakos, úri, antiszemita... Teljesen szabadon, a közszolgálati rádiót Lengyel félelem Orosz katonai arzenál A lengyel lapok kritikusan, sőt félelemmel kommentálták Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter bejelentését arról, hogy a ka- linyingrádi körzetben 25 ezer katonát szándékoznak tartani. A Gazeta Wyborcza című újság szerint senki sem tudja pontosan, jelenleg mekkora erők tartózkodnak e térségben — a nyugati források 100, a lengyelek 200 ezerre becsülik az itt állomásozó katonák számát. Az azonban bizoRudolf Chmel ismert szlovák publicista, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete a Gazeta Wybocza című lengyel lapban elemezte a Meciar-kormány bukását, és az annak nyomán kialakult szlovák helyzetet. Mint írta, Meciar és társai .kezdettől fogva a gyűlölködés és az ellenségkeresés politikáját folytatták, s ezzel, valamint az államfő lejáratására tett kísérleteikkel lejáratták Szlovákiát a külföld előtt. Az ellenzék óvatos fellépését a Meciartól való félelem, valamint annyos, hogy ezek az erők képesek lennének önállóan támadást intézni Litvánia, Fehéroroszország vagy Lengyelország ellen. Kronstadton kívül itt maradt meg az utolsó nagy orosz tengerészeti támaszpont a Balti-tengeren. A balti flotta mintegy 150 hajójából 100 található itt. A lengyel politikusok a lap szerint elsősorban azért tartanak. a kalinyingrádi körzettől, mert a Németországból és Közép-Európából visszavont alakulatok többnak tudata indokolta, hogy aki a hatalmat átveszi tőle, az politikailag, erkölcsileg és gazdaságilag tönkretett országot örököl. Ebből a helyzetből kijutni csak olyan fájdalmas úton lehet, ami nem ígér sikert a következő választásokra. Chmel úgy véli, hogy az egyik legnagyobb probléma a politikai színtér rendezetlensége. „Nem véletlen, hogy Meciar mozgalmának nincs egyetlen külföldi partnere sem, és nem tagja egyetlen intemacionálénak sem. A Szlovák Nemzeti sége itt van, s mivel eredetileg ezeket szánták az első csapásmérő alakulatoknak, a legkorszerűbb harceszközökkel vannak felfegyverezve. A Rzeczpospolitában Maria Wagrowska kiemelte, hogy itt található a legnagyobb katonai erőkoncentráció egész Európában. Mindössze 15 ezer négyzetkilométeren, amely 210 kilométer hosszan határos Lengyelországgal, 100-200 ezer katona állomásozik. Pártról pedig nem is érdemes beszélni — az legfeljebb csak valamilyen „nacionalista intemacionáléban” találhatna helyet magának, ha vezetőjének, Ján Sióidnak sikerülne ebben a kérdésben megegyeznie Zsiri- novszkijjal és Csurkával” — írta a szerző. Véleménye szerint a politikai porond kiegyensúlyozatlan, jobboldala csaknem üres. Ebben a helyzetben a kommunistákból lett szocialisták válhatnak a piacgazdaság és az eu- roatlanti szövetség biztosítóivá. A nagyvilág hírei * Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Lech Walesa lengyel államfő meghívására tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Lengyel- országba érkezett. # A tunéziai kormány és törvényhozás meghívására Tuniszban tett látogatást Papp Lehel György országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Csoportjának elnöke. ^ Magyarország új kairói nagykövete, Juhász Ernő tegnap délelőtt átadta megbízólevelét Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek. ¥ Bili Clinton amerikai elnök tegnap személyesen erősítette meg az Egyesült Államok elkötelezettségét a Dél-koreai Köztársaság megvédésére, miután Phenjan ismét az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról kötött szerződésből való kilépéssel fenyegetőzött. Megöltek két izraeli katonát a dél-libanoni megszállt határövezetben Hezbollah gerillái tegnap — jelentették a libanoni források. A gerillák páncéltörő rakétával és géppuskával megtámadtak egy izraeli járőrt a dél-libanoni biztonsági övezetben. Chmel a szlovák kormányváltásról Fájdalmas út előtt VÉLEMÉNY Csúcs László védelmében használva igyekeztek mindezt tudatosítani a diktatúra éveiben politikailag képzetlenül maradt emberekben. Ők pedig, merthogy az ellenzéki szó Magyarországon mindig jól csengett, a 168 óra tirádáitól megmámorosodva hiszik: az ő igazi barátjuk az a része a parlamentnek, amelyik ellenzéki politikát folytat. Közben nem veszik észre, hogy teljesen más dolog egy olyan kormány ellenzékének lenni, amelyiknek a minisztereit szovjet tankok segítségével ültették bársonyszékekbe, s megint más egy olyannak, amelyiket demokratikusan és szabadon választottak meg. Ez utóbbi esetben a többségi akarat szokott érvényesülni, ám ebbe a többségi akaratba az elmúlt négy esztendőben az ellenzékbe szorult pártok nem tudtak beletörődni, aminek kifejezésére volt kitűnő eszköz a 168 óra. Megkockáztatom a kijelentést: a magyar parlament és a magyar kormány bűnt követett el akkor, amikor nem vette észre, a rádió, a televízió és az írt sajtó a sajtószabadságot aljas módon izgatásra, a tények elferdítésére, egészen pontosan nemzetellenes hazudozásra használta fel. Az érthetőség kedvéért az a „hatalom” bűne, hQgy tűrte, hogy a nemzetet a múltból örökölt újságírók lelkileg kirabolják, sikerélményeitől megfosszák azok a riporterek, akik a rádiót és a televíziót Aczél Györgytől, az MSZMP kultúrideológusától szinte hitbizományként megkapták. A demokratikusan megválasztott Antall-kabinet pedig elég korán, már eskütétele pillanatában tapasztalhatta az ellene irányuló propagandatevékenységet, ami abban nyilvánult meg, hogy eskütétele helyett a televízió futballmeccset közvetített. Később odáig süllyedt tevékenységük, hogy Antall József egyik, szinte létfontosságú nyilatkozatát a televízió akkori elnöke, a hazáját külföldön sorozatosan pocskondiázó Hankiss Elemér nem engedte közvetíteni. Csúcs László a teljes elnöki jogkörrel fölhatalmazott al- elnök hivatását komolyan véve hosszú és keserves küzdelem után jutott el oda, hogy megszüntette a legfertőzőbb gócot, a 168 órát. Tettét nemegyszer kék szalaggal pántlikázott, nyomdafestéket nem tűrő reagálások követték. A trágár szavakat használó riporterek és szimpatizánsaik mára Csúcs László családját, 90. életévéhez közeledő édesapját fenyegetik életveszélyesen. Valószínűleg ugyanazok, akik fennen hirdetik: Tégy a gyűlölet ellen! Határozott véleményem szerint a kormánypártok, s maga a kormány cselekvőképtelenné vált ebben az ügyben, amit bizonyít a parlament kulturális bizottsága, amely Csúcs László cselekedetét jogi szempontból vizsgálja — illetéktelenül, s teszi ezt jószolgálati alapon, miközben akkor e jószolgálati ságról megfeledkezett, amikor a rádió egyes műsorait olyan szempontból kellett volna vizsgálnia, hogy az hol vét az összmagyar érdekek ellen. Miért nem vizsgálta jó- szolgálati alapon azt a hecckampányt, amely Antall József kijelentése kapcsán robbant ki, s mely kijelentés értelmében elhunyt miniszterelnökünk lélekben 15 millió magyar vezetőjének érezte magát. Miért nem vizsgálta jószolgálati alapon Landeszmann György otromba kijelentését, mely szerint ha a magyar kultúrából kivonjuk mindazt, amit a zsidóság tett hozzá, akkor számunkra csak a bőgatya és a fütyülős barack marad. És a parlament emberi jogi bizottsága ezekben a pillanatokban jószolgálati alapon miért nem keresi fel Csúcs László öreg édesapját, rettegő gyermekeit, miért nem tart vizsgálatot afölött, hogy Magyarországon ilyen példátlan méreteket ölthet a Tégy a gyűlölet ellen szellemében működő, az összmagyarsághoz képest maroknyi, ám rádiót, televíziót és sajtót sajátjaként kezelő magyarellenes csoport. Éppen ezért, ennek érdekében, a harmadik oldalon olvasható szerzőinket és a Pest Megyei Hírlap olvasóit mielőbbi állásfoglalásra kérjük, emeljék föl szavukat Csúcs László és családja, s nem utolsósoron a nemzeti, s ezáltal természetesen objektív hangvételű Magyar Rádió megteremtése mellett. (Vödrös Attila)
