Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-22 / 67. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. MÁRCIUS 22., KEDD 3 Parlamenti napló Módosították az útalap-törvényt Kitüntetés szerzetesnek Jeszenkovits M. Teréz szer­zetes tanárnak, pedagógus életútja elismeréseként, a Magyar Köztársaság elnö­ke, a miniszterelnök előter­jesztésére, a Magyar Köztár­saság Arany Erdemkereszt kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap Módi Fe­renc miniszter a Művelődé­si és Közoktatási Minisztéri­umban nyújtotta át. Jeszenkovits M. Teréz 1910-ben született. A mate­matika-fizika szakos tanár­nő 1948-ig a budapesti Váci utcai tanítóképzőben és a zugligeti gimnázium­ban tevékenykedett. A ren­dek feloszlatásától 1956-ig gyári munkás volt, majd Ausztriába távozott. 1990-ben visszatért Magyar- országra, és munkába állt a Sancta Maria leánygimnázi­um újraindítása érdekében. Tavaszi ülésszakának 13. munkanapját kezdte meg tegnap délután az Ország- gyűlés. Rendhagyó módon ezúttal előbb döntöttek a tárgysorozatról, s ezt köve­tően mindössze egy napi­rend előtti felszólalásra ke­rült sor. Első döntésével az Or­szággyűlés elfogadta a kor­mány kérését és megszavaz­ta, hogy sürgős eljárással tárgyalják meg az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelem beadásáról előter­jesztett határozati javasla­tot. Erről a tervek szerint a T. Ház ma folytat vitát, majd pedig még délután sor kerül a határozathozatalra. Az Országgyűlés napirend­jére tűzte és sürgősen kíván­ja megtárgyalni Salamon László MDF-es képviselő önálló indítványát az or­szággyűlési képviselők vá­lasztásáról szóló törvény módosítására. A határozat- hozatalra a tervek szerint szintén ma kerül sor. Jeszenszky Géza külügy­miniszter egyetlen napirend előtti felszólalóként egy boszniai muzulmán képző­művész üzenetét tolmácsol­ta, akitől múlt heti szaraje­vói látogatásán egy 40 milli­méteres töltényhüvelyből készült vázát kapott aján­dékba. A magyar diplomá­cia irányítója rámutatott: a váza — amelyet Bili Clin­ton amerikai elnök és II. Já­nos Pál pápa is megkapott — azt jelképezi, hogy a fegyvereket át kell alakítani az emberiség javára. Az Országgyűlés módosí­totta az útalap[ól szóló 1992-es törvényt. A változ­tatás alapvetően azt céloz­za, hogy egyfelől ne növe­kedjenek a gazdálkodói és lakossági üzemanyagvásár­lással összefüggő közvetlen terhek, másfelől törvényes lehetőséget teremtsen az útalap értékének megőrzé­sét célzó állami költségveté­si támogatáshoz. ’ Az Országgyűlés elfogad­ta a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló törvény módo­sítását. Becker Pál pénzügy­minisztériumi államtitkár a végszavazás előtt elmondta: ji törvényjavaslat lehetősé­get nyújt arra, hogy bővül­jön a kis- és középvállalko­zások ösztönzését szolgáló kedvezményes kamatú hite­lek köre és javuljanak a pénzintézetek hitelkihelyezé­si lehetőségei. Bezárják Vasasbányát Megkezdődött a belga miniszterelnök hivatalos magyar- országi programja: Jean Luc Dehaene tegnap reggel vendéglátójával, Boross Péter kormányfővel ült tárgya­lóasztalhoz. A Belga Királyság háromnapos hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszerelnökét ezt megelőzően ünnepélyes külsőségek között, katonai tisz­teletadással fogadták az Országház előtt A víz világnapján Ünnepi előszó helyett Ma van a víz világnapja, amit hazánkban idén ünne­pelünk meg először. Az ENSZ közgyűlése a dublini és a Rio de Janeiro-i konfe­renciák javaslatára nyilvá­nította március 22-ét a víz napjává. Országszerte sok helyütt rendezvényekkel, előadásokkal, műsorokkal készülnek erre az esemény­re. Természetesen az ün­nep mellett megfogalmaz­zák azt is: bizony óvni, vé­deni kell e nélkülözhetet­len természeti erőforrásun­kat. Az ember, a modern ci­vilizáció uralja a vizet: csa­tornákat, gátakat épített, ve­zetékekbe terelte, használ­ja az ipar, a mezőgazda­ság, a háztartások milliója. Ezzel egyidejűleg pedig fe­lelősek is vagyunk érte; ezért a vízért vagyunk fele­lősek, amiről azt hittüj^, bő­ven van, pazarolhatjuk is akár, vagy szennyezhetjük. A víz hiányát számos em­bertársunk érzi-éli át. Per­sze, egyes földrészeken még nem ennyire kedvezőt­len a helyzet, de azért nem árt elgondolkodnunk azon, mit hagyunk örökül az utá­nunk következő generáci­óknak. A víz az élet forrása, s ez akkor is igaz, ha a pusz­tulással fenyeget áradáskor — elapadáskor. Elérkezett az ideje annak, hogy végre tudomásul vegyük, mekko­ra a víz valós értéke. Egy­re nehezebb arról gondos­kodni, hogy mindenki hoz­zájusson, s megőrizhetők legyenek az ivóvízkészle­tek. A vizek mennyiségét, minőségét már komoly ve­szélyek fenyegetik. Szük­ség van az ésszerű felhasz­nálást célzó vízpolitikára, nemzetközi összefogásra, tudományos helyzetértéke­lésre, korábbi, rossz szoká­saink megváltoztatására. A mai pazarlás, a felelőtlen­ségből, a hanyagságból el­követett szennyezés vissza­üt: veszélyezteti a jövőt, gyermekeink, unokáink e nélkülözhetetlen életele­mét. Talán még nem késő. Az ember felborította e felbe­csülhetetlen értékű termé­szeti erőforrás körforgását, feledve, hogy az élete függ tőle. Éppen ezért növeke­dett meg a társadalom mel­lett az egyén felelőssége is. Míg. Európában naponta egy emberre 150 liter víz jut, másutt 25, 19 liter... A Duna tucatnyi orszá­gon folyik át, vízgyűjtő terü­lete a kontinens felszínének nyolc százalékát foglalja el. Védelme, vizének felhasz­nálás» érdekében egyre sür­getőbb teendő az összefo­gás, amelynek első lépései már megtörténtek. A közel­jövőben születik meg az a konvenció, amely éppen ilyen célokat szolgál. A víz napján —s ez ta­lán nem ünneprontás — a legidőszerűbb a figyelmez­tetés: vigyázzunk a vízre, ta­karékoskodjunk vele. A jövő a tét. (szí) Katasztrófa Bősnél (Folytatás az I. oldalról) Az eset ■ következményeként megbénult, s várhatóan napo­kig szünetelni fog a hajófor­galom az érintett folyószaka­szon — tudtuk meg Misur Györgytől, a Nemzetközi Duna Bizottság magyar tagjá­tól. Misur György elmondta: az esetjogi, kártérítési problé­mákat vet fel, a hajóforga­lom szüneteltetése miatt kárt szenvedő államok, vállalatok kártérítést fognak kérni a Du­nát önkényesen új mederbe terelő Szlovákiától. A Duna Bizottság már több ízben felhívta Szlovákia figyelmét arra: feltéve, hogy egy időben a bősi vízlépcső mindkét zsilipje elromlik — jelenleg ez a helyzet —, meg­bénul a hajóforgalom. A fi­gyelmeztetést a szlovák kor­mány figyelmen kívül hagy­ta, s mostanáig nem .volt haj­landó tárgyalni a régi folyó­meder hajózhatóvá tételéről — mondta Misura György. Hozzátette: — a vasárnapi eset remélhetőleg álláspontja felülvizsgálatára készteti Szlovákiát. R. Z. A írják meg véleményüket! Fenyegetnek egy családot A Magyar Televízió 1994. március 20-án vasár­nap A Hét című műsorában megrázó interjút kö­zölt Csúcs Lászlóval. A Magyar Rádió teljes elnö­ki jogkörrel fölruházott alelnöke elmondta, sem­miféle politikai támogatást nem élvez, magányo­san próbálja feladatánák megfelelőén megterem­teni az objektív tájékoztatást nyújtó Magyar Rá­diót. Ennek következményeként Csúcs László és családja példátlan fenyegetésnek van kitéve. A Pest Megyei Hírlap a 129 rádiós elbocsátását kö­vetőén az alelnökhöz írt levélben erősítette meg: egyetért Csúcs László törekvéseivel, s éppen ezért ezekben a napokban, órákban és percekben sem hagyhatjuk magára. Kérjük lapunk olvasóit és azokat a közéleti személyiségeket, akik látogatá­sukkal megtisztelték szerkesztőségünket 1993-ban és ’94-ben, s azokat, akik mindig is tá­mogatták lapunkat — mint az írt sajtóban fehér holló számba menő nemzeti és keresztény hangvé­telű újságot —, minél előbb juttassák el hozzánk telefonon, levélben, telefaxon álláspontjukat arra vonatkozóan, vajon hogyan ítélik meg egy némze- ti gondolkodású közhivatalnok és családja üldöz­tetését. A választ olvasóinkon kívül az alább fölso­rolt személyektől várjuk: Pozsgay Imre, Kónya Imre, Csurka István, Jeszenszky Géza, Szendrey László, Pongrátz Gergely, Gyurkó János, Surján László, Szűrös Mátyás, Schamschula György, Balsai István, Keszthelyi Ferenc, Csépe Béla, Inc- zédy János, Skultéty Sándor, Latorcai János, Für Lajos, Duray Miklós, ImszIó Gyula, mint akik szerkesztőségünkben tettek hitet nemzeti gondol­kodásukról, illetőleg az alább felsoroltakat, akik nyilatkozataikkal, kézirataikkal támogatják a nemzeti gondolkodású Pest Megyei Hírlap szer­kesztőségét: Benedek István, Szitányi György, Pá­pai Szabó György, Fekete Gyula, dr. Fenyvesi László, Práczki István, Török Bálint, Erdősi Kata­lin, Pamer Nóra, Fábián Gyula, Demse Márton, Jász László, Tarái Sándor, Czegő Zoltán, Győri Béla, Sándor György, Szilágyi Ferenc, Sándor András, Grosics Gyula, Szörényi Levente, Szervá- tiusz Tibor, Orosz Károly, Kajetán Endre, Tar- nóczy Zoltán, Szuhay Balázs, Durkó Zsolt, Kato­na Tamás, Pusztaszeri László, Döbrentei Kornél, Nagy Gáspár, Jeleníts István, Harsányi László, Pánczél Tivadar, Szokolay Sándor, Tőkés László, Tempfli József, Gyulai Endre, Várszegi Asztrik, Murányi László, Csonkaréti Károly, Páskándi Gé­za, Kiss Dénes, Lakos János, Kerékgyártó István, Gedai István, Horváth Lajos, Bogdán Emil, Lépő Zoltán, Berki Mihály, Halász Péter, Roszík Gá­bor, Tamáska Péter, Szeift Béla, Katona Szabó István, Kispista István, Filep Tibor, Raffay Ernő, Lichtenberger György, Fodor István, Macskássy Izolda, Dienes István, Szabik Imre, Hegedűs Ló­ránt. (A válaszokat, kérjük, minél előbb juttassák el szerkesztőségünkbe.) Az ’56-osok nem nézik tétlenül Megdöbbenéssel hallottuk A HÉT 1994 március 20-ai adásában dr. Csúcs Lászlónak, a Magyar Rá­dió teljes elnöki jogkörrel felruházott ' alelnökének nyilatkozatát, családja és személye fenyegetettségé­ről. Megdöbbentőnek talál­juk, hogy a magyar társada­lom 'többsége érdekében, gazdasági okokból, de az ország nyugalmát is szem előtt tartó döntése után sze­mélye és családja halálos fenyegetéseket kap. Felhívjuk a máskor oly aktív Tégy a gyűlölet ellen mozgalom tagjait, hogy akadályozzák meg a fenye­getés megvalósítását. Az eddig demokratikus mód­szerekhez ragaszkodó szer­vezeteink ellenkező eset­ben felhagynak békés nyu­galmukkal, és nem nézik tétlenül a gyűlölet ily mó­don történő terjesztését. Ezúton hozzuk az or­szág és minden fenyegető­ző polgára tudtára, hogy dr. Csúcs László és család­ja az ’56-osok védelme alatt áll, és minden szemé­lyét vagy családját ért re- törziót sokszorosan meg- torlunk. A még élő 56-osok nevében: Pongrátz Gergely Azonnali hatállyal felmon­dott háromszázharminc ­négy vasasbányai alkalma­zottjának az üzemet bérlő Antracit Kft., miután nem kapta meg a kért munka­helymegtartó, illetve mun­kahelyteremtő állami támo­gatást, amely nélkül képte­len folytatni vállalkozását. A döntést a mai munkásgyű­lésen egy faxüzenetről ol­vasták fel a bányászoknak, mert a kft. ügyvezető igaz­gatója ígérete ellenére nem jelent meg Vasason, pedig a gyűlést éppen azért hívták össze, hogy a kft. pályáza­tát elutasító-Munkaerőpiaci Bizottság pénteki üléséről személyesen Vajay György ügyvezető igazgatótól tájé­kozódhassanak. A cég oszt­rák állampolgárságú tulajdo­nosa azonban még a mára ígért februári bérük helyett is csak egy üzenetet küldött ' nekik, amelyben közölte, hogy járandóságukat a kor­mányzat folyósítja majd. A vasasi munkásgyűlé­sen Göndöcs István, a Me- cselci Bányavagyon Haszno­sító Részvénytársaság igaz­gatója bejelentette, hogy az rt. átmenetileg egy hónapra szerződteti azokat a vasasi bányászokat, akiknek janu­ár elején jogelődje, a Mecse­ki Szénbányák Vállalat mondott fel, de nem része­sültek az elbocsátottakat megillető ellátásban vagy já­radékban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents