Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-18 / 64. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. MÁRCIUS 18.. PENTEK Kilencvenéves a monori gazdakör Lesz vevő az uborkára A kezdet nem túl biztató, hat óra előtt tíz perccel még csak ketten ülünk a monori gazdakör irodájában. Borzsák Ajtony megnyugtat, nem jöttem hiába. „Legkésőbb negyed hétre telt ház lesz” — mondja magabiztosan, aztán hogy addig se unatkozzak, megmutatja a gazdakör zászlóját. Viharvert relikvia, többnek látszik a koránál. Mint megtudom, az 1904-ben alakult monori gazdakör harmincéves jubileumára csináltatták 1934- ben. Hogy mitől olyan szakadt és foltos? Ajtony mondja az okát. — 1948-ban Rákosiék betiltották a gazdaköröket, s velük együtt a szimbólumokat is el kellett tüntetni. Ezt a zászlót évtizedekig dugdosták egy fészerben, s csak 1991-ben került elő, amikor újra egységbe tömörültek a monori gazdák. Az induláskor 70 fő iratkozott be — gyakorló földművesek, állattartók, agronómusok, állatorvosok, tantárggyal kötődő tanárok. Ma viszont már 120 tagot számolunk. A gazdakörnek van néhány olyan tagja, akik már 1934-ben ott voltak a zászlószentelő ünnepségen, méghozzá nem is pendelyes gyerekként. Közülük a legidősebb Király Lajos, Oláh Gyula és Fekete Mihály. Korukkal és fizikumukkal igazolják, nincs az az elnyomó rendszer, amely a magyar paraszt szívósságát és erejét meg tudná tömi. Ajtonynak igaza van, mind gyakrabban nyílik az ajtó, egyre többen érkeznek. Elsőnek két hölgy, kendőbe kötött frissen sült pogácsával és boros- flaskákkal. Egyikük felvilágosít: ez itt így szokás. — Ki lehet bírni, ettől senki nem lesz szegényebb. Annyian vagyunk, hogy egyszer, maximum kétszer kerül évente a sor az emberre. Tudja, más a hangulat, ha beszélgetés közben harapunk valamit és iszunk rá egy pohár bort. A másik hölgy azzal „kérkedik”, neki már a nagyanyja is hordta a pogácsát, lévén, hogy a „grószfater” az alapító tagok közé tartozott. — Ebben nincs semmi különös — szól közbe valaki. — Aligha lelsz itt közülünk egyet is, akinek a felmenői ne lettek volna tagok már 1934 előtt. A pogácsa fogy, a létszám nő, bevezetőként Bodor Jánost „vallatják” arról, mit lehet kapni a boltjában. A válasz tömör: mindent. Van kiváló minőségű tavaszi árpája, áfával együtt 2100 forint mázsája. A lucerna- mag is első osztályú, tízkilós kiszerelésben 2500 forintért. De ami a leglényegesebb, megérkezett a FAO 400-as kukorica-vetőmag. Merthogy a tisztelt gazdakörtagok ezt kérték. így tudom meg, hogy a monori gazdáknak van saját „házi szállítójuk”, Bodor János termény- és vetőmagkereskedői minőségében tagja a társaságnak. A vetőmagokkal végezvén rátérnek a fő napirendi pontra, nevezetesen az uborkatermesztés rejtelmeibe próbálnak betekinteni szakértők segítségével. Elsőként Vig Sándomé számol be az ötéves tapasztalatairól. A monori uborkatermelő nem tagja a gazdakörnek, vendégelőadói minőségben hívták meg. A Víg család 1600 négyszögölön gazdálkodik támrendszeres módszerrel. Jelenleg ez a leggazdaságosabb módja az ubor- kázásnak, bár az is igaz, ez a legdrágább. A támrendszer kialakítása — oszlopok, huzal, háló és feszítők — olyan nagyságrendű beruházást igényelnek, ami jó ha két év alatt megtérül. Vígné nyíltan megmondja: csupán a harmadik szezonban lettek nyereségesek. Az őt követő szentesi vendég csakmegerősíti a kolléga állításait: a beruházásra és értékesítésre vonatkozó tapasztalatok majdhogynem megegyeznek. Meggondolandó, hogy egy újsütetű kisgazda indulásnak az uborkatermelést vállalja. Csakhogy! — és most kezdem kapisgálni a jelen összejövetel miértjét — Lukácsy György elnök beszámol az általa szerzett információkról. — Nagyobb beruházás esetén a Nagykőrösi Konzervgyár hajlandó átvállalni a támrendszer kiépítését és szerződésben lekötni a mindenkori tárgyév termését. Ennek ismeretében már lehet tárgyalni az uborkaterme- lő-szövetkezet szervezéséről, melybe a gazdakör tagjai tetszés szerinti létszámmal beléphetnek. _ Ami számomra nem volt világos — s gondolom másoknak úgyszintén —, hogy a megelőlegezett beruházásért hány éves szerződéskötésre kötelezik magukat a termelők. Mert mint kiderült, egyazon területen csak öt évig lehet uborkát termelni, utána minimum egy évre vetésforgót kell közbeiktatni. Mi történik ez idő alatt a támrendszerrel, vagy mit lehet termelni a támrendszer jelenlétében? Továbbá: az előszerződés biztonságot jelent, dömping esetén a gyár a szerződéses gazdák termékét veszi át. Viszont ha kevés az uborka, a termelők nem élhetnek a szabadpiac kedvezőbb áraival, a gyár az előre kialkudott összeget fizeti. Az nem vitás, aki kevés tőkével — vagy anélkül — indul, az kénytelen felvállalni a kompromisszumot. A minapi monori gazdakörgyűlésen nem született döntés az uborkatermelés ügyében. Viszont több olyan, másokat is érintő értékesítési gond elhangzott, aminek megpróbálunk utánajárni a konzervgyárakban. Matula Gy. Oszkár Közelebb a forrásokhoz A piacra jutás feltételei A tulajdonviszonyok gyökeres átalakulása következtében, a köz- gazdasági körülmények bonyolulttá válása miatt a termelés elengedhetetlen feltétele lett a megfelelő és naprakész tájékozottság a szakmákban és kint a piacon. Változik az információforgalom természete és tartalma, egyre költségesebb és körülményesebb az igazán fontos és hasznos ismeretekhez és adatokhoz hozzájutni, még az általános pénzügyi és államigazgatási szinteken is. Nem beszélve az örökösen friss információkat igénylő ágazati beszerzésekről és értékesítésről. A nagykőrösi 1. számú gazdakör 40 tagja is tisztában van azzal, hogy eredményes tevékenységet csak akkor képesek hosszabb távon folytatni, ha rendszeresen meríthetnek azokból az információs forrásokból, amelyeket a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége részéről kapnak. Számolni kell továbbá azzal is, hogy a piacgazdaságban sok új és szokatlan követelményt szükséges teljesíteni ahhoz, hogy tartósan a piacon maradhassanak. Az új feltételekhez hozzá kell szokni, meg jcell azokat tanulni alkalmazni. Már jelenleg is több olyan gazdasági szempont szabja feltételét a termelésnek, amelyek bár nem ismeretlenek a gazdálkodók előtt, de teljesítésük híján ma már végképp nem lehet biztonságos piacról beszélni. Egyfelől megnőtt a kötelmi jog gyakorlati szerepe, tehát a felvásárlókkal, feldolgozókkal kötendő szerződések sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak, s kapnak még inkább a jövőben. A szerződések kötése elsődleges feltétele a termelés biztonságának. A másik, legalább ennyire fontos tényező a környezet- és egészségvédelem, amellyel összefüggésben több jogszabály jelent meg már az elmúlt években is. A növényvédelemnek, a vegyszerezésnek az állandó kontrolija érdekében írták elő kötelezően a permetezési napló vezetését. Szinte bizonyos, hogy rövid idő múlva ez az okmány a piacra lépés egyik kritériuma lesz. Nem ok nélkül született a rendelkezés továbbá az egyes szerek, szercsoportok használatának vizsgákhoz való kötéséről. E néhány kiemelt konkrétum is elegendő ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: A gazdaságok fejlesztéséhez, az intenzív mezőgazdasági termelés megvalósításához elengedhetetlen a tulajdonosok, vagy pontosabban a termelők szakmai önképzése. Noha a gazdaköröknek nem az iskolázás elsődlegesen a feladata, de vélhetően sokat tudnak majd tagjaiknak akár kurzusok szervezésével is segíteni. Napjainkban a magángazdaságok technikai-pénzügyi megalapozásához nyújthatnak komoly segítséget a tájékoztatással e szervezetek. Miként a mostani gazdaköri találkozón is tapasztalhattuk, bizony elkél e segítség. A különböző támogatások, hitelfelvételi lehetőségek, előnyös gépvásárlások szerepelnek mostanában a körösi gazdák érdeklődésének középpontjában. Figyelemre érdemes hír, miszerint a helyi gaz- dász közreműködésével Kőrösön is rövidesen megkezdik a hitelfelvételek bonyolítását. A gazdakör hozzálátott továbbá a terménytárolás és -értékesítés szervezéséhez — ezt Kovács György, a kör elnöke jelentette be a mostani közgyűlésen. M. J. Keresett termék a libamáj Mit, miért, hová, hogyan? — e négy kérdésre próbáltak válaszolni a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségének éves közgyűlésére meghívott szakértők. A Glóbusz Konzervipari Rt. képviselője elmondta, az éves össztermelésüknek, 33 ezer tonna konzervféleség- nek egynegyede megy exportra, a többi a hazai fogyasztást szolgálja. Nyersanyagként csak hazai zöldséget, illetve húst használnak. Valótlan az az állítás, hogy a gyár elzárkózik a szerződéskötéstől. Eddig az éves nyersanyagszükségletük 90 százalékát már lekötötték a termelőknél. A Bábolna Rt. igazgatója — idézzük a szavait — kitörési pontokat javasolt, ahol a tőkeszegény új vállalkozók is meglelik a rést az érvényesülés felé. Szerinte az egyik legjárhatóbb út a baromfinevelés. A csirke, liba és kacsa tartása nem igényel különösebb beruházást. Ugyanakkor a részvénytársaság naposcsibét és takarmányt biztosít, beleértve a szállítást is, valamint kötelezettséget vállal a megtermelt áru átvételére. Az általuk biztosított naposcsibe és takarmány minősége garantált. Nagy a kereslet a májra hizlalt libára is. A Bábolna Rt. készséggel nyújt szakmai tanácsadást a nevelés iránt érdeklődő gazdáknak; csoportos érdeklődés esetén a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége utazást szervez egy-egy jól prosperáló farmra, tapasztalatszerzés céljából. A libatartás nem igényel nagy beruházást Erdősi Agnes felvétele Szőlészeti-borászati továbbképzés A gazdák érdeklődése szerinti program A Magyarországi Német Gazdaszövetség szőlészeti-borászati továbbképzést tart március 26-án, amelynek keretében előadások hangzanak el a termesztés, az értékesítés témakörében, emellett fajtaismertetés és metszésbemutató is lesz. A rendezvény szervezője az Etyeki MNGSZ Gazdakör, e községbe várják az érdeklődőket. Lassan egy éve alakult meg a Magyarországi Német Gazdaszövetség, amit harminc település gazdaközösségei hívtak életre. Napjainkban már több mint ötven gazdakör működik szerveződésében, Pest megyében vagy tizenöt. Nemcsak német nemzetiségű szövetségről van szó, tagja lehet bárki, hovatartozástól függetlenül. A tagság egyetlen feltétele az alapszabály elfogadása. A szövetség célja, tagjai érdekérvényesítése mellett, a Nyugat-Euró- pában, Németországban már bevált módszerek átültetése a hazai mezőgazdasági gyakorlatba. Ahogy Kitzinger Jánostól, az MNGSZ elnökétől megtudtuk, a konzultációk témáját a gazdák igényei alapján választják ki. Szervezésükben hazánk történelmi borvidékein is működnek a gazdakörök, például Sopron, Villány környékén, a Bala- ton-felvidéken. Ezért is fogalmazódott meg sokakban az, hogy érdemes lenne a szőlé- szettel-borászattal foglalkozni egy továbbképzésén. Az Etyeki MNGSZ Gazdakör vállalta el a házigazda szerepét e márciusi programon. Ugyanígy foglalkoznak majd a jövőben a gyümölcstermesztéssel, metszéssel, tárolással, a zöldségtermesztéssel. E két témával a Kertészeti Egyetem Szaktanácsadó Szolgálatával együtt tartanak majd előadásokat. A szövetség tagjait, de más érdeklődőket is szívesen látnak az etyeki rendezvényen. Ebéd, borkóstoló is szerepel a programban, ezért a részvételi díj 400 forint, amit postai feladóvevényen kell megküldeni Katira Imre, Etyeki MNGSZ Gazdakör, 2091 Etyek, Honvéd út 3. címére. Telefonon is érdeklődhetnek a részletek felől a (22)-353-655 számon. A jelentkezéseket legkésőbb március 22-ig lehet elküldeni. A találkozó színhelye a Gombai—Staudinger Borászat (Etyek, Kossuth Lajos utca 19.), ezt követi majd az előadás, az ebéd, a helyi borgazdaságok megtekintése s a borkóstoló. Folyamat nyitánya lesz a március 26-i rendezvény: sok hasonló követi majd, mindig olyan témában, ami a gazdák szerint a legfontosabb. A tervek szerint nyáron marketinggel foglalkozó összejöveteleket tartanának. A szövetség számít a gazdák érdeklődésére, segítségére a jövőben is a továbbképzések szervezésénél. (j. sz. i.) KERES — Bor-, sör- és üdítőipari feldolgozó, töltő, csomagoló, palackozó, címkéző berendezések a farmgazdasági nagyságrendtől a nagyüzemi mértékig. Túl ezen kínálunk flakongyártó és -töltő, valamint hordótöltő berendezéseket is. * Szeszfőzdék komplett, melyekben a főzőüstök 270 litertől 2000 literig, míg a finomítóüstök 100 litertől 1000 literig változnak. * Szemestermény-szárító 4,3 t/órától. Zöldség-, gyümölcs-, fűszer-, gyógynövény-, gomba-, tökmag- és virágszárítók 200-300 kg/nap, vagy 1500-2500 kg/nap teljesítményig. * Tételes szárítóberendezések elsősorban kis tételekben termesztett termelvények magyarnak kíméletes szárítására, mint például vető- és gyógynövénymagvak, valamint fűszerféleségek. A legkisebb feltölthető mennyiség 1,6 tonna. * Takarmánykeverő, farmgazdasági, 300, 400, 700, 1000 és 1200 kg/óra, vagy nagyüzemi teljesítménnyel 3000 t/óráig. * Állattenyésztési létesítmények és berendezései farmgazdasági és nagyüzemi mértékben. Sertés-, juh-, baromfi-, szarvasmarha- és nyúltenyésztés, valamint keltető üzem és annak berendezései. E témakörben megtervezzük az istálló, fejőház-tej- ház, feldolgozó épületeket, s a berendezések beszerzésében, kivitelezésében és üzembe helyezésében is közreműködünk. * Hulladékhasznosítás: szalma-, fűrészpor- brikettá- ló berendezések, szalmatüzelő berendezések és azok telepítése, vágóhidak, húsfeldolgozók, nagykonyhák hulladékainak feldolgozása, ehhez való berendezések szállítása telepítéssel együtt. — KÍNÁL Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. 11. em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
