Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-18 / 64. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 18., PÉNTEK 7 A történelmet emberek élik és emberek írják Helytörténet és megyei monográfia A készülő ötkötetes Pest Megye Monográfia utolsó két kötete megyénk 182 településének történetét bemutató adattárat tartalmaz. A köteteket készítő' hivatásos történészek munkájának nékülözhetetlen forrásai lennének az amatőr helytörténészek írásai. Mennyiben állnak ezek rendelkezésre és általában milyen ma az amatőr helytörténetírás helyzete? — érdeklődtünk Egey Tibortól, a Pest Megyei Levéltár igazgatójától. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve Tápióbicskén Vimola Károly felvétele — „Történetírásunk egész fejlődése szempontjából a legdöntőbb kérdés a helytörténeti kutatás szempontja” — idézte elöljáróban Egey Tibor Szabad György 1954-es kijelentését. — A történelmet ugyanis az emberek élik meg, és az emberek írják. A helyi történelmi tapasztalatok, a helyi múlt kutatásából származó ismeretek nélkülözhetetlenek a régió, vagy az ország történelmének megírásához. Míg emezek híján a helytörténésznek nincs kellő rálátása ahhoz, hogy a helyi eseményeket feldolgozza. A monográfia elkészítéséhez egyébként a legfontosabb információk birtokunkban vannak, de sokkal színesebb és hitelesebb képeket adhatunk a településekről, ha rendelkezésünkre állnak a helytörténészek munkái. — A 60-as évektől folyamatosan megjelentetett levéltári és múzeumi forráskiadványokon kívül milyen szakmai segítséget tudnak adni a helytörténészek munkájához? Forráskiadványok A 80-as évek közepétől kezdtük megjelentetni a „Hogyan írjam meg falum, iskolám, üzemem, egyesületem és szövetkezetem történetét?” című módszertani kiadványokat, melyek a megye minden könyvtárában hozzáférhetők. A kiadványok megjelenésével egy időben kiállításokat rendeztünk, utána pedig a gyűjtő és feldolgozó munkát segítő módszertani füzeteket adtunk ki. Ezekben nemcsak a helytörténeti munkákhoz felhasználható forrásokat mutattuk be, de megmagyaráztuk, hogy a bennük fellelhető adatokat hogyan kell felhasználni. A jelenleg készülő, az 1956-os forradalom megyei eseményeit bemutató forráskiadvány mellett tervezzük például a Ratio Educationis végrehajtásáról, a Will—XIX. századbeli magyar nyelvű oktatásról, az Eötvös-féle közoktatási törvény és a Klebelsberg-fé\e oktatáspolitika megyei megvalósításáról szóló forrásmunkák kiadását. — Milyen újabb kori települési monográfiák és egyéb írások születtek az amatőr helytörténészek tollából? —1962 óta mintegy húsz helyi monográfia készült el, ezek közül Tatárszentgyörgy, Kerepestarcsa, Galgahévíz és Iklad története a rendszerváltozás után jelent meg, míg több, korábban elkészült monográfia bővített és átdolgozott kiadása is elkészült. Ezenkívül mintegy ezer kisebb lélegzetvételű helytörténeti munkát küldtek be pályázatainkra, amelyeknek fele krónika. Anyagi okok miatt sajnos, a továbbiakban csak krónikaíró pályázatainkat tudjuk folytatni. Helyi krónikák — Ezek szerint e krónikák megírását alapvetően fontosnak tartják... — Manapság átalakulóban van a társadalmi, a gazdasági és a szellemi élet, amelyet az éves krónikákban lehet s természetesen kellene rögzíteni. Mert e krónikák a később megírandó településtörténetek pótolhatatlan forrásai. Megírásukat az önkormányzatoknak saját érdekükben erkölcsileg és anyagilag is támogatni kellene. — Milyen kritikával kell élni az elmúlt rendszerben, illetve a rendszerváltozás után készült helyi monográfiák fel- használásánál? — A korábbiak adatait — kellő forráskritikával — mindenképpen fel tudjuk használni. Hogy mit és hogyan értékeltek, s hogy miről nem beszéltek, az más kérdés. Egy falu művelődéstörténetéhez a helyi egyház története például mindenképpen hozzátartozik, a polgárok lelki életéről tájékoztat. Ez a téma például többnyire hiányzik az elmúlt rendszerben kiadott kötetekből, noha a fellelhető források alapján pótlásuk megoldható. A rendszer- változás után született munkák írói is óhatatlanul fel-vagy leértékeltek bizonyos eseményeket, amit szintén kritikával kell kezelni. De az elmúlt 25 év megírásáról mindenképpen lebeszélném a helytörténészeket, mert kellő kitekintés hiányában beszámolójuknak nem sok köze lenne a történetíráshoz. Iskolai évkönyvek — Vannak-e fehér foltok a megyei helytörténetírásban ? — A gödöllői, a nagykátai,. a monori és a dabasi körzetről az elmúlt 25 évben alig jelent meg monográfia. A korábban tiltott egyesülettörténeti kutatás sem lendült fel a rendszerváltozás után, pedig ez várható lett volna. És amit nagyon sajnálok: a fordulat utáni 1-2 évben úgy tűnt, újraszületnek az iskolai évkönyvek, sajnos azonban a folyamat megszakadt. Pedig mekkora öröm szüléinkről, felmenőinkről, ismerőseinkről olvasni ezekben a kötetekben, nem beszélve nagy forrásértékükről! Az eszményi állapot az lenne, ha minden településen évről évre’ születnének intézménytörténetek és krónikák, s minden településnek elkészülne a monográfiája — mondta végezetül Egey Tibor. — Amihez a mi segítségünkön kívül elsősorban az önkormányzatok bátorítására és támogatására lenne szükség. Saját érdekükben is: hiszen ezek az írások a lakóhelyhez való kötődést, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus kifejlődését segítenék, ami nélkül elképzelhetetlennek tartom az olyannyira áhított helyi demokrácia kialakulását! D. Veszelszky Sára Kiosztották az idei Moholy-Nagy-díjakat A szellemi tőke kamatozik Idén is átadták a Moholy-Nagy László-ösztöndíjakat. A díjak átadására a budai Tölgyfa Galériában került sor. Moholy-Nagy László a vizualitás nagymestere volt. A róla elnevezett, 1989-ben- alapított ösztöndíjat több, azóta átalakult állami szervezet és minisztérium indította el útjára. Jelenleg a pályázat nyerteseinek az ösztöndíját a Desing Alapítvány folyósítja az Ipari és Kereskedelmi, a Művelődés és Közoktatásügyi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumok, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hozájárulásaiból. Az ösztöndíjat 35 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező ipari formatervező iparművészek nyerhetik el. Az idén Lehr Rita, Borkovics Péter, Pólyák János, Ligeti Edina, Pekli Erika, Sélley Agnes, Benczúr László, Páris Esztek jutott a díjak birtokába. Az európai minták alapján elindított program pályakezdőket támogat, egyúttal szeretné a magyar ipari s tárgykultúra színvonalát is emelni. Ez az ösztöndíjrendszer nem csodaszer — hangoztatta a díjak átadásakor Fekete György —, de minimális anyagi hátteret jelent egy átgondolt és esetleg évekre szóló szakmai-, tervezési feladat kidolgozásához. Ma nincs könnyű helyzetben egyetlen fiatal magyar formatervező sem, hiszen olyan ipari, kereskedelmi környezetben kell terveit, ötleteit elfogadtatnia, ahol az eddigieknél lényegesen nagyobb a verseny. Külföldi termékek árasztják el a magyar piacot, külföldi formatervek alapján termel számos üzem. A hazai design értelmes feladatorientált menedzselése ezért különösen fontos. A marketingszemléletű támogatás hasznos befektetés, szellemi tőkefelhalmozást eredményez. A szellemi tőke pedig mindig kamatozik: csak bánni kell tudni vele. (juhász) Marica CD-n Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét jelentette meg CD-n a Művész-Ház Kft. és a Gödöllő Városáért Alapítvány. Az első magyar- országi operett-CD-t tegnap sajtótájékoztatón mutatták be a Fővárosi Operettszínházban. Hídvégi Miklós producer elmondta: az utóbbi negyven esztendőben nem készült a műből teljes zenei felvétel. Hídvégi arról is szólt, hogy terveik között szerepel az operett színházi előadása ez év nyarán, mégpedig a gödöllői Grassalkovich-kastély- ban. A bemutatót a békéscsabai Jókai Színházzal közösen valósítanák meg. Európai kulturális hónap Zenei programok Az európai kulturális hónap második hetének vendége lesz Eldar Nebolsin zongoraművész és Gustav Rivinius gordonkaművész is. Mindketten az MTA kongresszusi termében lépnek fel. A húszéves zongorista, aki az 1992. évi santanderi nemzetközi zongoraverseny győztese volt, holnap mutatkozik be. Schubert, Chopin, Schumann darabjai melíett Liszt 12. magyar rapszódiáját is játssza. Gustav Rivinius március 23-i koncertjén Debussy, Kodály és Mendelssohn egy-egy darabját adja elő. Az 1985-ben alakult Klangforum Wien osztrák együttes március 22-én lép fel a városháza dísztermében. A mintegy kéttucat hangszeres előadóból álló zenekar Schoenberg- és Wagner-művöket mutat be. Az együttes egyébként legfőbb feladatának tekinti a modem zene tanulmányozását. A XX. századi zene elkötelezett műhelye a francia Ensemble Intercon- temporain, amely március 24-én és 25-én is bemutatkozik. A Liszt Ferenc Kamarazenekar szombaton, március 19-én a Budapest Kongresz- szusi Központban, 24-én pedig a Zeneakadémián koncertezik. Az első esten — ahol Drahos Béla fuvolán és Rollo János hegedűn játszik — Bach két művét és Vivaldi A négy évszak című darabját mutatják be. A zeneakadémiai hangversenyen Händel Vízizenéjét és Mozart c-moll zongoraversenyét adják elő. Az Amadinda Ütőegyüttes 10 éves jubileuma alkalmából hangversenyt ad a Zeneakadémián március 21-én. Az esten közreműködik Kocsis Zoltán, Dés László, Presser Gábor és az LGT együttes. A dzsessz ünnepe A Magyar Jazz Szövetség idén az európai kulturális hónap keretében — március 18—20. — rendezi meg ünnepi koncertsorozatát, mely a korábbi magyar dzsessz ünnepe helyett az európai dzsessz ünnepe elnevezést kapta. Az első két nap koncertjeit a Magyar Honvédség Stefánia úti művelődési házában tartják. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dzsessztanszékének harsonaegyüttese és a tanszék László Attila irányította big bandje lép fel holnap este (18 órai kezdettel). Az est későbbi időpontjában a Dresch Quartet, az In Line, a Gőz László vezette combo, valamint Bontovics Kati és Friedrich Károly zenekara játszik. Másnap a kölni dzsessz-főiskola Markus Joggert Triója és a grazi zeneakadémia MHS big bandje nyitja a műsort. Bemutatkozik az Orient Dixieland Band, Kőszegi Imre együttese és a Baló Quartet is. A nemzetközi gála március 20-án, a Budapest Kongresszusi Központban lesz. A Magyar Jazz Szövetség által az ünnepi alkalomra szerveződött All Stars Együttes lép fel Kőszegi Imre vezetésével. Az European Jazz Ensemble külföldi sztárjainak (Joachim Kühn, Enrico Rava, Ali Haurand) műsora bépillantást nyújt szinte a teljes európai dzsesszvilág- ba. Az ünnepi esten adják át a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gábor-díját, amelyet az egyesület tagjai titkos szavazással ítélnek oda a kitüntetettnek. Nagy Pál-emlékkiállítás Nagy Pálra, a tíz éve elhunyt marosvásárhelyi festő- és grafikusművészre emlékeztek tegnap délután az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye utcai galériájában. Az emlékkiállítást Markó Béla költő, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című folyóirat főszerkesztője nyitotta meg; közreműködött Jancsó Adrien előadóművész. Nagy Pál kapcsán Markó Béla arról a tipikusan kisebbségi fogantatású művészmagatartásról beszélt, amely a kommunista diktatúra időszakában egy egész nemzetiséget volt hivatott szellemi készenléti állapotban tartani. A Nagy Pál-emléktárlat május 2-ig tekinthető meg. (Képünkön a művész 1978-ban készített grafikája — Önarckép-e — látható.)
