Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-11 / 59. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 11., PÉNTEK 5 Március 13-án alakul meg a Polgárőrség Pest megyei Szövetsége Nem hisznek a szövetkezeteknek Kocséron A sátánistákkal telt be a pohár A kocséri jegyzó' az ORFK-hoz fordult # Kiss Huba, a Polgárőrség Országos Szövetségé­nek Pest megyei elnöke megfelelne erdőkertesi medvének is. Széles válla, rendkívül izmos kar­jai és egész megjelenése arra emlékezteti az em­bert, itt áll Sámson, az ókori világ erejétől híres daliája. Ráadásul a főváros fölött, a dombos Erdőkertesen él va­lóban, ahová a közel 4000 főnyi lakosság egy része a tée- szesítés elől menekült, vagy utóbb Pestről költözött ki a jó levegőre, és mintegy 10% cigány is megtelepedett az ebben az évszázadban létesült mesterséges faluban. Egy vállalkozó ugyanis megvette a hatalmas, egybefüggő föld­birtokot még a század elején és üdülőtelkek részére par­celláztatta... Az emberben azonnal felmerül a kérdés, miképpen alakulhatott úgy Kiss Huba sora, hogy a pol­gárőrség megszervezésével foglalkozhasson? ■ — Gyakorlatilag a közbiz­tonság érzékelhető romlása tűzte napirendre a kérdést évekkel ezelőtt. A választá­sok előtt és után meghirde­tett amnesztiával hihetetle­nül sok gengszter is szabad­lábra került és ez a kis tele­püléseken elképesztő mér­tékben tükröződött. Volt olyan hónap, hogy ebben a kis községben 96 betörést je­lentettek be! A szomszéd községben! Ugyanis a mi fa­lunk Veresegyház mellett, a fővárostól 25 kilométerre ta­lálható, ám rendőrőrs csak odaát van. Alvó település­nek is mondhatnám közsé­günket, ugyanis alig néhány- százan tanulnak, dolgoznak odahaza, a családi házak többségében délelőtt nincs otthon senki. Ráadásul az el­képzeléseknek megfelelően településünket nagy kiterje­désű víkendövezet veszi kö­rül. Mind csábítja az utazó bűnözést. A végső csepp az volt a pohárban, hogy ná­lunk is, meg a környező köz­ségekben is felütötte a fejét az ún. „sátánizmus”, amely közismerten emberellenes eszméket hirdet. Erről utóbb kiderült, hogy csak néhány ostoba kamasz ka­landja, de amikor megfenye­gették a szőke, kék szemű lá­nyokat, akik ennek az őrült­ségnek a kiszemelt célpont­jai lehettek volna, akkor azt mondtam: elég! Lányom is szőke és kék szemű! Tagja vagyok a helyi képviselő- testületnek. Ha én nem szó­lok e közügyben, akkor ki? Indítványoztam a helyi pol­gárőrség elődjének, az önvé­delmi csoportnak a létreho­zását. Érveim közé tarto­zott, hogy akkoriban Veres­egyházon is csak egy rendőr őrszoba volt a mai őrs he­lyén, nálunk pedig egyetlen körzeti megbízott aludt, ugyanis lakása itt van, de feladatai majd mindig elszó­lították szolgálati helyére, Veresegyházra, vagy még annál is messzebb. — Más falvakban is ilyen­formán alakulgattak az ön- szerveződő, önvédelmi cso­portok? — Akikkel beszélgettem, azt mondták, hogy nagyjá­ból ilyen és hasonló meggon­dolásból hoztak létre kisebb- nagyobb önszerveződő cso­portokat, alulról építkező módon, kimondottan a társa­dalmi igény kielégítése volt a cél. — Hány csoport jött létre a legnagyobb megyében ? — Az évek során Pest me­gyében 39 regisztrált cso­port, több településen éppen most jegyzik be az újabba­kat és az összlétszám máris meghaladja az 1600 főt. Ha­marosan elérhetjük a 2000-es taglétszámot! — Céljuk? — A polgárőrség kimon­dottan a lakosság nyugalmát és védelmét kívánja biztosíta­ni jelenlétével. Célunk a baj megelőzése, a betörők és a rossz szándékú „látogatók” megzavarása. Ha bűncselek­ményen kapunk valakit, ál­lampolgári jogon közbeavat­kozhatunk, megakadályoz­hatjuk tette elkövetésében, ill. értesítjük a rendőrséget. — Információs kapcsolat­ban állnak a kapitányságok­kal? — Oda-vissza alapon. Ke­vés helyen működik ma még rádiós kapcsolat, ám az önál­ló rádióhálózat kiépítéséhez csupán 5 millió forint kelle­ne, amit alapítványi formá­ban, támogatásként szeret­nénk összeszedni. — Rendőrrel fognak járő- rözni vagy külön is? (Folytatás az I. oldatról) Március elsején a szövetke­zet főállattenyésztője írásban je­lentette, hogy az állatjelölések rendszerességét és szabályossá­gát mind a tenyésztői egyesüle­tek, mind pedig a tenyésztési ha­tóság folyamatosan ellenőrzi a szövetkezetben. A bejelentést a jegyző — egyelőre — elfogad­ta, de fenntartotta szándékát, hogy a közlés valódiságát, de mindekelőtt az állatállomány nyilvántartását személyesen is ellenőrzi. Nem véletlenül. A szövetkezet éppen elég borsot tört már az önkormányzat orra alá, hogy minden nyilatkozatá­ban kételkedjenek. A jegyző szerint ugyanis egyáltalán nem biztos az, hogy összesen az em­lített 3 ezer állatra kell passzust váltania a szövetkezetnek. Ezért felkérte a ceglédi pol­gármesteri hivatal számítógépes programozócsoportjának egyik munkatársát, legyen segítségére március 4-én a szövetkezeti szá­mítógépes állatnyilvántartás adatállományának felülvizsgála­tához. Kettejük biztonságának érdekében pedig az államigazga­tásról szóló törvény 82. paragra­fusa 3. bekezdése értelmében, rendőri kíséretet kért a nagykő­rösi rendőrkapitányságtól. Az ügyben illetékes rendőrhivatal­nok azonban megtagadta a kör­zeti megbízott kivezértylését, mondván, erre csak bírói vég­zés alapján van törvényes lehe­tőség. Nos, hogy ez korántsem így van, azt a városi rendőrkapi­tány is megerősítette, utólag hozzátéve, miszerint a rendőri kíséret igénybevételének nincs semmi akadálya. A jegyzői ellenőrzésre így ma délelőtt került volna sor. Ám időközben a segítségül hí­vott ceglédi számítógépes szak­ember meggondolta magát. Te­lefonon közölte, nem kíván köz­reműködni a szövetkezet állatál­lományának számszaki meg­vizsgálásában. Vajon mi lehet az oka a hirtelen visszakozás­nak? A héten újabb információk is napvilágra kerültek a marhale­vél körül kialakult bonyodalom­ban. Kiderült, nemcsak Kocsé­ron és Nagykőrösön, de Dél- Pest megyének jóformán min­den településén tetemes a gazda­ságok elmaradása. Ennek ellené­re a jószágok adása-vétele, szállí­tása, országhatáron belülre és kí­vülre, zavartalanul folyik. Ebből pedig logikusan következhet a feltételezés, miszerint nem egy­szerűen csak szabálysértés, ha­nem annál súlyosabb cselekmé­nyek is megtörténhettek, durván megsértve egyebek között a vámjogszabályokat. Persze mindezt bizonyítani kell. Ezért dr. Regdon Tibor hivatalból le­velet intézett az Országos Rend­őr-főkapitányság gazdaságvédel­mi főosztályához, kérve az ösz- szes magyarországi állattartóval szembeni vizsgálat elrendelését. Pillanatnyilag tehát itt tart a gubancos marhalevélügy. Va­jon tovább gabalyodik? M. J. Készülődnek a tóalmásiak Magyar bornapok a bajoroknál — Az adottságoktól függő­en. Az önálló polgári őrszol­gálat a járőrözés előtt és alatt természetesen kapcsola­tot tart a legközelebbi rendőr­őrssel — ügyelettel, tehát tudnak róla, hogy hol és mer­re járunk. — A polgárőrnek lehet fegyvere? ^ — Szervezetten nem ka­punk, de tagjaink egy részé­nek magánszemélyként lehet pisztolya, puskája. Természe­tesen ők is csak a jogszabály­nak megfelelően viselhetik és használhatják a számukra engedélyezett fegyvert. — A szabályozás segíti-e az önök munkáját, vagy úgy vannak vele, mint a rendőr­ök, hogy haláluk után öt perccel lőhetnek? — Egyenlőre ott tartunk, ha minket lőfegyverrel tá­madnak meg, a terepviszo­nyoknak megfelelően vissza kell vonulnunk... — Március 13-án az Or­szágos Polgárőr Szövetség Pest megyei küldöttközgyűlé­sére kerül sor az Aradi ut­cai rendőr-főkapitányság épületében. Mit kívánnak a polgárőrök? — Mi is önálló szövetség­gé kívánjuk alakítani szerve­ződésünket, és az eddigi munkában kiemelkedő telje­sítményt elérőket szeret­nénk jutalomban részesíte­ni, valamint a szövetség alapszabályainak közös megszerkesztése és elfoga­dása is napirendre kerül. Önálló jogi személyként kí­vánunk megjelenni. Műkö­désünk alapfeltétele egy hír­közlőlánc működtetése. Az anyagiakhoz könnyebben juthatunk, ha jogi személy­ként alapítványok támogatá­sát is élvezhetjük. — Mit várnak az önkor­mányzatoktól? — Saját helyi csoportjai­kat támogassák anyagilag, helyiséggel, mert bebizo­nyosodott már idáig is, hogy ahol a képviselőtestü­let elzárkózik a támogatás elől, előbb-utóbb megszű­nik a csoport működése. — Hol működik polgárőr­ség és milyen tapasztalato­kat szereztek? — Ahol jártam eddig, és részt vehettem a közgyűlése­ken, kiderült, hogy már a megalakulás évétől kezdő­dően nem csupán a bűnelkö­vetés növekedési arányszá­ma csökkent, hanem abszo­lút számokban is kimutatha­tó, általában 10-15 százalé­kos csökkenés regisztrálha­tó. Tehát van értelme a mun­kának. — Kiket vesznek fel? — Egyetlen megkötés: tisztességes emberek kerül­jenek sorainkba! Bűnöző, al­koholista, kétes egzisztenci- ájúak, vagy családtagjaik sem kerülhetnek közénk, mert a falu előnyei közé tar­tozik, hogy majd mindenki ismeri egymást. N. I. A tóalmásiak magyar borna­pokat rendeznek ezen a nyá­ron Bajorországban. Az ese­mény június végén lesz Fel­dafing nevezetű testvértele­pülésükön, ám az almásiak már javában készülődnek a nagy attrakcióra. Merthogy tavaly a bajorok igencsak ki­tettek magukért Tóalmáson: hamisítatlan bajor sörfeszti­vállal rukkoltak elő. Illik hát megmutatni, hogy a tóal­másiak bora, no meg a ma­gyarok virtusa sem alábbva- ló... Civil szervezet alakult A bornapok ötlete könnyen kipattant a fejekből, csatla­kozók is azonnal jelentkez­tek, később azonban meg­szólaltak az aggodalmasko­dók: Tóalmás nem kifejezet­ten borairól híres falu. Más tollával ékeskedjünk?! Sze­rencsére az ötlet gazdái ha­mar feltalálták magukat s ki­jutottak a részletek útvesztő­iből. Azt mondták: „mi is a badacsonyi rizlinget meg az egri bikavért szeretjük leg­jobban, de megisszuk a ká­kái asztalit is. A lényeg: jó magyar bor legyen. Kérdez­tük mi a feldafingiektől hol gyártották azt a finom bajor sört?” Ezek után lett a ren­dezvény elnevezése „ma­gyar bornapok,” ami az em­lítettek értelmében teljesen fedi a valóságot. Ezen a (mű)gondon tehát gyorsan túljutottak s immár a konkrét szervezésnél tarta­nak a tóalmásiak. Még no­vemberben megalakították Feldafing Barátai Körét hat­van fővel — a létszám azóta százra gyarapodott. Héttagú vezetőséget választottak, a költségek fedezésére 200 fo­rint tagdíjat állapítottak meg. Úgy vélik ugyanis Tó­almáson — pontosabban fel­ismerték —, hogy egy ilyen civil egyesület tehermentesí­ti az önkormányzatot nem csupán a nyári bornapok csi- ki-csuki ügyeinek intézésé­ben, hanem általában a test­vértelepülési kapcsolatok fo­lyamatos fenntartásában is. Az almásiak jól tudják: az efféle dolgok nem. mennek másképp, csak ha minél szé­lesebb körben épülnek ki a személyes összeköttetések. Ha többen részesei a szerve­zőmunkának, az ezzel járó kisebb-nagyobb döntések­nek, akkor több az ötlet, a megvalósításban való rész­vétel. Lehet ezt ragozni akár úgy is, hogy mindenfé­le testvérkapcsolatnak csak­is abban az esetben van ér­telme, ha túllép a polgármes­terek s a helyi vezetők proto­kolláris találkozóin. Ha önállósulnak a családok, az egyesületek, például a sport, a kulturális körök, ne­tán a tűzoltók, a polgárőrök kapcsolatai. Ez a széles pa­letta egyben a tartósságot is garantálja az előbbieken túl: nem függ attól, hogy a kö­vetkező önkormányzati vá­lasztásokat követően épp’ ki lesz a falu első embere és a képviselők. Kényszerből erény Tanulságos a tóalmásiak iménti gondolkodása — amit egyébként maga a pol­gármester, Kovács Magdol­na kezdett el széthinteni —, hisz végeredményben a ci­vil szervezetek és az önkor­mányzat s általában a „hata­lom” közötti ideális vi­szonyt, munkamegosztást „találta” ki. Mellesleg a tóal­másiak tavaly már „mélyvíz­be ugrottak”, amikor az em­lített almási bajor sörnapo­kon száznál több bajort lát­tak három napon át vendé­gül a helybéli magyar csalá­dok. Sok munkával járt a szervezés, hisz ilyet itt még nem csináltak. Akkor is a kényszer hozta úgy, hisz hiá­ba van Almáson strand, kemping, üdülő-kastély, ha szálloda, panziók még hiá­nyoznak az amúgy az ide­genforgalommal már nem csupán kacérkodó három­ezer lelkes faluból. Ahol a kényszerből erényt kovácsol­tak: a családi vendégfoga­dás remekül sikerült, tartós családi kapcsolatok kötőd­tek — s lám, a polgárok egyesületet alakítottak az előbbiekkel összefüggő kö­zös dolgaik intézésére. Magyaros ételek A tóalmási Feldafing Baráti Kör március 14-én, az ün­nepnap előestéjén közgyű­lést tart a helyi művelődési házban. A meghívó szerint Herédi József elnök a kör eddigi munkájáról számol be, s tovább pontosítják a nyári feldafingi magyar bor- fesztivál programját. Sok részlet tisztázódott már, pél­dául hogy félezer személyes sátrat állítanak fel a testvér- településen: ez sem lesz ki­sebb, mint a bajoroké volt Tóalmáson. Magyaros étele­ket kínálnak majd, aminek a megfőzésére Somogyi Fe­renc, helybéli szakácsmes­ter jelentkezett. A szomszé­dos Kókáról táncosokat visz­nek, a híres borvidékeinkről a nemes nedűt szerzik be. Összeállt már, hogy kik gyűjtenek ajándékokat, go­belint, matyót, kerámiákat, ki mit vállal, miért felel. Any- nyi bizonyos: a bajorok nem fognak csalódni a tóal­mási virtusban — különös­képp, ha megkóstolják a ma­gyar hordók tartalmát. (tóth)

Next

/
Thumbnails
Contents