Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-11 / 59. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. MÁRCIUS 11., PÉNTEK 5 Március 13-án alakul meg a Polgárőrség Pest megyei Szövetsége Nem hisznek a szövetkezeteknek Kocséron A sátánistákkal telt be a pohár A kocséri jegyzó' az ORFK-hoz fordult # Kiss Huba, a Polgárőrség Országos Szövetségének Pest megyei elnöke megfelelne erdőkertesi medvének is. Széles válla, rendkívül izmos karjai és egész megjelenése arra emlékezteti az embert, itt áll Sámson, az ókori világ erejétől híres daliája. Ráadásul a főváros fölött, a dombos Erdőkertesen él valóban, ahová a közel 4000 főnyi lakosság egy része a tée- szesítés elől menekült, vagy utóbb Pestről költözött ki a jó levegőre, és mintegy 10% cigány is megtelepedett az ebben az évszázadban létesült mesterséges faluban. Egy vállalkozó ugyanis megvette a hatalmas, egybefüggő földbirtokot még a század elején és üdülőtelkek részére parcelláztatta... Az emberben azonnal felmerül a kérdés, miképpen alakulhatott úgy Kiss Huba sora, hogy a polgárőrség megszervezésével foglalkozhasson? ■ — Gyakorlatilag a közbiztonság érzékelhető romlása tűzte napirendre a kérdést évekkel ezelőtt. A választások előtt és után meghirdetett amnesztiával hihetetlenül sok gengszter is szabadlábra került és ez a kis településeken elképesztő mértékben tükröződött. Volt olyan hónap, hogy ebben a kis községben 96 betörést jelentettek be! A szomszéd községben! Ugyanis a mi falunk Veresegyház mellett, a fővárostól 25 kilométerre található, ám rendőrőrs csak odaát van. Alvó településnek is mondhatnám községünket, ugyanis alig néhány- százan tanulnak, dolgoznak odahaza, a családi házak többségében délelőtt nincs otthon senki. Ráadásul az elképzeléseknek megfelelően településünket nagy kiterjedésű víkendövezet veszi körül. Mind csábítja az utazó bűnözést. A végső csepp az volt a pohárban, hogy nálunk is, meg a környező községekben is felütötte a fejét az ún. „sátánizmus”, amely közismerten emberellenes eszméket hirdet. Erről utóbb kiderült, hogy csak néhány ostoba kamasz kalandja, de amikor megfenyegették a szőke, kék szemű lányokat, akik ennek az őrültségnek a kiszemelt célpontjai lehettek volna, akkor azt mondtam: elég! Lányom is szőke és kék szemű! Tagja vagyok a helyi képviselő- testületnek. Ha én nem szólok e közügyben, akkor ki? Indítványoztam a helyi polgárőrség elődjének, az önvédelmi csoportnak a létrehozását. Érveim közé tartozott, hogy akkoriban Veresegyházon is csak egy rendőr őrszoba volt a mai őrs helyén, nálunk pedig egyetlen körzeti megbízott aludt, ugyanis lakása itt van, de feladatai majd mindig elszólították szolgálati helyére, Veresegyházra, vagy még annál is messzebb. — Más falvakban is ilyenformán alakulgattak az ön- szerveződő, önvédelmi csoportok? — Akikkel beszélgettem, azt mondták, hogy nagyjából ilyen és hasonló meggondolásból hoztak létre kisebb- nagyobb önszerveződő csoportokat, alulról építkező módon, kimondottan a társadalmi igény kielégítése volt a cél. — Hány csoport jött létre a legnagyobb megyében ? — Az évek során Pest megyében 39 regisztrált csoport, több településen éppen most jegyzik be az újabbakat és az összlétszám máris meghaladja az 1600 főt. Hamarosan elérhetjük a 2000-es taglétszámot! — Céljuk? — A polgárőrség kimondottan a lakosság nyugalmát és védelmét kívánja biztosítani jelenlétével. Célunk a baj megelőzése, a betörők és a rossz szándékú „látogatók” megzavarása. Ha bűncselekményen kapunk valakit, állampolgári jogon közbeavatkozhatunk, megakadályozhatjuk tette elkövetésében, ill. értesítjük a rendőrséget. — Információs kapcsolatban állnak a kapitányságokkal? — Oda-vissza alapon. Kevés helyen működik ma még rádiós kapcsolat, ám az önálló rádióhálózat kiépítéséhez csupán 5 millió forint kellene, amit alapítványi formában, támogatásként szeretnénk összeszedni. — Rendőrrel fognak járő- rözni vagy külön is? (Folytatás az I. oldatról) Március elsején a szövetkezet főállattenyésztője írásban jelentette, hogy az állatjelölések rendszerességét és szabályosságát mind a tenyésztői egyesületek, mind pedig a tenyésztési hatóság folyamatosan ellenőrzi a szövetkezetben. A bejelentést a jegyző — egyelőre — elfogadta, de fenntartotta szándékát, hogy a közlés valódiságát, de mindekelőtt az állatállomány nyilvántartását személyesen is ellenőrzi. Nem véletlenül. A szövetkezet éppen elég borsot tört már az önkormányzat orra alá, hogy minden nyilatkozatában kételkedjenek. A jegyző szerint ugyanis egyáltalán nem biztos az, hogy összesen az említett 3 ezer állatra kell passzust váltania a szövetkezetnek. Ezért felkérte a ceglédi polgármesteri hivatal számítógépes programozócsoportjának egyik munkatársát, legyen segítségére március 4-én a szövetkezeti számítógépes állatnyilvántartás adatállományának felülvizsgálatához. Kettejük biztonságának érdekében pedig az államigazgatásról szóló törvény 82. paragrafusa 3. bekezdése értelmében, rendőri kíséretet kért a nagykőrösi rendőrkapitányságtól. Az ügyben illetékes rendőrhivatalnok azonban megtagadta a körzeti megbízott kivezértylését, mondván, erre csak bírói végzés alapján van törvényes lehetőség. Nos, hogy ez korántsem így van, azt a városi rendőrkapitány is megerősítette, utólag hozzátéve, miszerint a rendőri kíséret igénybevételének nincs semmi akadálya. A jegyzői ellenőrzésre így ma délelőtt került volna sor. Ám időközben a segítségül hívott ceglédi számítógépes szakember meggondolta magát. Telefonon közölte, nem kíván közreműködni a szövetkezet állatállományának számszaki megvizsgálásában. Vajon mi lehet az oka a hirtelen visszakozásnak? A héten újabb információk is napvilágra kerültek a marhalevél körül kialakult bonyodalomban. Kiderült, nemcsak Kocséron és Nagykőrösön, de Dél- Pest megyének jóformán minden településén tetemes a gazdaságok elmaradása. Ennek ellenére a jószágok adása-vétele, szállítása, országhatáron belülre és kívülre, zavartalanul folyik. Ebből pedig logikusan következhet a feltételezés, miszerint nem egyszerűen csak szabálysértés, hanem annál súlyosabb cselekmények is megtörténhettek, durván megsértve egyebek között a vámjogszabályokat. Persze mindezt bizonyítani kell. Ezért dr. Regdon Tibor hivatalból levelet intézett az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályához, kérve az ösz- szes magyarországi állattartóval szembeni vizsgálat elrendelését. Pillanatnyilag tehát itt tart a gubancos marhalevélügy. Vajon tovább gabalyodik? M. J. Készülődnek a tóalmásiak Magyar bornapok a bajoroknál — Az adottságoktól függően. Az önálló polgári őrszolgálat a járőrözés előtt és alatt természetesen kapcsolatot tart a legközelebbi rendőrőrssel — ügyelettel, tehát tudnak róla, hogy hol és merre járunk. — A polgárőrnek lehet fegyvere? ^ — Szervezetten nem kapunk, de tagjaink egy részének magánszemélyként lehet pisztolya, puskája. Természetesen ők is csak a jogszabálynak megfelelően viselhetik és használhatják a számukra engedélyezett fegyvert. — A szabályozás segíti-e az önök munkáját, vagy úgy vannak vele, mint a rendőrök, hogy haláluk után öt perccel lőhetnek? — Egyenlőre ott tartunk, ha minket lőfegyverrel támadnak meg, a terepviszonyoknak megfelelően vissza kell vonulnunk... — Március 13-án az Országos Polgárőr Szövetség Pest megyei küldöttközgyűlésére kerül sor az Aradi utcai rendőr-főkapitányság épületében. Mit kívánnak a polgárőrök? — Mi is önálló szövetséggé kívánjuk alakítani szerveződésünket, és az eddigi munkában kiemelkedő teljesítményt elérőket szeretnénk jutalomban részesíteni, valamint a szövetség alapszabályainak közös megszerkesztése és elfogadása is napirendre kerül. Önálló jogi személyként kívánunk megjelenni. Működésünk alapfeltétele egy hírközlőlánc működtetése. Az anyagiakhoz könnyebben juthatunk, ha jogi személyként alapítványok támogatását is élvezhetjük. — Mit várnak az önkormányzatoktól? — Saját helyi csoportjaikat támogassák anyagilag, helyiséggel, mert bebizonyosodott már idáig is, hogy ahol a képviselőtestület elzárkózik a támogatás elől, előbb-utóbb megszűnik a csoport működése. — Hol működik polgárőrség és milyen tapasztalatokat szereztek? — Ahol jártam eddig, és részt vehettem a közgyűléseken, kiderült, hogy már a megalakulás évétől kezdődően nem csupán a bűnelkövetés növekedési arányszáma csökkent, hanem abszolút számokban is kimutatható, általában 10-15 százalékos csökkenés regisztrálható. Tehát van értelme a munkának. — Kiket vesznek fel? — Egyetlen megkötés: tisztességes emberek kerüljenek sorainkba! Bűnöző, alkoholista, kétes egzisztenci- ájúak, vagy családtagjaik sem kerülhetnek közénk, mert a falu előnyei közé tartozik, hogy majd mindenki ismeri egymást. N. I. A tóalmásiak magyar bornapokat rendeznek ezen a nyáron Bajorországban. Az esemény június végén lesz Feldafing nevezetű testvértelepülésükön, ám az almásiak már javában készülődnek a nagy attrakcióra. Merthogy tavaly a bajorok igencsak kitettek magukért Tóalmáson: hamisítatlan bajor sörfesztivállal rukkoltak elő. Illik hát megmutatni, hogy a tóalmásiak bora, no meg a magyarok virtusa sem alábbva- ló... Civil szervezet alakult A bornapok ötlete könnyen kipattant a fejekből, csatlakozók is azonnal jelentkeztek, később azonban megszólaltak az aggodalmaskodók: Tóalmás nem kifejezetten borairól híres falu. Más tollával ékeskedjünk?! Szerencsére az ötlet gazdái hamar feltalálták magukat s kijutottak a részletek útvesztőiből. Azt mondták: „mi is a badacsonyi rizlinget meg az egri bikavért szeretjük legjobban, de megisszuk a kákái asztalit is. A lényeg: jó magyar bor legyen. Kérdeztük mi a feldafingiektől hol gyártották azt a finom bajor sört?” Ezek után lett a rendezvény elnevezése „magyar bornapok,” ami az említettek értelmében teljesen fedi a valóságot. Ezen a (mű)gondon tehát gyorsan túljutottak s immár a konkrét szervezésnél tartanak a tóalmásiak. Még novemberben megalakították Feldafing Barátai Körét hatvan fővel — a létszám azóta százra gyarapodott. Héttagú vezetőséget választottak, a költségek fedezésére 200 forint tagdíjat állapítottak meg. Úgy vélik ugyanis Tóalmáson — pontosabban felismerték —, hogy egy ilyen civil egyesület tehermentesíti az önkormányzatot nem csupán a nyári bornapok csi- ki-csuki ügyeinek intézésében, hanem általában a testvértelepülési kapcsolatok folyamatos fenntartásában is. Az almásiak jól tudják: az efféle dolgok nem. mennek másképp, csak ha minél szélesebb körben épülnek ki a személyes összeköttetések. Ha többen részesei a szervezőmunkának, az ezzel járó kisebb-nagyobb döntéseknek, akkor több az ötlet, a megvalósításban való részvétel. Lehet ezt ragozni akár úgy is, hogy mindenféle testvérkapcsolatnak csakis abban az esetben van értelme, ha túllép a polgármesterek s a helyi vezetők protokolláris találkozóin. Ha önállósulnak a családok, az egyesületek, például a sport, a kulturális körök, netán a tűzoltók, a polgárőrök kapcsolatai. Ez a széles paletta egyben a tartósságot is garantálja az előbbieken túl: nem függ attól, hogy a következő önkormányzati választásokat követően épp’ ki lesz a falu első embere és a képviselők. Kényszerből erény Tanulságos a tóalmásiak iménti gondolkodása — amit egyébként maga a polgármester, Kovács Magdolna kezdett el széthinteni —, hisz végeredményben a civil szervezetek és az önkormányzat s általában a „hatalom” közötti ideális viszonyt, munkamegosztást „találta” ki. Mellesleg a tóalmásiak tavaly már „mélyvízbe ugrottak”, amikor az említett almási bajor sörnapokon száznál több bajort láttak három napon át vendégül a helybéli magyar családok. Sok munkával járt a szervezés, hisz ilyet itt még nem csináltak. Akkor is a kényszer hozta úgy, hisz hiába van Almáson strand, kemping, üdülő-kastély, ha szálloda, panziók még hiányoznak az amúgy az idegenforgalommal már nem csupán kacérkodó háromezer lelkes faluból. Ahol a kényszerből erényt kovácsoltak: a családi vendégfogadás remekül sikerült, tartós családi kapcsolatok kötődtek — s lám, a polgárok egyesületet alakítottak az előbbiekkel összefüggő közös dolgaik intézésére. Magyaros ételek A tóalmási Feldafing Baráti Kör március 14-én, az ünnepnap előestéjén közgyűlést tart a helyi művelődési házban. A meghívó szerint Herédi József elnök a kör eddigi munkájáról számol be, s tovább pontosítják a nyári feldafingi magyar bor- fesztivál programját. Sok részlet tisztázódott már, például hogy félezer személyes sátrat állítanak fel a testvér- településen: ez sem lesz kisebb, mint a bajoroké volt Tóalmáson. Magyaros ételeket kínálnak majd, aminek a megfőzésére Somogyi Ferenc, helybéli szakácsmester jelentkezett. A szomszédos Kókáról táncosokat visznek, a híres borvidékeinkről a nemes nedűt szerzik be. Összeállt már, hogy kik gyűjtenek ajándékokat, gobelint, matyót, kerámiákat, ki mit vállal, miért felel. Any- nyi bizonyos: a bajorok nem fognak csalódni a tóalmási virtusban — különösképp, ha megkóstolják a magyar hordók tartalmát. (tóth)
