Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-10 / 58. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Minél több állampolgár lehessen tulajdonos A kereszténydemokraták a magánosításról A KDNP intéző' bizottsága áttekintette a privatizáció jelenlegi folyamatát, meghallgatta a kiküldött tényfeltáró bizottság jelentését és a párt saját privatizációs politikájának kialakítása érdekében megfogalmazta a következő alapelveket. 1 A KDNP szerint a gaz- . daság hatékony működését csak a magángazdaság túlsúlya biztosítja, ezért folytatni kell a magánosítás (privatizáció) folyamatát. 2 Az elmúlt négy évben . a privatizáció igen gyors volt. Ma már a Magyarországon termelt javak mintegy felét a magántulajdon állítja elő. Ezt a gyors ütemet látszólag indokolta (I) az a felismerés, hogy az állam nem jó tulajdonos, tehát célszerű minél hamarabb valódi tulajdonosnak juttatni a vagyont. (2) valamint a szükség, hiszen az államnak a társadalom egyre növekvő igényei miatt a gazdasági hanyatlás ellenére is növekvő kiadásai voltak. 3 A magyarországi priva- . tizáció olyan időszakban folyik, amikor a vagyontárgyaknak nincs reális forgalmi értéke, a vagyon hozama kicsi,' a munkaerő ára alacsony, a termelékenység pedig általában elmarad a nemzetközi szinttől. Ezek a körülmények rendkívül bizonytalanná és számonkér- hetetlenné tették az érték- becslést és hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi szinthez képest igen nyomott árak alakuljanak ki. Az alacsony árak, valamint az állam által nyújtott kedvezmények jelentős értékben ide vonzották a külföldi tőkét, s' mára mintegy 12 százalékos a külföldi részesedés, Ez a folyamat hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez, a technológia javulásához, álláshelyek megtartásához, esetenként új állások létesítéséhez, az ország devizamérlegének javításához és a devizatartalék növekedéséhez. Az alacsony árak, a relatíve tőkeszegény magyar befektetők, számára is lehetővé tették a tulajdonhoz jutást, s ezt a folyamatot igen kedvezméynes hitelek is támogatták. 4 Az alacsony, a kialaku- . latlan piac által még nem eléggé hitelesített árak veszélyeket hordoznak magukban. A gazdasági környezet javulása, az infláció csökkenése, a világgazdasági fellendülés hazai hatásai révén a ma olcsón megszerzett vagyon értéke a jövőben jelentősen emelkedni fog. Ettől az értéknövekedéstől gyors privatizáció esetén elesik az állam, azaz az egész társadalom, s végeredményben a kisszámú új tulajdonos fog tovább gazdagodni. A KDNP tehát a privatizációs folyamat lassítását kívánja, hogy az eladások még lehető legnagyobb része a mainál reálisabb árszinten történjék. Az elmúlt évek privati- . zációs gyakorlata a be- vételcentrikusság mellett ágazati privatizációs stratégiák szempontjait is igyekezett érvényesíteni, bár olykor a stratégiák késve, már jelentős eladások után valósultak meg. Hiányzott azonban az átfogó elemzés. Az új tulajdonosi réteg kialakulását elősegítő folyamatok tervezés nélkül, társadalom- politikai szempontokra nem figyelve, lényegében spontán zajlottak. 6 A spontán privatizáció . már a nyolcvanas évek végén megindult, az akkori folyamatot a vállalatok vezetése saját hatáskörben vezényelte, s ezáltal a lehetőséggel visszaélve sok korábbi vezető megalapozta gazdasági hatalmát. Ez volt az a lehetőség, amelyet az MSZMP az állam, illetve az egész társadalom megkárosítása révén egy szűk rétegnek biztosított. A privatizáció ezen kezdeti szakaszában olyan rendezetlen jogi viszonyok uralkodtak, hogy vevő és eladó egyazon személy is lehetett. Az okozott károkért a spontán privatizációt lehetővé tevő reformkommunisták tartoznak felelősséggel. 7 A KDNP célja, hogy . az állampolgárok minél nagyobb része tulajdonossá válhasson. Támogatjuk a munkavállalók tömeges tulajdonhoz jutását. Elismerve az ilyen programok megjelenését az 1993. évi privatizációs gyakorlatban, szeretnénk még több munkavállalót tulajdonossá tenni. Ez nemcsak a tulajdonosi szemlélet terjedését jelentheti, hanem a vagyon várható értékemelkedését is közvetlenül a „kisemberekhez” juttatja. Társadalompolitikai szempontból a magánosításnak ez a legfontosabb formája. Támogatunk minden más technikát is, amely növeli a kisbefektetők számát. 8 Elutasítunk minden . olyan vélekedést, amely szerint korrupció mindig volt és mindig is lesz. Ez a szemlélet eleve szemet huny a jelenség felett, holott a korrupció kizárására törekedni a társadalom alapvető érdeke. A jelenlegi jogszabályi környezet, az Állami Vagyonügynökség szervezete, belső szabályzatai nem hatnak a korrupció ellen. A KDNP a privatizációs eljárás rendjének újraszabályozását, a folyamat fokozott ellenőrzését sürgeti. Kívánja a feladat-, hatás- és felelősségi körök egyértelmű megállapítását, annak érdekében, hogy az esetleges hibás döntések számon is kérhetők legyenek. A tényfeltáró bizottság véleménye szerint a jelenlegi törvényi és belső szabályozások a nemzet érdekeivel ellentétes döntések meghozatalát is lehetővé teszik a gazdaság gátlástalan szereplőinek érdekében. A KDNP olyan jogi környezetet akar, amelyben a lehető legkisebb a visszaélések esélye. A párt, ha a választók bizalmából erre lehetőséget kap, privatizációs törvényjavaslatot készít, amely kellő mélységben szabályozza a magánosítás folyamatát és átfogóan meghatározza céljait. Az évenkénti és többnyire késve benyújtott vagyonpolitikai irányelvek helyett, a költségvetési törvényben rendelkezik a privatizációval kapcsolatos aktuális döntésekről. 9 A KDNP üdvözli a si- . keres privatizációs akciókat, de nem vállal felelősséget a jelenlegi privatizáció hibáiért, mivel a kormányzati munkamegosztásban ilyen feladata nem volt. A tényfeltáró bizottság számos konkrét üggyel foglalkozott, az állampolgári bejelentések nyomán vizsgált aktuális esetekben észlelt szabálytalanságokra folyamatosan felhívta az ÁVÜ vezetőinek figyelmét, e bejelentések nyomán nemegyszer a tervezett hibás döntés elkerülhető lett. A már lezárt esetekben is találkozott ' a bizottság olyanokkal, amelyeket hibásnak, erkölcsileg vagy büntetőjogilag is elmarasztalható- nak tart. Sem a tényfeltáró bizottság, sem a KDNP intéző bizottsága nem illetékes bűnügyek feltárására, korrupciós esetek hiteles vizsgálatára. A tényfeltáró bizottság tudomására jutott konkrét eseteket tehát hivatalos vizsgálatra átadja a gazdasági rendőrségnek. A privatizációt kísé- . rő, olykor felesleges gyanú oszlatására, illetve a korrupció lehetőségének hathatós csökkentésére a legjobb eszköz a nyilvánosság. Helyeseljük, hogy a közélet szereplőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Szükségesnek tartjuk a vagyonértékelő és privatizációs tanácsadó cégek listájának, az általuk felvett összegeknek a nyilvánosságra hozatalát. Nemcsak az értékesítésnél, hanem a szakértői munkában is előfordul, hogy az ár és a tényleges érték nincs arányban egymással. Feltűnő értékaránytalanság adásvétel esetén a semmisség lehetőségét is felveti. Ugyancsak nyilvánosságot követel a korábban kötött szerződésekben vállalt kötelezettségek ellenőrzése. Az ilyen rendszeres ellenőrzés adatainak nyilvánosságra hozatala növeli a bizalmat a privatizáció gyakorlata iránt, illetve elrettenti a szerződész- szegőket. A szerződésekben nagyobb figyelmet kell fordítani a szankciókra. A privatizáció folyamatához szükséges tanácsadók kiválasztásánál nagyobb szerepet kell adni az itthon is megtalálható szakértelemnek, mivel a helyismeret legalább olyan fontos, mint a nemzetközi tapasztalat. 1 "| A KDNP a jogszabá- X . lyok javításán túl alapvető szervezeti változásokat is szükségesnek tart. Értelmetlen, hibás döntésnek bizonyult az állam tulajdonosi feladatainak mesterséges kettéosztása ÁVÜ-re és ÁV Rt.-re. E -két szervezet helyett a KDNP egységes intézményt kíván, amelynek a miniszteri felelősséggel történő irányításához nincs szükség tárca nélküli miniszterre, hanem a folyamatot a gazdaságpolitika irányításával és végrehajtásával megbízott miniszternek kell vezérelnie. Mind a magánosítás, mind a tartós állami vagyon működtetése fontos gazdaságpolitikai eszköz. A miniszteri felelősséget nem szabad többlépcsős döntési mechanizmusokkal gyöngíteni, miközben az irányítás eszközrendszere is erőtlenebbé válik. A fenti javaslatokat a KDNP kormányzati programja részének tekinti, megvalósításukra már a koalíciós szerződés megkötésekor nagy hangsúlyt fektet, mert meggyőződése, hogy e változások hozzájárulnak ahhoz, hogy a privatizáció ne állandó kritika tárgya legyen, hanem a rendszerváltoztatás pozitív szimbólumaként a jelenleginél hatékonyabban járulhat hozzá az ország felemelkedéséhez. Még elkerülhető a perpatvar Két gazdája lesz egy területnek? — Ha a lehető legrövidebb időn belül nem orvosolják a gondunkat, az jó néhány kárpótolt perpatvarához fog vezetni — jósolta Amberger Arpádné néhány dokumentumot, illetve egy térképvázlatot a szerkesztőségi asztalomra téve, majd kérdés nélkül így folytatta: — A Törökbálint 097/3 házrész számú, közel tízhektárnyi, valamivel több mint 200 aranykorona értékű szántóról, illetve rétről van szó. Ennek a tulajdonba vétele okozhat nézeteltérést. — Kié az említett terület? — Még az elmúlt esztendőben árveréssel a kárpótoltak birtokába jutott. A kitűzésnél azonban kiderült, hogy a térképvázlat és az árverési jegyzőkönyv egymással ellentétes. — Miből áll ez az ellentét? —* Az árverésen a teljes földterület elkelt, egészen a gyümölcsöst elválasztó útig. A térképvázlat szerint viszont több mint egy hektárnyi terület megmaradt. — Ön szerint mi okozta az eltérést? — Az, hogy a termőföldterületbe belemérték az aszfaltút melletti vízelvezető árkot is. A földterület határát jelző cöve- kek ezáltal oly közel kerültek az aszfalthoz — körülbelül egy méterre —, hogy az útpadkán még egy személygépkocsi sem fér el. Ráadásul a gyümölcsös és a szántó közötti utat megszüntették, így a gyümölcsös gyakorlatilag megközelíthetetlen. — De miért vezetne mindez jó néhány kárpótolt perpatvarához? Hiszen a megoldás közérthető: új térképvázlatot kell készíteni, amely alapján a kitűzést meg kell ismételni. — Azért — felelte az aszszony —, mert március 17-re, csütörtökre, arra a bizonyos egy hektár megmaradt területre,- mint úgynevezett maradványra ismét kiírták a földárverést. Ha pedig azt a területet másodszor is elárverezik, akkor biztos, hogy valaki rosszul fog járni... (hardi) A Monorvidéki ÁFÉSZ 1994. áprilisi-jétői üzemeltetésre bérbe adja a következő egységeit: 301. sz. ABC-áruház Gomba, Rákóczi út 10. 508. sz. gazdabolt Monor, Piac tér 804. sz. vegyesbolt Pilis, Széchenyi u. 21. Bővebb felvilágosítást ad Biróczky András kereskedelmi főosztályvezető, személyesen az áfész központjában vagy a (29)-320-029-es telefonon. A pályázatokat 1994. március 28-án 12 óráig kell leadni az áfész központjában (Üllő, Pesti út 100. 2225), az ajánlott bérleti díj háromhavi összegének egyidejű letétbe helyezése mellett. Az összeget - a pályázatot elnyerők kivételével - visszakapják a pályázók. A pályázatok elbírálására 1994. március 28-án kerül sor. Az elbírálásról értesítik a pályázókat. Csak egy perc kellett volna... Határozatképtelenség miatt a T. Ház nem tudta megszavazni azt a törvényt, amely Pest megyében több ezer kárpótlásra váró embernek elfogadható mértékű földdarabot juttatna. Pedig minden kész: konszenzus, bizottsági munka — már csak az egyperces szavazásra lett volna szükség... Sz. R. Mélypont után a németek Februárban is valamivel több mint négymillióan voltak tartósan munka nélkül Németországban. Mint a nürnbergi munkahivatal közölte, Nyu- gat-Németországban hatezer fővel 2,742 millióra, a volt NDK-ban hétezer fővel 1,3 millió .fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Nyugaton 8,9 Százalék, keleten 17,1 a munkanélküliek arányszáma. Ezzel egy időben a wiesba- deni szövetségi statisztikai hivatal a tavalyi utolsó negyedév számait nyilvánosságra hozva megerősítette, hogy Nyugat-Németországban a bruttó hazai termék (GDP) 1993-ban 1,9 százalékkal esett vissza, az utolsó negyedévben 0,9 százalékkal az előző év utolsó negyedéhez képest. Ez volt a legkisebb visz- szaesés 1993 minden negyedévét szemügyre véve — közölték a statisztikusok, s ebből egyes szakemberek olyan következtetést vonnak le, hogy a nyugatnémet gazdaság minden bizonnyal maga mögött hagyta a háború utáni legsúlyosabb recessziót, mégha hiányoznak is az új fellendüléshez szükséges impulzusok. A statisztikusok szeimt a konjunkturális mélypont 1993 első negyedében volt. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Felajánljuk közös hasznosításra vagy megvételre bátaszéki telepünket Alapterület: 45 000 mz, üzem- vagy raktárterület: 6000 m2. FOKI Kft. Budapest, Vágóhíd u. 14. 1201 Tel./fax: 283-0073 Finomliszt, a legkedvezőbb áron, kiszállítással, fizetési kedvezménnyel. ÉBNER MALOM Biatorbágy, Szabadság út 8. Telefon/fax: (23)-310-170 Szombaton is egész nap nyitva!
