Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-09 / 57. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. MÁRCIUS 9., SZERDA Befejeződik a vagyonátadás Pest megyében Tulajdonosok lettek az önkormányzatok Március végére várhatóan befejezi munkáját a Pest Megyei Vagyonátadó Bizottság. Küldetését ugyanis teljesítette: tevékenységének köszönhetően kialakult megyénkben az addig ismeretlen új tulajdontípus, az önkormányzati tulajdon. A bizottság vezetőjével, Kuncz Bélával arról beszélgettünk, az elmúlt három esztendőben kik és milyen vagyonhoz jutottak. — A szocializmus önkormányzati tulajdont nem ismert. A rendszerváltás után azonban az állam bizonyos tulajdonokról lemondott az önkormányzatok javára. Melyek ezek? — Az átadott vagyon első csoportjába az állami tulajdonú, de a volt tanács által kezelt telkek, ingatlanok tartoznak, ideértve a volt tanácsi bérlakásokat is. A rerldező elv az volt, hogy az az önkormányzat kapja meg a tulajdont, amelyik működteti és amelyik azzal szolgáltat, illetve amelyik a törvényben is szabályozott kötelező feladatot lát el. Ezért például a megyei kórházakat Pest Megye Önkormányzata, a városi kórházakat a városok, az általános iskolákat a települések, a speciális iskolákat, intézményeket pedig a megyei önkormányzat kapta meg. Az átadott vagyon másik csoportját a tanácsi közüzemi vállalatok alkotják. Pest megyében ilyen a Víz- és Csatornamű Vállalat, a moziüzemi, a temetkezési, a kéményseprő és a révhajózási vállalat. Az önkormányzatok tulajdonába kerültek a városgazdálkodási vállalatok is. A vagyon harmadik csoportjába a műemlék épületek, a műkincsek, a védett műtárgyak, a festmények, a szobrok tartoznak. Az önkormányzatok tulajdonába kellett adni minden olyan műtárgyat, műkincset, amelyeket a volt tanács vásárolt, illetve azokat a tárgyakat, amelyeket végrendelettel a településekre hagytak. Ezekben az esetekben igen körültekintően kellett eljárni, hiszen a múzeumoknak olyan műkincsei is vannak, amelyek továbbra is állami tulajdonban maradnak. Nem készült kimutatás — Az iskolák, intézmények többsége a törvény erejénél fogva került önkormányzati tulajdonba. Ha azonban műemlék épületben voltak, a VAB döntött. Milyen szempontok szerint hozta meg határozatait a bizottság? — Valóban, ha az iskola műemlék épületben vagy védett természeti területen volt, illetve ha az egyházak igényt jelentettek be az ingatlanra, akkor a VÁB-nak volt döntési joga. Általában az adott település kapta meg a műemlék épületet, amennyiben az nem szerepel az állami tulajdonban tartandó műemlékek listáján. Szintén a mi feladatunk volt a természetvédelmi területek tulajdonba adása, ha azoknak korábban a tanács volt a kezelője. A vízügyi igazgatóságok vagy vízműtársulatok által kezelt vízfolyásokat, felszíni vizeket, külterületi helyeken fekvő töltéseket szintén a VÁB adta át. — Az utóbbi években Magyarországon átalakult a köz- igazgatás. Csökkent a megyei önkormányzatok hatásköre és létrejöttek olyan új állami szervek, amelyeknek a törvény szerint a volt tanácsok ingatlanaiban kellett helyet biztosítani. Úgy tudom, Pest megyében ebből vita kerekedett.-— A Pest megyei önkormányzattal egy műemlék épületben működik a Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal, a TÁKISZ, a Köztársasági Megbízotti Hivatal. Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Területi Oktatási Központ és Főépítészi Hivatal. Az épületnek az a része, ahol ezek a szervek vannak, a magyar állam tulajdonában marad. így az épületet társasházzá kell átminősíteni. Ezzel a megyei önkormányzat nem ért egyet, ezért a bírósághoz fordult. Nem vitatja, hogy ezeknek az állami szerveknek helyet kell biztosítani, de úgy véli, nem szabad az épület tulajdonjogát szétdarabolni, az egészet az ő tulajdonába kell adni. — Meglehetősen sok indulat kísérte megyénkben a közüzemek átadását. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat esetében a központi vagyonátadás meglehetősen hosszú időt vett igénybe. Mi volt ennek az oka? — Bizalmatlanságból fakadó indulatok kísérték a munkát, ezért ezt a feladatot a VÁB nem tudta szakmailag a legjobban végrehajtani. A szakmai minimumon túl azonban az érintett 92 önkormányzat óhaját, megegyezését maximálisan figyelembe kellett vennünk. Háromféle vagyon volt ezen a területen. A VÁB kiindulópontja az volt, hogy mindenki a tulajdonába kapja a saját rendszerét, közművét, tulajdonrészt kap a vállalaton belül működött nyolc üzemegység vagyonából és szintén tulajdon- részt a vállalati nem osztható vagyonból. A munkát nehezítette, hogy nem volt üzemmérnökségi szintű vagyonkimutatás, azt a vállalati vagyonból kellett elkülöníteni. Annak ellenére, hogy a VÁB nyolc kis vízközművet feltételezve adta át a vagyont, megindult az önkéntes osztódás. Úgy gondolom, ha a települések valamilyen gazdasági társaságban együtt maradtak volna, akkor is tulajdonosok lettek volna és jobban meg lehetett volna őrizni az üzemeltetés biztonságát. Pert indított a felszámoló — Minden közüzem átadása jogerősen lezárult, kivéve a Révhajózási Vállalatot. Azt mondhatnám, ezen szinte csodálkozni sem lehet, hiszen a megyei önkormányzat gazdasági szakembereinek is sok fejtörést okozott a vállalat gazdálkodásának áttekintése. — A megyei önkormányzat cégei közül a Révhajózási Vállalat állatorvosi ló. teljesen áttekinthetetlen volt vagyonátadás szempontjából. A VAB hosszú időn keresztül nem kapott tulajdonba adásra alkalmas vagyonkimutatást. A törvénynek megKuncz Béla: A Révhajózási Vállalat vagyoni helyzete szinte áttekinthetetlen volt Vimola Károly felvétele felelően minden önkormányzatnak a tulajdonába kellett adni a révátkelőt, aki kérte, de a határozatban közölni kellett, mi az a vagyonarányos teher, amelyet az új tulajdonos szintén megkap. De nem volt normális mérleg, amelynek alapján dolgozhattunk volna, a települések és a megyei önkormányzat pedig állandóan sürgetett bennünket. Nem történt meg a vállalatnál az újraértékelés, amelynek segítségével a vagyont az adóssághoz lehetett volna mérni, ezért kénytelenek voltunk a végre elkészített mérleg szerinti értékben határozatot hozni. Kilenc település kapta meg a révátkelőt, a vállalat többi vagyonát a megyei ön- kormányzat tulajdonába adtuk. Pár nappal ezután megindult a felszámolás a vállalatnál. A felszámoló azt mondja, hogy a cégnek több az adóssága, mint a vagyona. Ezért döntésünk ellen fellebbezést nyújtott be a Belügyminisztériumhoz, arra hivatkozva, hogy mivel időközben megindult a felszámolás, a vállalat nem lehetett volna vagyonátadás tárgya. A felszámoló azt is kifogásolta, hogy a mérleg szerinti értéken adtuk át a vagyont és nem vettük figyelembe a forgalmi értéket. Á Belügyminisztérium másodfokon azzal igazította ki a Vagyonátadó Bizottság döntését, hogy a települések a birtokukba került vagyon forgalmi értékéig felelősek az adósságért. A felszámoló ezek után a bírósághoz fordult, tehát per lesz. — Azokban az esetekben, amikor értékelhető vagyonkimutatást kaptak, átlagosan mennyi ideig tartott az átadás? — A kéményseprő, a temetkezési, a moziüzemi vállalatot egy hónap alatt átadtuk. A moziüzemnek is volt adóssága, de ott volt rendes kimutatás is. Minden település megkapta a saját moziját, a többi vagyont pedig a megyei önkormányzatnak adtuk át. A Temetkezési Vállalatból a települések nem kaptak vagyonrészt, de erre nem is volt jogos igény. A temetők a helyi önkormányzatok vagy az egyházak tulajdonában voltak már korábban is. A vállalatnak az egyes településeken irodái, raktárai vannak, ezenkívül van egy központi telephelye. ahol szolgáltatást végez. Á Kéményseprő Vállalatnak olyan telephelyei vannak a településeken, amelyeken a tevékenységéhez szükséges eszközöket tárolja, így a megyei önkormányzatnak adtuk át teljes egészében a vagyont. Kié a belterületi erdő? — A Pest Megyei Idegenforgalmi Vállalat, a Dunatours ingatlanait a VAB szintén a megyei önkormányzat tulajdonába adta. Ez a döntés nem nyerte el minden település tetszését. — A helyi önkormányzatok azért vitatják a döntésünket, mert igényt tartottak volna azokra az ingatlanokra, amelyek a településükön találhatók. Ezért több önkormányzat a bírósághoz fordult. Mi viszont úgy véljük, a Dunatours kötelező megyei feladatokat lát el, ezért adtuk a megyei önkormányzat tulajdonába az összes vagyont. — Minden megyei kórházat a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonába adtak, a Szent Rókus Kórház vagyonátadása viszont még nem történt meg. Miért? — A kórházzal egy helyrajzi számon van nyilvántartva a Szent Rókus-Kápolna, amelyre az egyház igényt tartott. A kápolna átadását a Pest megyei közgyűlés már meg is szavazta. Ezért a telket meg kell osztani az önkormányzat és az egyház között, csak ezután tudjuk a vagyont tulajdonba adni. Egyébként azokat az épületeket, amelyek korábban egyházi ingatlanok voltak, a VÁB a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet tulajdonába adja. — A belterületi állami tulajdonú földeket csak külön-külön kérelemre adták tulajdonba. Mennyire tudtak erről a lehetőségről a települések? — Amikor a Vagyonátadó Bizottság megkezdte a munkát, minden települést megkérdeztünk, milyen ingatlanokra tart igényt. A beérkezett kérelmek alapján dolgoztunk. Az állami tulajdonú beépítetlen belterületi földeket azért kellett külön kérni, mert a VÁB nem tudhatta, hol vannak ilyen területek. Ez igen munkaigényes feladat volt, mert tisztázni kellett, mi számít beépítetlennek, a kezelő vállalat esetleges tartozása esetén pedig a forgalmi értékig itt is készfizető kezességet kellett vállalni. Ebből sok vita volt, különösen az erdők esetében. Kezdetben a bizottság a belterületi erdőket is az önkormányzatok tulajdonába adta, több ilyen határozat után azonban a bíróság úgy foglalt állást, hogy az erdőket nem lehet beépítetlen területnek tekinteni. Ha valamelyik cég a gazdasági átalakulási tervét benyújtotta az Állami Vagyonügynökséghez és ezt követően érkezett az önkormányzat igénye, akkor azt el kellett utasítani. így történt ez a Pilisi Parkerdő esetében is, amely január 1 -tői részvénytársaság formájában működik. Egyébként a napokban küldünk szét egy körlevelet a településeknek, amelyben felhívjuk a figyelmüket, hogy aki eddig nem jelentette be igényét, az sürgősen tegye meg, mert március végén a VÁB várhatóan befejezi munkáját. A mai napig is folyamatosan érkeznek be hozzánk önkormányzati igények belterületi beépítetlen földekre. Halász Csilla Micó Egy jó, kedves gazdi kéne neki, mi nem tarthatjuk tovább, a kisfiam sajnos, allergiás — szólt a törékeny, fáradt tekintetű asszony, miközben kinyitotta a fer- tőtlenítő-szagú rendelőben a macskakosarat. Micó riadtan nézett körbe, szeme megállapodott a fölébe hajló állatorvoson. — Vagy, ha nincs más megoldás, nem kell senkinek, legalább ne fájjon szegénynek... — fűzte tovább lassan a szót az asszony. Micó két hétig éldegélt a rendelő melletti, parányi, kötszerekkel, vegyszerekkel zsúfolt szobában. Keresték azt, aki hazavinné, befogadná. Nem kellett senkinek. Egyetlen megoldás maradt, az elaltatás. Áz orvos is húzta ezt a percet, de nem tehetett mást. Pedig Micó még a nevére is hallgatott, s igen barátságos cirmosnak bizonyult. — A tudományom csak arra elegendő, hogy elvegyem az életet — töprengett a tűvel kezében az állatorvos. — Ahhoz, hogy adjak, kevés vagyok, akárcsak a tablettáim, berendezéseim.. . (szí) Legyen á munkatársunk! Monori raktárházunkba tárgyalóképes, nagy munkabírású frissáru-beszerzőt keresünk Alkalmazási feltétel:- középfokú szakmai végzettség- 5-10 évi kereskedelmi gyakorlat- áruismeret- számítástechnikai, raktározási ismeretek. A tej- és húsipari gyakorlat előnyt jelent. Jelentkezni lehet, szakmai önéletrajz beküldésével, a humánpolitikai osztályon (Budapest, Zászlós u. 18. 1143). A Kókai Mezőgazdasági Szövetkezet értesíti tisztelt tagjait és kívülálló üzletrész-tulajdonosait, hogy 1994. március 25-én 8.30 órára összehívja a közgyűlését A közgyűlés helye: Művelődési Ház, Kóka, Dózsa György u. 7. 2243. A közgyűlés napirendje: 1. Az 1993. évi beszámoló elfogadása. Az igazgatóság beszámolója a szövetkezet vagyoni, pénzügyi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről. A szövetkezet 1993. évi zárómérlegének előterjesztése. A felügyelőbizottság véleménynyilvánítása - az éves beszámoló alapján - a szövetkezet gazdálkodásáról. A szövetkezet 1993. évi zárómérlegének jóváhagyása. 2. Döntés az adózott eredmény felhasználásáról. 3. A felügyelőbizottság beszámolója az 1993. évi tevékenységéről. 4. Az 1994. évi terv ismertetése. 5- Az alapszabály módosítása. 6. Tisztségviselő felmentése, tisztségviselők megválasztása. 7. Egyebek. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlést ugyanazon a napon, változatlan napirenddel, 9.30 órai kezdettel tartják meg. A kényelem, amely Önnek is jár! lamand Nyitva: hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig, szombaton 9-től 12 óráig. Cegléd. Puskaporos u. HA. Bőr és szövet ülőgarnitúrák, étkezel- és dohányzó- asztalok, székek, tálaló- és nappaliszoba-szekrények. Szobai csobogók, szökőkutak, szabadtéri biliárdasztalok - csak megrendelésre. Tel.: (531-314-781
