Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-09 / 57. szám

SZŰKEBB HAZÁNK i PEST MEGYEI HÍRLAP 1994. MÁRCIUS 9.. SZERDA Tornacsarnok-átadás Délegyházán Előnytelen szerződések — százmilliós kinnlévőség Céltámogatás Szigetújfalunak Délegyháza önkormányzati képviselű-testülete a közel­múltban fogadta el a község költségvetési tervét. Idén mintegy 68 millió forintból gazdálkodhatnak — tudtuk meg Bulyáki Antal polgármestertől. Ez évben a koráb­binál feszesebb lesz a költségvetési keret, fejlesztésekre, felújításokra nem marad pénz. Az intézmények fenntartá­sát az állami normatív támo­gatásból nem tudják megol­dani, emelkedtek a dologi kiadások — a fűtés, világí­tás költségei, — s a közal­kalmazotti törvény szellemé­ben végrehajtott béremelés is tovább növelte az önkor­mányzat kiadásait. Szociális célokra idén közel 7 millió forintot fordítanak. Igaz, az eddig eltelt időszakban tör­téntek előrelépések: kiépült a vezetékes ivóvíz- és gázhá­lózat, négytantermes iskola, tornacsarnok épült. Már megkezdődött, és hamaro­san folytatódik a községben a telefonhálózat fejlesztése. Készülnek a csatornázás ter­vei — Délegyháza is társult az elsők között, a dunavar- sányi szennyvíztisztító léte­sítéséhez — tehát, mindent összevetve, sokat fejlődött a falu. S ez akkor is igaz, ha ebben az évben kissé meg­torpan ez a folyamat. Szigetújfalu idei költség- vetése is elkészült, elfogad­ta a testület, éles viták után. — A főbb elveket illetően sikerült megállapodnunk — mondotta Varga József pol­gármester — csupán néhány részlet tisztázása maradt hát­ra. Ez évben a fejlesztési bi­zottság és a polgármesteri hivatal öt nagy felújítási té­mát jelölt meg: a napközis konyha, a fogorvosi és házi­orvosi rendelő átépítését, is- kolakerítés-építést, valamint a hivatal tetőzetének felújítá­sát. A négy tanterem bővíté­séhez, a tornaterem építésé­hez a község már elnyerte az állami céltámogatást. A gond az, hogyan tudják vál­lalni egyszerre a két beruhá­zást. Arról is megoszlottak a testületben a vélemények, érdemes-e elkezdeni a gáz­hálózat kialakítását? Érvek sorakoztak a beruházás mel­lett, s ellenében — végül. az a megállapodás született, készítenek egy lakossági fel­mérést, s annak eredményé­től teszik függővé a dön­tést. A tornaterem megépítése — ha saját kivitelezésben végeztetnék el — mintegy 20 millió forintba, a négy tanterem pedig 26 millió fo­rintba kerülne. A képhez hozzátartozik az is, hogy az iskola az óvoda fenntartásá­hoz, a feladatok ellátásához az állami normatív támoga­tás kevés, a hiányzó összege­ket az önkormányza.tnak kell pótolnia. Sokat költe­nek a művelődési ház mű­ködtetésére is, de ha gazda­sági okok miatt bezárnák, kérdés, mikor nyithatnák meg újra? Megoldásként a testület elfogadta azt a javas­latot, hogy pályázatot nyúj­tanak be forráshiány miatt: a fejlesztési és a pénzügyi ellenőrző bizottság, pedig a fejlesztési elképzeléseket rangsorolja, s ezt az összeál­lítást hamarosan a testület elé terjeszti. Ezt követően döntenek arról, melyik a leg­fontosabb teendő. (j. sz. i.) Kistelepülések forintgondjai Káva és Pánd ivóvize tiszta Köztudomású, hogy az alacsony lélekszámú községek nehe­zebben birkóznak meg a településfejlesztés problémáival, mint a több ezer lakost számláló községek, nagyközségek. Forrásaik korlátozottabbak, és a támogatók szívesebben nyújtanak segítséget nagyobb volumenű fejlesztésekhez. Pest megye két kistelepülésének illetékesénél érdeklődtem, milyen mértékben képesek felzárkózni a településfejlesztés­ben más falvakhoz. Rádi Lászlóné Káva Polgár- mesteri Hivatalának gazdasá­gi előadója elmondta, hogy az ivóvízellátást a monori OTP fióktól kapott kölcsön­ből finanszírozzák, így a lako­sok tavaly október 30-tól ve­zetékes vízhez jutnak. Háztar­tásonként 30 ezer forintba ke­rült a víz bevezetése, mely 3-5 évig törleszthető. A gáz­vezeték a tervek szerint 1994. június 30-án kerül át­adásra. A munkálatokhoz szükséges összeget szintén hi­telből fedezik. 100-110 tele­fonigénylő várja a telefon meghonosodását. Azonban ezen a téren szinte az egész környék gyerekcipőben jár. Tehát Káva ezen a területen 614 lakosával nincs lemarad­va. Fejlesztésekre összesen 6 millió forint kölcsönt vettek fel. * Pánd költségvetési deficitje 8 millió forint — nyilatkozta Dúsa Piroska jegyző. A gáz­vezeték fektetésére ez év ápri­lis 1.—július 30. között kerül sor. Vezetékes vizük már van. A munkalehetőség kevés, ezért a lakosság stabil támo­gatására helyi adók formájá­ban nem számítanak. Várha­tóan néhány éven belül hite­lekből megszüntetik a közel­látás alapvető problémáit. Monori fejlesztések Monoron is elfogadták az idei költségvetést, miként azt Mar­ton Aurél polgármestertől megtudtuk. Abból igen szép összeg jut beruházásra, de azt felduzzasztja az az ötszázöt­vennégy milliós tétel, amit a telefonfejlesztésre fordítanak, s javarészt hitelből valósíta­nak meg. Tehát olyan igazán jelentős összeg nem marad to­vábbi fejlesztésekre. Ezt a bemházást az önkor­mányzat valósítja meg és ami­kor elkészül — a szerződés szerint — átveszi majd a Ma­táv, vagy az a cég, amely el­nyeri a koncessziós pályáza­tot. Erről a döntés a napokban várható. Most hatszáz vonal van a városban, a munkák befejezé­se után ez a szám háromezer­rel nő majd az előzetes jelent­kezéseket tekintve. Az időben jelentkezők az első ütemben, június 30-ig telefonhoz juthat­nak, akik viszont csak április 15-e előtt adják be igényüket, azok a második ütemben, az év végén kapnak majd vonalat. A város életében jelentős az is, hogy nemrégiben adtak egy ingatlant a monori rendőr­őrsnek, mert eddig nagyon zsúfolt körülmények között te­hették dolgukat. A belső átala­kítási munkák költségeihez is hozzájárul az önkormányzat hétszázötvenezer forinttal, no és azzal, hogy nem kémek bér­leti díjat az épületért. Támo­gatják a tűzoltókat is. Ingyene­sen biztosítanak számukra egy ingatlant, amit eddig fél­millió forintért béreltek. Ezen kívül egymillió-kétszázezer forintot adnak állományi bér- kiegészítésként mindkét intéz­ménynek. Újvári Gabriella Házipók Kovácsék elviselhető emberek, sőt néha fölöttébb mulatsá­gosak. Nemrég náluk jártunk látogatóban, s nejem két re­cept megbeszélése közt kivonult a fürdőszobába. Fél perc múlva trillázó sikoly: gyerekek, valami izé mászik a fa­lon...! Luca (Kovácsáé) kedvesen visszakiált: — Ne félj, szó­vem, az csak Lajos. A házipókunk. Vigyázz, el ne taposd, a pók szerencsét hoz. Búcsúzáskor megbeszéljük a visszavágót, szombaton Kovácsék jönnek hozzánk vacsorára. Nejem süt, főz, dél­után jön a távirat: csőrepedés a fürdőszobában stop vár­juk a szerelőt stop a mai vacsora sztornó — Jó egy szerencsepók a háznál — mondja a nejem ka­jánul. — El tudom képzelni Lucát. Ül az elázott fürdőszo­bában, s épp’ most csapja agyon Lajost. (gye) A dunakeszi munkástanács felemelte szavát A Dunakeszi Konzervgyár működőképességének megőrzését, az Óceán Trade Kft.-vei való együttműködés megszüntetését, a munkabérek mielőbbi rendezését, új kollektív szerződés megkötését, az elbocsátások felülvizsgálatát és indokolt eset­ben megakadályozását, a privatizáció során a dolgozói résztu­lajdonosi program megvalósítását tűzte ki célul t992-es meg­alakulásakor a Munkástanács Konzervgyári Egyesülete — tudtuk meg Kliment Gézától, a szervezet elnökétől. Munkástanácsunk születésénél 24-en bábáskodtunk bátrabbak, akik nyíltan vállalták tagságukat és az ezzel járó megkülönbözte­tést — idézte fel a két évvel ez­előtt történteket Kliment Géza. — A munkás-érdekképviseletet igazán felvállaló, ütőképes szer­vezet létrehozására törekedtünk. Próbálkozásunk úgy tűnik siker­rel járt, mert amellett, hogy prog­ramunkat egy pont — az Óceán Trade Kft.-vel kialakult káros kapcsolatunkat nem tudtuk meg­szakítani — kivételével teljesítet­tük, ma több mint 100 tagot számlálunk, s a tavaly májusi üzemi tanácsi választásokon meglepően jól szerepeltünk. Hét emberünk került be a kilenctagú tanácsba, egy függeüen és egy MSZOSZ-t képviselő mellett. Úgy gondolom mindez bizonyí­ték arra: bizalommal vannak irán­tunk a gyár munkavállalói. Korlátolt felelősségű családtagok A munkástanács ugyan sikere­ket ért el a dolgozók körében, azonban a Dunakeszi Konzerv­gyár, mint oly sok gazdálkodó szervezet szerte az országban, az eladósodással küszködik. Az elmúlt néhány esztendő során olyannyira megnövekedtek adós­ságai — ehhez hozzájárultak az Óceán Trade Kft. által kötött kel­lően át nem gondolt, a gyár szá­mára hátrányos szerződések is '—, hogy az 1992 december vé­gén még 411 embert foglalkozta­tó vállalat az előnyugdíjazás és az elbocsátás eszközéhez nyúl­va, ma csak 185 alkalmazottnak képes kenyeret adni. — Nem rostos ivólevet, ha­nem tiszta vizet kell végre a po­hárba önteni! — kiáltott fel a munkástanács vezetője, amikor az Óceán Trade Kft. ténykedése került szóba. — Az akkori igaz­gató 1991-ben járult hozzá a kft megalapításához. Mint az erről készült okiratból kiderül, a kon­zervgyár négy osztályvezetője, akkori főkönyvelője és főmérnö­kének felesége, valamint az igaz­gató fia voltak a kft. tagjai. Az ügyvezető igazgatói posztot a fő­mérnök „vállalta” el. A törzstő­ke 50 százalékát a tagság, másik felét a Dunakeszi Konzervgyár adta apportként, épület formájá­ban. — Profiljuk, a gyár kereske­delmi részlegét lassan elsorvaszt­va, termékeink forgalmazása volt, s ma is az, annyi eltéréssel: munkástanácsunk felemelte sza­vát, mivel átláttunk tevékenysé­gükön, ennek következtében a korábbinak csupán kis hányadát értékesítik — folytatta a történe­tet Kliment Géza. — Önnön ér­dekből felfuttatták a termelést, hogy minél több árut adhassa­nak el. Előnytelen szerződések Ez önmagában nem volna baj, csakhogy: az eladott termékek után járó közvetítői díj, mely két százalékot tett ki, nem a dolgo­zók, hanem a kft. tagjainak a zse­bébe vándorolt. Kezdetben úgy, hogy még be sem folyt a válla­lat pénztárába az ellenérték. Megtettük a lépéseket ez ügy­ben: jelenleg csak úgy jár szá­mukra a díj, ha a megrendelő fi­zetett. Mindenesetre a haszon így vagy úgy az övék. A tetejé­be még az is, hogy az akkori igazgató megbízásából az ivóle- vekhez, befőttekhez szükséges alapanyagokat is a kft. szerezte be, a beérkezett áruféleségek ér­tékének 4 százalékért. — Mit kapott cserébe mind­ezért- a Dunakeszi Konzerv­gyár? — tette fel magának a kér­dést Kliment Géza. — Az Óce­án Trade Kft. működése során 120 millió forintos kinnlevősé­get halmozott fel, mivel előnyte­len szerződéseket kötött. Erről megbizonyosodtunk: az üzemi tanáccsal és a szakszervezettel közösen felülvizsgáltuk az össze­sét, megállapítva, valamilyen szempontból mindegyik káros a konzervgyárra nézve. Gyakran hitelre kötöttek üzletet, azóta a vevő fizetésképtelenné vált, mi meg leshetjük, mikor lesz pén­zünk belőle. Az érdekvédelem eredményei Az elmondottak indokolttá tet­ték, a jelenlegi vezérigazgatótól kértük: tegyen meg mindent an­nak érdekében, hogy a gyár és a kft. közötti előnytelen kapcsolat mihamarabb szűnjön meg. A munkástanács elnöke ered­ményeiket sem rejtette véka alá: új kollektív szerződést kötöttek, melyben magasabb összegben határozták meg a végkielégítés mértékét. Korábban a dolgozók nem kaptak ebédhozzájárulást. Tavaly 1000, az idén pedig már 1200 forintot ér ez a támogatási forma. Sikerült kiharcolniuk, hogy a kilépettek bérének egy ré­szét fizetésemelésre fordítsák. Kliment Géza hangsúlyozta: fontosnak tartják a személyes kapcsolat erősítését. A tagdíjat éppen ezért nem a fizetésből vonják le, hanem minden alka­lommal személyesen felkeresik tagjaikat. (klug m.) Bagón nyitott kampányt az Agrárszövetség Bagón tartotta Pest megyei kampánynyitó nagygyűlését hétfő este az Agrárszövetség. A művelődési házban megje­lentek előtt Buzássy Lajos pártigazgató többek között el­mondta, a mezőgazdaság fejlő­désében látják a nemzetgazda­ság felemelkedésének zálogát. Ezt követően a közönség meg­ismerkedhetett az Agrárszövet­ség 14 választókerületi jelöltjé­vel. A naggyűlést megelőző saj­tótájékoztatón Buzássy Lajos kijelentette, hogy az MSZP után az Agrárszövetség a leg­jobb kiépítettségű párt Ma­gyarországon. Az SZDSZ- szel, a Fidesszel és a Vállalko­zók Pártjával azért kötöttek vá­lasztási együttműködést, mert gazdasági programjaik összeil- leszthetők. Liberális blokk he­lyett viszont a következetesen modernizációs blokkot emlí­tett, mondván, az Agrárszövet­ség pragmatikus párt. Képviselőjelöltjeik sikeres életútjukat ajánlják fel fedezet­ként, amikor a választók bizal­mát kérték. S mivel közvetlen kapcsolatban állnak a gazdál­kodókkal, nem tudnak elmene­külni ígéreteik elől, amennyi­ben kormányzati helyzetbe ke­rülnek. A szentendrei választókerü­let kivételével — ahol pártszö­vetség várható — mindenütt megtalálták és felkészítették honatyajelöltjeiket. Szobon Mészáros Gyula agrármérnök, Vácot Pindes László mezőgaz­dasági gépészmérnök, Dunake­szin Jónás Ottó agrármérnök, Gödöllőn Fábri György filozó­fus, Aszódon Urbán Imre nö­vényvédelmi szakmérnök, Nagykátán Racskó Károly ag­rármérnök, Monoron Meleg Zoltán környezetvédelmi szak­mérnök, Érden Sülé Károly mezőgazdasági üzemmérnök, Budaörsön Mihalik László közgazdász, Pilisvörösváron Nagy Lajos közgazdász, Szi- getszentmiklóson Appel János gépésztechnikus, Ráckevén Szerletics Antal gépészmér­nök, Dabason Szuróczki Ist­ván kertészmérnök, Cegléden Nagy Zoltán vegyészmérnök, Nagykörösön Kése István vál­lalkozó indul. A jelöltek közül öten szövetkezeti elnökök, ket­ten polgármesterek. A naggyűlésen a várakozás­sal szemben nem vett részt Nagy Tamás pártelnök, mert rendkívüli nagyválasztmányi ülést tartottak Budapesten, a megyei és az országos listák összeállításáról. B. G.

Next

/
Thumbnails
Contents