Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-08 / 56. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. MÁRCIUS 8., KEDD 7 Forintos hírek Az Állami Vagyonügynökség mint a Baranyatej Rt. tulajdonosa kárpótlási jegy és készpénz ellenében megvásárlásra kínál fel a társaság részvényei közül 121 616 millió forintnyi törzsrészvényt. A jegyzési időszak mrácius 10-től március 17-ig tart, a forgalmazó a WestLB Investment Rt. A vevőknek 8 darab 1000 forintos névértékű részvényért 5 darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyet és 500 forint készpénzt kell adniuk. A befizetendő pénzösszeget vagy a jegyzés helyén készpénzben kell befizetni, vagy pedig a WestLB Investment Rt. 206-16858-7007 számú letéti bankszámlájára kell átutalni. Törökországban alagutat fognak építeni az európai és az ázsiai földrészt elválasztó szoros, a Boszporusz alatt, hogy megkönnyítsék a forgalmat a két világrész között. Az ankarai munkaügyi tárca vezetőjének bejelentése szerint az alagútban vonaton és gépkocsival egyaránt lehet majd közlekedni. Elkerülhetetlen Algéria 26 milliárd dollárnyi külföldi adósságának átütemezése — jelentette ki az algériai miniszterelnök. Vietnam beleegyezett abba, hogy még az idén visszafizet Oroszországnak 110 millió dollár adósságot. Az egyik vietnami kormányilletékes elmondta, hogy a tartozásból 60 millió dollárt áruval, így rizs, hús és ruházati termékek szállításával egyenlítenek ki. Dél-koreai és kínai üzletemberek a világ legnagyobb szabadidőparkját akarják megépíteni Peking egyik külvárosában — jelentette a Reuter. A dél-koreai Unicom cég 150 millió dollárral akar részt venni az üzletben. A szórakoztató központ Peking egyik legfestő- ibb területén, a városközponttól nyugatra épülne meg, s audiovizuális városkából, regenerálórészlegből, üdülővillákból, konferenciaközpontokból és egyebekből állna. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Belső vállalkozás a hévízi bioszövetkezetben Gazdákat vár a Galgafarm Galgahévízen alakult meg Magyarország első olyan mezőgazdasági szövetkezete, amely vegyszermentesen, a holnap piaci igényeinek megfelelően kíván már ma hatékonyan működni. A biogazdálkodás divatos kifejezéssé vált, s úgy tűnik, sikerül megkapaszkodnia e korszerű szemléletnek az árutermelés szintjén is a zöldségtermesztő hagyományokat ápoló faluban. Ám a jogelőd nélküli közösség is szembekerül azokkal a gondokkal, melyekkel az átalakult téeszek küzdenek. így az alkalmazottak bérmunkástudatával, gazdaszemléletük hiányával. Hírét is vettük: a bioszövetkezet kedvvel és felelősséggel megáldott jelentkezőket vár belső vállalkozóknak, akiknek megelőlegezik a termelés költségeit, s ki-ki ügyessége, szorgalma szerint arat az év végén. — Úttörők voltunk az országban, amikor két éve megalakítottuk a Galgafarm I. Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezetét — állapítja meg Varga Géza ügyvezető —, de mi sem kerülhettük el azt a csapdát, amelyben a régi téeszek zöme vergődik. A főnök-beosztott szemlélet, amelyben az utóbbi az előbbitől vár el minden döntést, tovább él. Az alkalmazottak arra várnak, amit majd mondanak nekik. Mi arra számítottunk, hogy majd ők mondják meg, mit tartanak a legjobbnak. De nem lehettünk elég okosak. Ebből tanulva próbálkozunk meg az idén a belső vállalkozás módszerével. A valódi tulajdonosok el nem végzett munkáját bízzuk azokra, akik készek gazdálkodni a termelési költségekkel. S hogy miért kell a földtulajdonosokat „pótolni”? Közismert, hogy nagy százalékuk nyugdíjas, akik bár tagok, de nem dolgoznak a szövetkezetben. A vagyont tehát részben továbbra is másokkal kell működtetni. A Galgafarm esetében a tagság 80 százaléka nyugdíjas, és aki nem az, az sem biztos, hogy ott dolgozik. — Az általunk elképzelt belső vállalkozó a tulajdonos és az alkalmazott között helyezkedik el — magyarázza Varga Géza. *— Ha például traktoros az illető, akkor rábízzuk a traktor működtetésével, fenntartásával járó egy esztendei költségeket. Ebből a pénzből kell gazdálkodnia! Aki pedig öt hektár zöldségföldet vállal, megkapja a vetőmagot a szövetkezettől, a gépi munkát egy másik belső vállalkozóval elvégezteti, s a terménnyel maga rendelkezhet. A piacról mi gondoskodunk és év közben megélhetési előleget adunk a számára. A belső vállalkozást a Galgafarm egyenrangú emberek együttműködéseként képzeli el és ebben látja a jövedelem- termelő képesség javításának útját. Köztudott, hogy a vegyszermentes termények, a zöldség, a gyümölcs, a gabona, bár egészségesebbek a műtrágyázott, nem természetes növényvédő szerekkel kezelt áruknál, a termelőnek többe kerülnek. Alacsonyabb terméshozam érhető el a környezetkímélő gazdálkodással, ami hosszabb távon fogyasztókímélő gazdálkodás is, mert az egészséges táplálkozás előbb-utóbb felértékelődik. A vásárló nem tud felárat fizetni, nincs rá pénze. Ezért a Galgafarm is arra törekszik, hogy vegyszer nélkül sem legyen drágább a sárgarépa és a burgonya. Ehhez a termelés belső szerkezetét kell hatékonyabbá tenni. S ha így, esetünkben a bemutatott vállalkozási formával a szövetkezet megfelel a piaci igényeknek, akkor a földtulajdonosoknak is elégedettséget okoz. A galgahévízi bioszövetkezet ma már négyszáz hektáron gazdálkodik. Tavaly 70 hektáros öntözhető területet alakítottak ki. Holland partnerrel együtt munkálkodva, pályázatokon megméretve, igyekeznek bebizonyítani, hogy a Galga mentén is van új a nap alatt a növénytermesztésben. Balázs Gusztáv Nagykőrösi sokadalom Keresték a jó lovakat § Nagykőrös idei első országos állat-, és kirakodóvására a jó időnek köszönhetően meglehetősen nagyra kerekedett. Óriási felhozatal volt ruhafélékből, édességekből és a legkülönfélébb iparcikkekből, a bútortól kezdve a sertés önetetőkön át, a teknő- kig, lószerszámokig. A gazdálkodók többségét természetesen az állatvásárok érdekelték leginkább. A kereskedőket is. Nem sokkal a nyitás után, élénk alkudozás és felvásárlás kezdődött a sertéssoron. - Alig egy óra leforgása alatt a választásinál nagyobb malacok jelentős részét elvitték a viszonteladók. Igaz, jóval kevesebb malac volt most, mint máskor. A körülbelül 10-12 hetes állatok úgy 2400-2600 forint körüli árakon cseréltek gazdát. Az ennél fiatalabb, 7-9 hetes malackák kínálati ára 2200-2400 forint körül mozgott, de 2 ezer forintnál többért nemigen tudták értékesíteni sőt, láttunk 1500-1600 forintos vételt is a választásiaknál. Egy helyütt nagy fehér 80-90 kiló körüli sertéseket 6500 forintért, másutt egy 180 kiló körüli kant 16 ezerért, másfél mázsás hasas kocát pedig 17 ezerért kínáltak. A 45-50 ezer forint vételár egy-egy jó közepes tehénért már a múlté- mondták a gazdák a marhavásáron. Négy éves, 2 hónapja vemhes tehenet 55 ezerért kínáltak, 7 éveset napi 16 literes tejhozammal 60 ezerért. Szemünk előtt kelt el a vásárnak talán legszebb tehene hetes borjával, 72 ezer forintért. A 10-12 hetes bikákat 29-32 ezerért tartották, 3 hetes bikát 14 ezerért, ugyanilyen korú üszőt 10 ezerért, de volt, aki szép 6 hónapos körüli vágóbikájáért 32 ezerrel is megelégedett volna. A 9 hónapos korú magyar tarka üszőket általában 35 ezer körül mondták, a hetes üszőket 12-13 ezer forintért. Egyesek szerint a lovak árában is történt elmozdulás — felfelé. Tény, hogy az igavonásra legalkalmasabb fajták iránt nőtt az érdeklődés, ami a magángazdaságok szaporodásával hozható összefüggésbe. A fiatalabb, 2-5 éves lovakért elkérték most a 100-120 ezer forintot, a szebb kancák 120-130 ezer forintért voltak eladók. A kevésbé értékes, gyengébb keverék lovak 2-3 évesen 80-90 ezerért, a 7-10 hónapos csikók 60-80 ezerért kínáltattak. Hároméves vemhes szamarakat 50 ezer forintért árulta gazdájuk. A korábbi vásárokon látottakhoz képest, most kevés juhot hoztak. Két szép 70, illetve 100 kiló körüli kos 17 ezerért cserélt gazdát, az 50-60 kilós birkák pedig 5000-6000 forintért voltak eladók. M.J. Sörgyári fejlesztés Új vezérigazgató irányítja Rudnay János személyében a pécsi Pannónia Sörgyárat március 1-jétől. Ezt Engelbert Wenckheim, az osztrák Ottakringer csoport elnöke jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Magyarország negyedik legnagyobb sörgyára tavaly került osztrák tulajdonba. Az új vezérigazgató, Rudnay János több éven keresztül a Philips cég magyarországi kereskedelmi kft.-jét irányította. Mint Engelbert Wenckheim elmondta: azért esett rá a választás, mert a Pannónia Sörgyárban a marketingtevékenységet kell leginkább erősíteni. Ennek megfelelően az új vezérigazgató első és legfontosabb teendője — egy hozzáértő szakemberekből álló értékesítési osztály kiépítése lesz. A Pannónia Sörgyár a Pécs körüli régióból ki szeretne lépni az országos piacra. A pécsi sörgyár által gyártott termékek, alkalmazkodva a magyar piaci követelményekhez, nem lesznek túl drágák. így a már hagyományosan bevezetett Lagerbier sör mellett forgalmazni kívánják a Goldfasslt, valamint egy német licenc alapján a Gilde márkát is. A múlt évben a gyár termelése mintegy 800 ezer hektoliter volt, a Pannónia Sörgyár idei forgalma várhatóan eléri a hárommilliárd forintot. A vállalatnál beruházásra pedig mintegy 500 millió forintot kívánnak fordítani az idén. Ha csak ennyit fejlődtünk volna... Egy telefonkönyv nem túlságosan izgalmas olvasmány. Nem ilyen a Pest megyei telefonszámokat tartalmazó, napokban megjelent 1994-es kiadvány sem. Ezt a telefonkönyvet az teszi mégis érdekessé, hogy megtudhatjuk belőle: az előző évhez képest II településsel többet lehet elérni közvetlen hívással, mint annakelőtte. (A települések: Ecser, Gyömrő, Hernád, Kakucs, Maglód, Makád, Péteri, Újhar- tyán, Újlengyel, Üllő és Vecsés.J A 183 megyénkbeli településnek éppen az egyharmadára — 61-re — azonban még mindig csak közvetetten, vagyis a telefonos kisasszony „közbeiktatásával" lehet telefonálni. Bőven van tehát még tennivaló... Aki azonban már várakozott — néha akár órákig is — a hívott fél kapcsolására, az ezt a fejlődést is tudja értékelni. Az persze lehet, hogy az ilyen várakozók között kevesen vannak olyanok, akik ma a leghangosabban kiabálják: az utóbbi négy esztendőben a vidéket több hátrány érte, mint az utóbbi négy évtizedben. Pedig ha csak minden évben 11 települést kapcsoltak volna be a távhívásba... H. P. A rákospalotaiak gyűjtik az aláírásokat Módosítsák a szövetkezeti törvényt Ne a tagság kétharmada dönthessen arról, hogy szétválhat-e egy szövetkezet vagy sem. A kérdés eldöntéséhez legyen elég csak az adott településen élő téeszta- gok többségének a szavazata. Ezzel a javaslattal álltak elő a rákospalotai gazdálkodók. Persze nem véletlen, hogy éppen ők, hiszen régóta szeretnének szétválni attól a fóti központú Vörösmarty Tsz- től, amelyhez még Csornád, Veresegyház, Kösd, Penc, Rád és Vác is tartozik. Javaslatukat a múlt hónapban már ismertettük. Az üggyel való foglalkozást az teszi ismét időszerűvé, hogy a palotaiak aláírásgyűjtésbe kezdtek igazuk érvényesítésének érdekében. A szerkesztőségünkbe juttatott ívek másolatai szerint 113 palotai téesztag kívánja, hogy a szövetkezeti törvény módosításával tegyék lehetővé az említett szétválást. Az aláírási ívekhez mellékelt levél szerint a kezdeményezők célja nem a fóti Vörösmarty téesz „szétverése”, hanem a rákospalotai gazdák érdekeinek az érvényesítése. A téesz palotai tagjai ugyanis az üzletrészeikkel szeretnék újra megszervezni a volt „Palotai Béke” szövetkezetét. Úgy érzik ugyanis, hogy a hét településsel való együttműködésük csak kényszer által tartható fenn. (hardi) 60 éve a legrosszabb helyzet Jelentés a munkanélküliségről A harmincas évek nagy világválsága óta nem tapasztaltak olyan mérvű globális munka- nélküliséget, mint napjainkban — ez áll az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) most elkészült jelentésében, amely szerint a világ munkaképes lakosságának harmada vagy állás nélküli, vagy fizetése nem elegendő a tisztes megélhetéshez. A felmérés szerint jelenleg világszerte 120 millió a nyilvántartott munkanélküli, s a jövedelem nélkül tengődő, ám sehol be nem jegyzett állástalanok száma további sok-sok millióra rúghat. Emellett 700 milliós az alul- foglalkoztatottak serege; ők azok, akik a még elfogadható legalacsonyabb életszínvonalat sem képesek maguknak megteremteni. Az ILO-jelen- tés szerint például az etióp átlagpolgár napi jövedelme 30 centnek felel meg. A szakértők szerint mind a fejlett, mind a fejlődő államoknak a magas munkanélküliséggel való hosszas együttélésre kell berendezkedniük. Az iparosodott világban Spanyolország szenvedi meg a leginkább a jelenséget: munkaképes polgárainak csaknem 23 százaléka kénytelen állás után kutatni. A lista boldogabbik végén található az Egyesült Államok (6,9 százalék), Japán (2,5 százalék), Hongkong (2 százalék) és Szingapúr (1,9 százalék). Az egykori Szovjetunió utódállamaiban az ILO 10 százalékban valószínűsíti az állástalanok valós arányát, jóllehet a képet torzítja, hogy az állami vállalatok tömeges elbocsátások helyett előnyben részesítik a felesleges dolgozók fizetés nélküli szabadságra küldését, vagy a munkahét megkurtítását. A jelentés szerint a közép-európai államok közül elsősorban Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában és Romániában meredek a munkanélküliség növekedésének grafikonja, míg Lengyelországban és Magyarországon, amelyek —- úgymond — korábban láttak hozzá a gazdasági reformokhoz, mint a többiek, lassabb az ütem.
