Pest Megyei Hírlap, 1994. március (38. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-08 / 56. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. MÁRCIUS 8., KEDD Hiánycikk a szép művészete Látogatóban Gross Arnoldnál Koczka István felvétele Zárt kalitkában egy arany- amandina tollászkodik a szek­rény tetején. — Hogy-hogy zárt az ajtaja — kérdezem Gross Amoldot —, hiszen az Ön képein általá­ban nyitott kalitkában élnek a madarak? — Mintegy végszó­ra hangos csiripeléssel körbe- röpüli a szobát egy vörös pinty. — Nem akarom, hogy megtépjék egymást — mond­ja. — Igen, igen; csak a Gross-képeken él együtt oly boldog nyugalomban sok kis­madár, bár ők többnyire em­berarcú madarak és madárar­cú emberek. Az élet más, egé­szen más! A „varázsló grafi­kus” mindig is azt vallotta, hogy a művészetnek szépnek, kellemesnek kell lennie, hogy nyugalmat árasszon a zaklató és nyugtalanító világban. Már a pályája elején rajzolt tájképeinek is mély csönd, végtelen nyugalom, rendíthe­tetlen belső béke a legfőbb jel­lemzői. Később pedig — a hat­vanas évektől —, amikor bené­pesítette a természetet sajátos figuráival, játékosabbá vált ez a derűs harmónia. A virágok sudár leányokká lesznek, szár­nyas groteszk lények népesítik be a levegőeget, hintáznak és kifeszített kötélen táncolnak; minden levél kis- és nagy szí­vekké formálódik, a nap hom­lokba fésült hajjal nevet ránk, s bohócok fintorognak a külö­nös repülőgépekre, és öreg órák jelzik az időt a fák ágain. Gross néha „megritkítja a természet sűrűjét — ahogyan Bálint Endre írja róla —, hogy lebegő és röppenő akro­bata- és zsonglőrmutatványai­hoz elég tere legyen és leg­jobb barátainak is helyet bizto­sítson; kutyáinak, macskái­nak, kecskéinek és a sok pu­cér menyasszonynak, akik nél­kül nagyon sivár lenne az élet, unalmas az álomház második és harmadik emeleti utcai szo­bája”. — Tudja-e, észrevette-e — fordul szembe velem a mű­vész, miután többször is „visz- szafelelt” vörös pintyének —, hogy nagyon sok a boldogta­lan ember?! Rengeteg szomo­rú arcú ember népesíti be a vá­rost — ismétli. Egyetértőén bólogatok, szót­lanul és nézem őt. amint a szemüvege mögül az aggoda­lom előcsillan. — S akkor még a képzőmű­vészet is nyugtalanítani akar! Fiatal művészek arról beszél­tek a minap, hogy mennyire nyugtalanítani akarnak. Kas­sák ezt akkor meghirdette: „...szükségünk van a tudatos nyugtalanokra és erőteljes nyugtalanítókra”. S az egész képzőművészetet ellepte a non-figuratív, a természetide­gen, mindent lesöpörve. Én nem akarok olyat nézni, ami nyugtalanít... Le kellene állni azzal, ami nem vált be, nem hozott eredményt. Ebből ki kellene szállni... Észrevette, hogy a szép művészete ma hi­ánycikk? Megállók a sublót tetejére helyezett különös építmény előtt: Kristályokkal szegélye­zett utca ez, ahol minden lép­tékarányos: másfél, kétcentis figurák — századeleji viselet­ben sétáló hölgyek és urak. labdázó gyerekek, babakocsit tologató édes délután, tizenhat darab pesti gázlámpa alatt. — Tessék, nézze meg köze­lebbről — és kezembe nyom egy nagyítót Gross Arnold. — A Vörösmarty térről a körlámpa ki­csinyített mása ez, valódi égők­kel. — S a nyomaték kedvéért be is kapcsolja: Az utca a Budai Vár látképével a Klotild-palota és az Erzsébet híd előtt (jól is­mert korábbi munkája) világítani kezd a lámpasor. Az építményen felirat „Kondor Béla sétány”. — Jó barátom volt. A legna­gyobb formátumú művésze ko­rának. Halála évfordulójára ké­szítettem ezt a sétányt... Az én kollégáim mind meghaltak: Csohány, Reich Károly, Ré- kassy, Kondor s két éve még Szabó Vladimir is, a legna­gyobb magyar rajzoló. Akik utánunk jönnek, engem bizo­nyára idejétmúlt, poros, leírha­tó jelenségnek tartanak, úgy gondolják, hogy elmúlt az idő fölöttem. Hirtelen fölpattan, keresgél a szobában, fiókot húzogat. — Nézze meg ezeket a kris­tályokat! Mennyivel szebb ez, mint a semmitmondás művésze­te, amit a modem múzeumok­ban látni. Budapesten, a Várban beírtam a vendégkönyvbe, hogy itt a teremőröknek veszé­lyességi pótlék is járna... Az ás­vány mind formagazdag, hiszen a természet alakította. Nézze meg azt a tizenegy kilós achá- tot! Engem Vajda Lajos képeire emlékeztet. Most gyűjtő lettem, beiratkoztam az ásványgyűjtők egyesületébe is, és ásványbör­zékre járok. — Ön, úgy tűnik, jól véde­kezik a kor alig elviselhető ha­tásai ellen — jegyzem meg. — Igen, megmaradok a ma­gam orvoslási módszerénél. Kondor könyvének, a „Boldog- ságtöredék”-nek a mintájára azt mondom: boldogságtörme­léket csináltam eddig. Nem vállaltam mást, mint az orvos, csak falra akasztható módszert alkalmazok, aminek nem sza­bad negatívan hatni. Ónody Éva Gross Arnold festő'- és grafi­kusművész kiállítása a Ma­gyar Újságírók Közössége ki­állítótermében (1114 Buda­pest, Kanizsai utca 6.) márci­us 20-ig megtekinthető'. Tavaszi gála Gödöllőn „Tavaszi ajándékko- »■.jA .i sár elsősorban höl- gyeknek” címen ren- Vr deznek zenei és iro­dalmi műsort ma délután 6 és este 8 órai kezdettel a gödöl­lői Petőfi Sándor Művelődési Központ színháztermében, a helyi Lokálpatrióta Klub szer­vezésében. A gála műsorán Rehorovszky Gábor: „Szív­hangok”, Darvas Szilárd: „Legenda a Nő teremtésé­ről”, Rostand: „Cyrano mono­lógja”, „Szintetizátor Pop Show”, a „Dancla Priere” című produkció, „Irodalmi ösz- szeállítás a Színművészeti Fő­iskola III. éves hallgatóival”, valamint „Operettgála” szere­pel. Virág K. Gellért verseket szaval, Krassay László zongo­raműveket ad elő. A gálára a belépés díjtalan. Nemzetközi könyvkiállítás Hatodik alkalommal ad ott­hont Budapest a nemzetkö­zi könyv-, video- és könyv­tári kiállításnak és vásár­nak. A Magyar Könyvszak­mái Szövetség és az Inter- bright Nemzetközi Tudomá­nyos-Ismeretterjesztő, Iro­dalmi és Információs Köz­pont rendezésében megtar­tandó bemutató idén márci­us 10. és 13. között várja — a Pesti Vigadóban — az ér­deklődőket. A találkozó tovább erősít­heti az írók, könyvkiadók, nyomdák, könyvtárak és nem utolsósorban az olvasók együttgondolkodását. A ta­nulságokat pedig hasznosíta­ni akarja az átalakulás idő­szakát élő szakma — szögez­te le Balázs András, a kiállí­tás igazgatója a találkozó részletes programját ismerte­tő sajtótájékoztatón. Az igaz­gató elmondta: a nemzetközi könyvkiállítás jelentőségét bizonyítja, hogy jelen lesz­nek rangos nemzetközi ki­adók is, például a Cambrid­ge UP, Oxford UP. Az ese­ménynek immáron visszaté­rő vendégei a japánok. A könyvtárosi konferen­cia résztvevői többi között arra keresik a választ, hogy miért akadozik a hazai köte- lespéldány-szolgáltatás. A nagyközönség nemcsak gyö­nyörködhet a könyvekben, hanem meg is vásárolhatja a helyszínen azokat. Hazai és határon túl élő írók egyaránt vendégei az eseménynek. De­dikál például Szkárosi End­re, Jókai Anna, Kertész Ákos, Somlyó György, Sánta Ferenc, Zalán Tibor, Gör­gey Gábor, Faludy György, Vámos Miklós, Grendel La­jos, Konrad Sutarski. Levél nővéremnek Színházi bemutatók Ibsen, Offenbach, Machiavel­li, Leonard Gershe neve ol­vasható szerzőként a fővárosi színházak bemutatóiról tudó­sító plakátokon. A hét első premierjét az Egyetemi Színpadon tartják kedden délután. Ibsen Peer Gyntjének címszerepét Ung­vári István alakítja. Aase anyót Szakács Eszter, Solvej- get Murányi Tünde játssza. Galambos Péter rendező Ap­ály Lajos fordítását használ­ta fel a kétrészes játék szín­padra állításához. Jacques Offenbach Szép Heléna című nagyoperettjét a Fővárosi Operett Színház tűz­te műsorára. Helénát Kalo­csai Zsuzsa, az ifjú Párist Dá­niel Gábor alakítja, Menela- os király szerepében Antal Imre mutatkozik be a Nagy­mező utcában. Emberek, oroszlánok, sa­sok és foglyok a címe az R. S. 9. Stúdiószínház új pro­dukciójának. Csehov, Mae­terlinck, Strindberg, Balázs Béla, Esterházy Péter, Ná­das Péter szövegeinek „fel- használását” Lábán Katalin rendező „irányította”. A pén­teki premier szereplői a — a megjelenés sorrendjében —: Németh Ildikó, Huszár Zsolt, Veres Dóra, Kákái Ist­ván, Mész Rita, Szemerédy Virág, Guba István, Baksa Imre, Németh Krisztina, Kassai László. Cseh Tamás másodízben „teszi közzé” a nővérének írottakat. Zenés-dalos levele­it a Katona József Színház pénteki vendégei hallhatják először. Machiavelli Mandragora című vígjátékát ezúttal a Jó­zsef Attila Színház mutatja be. A firenzei politikus-állam­férfi, író és történész műve a legszellemesebb reneszánsz vígjátékok egyike, gyakran játsszák világszerte. Magyar Táncpanoráma Bécsi kiállítás Chagalltól Picassóig A z idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon a tánc és mozgásművészet igen sokszí­nű programmal jelentkezik. A háromévenként megrende­zett Inter-folk Tánc és Inter- balett rendezvénysorozat idén egybeesik az Európai Kulturális Hónappal, így még nagyobb hangsúlyt kap. A rendezvénysorozat Magyar Táncpanoráma ’94 elnevezés­sel jelentkezik — mondotta Galambos Tibor, a táncfó­rum igazgatója, művészeti ve­zetője, a táncpanoráma tegna­pi sajtótájékoztatóján. A fesztivál egy hónapja alatt mintegy 22 előadást lát­hatunk, melyeknek egyharma- da új bemutató, így például a Magyar Állami Operaház Ba­lettkarának előadása, a Velen­cei mór Pártay Lilla koreog­ráfiájában; valamint a Buda­pest Táncegyüttes bemutató­ja Földből való ember címen. Galambos Tibortól megtud­tuk: a későbbiekben szeret­nék elérni, hogy a magyar filmszemléhez hasonlóan csak új produkciók szerepel­jenek a fesztiválon. A prog­ramsorozatban 27 együttes között fellépnek balett-, mo­dem-, alternatív-, dzsessz- és néptánccsoportok. A szerep­lő együttesek egyharmada vi­déki, így például a Győri ba­lett, a Veszprémi Táncmű­hely, vagy a Jászság Népi Együttes. Rendkívül jó alka­lom ez arra, hogy a kissé el­szigetelt vidéki csoportok produkcióit szélesebb közön­ség is megismerhesse. A sajtótájékoztatón megje­lent társulatvezetők néhány szóban ismertették program­jukat, beszéltek a felmerülő nehézségekről. Szögi Csaba, a Közép-Európa Táncszínház képviselője elmondta, hogy a Sátán bálja című előadásukat pénz hiányában nem tudják bemutatni — talán majd ké­sőbb, április 29-én a tánc vi­lágnapján —, helyette a Tánc-eseteket láthatjuk tő­lük. A Tranz Danz csoport az Asztral évek mellett bemutat­ja az 1992-ben a Bagnolel nemzetközi koreográfus ver­senyen díjat nyert Ideiglenes cím elnevezésű darabját. (juhász) Első alkalommal jutottak el a New York-i Guggenheim Múzeum gyűjteményének fontos kincsei az osztrák fő­városba: Bécs belvárosában, a Bank Austria kiállítótermé­ben (Kunstforum) június 5-ig Chagall, Malevics, Kandinsz- kij, Delaunay, Klee, Léger, Miró, Kokoschka, Picasso ké­pei tekinthetők meg. A kubiz- must, az expresszionizmust, a konstruktivizmust, a két há­ború közötti Párizst és a negy­venes-ötvenes évek figuratív művészetét valóban a legjel­legzetesebb, kiemelkedő alko­tások képviselik. Olyanok, amelyeket a bécsiek eredeti­ben eddig csak elvétve láttak. Ezek az irányzatok telje­sen hiányoznak az ausztriai gyűjteményekből, ezzel is magyarázható az elképesztő előzetes érdeklődés a kiállí­tás iránt. Gross Arnold:Tordai kert (színes rézkarc) 1989-ből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents