Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. FEBRUAR 5.. SZOMBAT Tankönyvbemutató Pest megyeieknek Január 31-i számunkban megjelent Tankönyvellátás árkedvezménnyel című cikkünket Gérnyi Ferencné, a Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Iroda munkatársa az alábbi információkkal egészítette ki olvasóink szíves tájékoztatására: a PMPSZI székházában (Budapest V., Városház u. 7.) lévő bemutatóteremben tájékozódhatnak megyénk pedagógusai (és természetesen valamennyi érdeklődő) az 1994/95-ös tanév tankönyveiről. A bemutatóteremben 900-féie, általános- és középiskolák szántára ajánlott közismereti, illetőleg szakmai tankönyv, valamint segédanyag tekinthető meg. A bemutatóterem hétfőtől péntekig 9 és 16 óra között tart nyitva. Gérnyi Ferencné és Bihari Sándorné, az iroda munkatársai a helyszínen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Információt telefonon is nyújtanak, a 118-0111-es telefonszámon. (-ky) Jó lenne magyar szerzó' új operájában énekelni / Marton Éva hazakészül Marton Éva a nyári szünet után ismét hazatér Budapestre, és a Trisztán és Izolda második felvonását tervezi előadni koncertszerűén, lehetőleg Molnár András tenoristával. Marton Éva február 17-éig a brit fővárosban vendégszerepei, a Covent Garden Operában énekli Richard Strauss Elektrájának címszerepét. Az énekesnő Londonban nyilatkozott magyar újságíróknak. — A világkiállításra jó lenne magyar szerző új operáját előadni — mondotta. — Szokolay Sándor írt nekem egyet, a Szávitrit, Ily- lyés Gyula elbeszéléséből. A kézirat már a birtokomban van. Farkas Ferenc is küldött szép dalokat virágokról, mert tudja, hogy szeretem a virágot, ezekből és másokból egy dalest állhatna össze. A Monacóban lakó, világszerte szereplő magyar operaénekesnő legutóbb tavaly őszszel egy hónapig volt itthon. Pályafutásának 25 éves jubileumát ünnepelte az Operaházban. — Olyan darabban akartam fellépni, amelyet még sohasem énekeltem, és amelyben nem enyém a főszerep, hogy ne csak engem ünnepeljenek. így esett a választás a Bánk bánra, és én voltam Gertrúd. Nagy Wagner- koncertet is tartottunk az Állami Hangversenyzenekarral, Fischer Ádám vezényletével. A teljes gázsimat befizettem a zenekar alaptőkéjébe, hogy így törlesszek valamit azért a segítségért, amelyet tőlük kaptam pályám során — emlékezett Marton Éva. Mostani londoni szerepléséről így beszélt: — Kissé félve jöttem vissza ebbe a szerepbe Londonba, mert akkora siker volt négy évvel ezelőtt, amikor Solti György vezényelte az előadást. De megnyugtattak a próbák. Európai körútra indul a pécsi Csontváry-gyűjtemény Baalbek romjai (1919) (Részlet) Európai körútra indulnak hamarosan Pécs egyik leghíresebb képzőművészeti gyűjteményének, a Csontváry Múzeumnak a festményei. Erről kötött előzetes megállapodást a minap a Nemzeti Galériával a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága. Csontváry Kosztka Tivadar tizenhét világhírű művét először Budapesten, később Stockholmban, Amszterdamban és Münchenben mutatják majd be. A svéd—-holland—német turné végeztével jövő év februárjában kerülnek vissza ismét a nemrégiben restaurált és eredeti, világító hatású színeikben pompázó Csontváry-ké- pek a pécsi múzeumba. A nagy méretű Mária kútja Ná- záretben és a Baalbek romjai című képek nem lesznek ott az európai körúton szereplő Csontváry-alkotások között. Lépő Zoltán szobrai a Szent Kristóf Jazz-Galériában Attila király tisztje Budafokon Családnevem Lépő, keresztnevem Zoltán. Mivel „Zoltán” Attila hun seregének egy magasabb rangfokozata volt — amelyből valószínűleg a török „szultán” származik — jómagam tehát nem vagyok egyéb, mint egy „zoltán”, Attila tisztje — írja Lépő Zoltán a kiállítás katalógusában. Nos, Attila király tisztikarának kiváló tagja Budafokra látogatott műveivel, s bemutatkozott a Szent Kristóf Jazz-Galériában. A Japánból hazatelepült szobrászművész különös érzékkel ötvözi a távol-keleti művészetek formanyelvét a kora magyar motívumkincs hatását tükröző művészeti felfogással. A budafoki galériában felvonultatott nonfiguratív alkotásaiban, ha áttételesen is, de A Szent Kristóf Jazz-Galéria a kiállított műtárgyakkal önmagában művészi látvány Erdó'si Agnes felvételei érződik ez a felfogás. A fából és rézből készített, finoman megmunkált, merész ívelésű, hajlású, harmonikus egységbe faragott-csi szolt, szellemesen lendületes szobroknak jó hétteret adnak a figurális Lépő-művekről készített fotók, a honfoglalók ötvösművészetének tárgyait, a keleti kultúrkör művészeti emlékeit ábrázoló reprodukciók. A galéria egyidejűleg vállalja fel jeles képzőművészek bemutatását, s nyújt előadási lehetőséget a mai magyar dszessz élvonalához tartozó zenészeknek, énekeseknek. Felényi Péter festőművésztől, a galéria tulajdonosától megtudtuk, hogy a szobrásszal fírády Zoltán, a Kapu főszerkesztője révén került kapcsolatba. A Lépő-kiállítás rövid előzményét Felényi így adta elő: „Brády Zoli, aki rendszeresen jár hozzánk és akivel régóta ismerjük egymást, felhívott és a maga fanyar humorával azt mondta, hogy te, van itt egy őrült. Kiállíthat nálad? Mire azt feleltem, ha elég őrült, akkor igen.” A szobrok tehát a hangulatos pincegalériába kerültek, amely egyúttal előadóterem is és koncertjei révén külföldön is ismert. Fellép itt többek között Pege Aladár, Berki Tamás, Bontovics Kati, a Jákó Combo és még sokan mások. A budafoki Kossuth Lajos utca 88. szám alatt, a régi, rozoga épületek és még régebbi pincék szomszédságában érdemes felkeresni a művészeteknek ezt a különleges hangulatú rejtekhelyét. Lépő Zoltán kiállítása még két hétig, naponta este hat órától látható. (bánó) A Kárpát-medence magyarjaihoz szól A főváros híres épületei A Duna Televízió Erdélyben Az ispotálytól a Sáros fürdőig Csütörtökön a marosvásárhelyi kultúrpalota zsúfolásig megtelt nagytermében zárult a Duna Televízió gárdájának találkozósorozata erdélyi magyar közönségével. A kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi alkalmakhoz hasonlóan ezúttal Csoóri Sándor és Sára Sándor ismertette a műholdas tévéadás létrejöttét és működését, majd a Duna Televízió immár Erdély-szerte ismert szerkesztői beszéltek munkájukról, problémáikról, a helybéliek pedig elmondták, mit jelent számukra az új magyar nyelvű médium, és mit javasolnak műsorának gazdagítására. Meleg szavakkal méltatta bevezetőjében a Duna Televíziót Sütő András, a Marosvásárhelyen élő író és számos más vendég is. Az estet a helyi RMDSZ szervezte. Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke az MTI tudósítójának telefonon feltett kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a körutazás sikere messze felülmúlta a csapat várakozását Mindenütt igen sokan jelentek meg, Sepsi- szentgyörgyön például egy 700 fős terem nem volt elegendő, vagy 200-an kívül maradtak. Mindenki a hála, az öröm, a boldogság szavaival köszöntötte azt, hogy megszületett ez a műholdas televízió, és sorjáztak a kívánságok is. Az emberek szeretnének többet látni, hallani, tudni a magyar történelemről, irodalomról, nyelvről, gazdaságról, bár ismerik ilyen profilú műsoraikat. Úgy tűnik, hogy általában elfogadták az egy-két hónapja kialakult műsorszerkezetet, időpontokat, de az összes kívánságnak csak akkor lehetne eleget tenni, ha lenne akár Duna 2 vagy Duna 3 is. Ahogy szakosodnak az éterben az adások, a Duna Tévénél is el kell fogadni, hogy nem kizárólagosan, de alapvetően a Kárpát-medence magyarságához szól, szűkre szabott időben, szűkös anyagi körülmények között — fejtette ki Sára Sándor. Hozzáfűzte, hogy hallható volt a féltés is, mert ide is eljutottak azok a viták, hogy szükség van-e a Duna Televízióra. Ez itt nem kérdés — jegyezte meg. Arra vonatkozólag, hogy mekkora közönséghez jut el most. egy évvel a rendes adás megindulása után a Duna Televízió Erdélyben, Sára Sándor nem rendelkezett számokkal, de tapasztalatai, beszélgetései alapján robbanásszerűnek ítélte a fejlődést. Kolozsváron például ma már, noha korábban volt ellenállás Funar polgármester részéről, kábelen lehet venni a műsort, és egyre újabb hálózatok épülnek ki. Székelyudvarhelyen két kábeltelevíziós hálózat is működik. Tapasztalható az, hogy nemcsak magyarok, de románok is nézik — és nemcsak a vegyes házasságokban — az adásokat. Összegzésül Sára Sándor kijelentette: szívet melegítő volt a siker, a közönséggel való találkozások és a Duna Televízió sikere egyaránt. A régi, híres gyógyforrások vízellátására telepített Gel- lért gyógyfürdőt és szállót 1912-ben kezdték építeni, az átadására 1918 őszén került sor. A három jeles építőművész — Stark Izidor, Sebestyén Artúr, és Hegedűs Armin tervei alapján megvalósított szállodaépület az átadáskor 240 szobával rendelkezett. Utóbb 1927-ben a mesterséges hullámfürdőt is magába foglaló strandüdülővel bővült. Míg a nyitható tetőze- tű fedett uszodát a télen— nyáron látogatható pezsgőfürdőjével 1934-ben adták át a nagyközönségnek. A második világégés során a Gellért szálló jelentős károkat szenvedett. A Gellért fürdőt tápláló gyógyforrásokról már az Árpád-házi királyok korában beszéltek. A legenda szerint itt, a Szent Erzsébet ispotályban betegeket fürdettek... Jóval később a török hódoltság idején itt volt a híres Aga fürdő, mellette pedig a Szüzek fürdője, ahol állítólag az elrabolt keresztény lányokat őrizték, mielőtt a budai pasa háremeibe hurcolták őket. Buda visszafoglalása után Sáros fürdő néven lett híressé. A Sáros fürdő épületét a Ferenc József hídnak (a mai Szabadság hídnak) az építésekor bontották le, hogy aztán 1912-ben hozzáfogjanak a ma álló palota felhúzásához. (bozó) A Gellért Szálló és gyógyfürdő épületegyüttese
