Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 5., SZOMBAT 5 Présház, pince, tájház Diósdon Új fogászati rendeld» épült Sokat fejlődött az utóbbi négy évben Diósd község közműellátottsága. Utak épültek, csatorna- hálózat készült el, és bevezették a földgázt is. Minilabor létesült tavaly az orvosi rendelőben, s azóta helyben elvégezhetik az alapvizsgálatokat, nem kell ami-- att Érdre utazni a betegeknek. A falu vezetői azonban még így sem elégedettek: újabb és újabb beruházásokba fogtak, már a belsőépítészeti munkát végzik a kilenc és fél millió forintért megépített új fogászati rendelőn, amelyet a betegek előre láthatóan ez év második felében kereshetnek fel. Diósd testvértelepülése, Alsbach-Höhnle- in is jelezte, hogy segíteni kíván: húszezer márkát küldenek a fogorvosi szék megvásárlására. További tervek Diósdon: az önkormányzat vett egy régi présházat, pincével, amelyben tájházat szeretnének kialakítani. Most fejezik be a tetőszerkezetet és a homlokzatot. Egyelőre az állagmegóvás, a céljuk, mert még nem tudják, mikor jut pénz a hasznosításra. Nemsokára elkészülnek a belsőépítészeti tervek. Elképzeléseik szerint ott kapna helyet a helyi művészek alkotásaiból összeállított állandó kiállítás. A tájházban pedig a falu századunkbeli kultúrájára (szőlőművelés, háztartásban használatos tárgyak, régi festmények stb.) jellemző tárgyakat helyeznék el. A helybéliek odaálmodtak még egy kis pinceszínházat pici presszóval. Mikor valósulhat meg mindez? Még nem tudják Diósdon, mert a présházért kifizették a megközelítőleg egymillió forintot, sőt ugyanannyit a rendbehozataláért is. Az már most látható, hogy idén már nem tudnak a tájházra többet áldozni. Egy megoldás van: alapítványt lehetne létrehozni erre a célra, s ha a község lakói ehhez kellő mértékben hozzájárulnak, talán még idén elkezdhetik a további munkálatokat. ' Árpási Mária Ceglédről Kárpátaljára Ha baj van, mindenki segít Gyakran hallani, hogy egyre több a szegény ember Ma- I gyarországon. Mégis, amikor honfitársaink valahol — 1 határainkon belül vagy túl — bajba kerülnek, mindig vannak, akik segítőén kinyújtják a kezüket. A romániai forradalom idején Cegléd volt az első település, amely megmozdult erdélyi testvéreinkért. Az elmúlt napokban a Máltai Szeretetszolgálat felkérésére az MDF ceglédi szervezete ruhanemű- és tartós élelmiszer-gyűjtési akciót indított, a kárpátaljai árvízkárosultak javára. Vajon most is bebizonyosodott-e, hogy sose hagyjuk magukra a bajban a rászorulókat? kérdeztük dr. Csáky Andrást, a Magyar Demokrata Fórum ceglédi elnökét, az országos választmány tagját.-— Sajnos, valóban sok a szegény — mondta. — Ám amikor értelmes célért kell adakozni, s ezzel elesett honfitársainkon segítünk, akkor az emberek összefognak. Nagyon szép példája ennek ez az egyhetes gyűjtés. Cegléd város és Ceglédbercel község polgárai igen bőkezűek voltak. Ki-ki hozta a fiataloktól az idősekig amit tudott: téli ruhaneműt, cipőt, tartós élelmiszert. Az is előfordult, hogy egy-egy háztömb lakói fogtak össze, mi pedig külön gépkocsival kimentünk az adományokért. Természetesen a szervezeten kívüli személyek is részt vettek a teendőkben. Folyamatosan ügyeletet tartottak, segítettek nekünk a gyűjtésben, rendezésben, csomagolásban. Végül is mindenki tette a dolgát. Cegléd és Ceglédbercel adományát egy pótkocsis kamionon a tervek szerint tegnap indították útnak Pestlőrincen, a Máltai Szeretetszolgálat depójánál. A karitatív szervezet mindent megtesz azért, hogy a szállítmány minél hamarabb eljusson a kárpátaljai rászorulókhoz. F. F. Balesetveszélyesek a vasúti csomópontok Megújulnak a Galga menti átjárók Eleget hallottunk már vasúti átjáróknál történt tragédiákról. A minapi galgagyörgyi falugyűlésen is az iránt érdeklődött a község egyik polgára: — Mikor akar intézkedni a MÁV, ugyanis a falu mellett húzódó vasútvonal átjárójánál 30-40 centiméteres mély kátyúkba zökken az autó kereke. Fennáll tehát a műszaki meghibásodás veszélye, aminek következtében baleset is lehet. A MÁV Váci Pályafenntartási Főnökség szakmérnökétől. Bállá Árpádtól kértünk választ a falugyűlésen felvetett kérdésre. — Éppen a napokban küldjük ki levelünket a polgármesteri hivatalnak — hangzott a válasz. — Február 19-én lesz a helyszíni bejárás, ahová az ön- kormányzat vezetőjét is meghívtuk. A további tennivalóinkról ezen a szemlén határozunk. Elkerülhetetlen lesz, hogy rendbehozzuk az aszfaltot, megszüntessük az ilyen kátyúkat. Galgagyörknél feltételezem, nagyobb munkát is el kell végeznünk. Az egész rámpát át akarjuk építeni, vágányt is kell cserélni. Addig is kérjük azok türelmét, akik arrafelé közlekednek. Egyúttal felhívjuk a figyelmet, hogy ne hajtsanak a sorompók közé akkor, amikor a forgalmisták éppen lefelé engedik a rudat. Á türelmetlenségből, a kapkodásból balesetveszély következhet. Ahogyan az idő engedi, márciusra-áprilisra minden munkát befejezünk az említett kritikus átjárónál — ígérték a szakemberek. K. T. I. A keleti piac meghódítása a cél Nem féltek a létszámleépítéstől A nyolcvanas évtized végén úgy látszott, hogy a nagy- | körösi Transzformátor- és Hegesztőgépgyártó Szö- i vetkezetet elsodorja a gazdasági reform szele. Tal- ponmaradására még az 1991-es évben sem látszott sok remény, amikor a szövetkezet vagyonát szétosztották a dolgozók között, s a cég kft.-vé alakult. Áz újdonsült gazdasági társaságnak több mint 230 tulajdonosa 18 millió forint veszteséggel zárta akkor az esztendőt. Tavaly viszont már 5 millió forint nyereségre tettek szert, a ’93-as év „nyersmérlege” pedig 8 millió forint eredményt jelez a kft.-nél. Csoda történt? Aligha. A gazdaságban nincsenek csodák. A Trakisnál mindenekelőtt a személyi változásokkal hozható összefüggésbe a fordulat. Szűcs János a kft. új igazgatója meglehetősen kemény, de a jelek szerint eredményes intézkedésekkel mutatkozott be. A hitelektől megszabadulni — Tulajdonképpen mi volt a cég legfőbb baja? — Az óriási hitelállomány és a túlméretezett létszám. Ezek a tényezők roppant megnehezítették a kft. első évét, főleg, hogy az ingatlanokon és a gépeken kívül semmi más vagyont nem kapott a társaság. Saját forgóeszköz híján 30 százalékos kamatozású banki hitelekkel tudtuk folytatni a termelést. Csak a kamatokra akkor 38 millió forintot fizettünk ki. Ez a lehetetlen állapot elkerülhetetlenné tette a kft. gazdálkodásának gyökeres átalakítását, amelynek döntő mozzanata a létszám felére való csökkentése, valamint a szigorú költséggazdálkodás bevezetése volt. A 164 milliós raktárkészletet sikerült viszonylag gyorsan, csaknem kétharmadára apasztani. Aki valamelyest ismeri a pénzügyi folyamatokat, annak nem kell magyarázni, hogy ez a az irdatlan nyersanyagtömeg mekkora hitel- és kamatterhektől szabadította meg a céget. Közben létrehoztunk egy külkereskedelmi csoportot, amely elvégzi ugyanazt a feladatot mint a korábbi külkereskedelmi partnercég. Csupán ezzel az önállósodással legalább 10 millió forintot sikerült megtakarítani. Nagykőrösről Európába Summázva az eredményeket elmondhatjuk, hogy az infláció ellenére is javult a Tra- kis gazdálkodása, nőtt a nyeresége. * — Kijelenthetjük azt, hogy az elmúlt két évben végleg eldőlt a Trakis sorsa, a talponmaradása már nem kérdés többé? — Minden okunk megvan arra, hogy a gazdálkodás további javulásával számoljunk, hiszen a piacon nem romlott a helyzetünk. Sőt, éppen az ellenkezője történt. Európának szinte mindegyik országába szállítunk, de a tengerentúlra is. Az. éves árbevételünknek csaknem 80 százaléka a külkereskedelemből származik, tehát életbevágó, hogy a külpiacokon tartósan megmaradjunk. Azt hiszem, ez nem lesz nehéz, hiszen a Trakis neve, kiváló minőségű hegesztőgépeinek köszönhetően, márkát jelent bármely nyugati országban. Roppant fontosnak tartom a korrekt és közvetlen üzleti kapcsolatokat, mert piacot csakis a legjobb ajánlólevelekkel lehet bővíteni. — A Trakisnak is nyugati országok voltak fontosabb partnerei. A „Kelet kapuja” eddig zárva volt előtte. Vajon az elkövetkező években sikerül-e kinyitni azt a körösi trafók előtt? — A keleti piac, gondolok akár Ukrajnára vagy a ba/fiál lantokra ma még nagyon bonyolult és kiszámíthatatlan. Sokszor azt sem tudni, hol és kivel lehet érdemben tárgyalni, és sajnos Regionális hulladékfeldolgozás a Csepel-szigeten Néíiv év múlva bezár a telep Újabb térségi összefogásra készülnek a Csepel-szigeti önkormányzatok. Ezúttal a hulladékfeldolgozásra, -elhelyezésre társulnának a települések. A napokban Szigetújfalun megtartott tanácskozáson, amelyen Apor- ka, Dunaharaszti, Dunavar- sány, Szigetbecse, Sziget- csép, Szigetszentmárton, Tököl, Ráckeve polgármesterei, illetve képviselői, valamint a Borro Co. Ltd. menedzserei vettek részt —, az a megállapodás született, hogy a közeljövőben az olasz cég tájékoztatót küld a polgármesteri hivatalokhoz, és benne részletesen leírják ajánlatukat. A képviselő-testületekkel történt egyeztetéseket követően dől majd el, hogy megrendelik-e a cégtől a térség hulladékfeldolgozásáról szóló tanulmánytervet. A tanácskozáson az az álláspont alakult ki, hogy a szervezett hulladékelhelyezés ügyében mihamarabb lépni kell, e gondok mindenkit érintenek. Kulcsár István, Ráckeve polgármestere elmondta, őket különösen szorítja az idő: egy tisztiorvosi határozat szerint négy éven belüliéi kell számolniuk a szeméttelepet. Ebből pedig egy esztendő már letelt. Nekik, s az önkormányzati választások után megalakult testületnek e problémával, valamint a környezetvédelmi törvénnyel is (ami úgyszintén szabályozza a hulladékkezelést); számolniuk kell. Bíró Katalin, az olasz cég képviseletében vázolta, mit kínálnak a térség településeinek: egyrészt a tanulmányterv elkészítését, amely munkába bevonnák a polgármestereket is, utóbbiaknak szükségük lesz helyi információkra, a talaj és más témájú vizsgálatok mellett. A terv nemcsak műszaki, hanem anyagi vonatkozású megoldásokat is tartalmazna. Másrészről ha a tervet elfogadják a polgármesterek, közös vállalati formában vállalnák a kivitelezést. A térség hulladékelhelyezési gondjait harminc évre megoldanák a másutt már bevált technológiával. Egyébként, Nyugat-Európá- ban is az a gyakorlat, hogy regionálissan építik ki a hulladékfeldolgozókat. Természetesen számos kérdés vetődött fel a beruházással kapcsolatban: a várható költségek, megtérülésük és így tovább. Majd a részvevők megállapodtak abban, hogy tájékoztatót kérnek a cégtől, és egy újabb megbeszélés után döntenek abban, megrendelik-e a tanulmányterv elkészítését. A térség tizenkinem mindig tisztességes eszközökkel dolgoznak az odavaló esetleges üzleti partnerek. Még a jogszabályokat is nehéz náluk nyomon követni. Természetesen mindent elkövetünk, hogy kijussunk ezekre a piacokra is, de számunkra ma még mindenképpen a nyugati, s főleg a német piac a legfontosabb. Onnan származik az import döntő része, a hitelek, tehát lényeges, hogy az árbevétel elsősorban stabil német márkában jöjjön. Németországi leányvállalat Tudomásul kell venni, hogy lassanként megszűnik az az előnyünk, amely a magyar és a nyugati munkaerő árának különbségéből származik. Ez pedig előbb- utóbb oda vezet, hogy lemorzsolódnak a vevők, tehát közvetlenül nekünk kell jelen lennünk a piacon. Ennek érdekében megtettük az első lépéseket egy németországi leányvállalat alapítására. A kinti vállalkozásnak döntően az lesz a feladata, hogy kutassa az olcsó importot, s közvetlenül értékesítsen. A leányvállalat révén a Trakis abba a kedvező helyzetbe jut, hogy közvetlen résztvevője lesz az Európai Közösség országaiba irányuló kereskedelemnek. .. T Buszmegállói csendélet; pedig a szemétnek nem itt lenne a helye lene települése közül ugyanis a vendéglátó Szigetújfaluval együttesen csak kilencen jöttek el e tanácskozásra. így nem kötelezhették el magukat mások nevében. Az érdemi döntést elhalasztották az ügyben. Várhatóan egy hónap múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az érintettek. (j. sz. i.) Jó lenne, ha ilyen látvány nem zavarná a kirándulókat Hancsovszki János felvételei
