Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUAR 5., SZOMBAT Felvételre várnak a diákok Átjárható iskoláké a jövő (Folytatás a I. oldalról) Pest megyében átlagosan 12 ezer gyerek fejezi be az általános iskolát, és az el­múlt évek tapasztalatai alapján mintegy 1000-1200 olyan diák van minden esz­tendőben, akik a harmadik helyen megjelölt intéz­ménybe sem nyernek felvé­telt. Az elmúlt években csaknem minden korábban elutasított gyereket sikerült elhelyezni valamelyik kö­zépiskolába. Probléma csak azokkal volt, akik fél­évkor megbuktak, ezeket a diákokat ugyanis egyetlen iskola nem fogadja addig, amíg ki nem derül, hogy év végén elérik-e a megfelelő szintet vagy sem. (Éppen ezért tart június 20-ig a Pe­dagógiai Szolgáltató Iroda segítségével történő beisko­lázás.) Az iskolák egyébként sa­ját maguk határozzák meg a felvételi időpontját. Álta­lános az a gyakorlat, hogy a második és a harmadik helyen megjelölt intéz­mény nem fogadja már el a korábban felvételiztető is­kolákban elért eredménye­ket, hanem ragaszkodik sa­ját mércéjéhez. Az. új oktatási törvény szerint 16 éves korig kötele­ző iskolába járni, ezért akik nem jutnak be középiskolá­ba, az általános iskolák ki­lencedik osztályában folytat­ják tanulmányaikat. Azok, akik az idén végeznek a gimnáziumban, vagy szak- középiskolában, és szakmát szeretnének tanulni, márci­us 1-ig adhatják be a jelent­kezési lapjukat. Szabó Sándorné elmond­ta, sok szülő magasabb szin­tű iskolába szeretné beíratni a gyerekét, mint amire az eddigi tanulmányi eredmé­nyek vagy a képességek alapján lehetőség van. A jövő útja éppen ezért az át­járható iskolatípus, amely­ben megvalósítható, hogy a szakmunkásképzőben jó eredményeket elérő gyere­kek a szakközépiskolában folytathatják tovább tanul­mányaikat. Halász Csilla Ecseren a pestiek is licitálnak Zömében helybélieké lett a föld Tisztul Batta levegője Szűrőberendezés az erőműnek Két igen fontos f.: szerződés megköté- fV sének előkészítése zajlik Százhalom­battán, melyeket néhány hé­ten belül véglegesítenek és aláírnak. A város képviselő-testü- lete beleegyezett abba még korábban, hogy az erőmű két gázturbinát vásároljon és üzemeltessen — egy már működik is közülük —, bizonyos kikötésekkel. A vállalatoknak garanciát kellett vállalnia arra, hogy a légszennyezési normákat nem lépi túl, sőt tesz azért is, hogy javuljon, de leg­alábbis ne romoljon a vá­ros levegőminősége. Az erőmű ennek érdekében egy hatszáz méter széles és több száz méter hosszú er­dősáv telepítését vállalta. Mindezeket azonban eddig nem rögzítették szerződés­ben, erre nyílik alkalom a közeljövőben. Egy másik megállapodás is születik hamarosan az erőmű és egy külföldi gyár­tó cég között az első' szűrő- berendezés (elektrofilter) szállítására. A napokban dől el az is, melyiket fogad­ják el a négy ajánlat közül. A mérlegelés alapja, me­lyik a legkedvezőbb ár, a minőség és a határértékek tekintetében. A tervek sze­rint idén egy berendezést szerelnek fel, majd éven­ként újabbakat, összesen hatot. Ez a beruházás — a mai árakon — megközelítő­leg hárommilliárd forintba kerül. * Várható, hogy még ebben a hónapban elfogadja a képvi­selő-testület a költségve­tést. Nagy vitára lehet szá­mítani, úgyhogy előrelátha­tólag ez a fontos kérdés két menetben dől majd el. Az első alkalom február tizen- negyedike — amikor rend­kívüli testületi ülésen tár­gyalják meg a képviselők, mire, mennyit tud áldozni idén az önkormányzat. Á. M. A földárverés még ott sem mentes a vitáktól, ahol van min osztozkodni. Hát még az olyan községben, ahol több az igénylő, mint a kár­pótlásra kijelölt terület. Ecser is ebbe a kategóriába tartozik, ahol a főváros kö­zelsége miatt a budapesti kárpótlási jegyek tulajdono­sai is igényt formálnak az it­teni földekre. A tegnap meg­tartott harmadik árverésen háromszor több volt az ide­gen, mint a helyi igénylő. Az első árverésen még nem mutatkozott ilyen ér­deklődés, viszont a másodi­kon már 150, a harmadikon pedig 400 pesti emelgette a tárcsákat, ami enyhén szól­va is nagy vihart kavart a te­remben. — Valójában nincs eb­ben semmi különös — mondja Harazin István, a földrendező bizottság tagja. — Az összesen 360 hektár­nyi kárpótlási földből most kerül árverésre a legjobb 120 hektár. Az emberek zöme erre tartogatta a jegye­it. Az első órákban úgy tűnt, nem tudnak megegyez­ni a felek, de az idő múlásá­val még a forrófejűek is le­higgadtak. Annál is inkább, mert a 120 hektár kétharma­dát ecseriek kapták, a töb­bin a pestiek osztoztak. Amiből nem nehéz kikövet­keztetni a területek nagysá­gát. Átlagban 300-400 négy­szögöl jutott egy főre. — Nincs jól ez így — véli Harazin István. — Az Alkotmánybíróság a fővá­ros kárára döntött, amikor alkotmányellenesek ítélte a Szauter Rudolf országgyű­lési képviselő által előter­jesztett módosító javaslatot. Azt. hogy az agglomerációs településeken idegen ne lici­táljon, az elaprózott földecs- kék alkalmatlanok ugyanis az intenzív zöldségtermelés­re. Márpedig azt mindenki tudja, hogy Ecser az egyik legnagyobb zöldségellátója Budapestnek. Zsebkendő- nyi parcellán nem érdemes gazdálkodni, még egy lófo- gatos eke is épp csak hogy megfordul. Tudja mi lesz a nóta vége? A többség átad­ja a földet kezelésbe a szö­vetkezeteknek, az meg zöld­ség helyett gabonát termel majd rajta. Arra is szükség van, de egy kétmilliós nagy­város határában kár a termő- területet erra a célra használ­ni. Ecseren már a harmin­cas években szó volt a tago­sításról, már akkor felmér­ték a nadrágszíjnyi parcel­lák hátrányát. Szóval úgy tű­nik, nem előre, hanem visz- szafelé léptünk. Az idegenek beáramlása miatt az ecseriek nem tud­ják értékesíteni — földre váltani — a kárpótlási je­gyüket. Átlagban 50-60 AK értékű jegyük van, aminek a felével nincs mit kezdeni. — Van itt még valami, s ez végkép nem tetszik — csóválja a fejét Harazin Ist­ván. Áz árverési szabályok értelmében egy személy több igénylő nevében is lici­tálhat. Ehhez csupán annyi kell, hogy a jegy és az eh­hez tartozó határozat mellé a jegy tulajdonosa ad egy meghatalmazást. Ezt történt most itt nálunk is. Volt olyan pesti, aki tíz tárcsá­val hadonászott, s a végén öt hektár területe.t kaparin­tott meg egyetlen tagban. A szabályok arra is lehetősé­get adnak, hogy utólag — csereberével és egyéb ügyeskedéssel — az egész öt hektár egy kézbe menjen át. Gondolja csak el, milyen fordított helyzetek alakul­nak ki. Az ecserinek van egy félhektárja, azon kínló­dik, s mellette egy idegen, aki ennek tízszeresén boldo­gul. (matula) A Budapest Bank Rt. dabasi fiókja hitelezési területre közgazdasági diplomával vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező munkatársakat keres Az idegennyelv-tudás előnyt jelent. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat, részletes szakmai önéletrajzzal, 1994. február 18-áig lehet benyújtani a Buda­pest Bank Rt. dabasi fiókjához, cím: Dabas, Bar­tók Béla u. 41. 2370. A borítékra írják rá: „Pályá­zat". A Resti Rt. meghatározott időre, húsvéti vásár céljára, bérbe adja a kaposvári, a váci, a zalaegerszegi, a szolnoki, a ceglédi és a nyíregyházai állomáson, valamint Budapesten a Déli pályaudvaron levő éttermeit Érdeklődni lehet, február 15-élg, Sasfy György vagyonfejlesztásl igazgatónál, telefon: 287-2049, 267-2051,267-2052, fax: 267-2050. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Lisztakció Moneren Finomliszt. 1 kg-os, 30 Ft (áfával), rétesliszt. 1 kg-os, 36 Ft (áfával). Gabonaipari szakbolt Monor, Kossuth Lajos u. 1. (A keverőüzem mellett.) Megkérdeztük Mi a célja a kísérleti régészetnek? A honfoglaló magyarok mindennapi kultúrája címmel kiállítás és bemutató helyszíne lesz a százhalombattai Városi Sportcsarnok. A február 6-án, vasárnap, 9 óra 30 perckor kezdődő' rendezvény témája a kísérleti régé­szet, bizonyára sokak számára még újdonságot jelent. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Hidán Csaba László tör­ténész-régészt: Mi a célja a kísérleti régészetnek? — A kísérleti régészet Magyarországon egy új tu­dományág próbálkozása. Célja, hogy a régészeti lele­tek, a néprajz, a népi mes­terségek, valamint még élő példák segítségével rekonst­ruálja és bemutassa az el­múlt korok mindennapjait: viseletét, fegyverzetet, esz­közöket, ékszereket. A mú- zemokban kiállított tárgyak ugyanis csak egy kis részét képezik a múltnak, és leg­többször nem a kiállítási te­remnek, de nem is a sírnak készültek, hanem az élet­nek, a mindennapoknak: az övét hordták, a karkötök lá­nyok, asszonyok karját éke­sítették, a szablyávat har­coltak, a szaluval dolgoz­tak. Csoportunk, a régi vise­let, a fegyverzet és a szer­számok elkészítése mellett a gyakorlatban is használja e tárgyakat. így a régi ko­rok mindennapjai megele­venednek: van íjászbemuta­tó, nemezelés, bot és kardví­vás, bőrözés, csontfaragás, régi zene, sátor- és jurtaál­lítás, sámánszertartás. A korszak, amivel foglalko­zunk, a népvándorlás, pon­tosabban a honfoglalás év­százada. Erről néhány, jó könyv már megjelent, pél­dául László Gyula vala­mint Dienes István régész­professzorok kitűnő mun­kái, mégis sok a hamis, ro­mantikus vagy lekicsinylő vélemény. Csoportunk — amelynek tagjai képzett ré­gészek, néprajzosok és a népművészet ifjú mesterei — a honfoglalók mindenna­pi kultúrájának bemutatá­sát tűzte ki célul. Három­négy órás bemutatókon, a korhű viseletben tartott el­méleti előadás és zene mel­lett, az érdeklődők kipróbál­hatják a reflexíjat, a szö­vést, a fokosforgatást, fafa­ragást, ezenkívül a sámán eszközeit {dob, álarc, koro­na) is megismerhetik. O. GY. Halló 04, halló 05, halló 07! Három mentőkocsival a baleset helyszínén Súlyos baleset történt csütör­tökön este Nagykőrös külterü­letén. Petrusán Gábor a 441-es úton haladt személy- gépkocsijával Kecskemét irá­nyába. Kerékpárost előzött, s ahogyan sávjába kívánt visz- szatémi, a gépkocsi az útpad­kára sodródott. A vezető visz- szakapta a kormányt, s így ösz- szeütközött a vele szemben szabályosan haladó tehergép­kocsival. A baleset következ­tében a személygépkocsi egyik utasa, Balogh Ferenc szabadegyházi lakos meg­halt, a két másik utas pedig súlyosan megsérült. Petrusán Gábor könnyű sérülést szen­vedett. A mentők három ko­csival érkeztek a helyszínre. * A tűzoltók ügyeletesétől tud­tuk meg, hogy a szolgálat em­berei tegnap két esetben is hi­ába szálltak ki helyszínre. Szentendrén, illetve a város környékén két helyről jelen­tettek tüzet. Mint kiderült, csak a helybéli telektulajdo­nosok égették a területükön felgyülemlett gazt. Szauna az új ceglédi szállóban A műszaki átadás . előtt mutatták be teg- 1 nap délután Cegléden a Kossuth étterem és szálloda emeleti részét. Ocsai Sándor vállalkozó elmondta, hogy a család 1992 nyarán vá­sárolta meg a patinás épületet. Sajnos, az elmúlt három évti­zedben senki nem költött egy fillért sem a létesítményre, ezért az alaposan lepusztult. Egy esztendővel ezelőtt a földszinten már felújították az éttermet. A múlt év tavaszán pedig az eredeti terv, a korabe­li fotók alapján helyreállítot­ták a külső arculatot. Ezután kezdték el a siralmas állapot­ban lévő szállodai rész átalakí­tási munkálatait. Először az el­avult és elhasználódott víz-, fű­tési és világítási rendszert kor­szerűsítették. Tizenkét szobát alakítottak ki. Ezekből három egy-, a többi kétágyas, ám szükség esetén egy-egy pótfek­vőhelyet is el tudnak helyezni — a szállodában egy időben húsz személyt lehet majd fo­gadni. A leendő vendégek a kondicionáló és szaunahelyi­ségben frissülhetnek fel. Az esetleges üzleti tárgyalásaikat pedig a társalgóban bonyolít­hatják le. A rekonstrukció körülbelül tízmillió forintba került. A tet­szetős épület a közeljövőben enyhíteni fogja Cegléd szállo­dai gondját, s feltétlenül segíti majd a világkiállításon e régió­ba látogató turisták elhelyezé­sét.

Next

/
Thumbnails
Contents