Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 5., SZOMBAT 3 A Magyar Katolikus Püspöki Kar a parlamenti választásokról A Magyar Katolikus Püspöki Kar tegnap a következő nyilatkozatot juttatta el a távirati irodához: A Magyar Köztársaság elnöke május 8-ára kitűzte az 1994. évi parlamenti választásokat, amelynek eredménye négy esztendőre meghatározza hazánk jövőjét. A Püspöki Kar — mielőtt pásztorlevélben fordulna a magyar katolikus egyház tagjaihoz — szükségesnek látja már most a kö- vezkezőkre felhívni a hívek figyelmét: Meggyőződésünk, hogy az ország felemelkedése, amelyet minden politikai irányzat célul tűz ki, elképzelhetetlen erkölcsi megújulás nélkül. Ezek közé tartozik az élet tisztelete, a családok támogatása és védelme, a közélet tisztasága, az ifjúság hazaszeretetre és erkölcsre nevelése. Keresztény lelkiismereti kötelességünk, hogy mindnyájan részt vegyünk a választásokon. A szavazásra való felkészülés időszakában nem hagyatkozhatunk a politikai szervezetek nagyvonalú ígérgetéseire. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. Gondolunk elsősorban fakultatív iskolai hitoktatásra, az egyházi iskolák sorsára és támogatására, az egyház szabad működésének segítésére vagy akadályozására az önkormányzatok részéről. A Szentatya szerint a vallásszabadság ugyan egy a szabadságjogok között, mégis a tapasztalat szerint ezen mérhető le a többi hitelessége. Bízunk abban, hogy a választási küzdelem alapvetően etikus lesz, szakmailag és erkölcsileg megfelelő emberek kezébe kerül hazánk és népünk sorsának irányítása. A T. Ház folytatja Május 8-án lesz az első forduló Elkezdődött a visszaszámlálás A kormány elkészítette törvényhozási programajánlatát, erről az országgyűlési frakciók hamarosan állást foglalnak, s kialakítják véleményüket a jogszabály-javaslatok tárgyalási sorrendjére is. Ennek alapján egy hét múlva várhatóan megszületik az a menetrend, amely a Magyar Országgyűlés jelenlegi ciklusának hátralévő idejére elvégezhető munka rangsorolását tartalmazza. Minderről Szabad György házelnök tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap délelőtt az Országházban. Újságírói kérdésre válaszolva a törvényhozás elnöke elmondta: nincs még meghatározva a törvényhozói munka A kormány 30 törvénytervezet megtárgyalását javasolja az Országgyűlésnek a parlamenti ciklus hátralévő időszakára — jelentette be Kajái József miniszterelnökségi államtitkár a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A tájékoztató további részében Szabó János földművelés- ügyi miniszter két, a mezőgazdaság területét érintő kormány- döntést ismertetett. Elmondta, hogy a kabinet javaslatot tesz az Országgyűlésnek: tegye lehetővé egyes elkülönített állami pénzalapok között az egyszeri, ideiglenes átcsoportosítást, a pótlási kötelezettség mellett. Amennyiben a Parlament erre módot ad, a kormány a Távközlési Alapból 9 milliárd forintot más területekre csoportosít át. Az összegből 2 milliárdot a kisvállalkozói garanciaalapba fektetnének, azzal a megkötéssel, hogy a pénz felét kizárólag agrártermelők kaphatják. További I milliárdot a minőségi állatállomány létrehozására szánnak, 400 milliót a kevéssé hasznabefejezésének dátuma. Személyes javaslata az lesz, hogy a ház április 19-ével fejezze be munkáját, s így három hét marad arra, hogy a polgárok már a leendő Országgyűlés létrehozására összpontosíthassanak. Szintén egy kérdésre válaszolva Szabad György beszámolt arról, hogy a ház vezetése a hátralévő törvényhozási időre nem kezdeményez változást a parlamenti televíziós közvetítések rendjét illetően. Ami a február 7-én kezdődő tavaszi ülésszakot illeti: egyelőre nem indokolt a munkanapok meghosszabbítása, számuk gyarapítása, így a jövő héten hétfőn és kedden üléseznek a honatyák. vehető földek erdősítésére fordítanak, míg a fennmaradó ösz- szegből a kárpótlással, a rész- aránytulajdon-kiméréssel kapcsolatos költségeket fedeznék és az elmaradott térségeket fejlesztenék. A mezőgazdasági szférának a 9 milliárdból ily módon 3,9 milliárd forint jutna. — A másik kormánydöntés a szövetkezeteket érinti: a kabinet javaslatot tesz az Ország- gyűlésnek a szövetkezeti törvény módosítására, pontosabban a jogszabály új, kifejezetten a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó fejezettel történő kiegészítésére — folytatta Szabó János. A javaslat értelmében bevezetnék a va- gyonarányos tagi szavazást a szétválással összefüggő vagyonmegosztásról, illetve a szövetkezet gazdasági átalakulásáról szóló döntéshozatalokban. A szétválás kimondásakor változatlanul érvényesülne az „egy tag egy szavazat” elve. A javaslat másfelől egyszerűsítené a mezőgazdasági szövetkezetek településenkénti szétválását. Május 8-án, vasárnap lesz az országyűlési képviselők választásának első fordulója. Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap nemzetközi sajtó- konferencián jelentette be döntését, amely a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának, a Magyar Közlönynek aznapi számában is megjelent. Döntésének hátterét ismertetve az államfő elmondta: a bejelentéssel azért várt eddig a pillanatig, mert a jogszabály értelmében az Ország- gyűlésnek a határozattól számított tíz napon belül meg kell alakítania az Országos Választási Bizottságot. Miután a parlament február 7-én, hétfőn folytatja ülésszakát, egy korábbi döntéssel a honatyák jól megérdemelt pihenését kellett volna félbeszakítani. Az időpont megválasztását az államfő a többi között azzal indokolta, hogy a lehető leghamarabb tartsák meg a voksolást és annak nyomán mielőbb jöjjön létre egy stabil kormányzat. (Utalt arra is, hogy a választások második fordulójának időpontját már a parlament által megválasztott Országos Választási Bizottság tűzi ki.) A döntés további szempontja volt, hogy a választás a lehető legolcsóbb legyen. Fontos kívánalom az is, hogy minél többen menjenek el voksolni. Ez Az MDF szóvivője, Herényi Károly Göncz Árpád köztársasági elnök a választások időpontjára vonatkozó bejelentése után kijelentette: fegyelmezett állampolgárhoz méltóan, s egyben örömmel veszi tudomásul a május 8-ai dátumot. — Az öröm a vasárnapnak szól — tette hozzá Herényi Károly —, mivel a dátum maga nem is annyira fontos, mint az, hogy a választás vasárnapra esik. Mint a szóvivő fogalmazott: a választásokon való részvétel, s a felelős döntés csak megnyugodott, tisztult lélekkel lehetséges, és ehhez a vasárnap szükséges. A Kereszténydemokrata Néppárt helyesnek tartja a köztársasági elnök döntését, és egyetért az országgyűlési választások első fordulójának május 8-ai időpontjával — mondotta Varga László, a KDNP elnökhelyettese. Varga László úgy vélekedett: a hazai tradícióknak leginkább az felel meg, ha munkaszüneti napon kerül sor a választásra, és a pártok többsége is a vasárnap mellett foglalt állást. A KDNP elnökhelyettesének véleménye szerint ugyanakkor a részvételi arány nem függ attól, hogy munkaszüneti vagy munkanapon tartják meg a voksolást. Mint mondotta: olyan közhangulatot kell kialakítani, hogy a polgárok kötelességüknek érezzék a véleménynyilvánítást a szavazóumáknál. A polgároknak érezniük kell, hogy szavazatuktól függ: merre halad toegyébként minden pártnak érdeke — szögezte le az államfő, akinek előrejelzése szerint várhatóan magas lesz a részvételi arány, mivel az ország népe tisztában van azzal: tétje van a választásnak. A vasárnapi választási forduló mellett szólt a legfrissebb közvélemény-kutatási felmérés eredménye is. A választópolgárokhoz fordulva Göncz Árpád azzal a jó tanáccsal szolgált: ne csak a számukra rokonszenves párt jelöltjét hallgassák meg; vessék össze a különféle politikai erők programjait, szembesítsék azokat saját maguk gondjaival. Az egyéni jelöltek esetében jól nézzék meg kire, miféle emberre adják voksukat. Az Országgyűlés 10 napon belül megválasztja az Országos Választási Bizottság (OVB) titkárát és négy tagját. Személyükre a választójogi törvény értelmében a belügyminiszter tesz indítványt. Az OVB további egy-egy tagját az országos listán jelöltet állító párt bízza meg, a testületnek legalább 9 tagúnak kell lennie. A napokban megjelenő belügyminiszteri rendelet pontosan meghatározza a május 8-ára kitűzött választás eljárási határidőit, határnapjait. A jegyzőknek a választás kitűzésétől, február 4-étől számított 27 napon belül kell elkészítevább az ország — fogalmazott Varga László. Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának megbízottja az eddig szóba került időpontok közül a május 8-át tartja a legrosszabbnak. Fodor István szerint ez a dátum nem szolgálja Göncz Árpád pénteki sajtótájékoztatóján kifejtett szempontjait sem, mivel a második fordulóra egy hét felkészülési idő nem elég, két hét múlva a pünkösd nemcsak katolikus, hanem protestáns ünnep is, tehát az 8-a utáni harmadik hét vége megegyezik azzal, mintha az elnök 15-ére tűzte volna ki a választások első fordulóját. Horváth Lajos, a Magyar Igazság és Elet Pártjának elnöke a köztársasági elnök által megnevezett időpontot pártos döntésnek tartja, amely általában a baloldalnak kedvez és hátrányos a nemzeti keresztény erőknek. Szerinte a köz- társasági elnök lehetőséget ad a baloldalnak arra, hogy a május 1-jei „kampányfinis” utáni hét végén néhány százalékkal több szavazatot szerezzen, mintha a választások egy későbbi időpontban lennének. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője: — Mi már korábban is azt mondtuk, hogy a választás időpontjának megállapítása a köztársasági elnök felelőssége. Az SZDSZ-nek május 8-a éppen úgy megfelel, mint bármely más időpont. Annak a vitának, hogy hétköznap vagy niük a választók nyilvántartásba való felvételéről szóló értesítést. A választás napjáról és a választók nyilvántartásáról a szavazás napja előtt 60 nappal a helyi választási bizottságnak hirdetményt kell közzétennie. Az elkészült nyilvántartást a polgár- mesteri hivatalok helyiségében 10 napra közszemlére kell tenni. Ezzel egyidejűleg, egy hónapon belül a választókat írásban értesíteni kell a nyilvántartásba való felvételükről. A pártok március eleje és április eleje között — egyelőre még pontosan meg nem jelölt időpontban — gyűjthetik a jelöltajánló szelvényeket. A választójogi törvény értelmében február 4-étől számított 10 napon belül ki kell alakítani a szavazóköröket is. A választási kampány 1994. május 6-án 24 óráig tart. A kampánytilalom 1994. május 7-én 00 órától tart a szavazás befejezéséig. Törvény írja elő, hogy a választás kitűzésétől a választási kampány végéig a pártok, a jelöltek választási falragaszt, hirdetést, feliratot, szórólapot, vetített képet engedély nélkül készíthetnek. Fontos azonban, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhely- lyezni kizáróig a tulajdonos, illetőleg a kezelő hozzájárulásával lehet. y munkaszüneti napon legyen a választás, korábban sem láttam értelmét, most pedig, hogy a kérdés eldőlt, végképp értelmetlennek tartanám a folytatását. — Az MSZP természetesen tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését — közölte Honi Gyula pártelnök, hozzátéve: pártja üdvözölte volna, ha a választást hétköznapra vagy szombatra tűzi ki. Mindazonáltal reméli, nem okoz semmiféle gondot, hogy a második forduló ily módon pünkösdre esik majd. Mint mondta, bíznak abban, hogy minél magasabb lesz a választásokon a részvételi arány. A Fidesz az alábbi sajtóközlemény kiadásával reagált a köztársasági elnök bejelentésére: „A Fiatal Demokraták Szövetsége örömét fejezi ki, hogy a Göncz Árpád köztársasági elnök úr által mai napon bejelentett parlamenti választások kiírása megszüntette áz avval kapcsolatos bizonytalanságot. Az eddigi találgatások helyett mostantól kezdve minden párt készülhet a május 8-ára kiírt választásokra. A Fidesz a maga részéről reméli, hogy a második szabad parlamenti választásokon a választópolgárok minél nagyobb számban fognak részt venni. A május 8-i időpont egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a választások második fordulóját még május folyamán lehessen lebonyolítani.” Információt ne a Népszavából! A Népszava február 3-ai számában Az új tulajdonos tájékozódik című írásában foglalkozik lapunkkal. Csík Rita a tudatlanság biztonságával közli olvasóival, hogy mi minden történt már a Pest Megyei Hírlapnál. Ezek között is az elsó' figyelemre méltó megállapítása ez: amikor Bárd András, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi szóvivője volt a főszerkesztő, még nyereséges volt a lap. Megjegyzem: a Pest Megyei Hírlap fennállása óta soha egyetlenegy percig nyereséges nem volt, ugyanúgy, mint ahogy 60 ezer példányban is csak azért jelent meg, mert akkoriban divat volt, hogy például a párttitkár nemcsak munkahelyén kapta az újságot, hanem a lakására is előfizette. így volt az a Népszabadsággal és a Népszavával is, egy jó elvtárs Ily módon is bizonyította hőségét a kiadó iránt, ami akkoriban lapunk esetében a Pest Megyei MSZMP volt. A hírlapírónő tudatja még az olvasókkal, hogy Bárd után Tallós Emil vette át a lapot, aki megszüntette a mutációs oldalakat és elbocsátotta a munkatársak egy részét. Csupán a hűség kedvéért jegyzem meg, Tallós Emil nem szüntette meg a mutációs oldalakat, a munkatársak egy részét sem bocsátotta el. Ezt a feladatot szerénységem végezte el, aki mint az újság- írónő megállapítja — amely megállapítása körülbelül olyan valós, mint az előbbiek — hogy én Csurka Istvánhoz állok közel. Azt is nyilvánosságra hozta, hogy olyan „nemzet- meijtő közírók” tanulmányainak nyújtok megjelenési lehetőséget mint Fekete Gyula. Ez igaz. S az is, hogy aki egy tenyérnyi cikkben, mint Csík Rita ennyi valótlanságot állít, hát nem is számíthat arra, hogy mint „nemzetmentő közírót” bármikor is alkalmaznám a Pest Megyei Hírlapnál. Az ilyen villámtoliú összevissza hazudozó kis hölgyek helyett mi már csak megmaradunk az olyan nemzetmentő közíróknál, mint Fekete Gyula, Benedek István, Sándor András, Török Bálint, Kispista Lstván, Fábián Gyula, Kosa Csaba... (Vödrös) Kormánydöntések Vagyonarányos szavazás Pártvélemények az időpontról
