Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
_§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 4., PÉNTEK 3 Lakásbérlők: egy év gondolkodási idő A kormány benyújtja a médiatörvény-tervezetét Hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezett tegnap Vincent Censu Tabone, a Máltai Köztársaság elnöke. Az államfő kétnapos magyarországi vizitjével Göncz Árpád köztársasági elnök meghíváAz Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága tegnap úgy határozott, hogy általános vitára bocsátja a termőföldről szóló törvényjavaslatot. A bizottság vitájában Eörsi Mátyás (SZDSZ) arra emlékeztetett, hogy a koalíció eredetileg 1990-re ígérte a földtörvényt. A négyéves késés azért különösen szomorú, mert az Országgyűlés egy rendkívül fontos törvényt hagyott a parlamenti ciklus végére, sőt ami az elmúlt években ezen a területen történt „több kár okozott, mint hasznot”. A képviselő leszögezte: az SZDSZ nem ért egyet a törvénytervezetnek azzal a paragrafusával, amely A Fidesz elnöksége támogatja a négy liberális párt választási együttműködési megállapodását, s azon van, hogy az okmányt mielőbb írják alá — jelentette ki Deutsch Tamás alel- nök tegnapi sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ és a Fidesz között kialakult sajtópolémia kapcsán leszögezte: a szabaddemokratáknak el kell dönteniük, hogy akatják-e az együttműködést, vagy a piszkálódást folytatják tovább. Deutsch Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy a liberális pártok hétfői találkozóján megszületett elvi megállapodás alapján akkor is célszerű megkötni a pártok együttműködési szerződését, ha a pártelnökök kölcsönös támogatásának ügyében egyelőre nem sikerül dűlőre jutni. A négyes megállapodás, amelynek a Fideszen kíKülönösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt érkezett feljelentés a közelmúltban a Magyar Televízió vezetésétől az országos rendőr-főkapitányhoz Hankiss Elemér, a Magyar Televízió volt elnöke, Bányai Gábor, a Tvl volt intendánsa, Nagy László volt gazdasági főigazgató Somosi Péter, a sának tesz eleget. Vincent Censu Tabone röviddel megérkezése uátn vendéglátójával, Göncz Árpáddal ült tárgyalóasztalhoz, majd Boross Péter kormányfővel találkozott. megtiltja, hogy külföldiek termőföldhöz jussanak. Ennek a kérdésnek az eldöntését az ön- kormányzatok hatáskörébe kellene adni. Eörsi Mátyás végül bejelentette, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tartózkodni fog a szavazástól, amikor a bizottság dönt a tervezet napirendre vételéről. Csépe Béla (KDNP) úgy vélekedett, hogy ha az SZDSZ igazán fájlalja a földtörvény megalkotásának elhúzódását, akkor jár el a leghelyesebben, ha támogatja a napirendre tűzését. Mizsei Béla (EKGP) úgy vélekedett, hogy csak akkor szabad engedélyezni a külföldiek földvásárlását, ha a hazai kárpótoltak már „meggyökereztek”. vül részese lenne az SZDSZ, a Vállalkozók Pártja, valamint az Agrárszövetség, a pártok két választási forduló közötti együttműködését szabályozná. A Fidesz felfogása szerint az elnökök kölcsönös támogatása azt jelentené, hogy a másik három párt az adott körzetben nem indít jelöltet. A Fidesz alelnöke bejelentette, hogy Frajna Imre, a párt országgyűlési képviselője a korábbi tervekkel ellentétben nem indul a választáson abban az egyéni választókörzetben, ahol Pető Iván, az SZDSZ elnöke is versenybe száll a mandátumért. Az SZDSZ—Fidesz vitára külön is kitérve a fiatal demokrata politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem örül a sajtóvitának, s az SZDSZ állításai minden alapot nélkülöznek. Tvl intendatúra volt gyártási igazgatója ellen. Az MTI értesülése szerint az ügyben az Országos Rendőr-főkapitányság központi vizsgálati osztálya feljelentés-kiegészítést rendelt el, mert a 14 oldalas feljelentés alapján nem lehetett megnyugtatóan állást foglalni a nyomozás megtagadásáról vagy elrendeléséről. A kormány sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjeszti a lakástörvény módosítását célzó előterjesztést. A törvénytervezet az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve fogalmazza meg az elidegenítés új szabályait — jelentette be Kónya Imre belügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Kónya Imre a részleteket ismertetve elmondta, hogy a tervezet továbbra is lehetővé teszi a határozatlan időre bérbe adott volt tanácsi, illetve az IKV kezelésében lévő, ma ön- kormányzati lakások megvásárlását. A bérlők a korábbi törvényben szereplő öt év helyett egy esztendő gondolkodási időt kapnának, hogy eldöntsék: kívánnak-e élni vételi jogukkal. Nem kényszerülnek azonban lakásuk megvásárlására, ha nem tudnak, nem óhajtanak élni e lehetőséggel, illetve olyan lakásban élnek, amelyre vonatkozóan a törvény nem adott vételi jogot, akkor a tervezet mindenkori elővásárlási jogot biztosít számukra. Nyugdíjas bérlők lakását csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet kívülálló vevőnek eladni. Szokatlanul hangos volt tegnap a Balaton utca környéke; a Honvédelmi Minisztérium tiszteletet parancsoló kőkolosszusa előtt macskazenével tüntettek. A zenebonás mani- fesztáció szervezője újfent Kéri Edit színésznő volt, ez alkalommal olyan aktív és nyugalmazott főtisztek ellen emelt szót, akik — mint hangoztatta — közvetlenül vagy indirekt módon részesei voltak az ’56-os forradalom leverésének, sőt magas kitüntetéseket kaptak „bokros érdemeik” elismeréseképpen. — Tiltakozunk az ellen, hogy több mint három évvel a rendszerváltás után még olyanok irányítják a Magyar Köztársaság honvédségét, akik ’56-ban belénk lőttek — mondotta, majd neveket is említett. — Ifj. Janza Károly tábornok! 1956 októberében, 17 évesen tüzet nyitott ránk, tüntetőkre, s később megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért kitüntetést, a Vörös Csillag Érdemrendnek is a tulajdonosa. \ Bíró József tábornokról is érdekes dolgokat tudhatott meg a hallgatóság: 1973-ban egyedül őt küldték el Moszkvába, a Vorosilov Vezérkari Akadémiára. Bíró akkor még százados volt, viszont a felvételi kritérium őrnagyi rangot írt elő. Felettesei soronkívül előléptették, mert mint parancsnoka mondta: Moszkva Bírót kéri, mivel Rákosi unokaöccse. Tutsek Zoltán őr— ígéretéhez híven hétfőig benyújtja a médiatörvény-tervezetét a kormány az Ország- gyűlésnek — jelentette be a továbbiakban Wéber János igazságügyi minisztériumi helyettes államtitkár. Elmondta, hogy a mostani tervezet a kormány 1992-es javaslatán, továbbá az Országgyűlés alkotmányügyi, valamint kulturális bizottságában született módosító indítványokon, tehát pártok közötti konszenzuson alapul. Figyelembe veszi ugyanakkor az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokat is. A tervezet egyrészt meghatározza a műsorszolgáltatás általános tartalmi keretszabályait, s ezeket kiegészíti a közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatásra vonatkozó speciális keretrendelkezésekkel. Részletesen szabályozza továbbá a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jogállását, a működésükre és gazdálkodásukra vonatkozó legfontosabb elveket. Ezek lényege, hogy az Ország- gyűlés az országos közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, valamint a Magyar Televízió Közalapítványt, amelyek vagyonát kuranagy személyét is kifogásolta Kéri Edit. A néhai, hírhedt Tutsek hadbíró fia a honvédségi lakások és villák elosztását irányítja a HM-ben. De kik tiltakoztak tegnap Kéri Edittel, a HM előtt? Találomra megszólítottunk két személyt a tüntetők közül. Rákóczi Katalint, a Bács- Kiskun megyei Solt község párttitkára adta az ÁVO kezére, 18 éves korában. Előbb félholtra verték, majd öt évre ítélték, szervezkedés címén. — Az ’53-as amnesztiával szabadultam, de ’56-ban megint csak „rossz útra” tértem. 1957-ben két évet kaptam, másfelet ültem. Ma pedig vegetálok a 8900 forintos nyugdíjamból. Miközben azok, akik annak idején vertek, börtönbe zártak, élvezik a jól kiérdemelt obsitot, vagy a gyerekeik itt feszítenek a HM- ben. tóriumok kezelik. A közalapítványok létrehozzák a Magyar Rádiót, illetve a Magyar Televíziót, mint önálló jogi személyeket. Az MR és az MTV elnökeit a. hatályos jogszabályok szerint a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A két intézményt a közalapítványoktól függetlenül működő, nagylétszámú, a társadalom széles rétegeit képviselő felügyelőbizottságok‘ellenőrzik. Éz az elképzelés egyébként, fűzte hozzá Wéber János, megfelel az MSZP minapi indítványának. A műsorszolgáltatási tevékenységgel összefüggő hatósági feladatokat, a Rádió és Televízió Hivatal végzi, amelyet a miniszter- elnök felügyel. A tervezet mindemellett kijelöli a helyi, körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók működésének alapvető kereteit is. Biztosítja függetlenségüket az önkormányzatoktól, egyben megteremti a szükséges társadalmi kontrollt. Wéber János ennek kapcsán hangsúlyozza: a jelenleg engedéllyel működő helyi jellegű önálló rádió- és tévéstúdiók a törvény hatályba lépése után újabb engedély nélkül folytathatják ténykedésüket. Vincze Imre is ’56-os, de ő időben távozott, távollétében ítélték börtönre. Jelenleg az USA-ban él, Washington államban, hazalátogatását úgy időzítette, hogy jelen legyen a tüntetésen. — Amíg olyanok vannak jelen a magyar politikai életben, mint Pető Iván és társai, amíg ’56 árulói és annak fiai ülnek a HM-ben, addig nem kívánok hazatelepülni — mondotta. — Látja ott azt a táblát? Igaz a szöveg. Maiéter temetésén egyetlen katonatiszt sem vett részt 1989-ben. Nem mástól tudom, magam is láttam, én az USA-ból jöttem haza a temetésre. Különben a rendszer- váltás nemcsak itt nem történt meg — int Vincze úr a HM épületére. — A sajtó nagy részére is ráférne a változás. (matula) Lapzártakor érkezett: Jeszenszky Géza külügyminiszter, a magyar kormány megbízásából február 8-án, Brüsszelben alánja a „Partnerség a békéért” dokumentumait. A NATO-val való együttműködés lehetőségét biztosító kezdeményezés aláírása előtt Jeszenszky Géza találkozik a NATO Tanács tagjaival. Esterházy úr, bocsánat Nagyon jó lett volna, ha az elmúlt évtizedekben bűnöket elkövetők a rendszerváltozás után legalább annyit mondanak, tettüket megbánták, s bocsánatot kérnek. Ez, egy-két esettől eltekintve — gondolok itt Farkas Vládimirrc — nem történt meg. Sőt! Egyesek, mint a Magyar Szocialista Párt elnöke, Horn Gyula nemhogy bocsánatot nem kért, hanem a parlament nyilvánossága előtt még kérkedett is pufajkás múltjával, pontosan azzal, hogy részt vett az 1956-os forradalom és szabadság- harc leverését követő megtorlásban. Pedig a bocsánatkéréshez minden embernek joga van, egy-egy ilyen alkalommal a bocsánatot kérő általában nem veszít népszerűségéből, hanem pont ellenkezőleg, nyer vele. A magyar sajtóban a bocsánatkérés teljességgel ismeretlen fogalom, azaz ostoba, hazug, igaztalan állításokat közölnek gyakorta, s amikor kiderül, hogy mindezért bocsánatot kérhetnének, inkább hallgatnak. Magam nem ezt teszem. Divat ide, divat oda, mégis bocsánatot kérek Esterházy Péter írótól, hiszen korábban e hasábon azt állítottam, hogy műveinek a rádióból való kitiltása után nagyobb összeget vett fel előlegként. A hír nem igaz, közölte velünk dr. Záboji Jánosné, a rádió ügyvezető igazgatója. Félreértések elkerülése végett, roppant örülök a dolog iiyeténképpeni alakulásának, hiszen önnön közérzetemet is javítja. Szörnyű lett volna, ha bebizonyosodik: a rossz cél mellé fölsorakozott írók, ez esetben egy író, még ilyen eszközöket is hevetett. Ez egyértelműen jelezte volna, hogy közéletünk milyen rettenetesen nagy bajban van. Sajnos, annak ellenére, hogy Esterházy Péter nem vett föl előleget, nem jelenthetem ki, hogy közéletünkben minden rendben, de a mindennapos letargiám csöppnyit enyhült. (Vödrös) Az 1. hadsereg emlékezete Ötven éve vetették harcba a magyar királyi 1. hadsereget Galíciában, majd a Kárpátok védelmében. Az évforduló alkalmából tudományos konferenciát rendeznek ma a Hadtörténeti Múzeumban. A tanácskozáson történészek, a seregtest egykori katonái vitatják meg a súlyos vereségeket szenvedett I. hadsereg tevékenységét az 1944. január 6-ai mozgósítástól az 1944. október 15-ei, sikertelen kiugrási kísérletig. Törvényjavaslat a termőföldről Ha a kárpótoltak „meggyökereztek” Liberális bajuszakasztás Deutsch mindent cáfol Újabb feljelentés a tévé volt vezetői ellen Tüntetés a rendszerváltozásért Kéri Edit a HM előtt Kéri Edit közel tíz olyan főtisztet nevezett meg, akiknek — szerinte — nincs helye a HM-ben Erdősi Ágnes felvétele Vendégünk a máltai elnök
