Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUÁR 4.. PÉNTEK Szabó Iván Cegléden Az esztendő leckéje a növekedés (Folytatás az I. oldalról) Csáky András, a Magyar Demokrata Fórum ceglédi el­nöke és országgyűlési képvi­selőjelöltje köszöntötte az ér­deklődőket, s röviden össze­foglalta az elmúlt négy év tör­ténéseit. Ezután Szabó Iván szólt az egybegyűltekhez. A miniszter elmondta, hogy 1990-ben egyidejűleg kellett szembe nézni három különbö­ző' válsággal. Először is egy tervutasításos, központi irányí­tással működő rendszerről kel­lett áttérni a piacgazdaságra. Másrészről az egypártrend- szert kellett átalakítani parla- mentális demokráciává. Har­madikként a gazdasági szerke­zet váltását kellett végrehajta­ni. A világ, a nyugati orszá­gok az 1970-es években az olaj robbanás és az acélipar válsága miatt komoly szerke­zeti átalakítást kezdtek el. Kö­vetkezésképp csökkentek az energetikai és nehézipari beru­házások. Nálunk 1980-tól en­nek éppen az ellenkezője zaj­lott. Ezért kényszerültünk a váltásra mi is. A Szovjetunió összeomlása miatt fontos volt eljutni a nyu­gati piacokra. A magyar ipar és a mezőgazdaság csodát mű­velt 1991-ben és 1992-ben: ex­portképes termékeinek hetven százalékát már Nyugaton érté­kesítette. Valójában a magyar gazdaság legfőbb bajain — versenyképtelenség, alacsony termelékenység, rossz beruhá­zások — igyekeztünk változtat­ni. Sokak szerint komoly árat fizettünk érte: ez idézte elő a munkanélküliséget, a középré­tegek lecsúszását. A miniszter a továbbiakban utalt arra is, hogy az ipar ta­valy egyenletesen fejlődött. Részletesen elemezte a mező- gazdaság helyzetét. Kitért az állami támogatás rendszerére és a tulajdonviszonyok reform­jának fontosságára. Arról is be­szélt, hogy dinamikusan fejlő­dő kisvállalkozások száma az eltelt három és fél év alatt öt­vennyolcezerről csaknem hét­százezerre gyarapodott. Meg­említette, hogy amennyire le­het, mérsékelni kell az adókul­csokat és ugyanakkor csökken­teni a kedvezményeket. A pénzügyi tárca vezetője foglalkozott a bankok szerepé­vel is. Érintette az önkormány­zati finanszírozás és a közalkal­mazotti törvény összefüggése­it. Az idén az önkormányzatok hatszázhúzmilliárd forintból gazdálkodhatnak. Az összeg­nek csaknem a fele — kétszáz- kilencvenmilliárd — támoga­tás. Szabó Iván így összegezte az elhangzottakat: végére ér­tünk egy folyamatnak. Megte­remthetjük azokat a forrásokat — külhoni működőtőkéből és a költségvetésből ,— amelyek garantálják a magyar gazdaság helyzetének javulását. A jöve­delemadózás megváltoztatásá­val kedvezőbb helyzetet' kíván­tunk teremteni a polgároknak. Az esztendő leckéje az lesz, si­kerül-e a múlt év utolsó három hónapjához hasonló eredmény- riyel zárni 1994-et. F. F. Kanadaiak a Csepel-szigetért Kölcsönös tanulmányutak Expóest Nagykőrösön Szélesre tárt kapuk (Folytatás az I. oldalról) A vendégek hangsúlyoz­ták, bár a kanadai kormány anyagilag támogatja a progra­mot, fizeti mindkét ország szakembereinek az útját, ha valóban megindul egy nagy­szabású fejlesztés a szigeten, igénybe kell venni a kelet-eu­rópai infrastruktúra fejleszté­sére fordítható nemzetközi pénzügyi alapokat, banki hite­leket. A tervek megvalósításához az állami szerveknek együtt kell tevékenykedniük a me­gyei, a fővárosi és települési önkormányzatokkal. A terve­zett program 22 Pest megyei település, valamint a főváros két kerületének a térségét fog­ja át. Inczédv János úgy vélte, a tervek felvetik azt a kérdést, milyen közigazgatási rend­szerben lehet hatékony kör­nyezetvédelmet folytatni. Alulról építkező szabad társu­lásokra van szükség, hangsú­lyozta, mert a települések csak így fogják magukénak érezni a programot. A Ráckevei (Soroksá- ri)-Duna-ág térségének fej­lesztésére, környezetvédelmé­re készült program résztve­vői — az érintett minisztériu­mok, a Csepel-szigeti Önkor­mányzati Szövetség, vala­mint a két kerületi önkor­mányzat, a fővárosi és a Pest megyei önkormányzat — ma Pestszenterzsébet—Soroksár polgármesteri hivatalában ta­lálkoznak, hogy megalakít­sák a további munkát irányí­tó bizottságot. E testület egyik legfontosabb feladata lesz, hogy a magyarországi szervezeti formákat kidolgoz­za és a pénzügyi forrásokat feltárja. H. Cs. A VOLÁNBUSZ Rt. Gödöllői Üzemigazgatósága felvételre keres D kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező autóbuszvezető munkatársakat, Hévízgyörk, Galgahévíz, Túra, Zsámbok, Dány, Isaszeg és Gödöllő telephelyes autóbusz-vezetés céljából. C kategóriájú jogosítvánnyal rendelkező, leendő munkatársaink számára D kategóriájú tanfolyamot is szervezünk. Bérezés: a kollektív szerződés alapján. A munkavállalók munkaruha-ellátmányt és - családtagjaikkal együtt - különféle utazási kedvezményeket kapnak. Érdeklődni lehet a területi forgalomvezetőnél, a gödöllői autóbusz-állomáson vagy a gödöllői, (28)-320-444-es telefonszámon. Útra kellünk. (Folytatás az 1. oldalról) Országosan csaknem 50-60 regionálisan szervezett több­hetes, hónapos időtartamú programsorozatra, azokon be­lül pedig legalább 300 kulturá­lis, sport és idegenforgalmi jel­legű helyi rendezvényre lehet majd számítani az expó ideje alatt. Ahogy Barsiné Pataky Etel­ka fogalmazott: az Európa- bank és a fél világnak címzett meghívók elsődlegesen a vidé­ki rendezvényekre szólnak, ezek teszik teljessé a '96 nya­rának, őszének magyarországi turizmusát. Mindebből egyér­telműen következik — muta­tott rá —, hogy rengeteg egyé­ni vállalkozásra nyílik lehető­ség, az önkormányzatok, a ma­gánszemélyek és a cégek rész­vételére is számítanak a szer­vezők. Az expó megvalósítá­sához elsődlegesen a hazai vállalkozókat, befektetőket ré­szesítik előnyben, akiknek te­vékenysége sok évre szóló in­tenzív fejlődést alapozhat meg a régiókban. — Hazánknak és Közép- Kelet Európának ez az első vi­lágkiállítása voltaképpen egy új Európa új központját jelöli meg. Szélesre tárt kapuja lesz ez az új piacoknak. A külföld élénk érdeklődése a magyaror­szági kezdeményezés iránt fel­jogosít bennünket arra, hogy közeli realitásként kezeljük ha­zánknak a világkereskedelem­ben, az európai gazdaságban betölthető szerepét. A stabili­tás és az a tény, hogy az or­szág felelősséggel, tisztesség­gel alakítja sorsát, elismerést váltott ki világszerte, s ez je­lenti ma a magyarországi expó vonzerejét a külföldiek számára — összegezte nem­zetközi tapasztalatait a világki­állítás főbiztosa. A nagy érdeklődéssel kísért expótájékoztató után számos kérdést intéztek a résztvevők az államtitkárhoz. Legtöbben helyi fejlesztésekhez igénybe vehető támogatásokról érdek­lődtek. Barsiné Pataky Etelka elmondta: általános expóked­vezmény nem létezik, de a pár­huzamos vidéki rendezvények beruházásaihoz lehet pályáz­ni. Ezenkívül is számos olyan forrás van, amelyek nem az expóhoz kapcsolódnak, de fel- használásuk sok esetben egyeztethető a világkiállítási célokkal. A Nagykőröst az M5-ös au­tópályával összekötő műút épí­tésének finanszírozásával kap­csolatban az államtitkár jelez­te: megvizsgálja a támogatás lehetőségét. M. J. PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK HIVATALA vállalkozót keres a székhazában, mintegy 70 m2-es területen léte­sítendő büfé építészeti kialakítására és működtetésére A kialakítás költségeit a vállalkozónak kell fe­deznie. Ezek a költségek a bérleti díj részleges elengedésével kerülnek kompenzálásra. A műszaki-kiviteli tervdokumentáció, valamint a kivitelező rendelkezésre áll. Részletes felvilágosítást adnak a 117-6094-es telefonszámon, 8 és 12 óra között. Megkérdeztük Mivel szennyezik a környezetet Vecsésen? Az Alkotmánybíróság törvénysértőnek minősítette és janu­ár 30-ával megsemmisítette Vecsés Nagyközség Önkor­mányzati Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásá­ról szóló 1992-ben keltezett rendeletét, amely az állampolgá­rok által okozott környezeti károk mértékétől függően hely­reállítási díjat határozott meg. Pável Béla alpolgármestert arról kérdeztük, hogy a szóban forgó rendelkezés mennyi­ben volt törvénysértő és mivel indokolta annak tervezett be­vezetését — Az alapvető gondot az okozza, hogy a fenti esetek­ben a jelenleg törvényesnek számító intézkedés, a szabály­sértési díj kiszabása koránt­sem fedezné a környezeti kár helyreállításának költségeit, másrészt pedig az befolyó ösz- szeg soha nem kerül vissza Vecsésre. Pest megyében ugyanis minden évben más és más város, hangsúlyozom vá­ros és nem nagyközség, kapja meg az egész térségben össze­gyűlt szabálysértési díjat. A városok ebből rendezik az évek során felgyülemlett káro­kat. Mivel ezt a rendszert több szempontból is alkalmatlan­nak tartottuk, 1992-ben meg­hoztuk a kömyezethelyreállí- tási díjról szóló rendeletet, amely szerint azok a polgá­rok, akik tevékenységükkel kárt okoztak (például pinceá­sáskor az agyagot az utcára hordták, a több száz liter ká­posztáiét az árokba öntötték, a szippantóskocsi tartalmát közterületen ürítették ki stb.) kötelezhetők legyenek a hely­reállítás teljes költségeinek fe­dezésére. Ez az összeg a helyi önkormányzathoz futott vol­na be, amiből a helyreállítás­hoz szükséges gépeket és em­bereket tudtuk volna fizetni. Ezzel elkerülhettük volna a mostanság szokásos levele­zési, felszólítási huzavonát, a hosszú pereskedést, s nem utolsósorban a rendelet élet­belépésével a pénz oda ju­tott volna, ahol szükség len­ne rá. Hiába született meg a rendelet, Takács Mária jegy­ző, mint a helyi törvényes­ség őre, nem engedte életbe­lépni azt. Sőt, később, a köz- társasági megbízott is annak korrigálását követelte meg, illetve a már meglévő tör­vény betartására hívta fel fi­gyelmünket. Meggyőződésem, hogy az ország minden táján ez a helyzet a nem városi jogú te­lepülések esetében. Ha erre a problémára nem találnak megoldást, akkor bizony a falvak, községek előbb- utóbb szennyezettek, fertő­zésveszélyesek lesznek. Je­lenleg teljesen tanácstalanok vagyunk. Nem tudjuk, mi ilyenkor a teendő, de helyte­lenítjük az Alkotmánybíró­ság döntését. Mindent elkö­vetünk, hogy ha már az em­bereket nem lehet észérvek­kel meggyőzni, legalább ész-' szerű rendelkezések beveze­tésével rá lehessen bírni őket környezetük megbecsülésére. Sz. L. B. Halló 04, halló 05, halló 07! Robbant a gázbojler Kétszer is riasztották Sziget- szentmiklóson a tűzoltókat az elmúlt 24 órában. Valamivel 11 óra után a Kardos István úti telepen egy leselejtezésre szánt autóbusz padlója gyulladt ki da­rabolás közben. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A tűzoitók helyszínre érkezése­kor az ott dolgozók eloltották a tüzet. A szakembereknek már csak az utómunkálatokat kel­lett elvégezniük. Gázbojlerrobbanás is történt Szigetszentmiklóson, amely­hez tegnap délután kettőkor ri­asztották a tűzoltókat a Gyáli út 7/A számú házba. A keletke­zett tüzet hamar eloltották, sze­rencsére személyi sérülés itt sem történt. Az anyagi kár sem jelentős. Szoborgyalázás Dabas-Gyónban A rendőrség információi alap­ján valószínű, hogy január 30-ról 31-re virradó éjszaka ismeretlen tettes vagy tettesek megrongálták és meggyaláz­ták a Dabas-Gyón, Kossuth Lajos út és Vasút utca sarkán lévő parkban álló 1956-os em­lékművet. Pásztor Győző plébánostól megtudtuk, hogy az emlékmű­vet egy helybéli szobrász al­kotását, 1993. október 23-án avatták fel. A szobor egy gyermeket maga előtt tartó női alakot ábrázol, a talapza­tot pedig félkörben sirkőlapo- kat szimbolizáló kőtáblák ve­szik körül. A tettes vagy tette­sek e sírkőlapok közül döntöt­tek ki kettőt, az anya fejére ágakból koszorút raktak, az emlékmű szomszédságában lévő dísznövényeket pedig az utolsó, szálig kitépdesték. Fel- tételezések szerint nem közön­séges rongálásról, értelmetlen pusztításról van szó, hanem ez a dabasi polgármester sze­mélye ellen irányuló kam­pány része, amelyet a balolda­li „elemek” szerveztek. Az ügy előzményéhez hozzátarto­zik, hogy a polgármester volt az, aki szorgalmazta az emlék­mű megalkotását. A plébános mindezen túl úgy véli, hogy e tett az 1956-os forradalom és szabad­ságharc eszmeiségének tuda­tos megsértése. (szűcs)

Next

/
Thumbnails
Contents