Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

/ i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 28., HÉTFŐ 5’ Dömsödi pengeváltás Csodaszarvast kergettek Az eddigi tapasztalatok alapján szinte biztos, aligha lesz olyan párt, akinek a programjában ne lenne benne a mezőgazdaság megreformálása. Ezt tükrözte az MSZP minapi, tápiósági fó­ruma és e téma kapcsán provokálta vitára a dömsödi MSZP- szervezet Vona Ferenc MDF-es országgyűlési képviselőt, vita­partnerként saját pártjuk prominensét. Lakos László ország- gyűlési képviselőt állítva ki a pástra. Valójában egyenrangú felek áll­tak egymással szemben. Vona is Lakos is állatorvos, nem ez az első ciklusuk a parlament­ben, s mindketten tagjai az Or­szággyűlés mezőgazdasági bi­zottságának. Csakhogy Vona mindvégig állatorvosként prak­tizált, Lakos viszont tsz-elnök volt, s jelenleg is a jászkaraje- női szövetkezet első embere. Szavaiból is az következett, ha rajta múlt volna, nem szünteti meg a nagy és kisüzemi gazda­ságokat. Mert mint mondotta, nem a formával volt a baj, ha­nem a működtetésükkel, bár az­zal sem mindenütt. Válaszként Vona doktor 1989-es nyilatkozatokat idé­zett, melyek a pártállam korife­usaitól származnak. Ezekből vi­lágosan kitűnik, hogy maga a felső pártvezetés is tudatában volt annak, hogy a tsz-ek jó ré­sze ráfizetéses, s csak a nagy­mérvű állami támogatások tart­ják őket a felszínen. Ennek elle­nére a Központi Bizottság 1978 és ’89 közt egyetlen alka­lommal sem tárgyalta önálló té­maként a mezőgazdaságban ki­alakult helyzetet. Vona frappán­san a „szocialista csodaszar- vas-kergetésének” nevezte azt a kormánypolitikát, mely a tu­lajdonosi érdekeltséget hiányo­ló kolhozrendszert tartotta üd­vösnek a magyar mezőgazda­ság számára. — A mezőgazdaság átalaku­lását csak a kormánypárt tekin­ti sikernek. Ezzel szemben a mezőgazdaság válságba jutott, csökkent a termelés, az export, a parasztság jövedelme. Szétzi­lálták a feldolgozó háttéripart, jól működő konzervgyárak ju­tottak idegen érdekeltségek ke­zére — hangoztatta Lakos László. — A jelenlegi kormány egy leépült mezőgazdaságot örö­költ. A mintegy 1500 tsz egy- harmada a csőd szélén állt. Ezek sorsát rendezni kellett, s emellett végrehajtani a tulaj­donviszonyok rendezését. Ezt ígértük a parasztoknak, igazság- tétellel tartoztunk az egész or­szágnak! A feldolgozóipar való­ban működött. Olyan szinten, technikával, ami kielégítette a KGST-piac igényeit, de nem fe­lelt meg az új kihívásoknak. A külföldi tőke beáramlását nem támogatja, csupán tudomásul veszi a kormány, mint szükség- szerűséget. Az átmeneti időben valóban romlott a mezőgazda­ságban dolgozók életszínvona­la. De miért romlott? Kapott földet, de a föld magában nem elég az üdvösséghez. Ahhoz kell gép, vetőmag, tenyészál­lat, istálló. Amíg mindezt meg­szerzi, magától értetődően ke­vesebb jut az egyébre — mon­dotta válaszában az MDF-es képviselő. Abban mindkét fél egyetér­tett: kevés a dotációra szánt pénzalap. A nyugati mezőgaz­dasági támogatások elérik az önköltség 35-40 százalékát. Ez­zel szemben Magyaroszágon a középarányos nyolc százalék. Világviszonylatban csak Izland áll mögöttünk a sor végén. En­nek ellensúlyozására indult el a támogatási program, mely csu­pán ebben az évben hatmilliárd forintot szán az induló kisgaz­dák megsegítésére. Vona Ferenc kiemelte: az el­múlt negyven év gyakorlata az volt, hogy a fejlesztésre szánt összegek 70 százalékát a vá­ros kapta, s csak 30 jutott a fa­lunak. Ezzel szemben a jelenle­gi kormány minden eddiginél többet költött gáz-, ivóvíz-, szennyvízcsatorna- és telefon­programok finanszírozására, mely közvetve a mezőgazda­ságban dolgozók életkörülmé­nyein javított. A hozzászólásokból kettőt emelnénk ki. Máté Sándor szi­getújfalui lakos azt a kérdést tette fel Vona Ferencnek: mi­ért áll annyi föld parlagon a környéken. — Ezt talán tessék megkérdezni az illetékes el­nöktől — hangzott a válasz, utalásként a szigetcsépi szövet­kezetnél uralkodó állapotokra. Kátai István peregi gazda Lakos Lászlót „provokálta”. — Mondja meg a képviselő úr, mitől szocialista a maguk pártja? Továbbá, a vezetőkön kívül kinek volt jó a tsz? Ki mert maguk ellen szót emelni? Én megpróbáltam. Az volt a válasz, ha nem tetszik, elkülde­nek egy jobb helyre. Recskre! Azt is szeretném tudni, a kép­viselő úr miért nem csap fel magángazdának? Most meg­mutathatná, hogy mit ért a me­zőgazdasághoz! Lakos László válaszának a lényege: ő személy szerint nem tartozott azok közé, akik a rábízott szövetkezetét hitbi- zományként kezelték. Az álta­la hangoztatott válsággal kap­csolatban Vona Ferenc kijelen­tette: Nem válságba juttattuk, hanem egy válságos mezőgaz­daságot örököltünk. Nem bele­visszük, hanem most vezetjük ki belőle az országot. Ám eh­hez négy év kevés volt, még a legderűlátóbbak is tíz évvel számolnak. Matula Gy. Oszkár Mikor lesz földárverés a Pilis völgyében? • • Paprikás hangulat Ürömön (Folytatás az I. oldalról) Az történt ugyanis — derült ki a gyűlésen elhangzott fel­szólalásokból —, hogy a Roz­maring Tsz mintegy ezer sza­vazásra jogosult tagja hosszas előkészület után az 1990. no­vember 25-i közgyűlésen hatá­rozatot hozott az ürömi és pi- lisborosjenői, pilisvörösvári és a piliscsabai tagok kiválásáról, akik aztán megalakították a Kevélyvölgye, a Vörösvár és a Piliscsaba téeszeket. Azért volt erre szükség, mert attól féltek az említett községben lakó téesztagok, hogy a Roz­maring folytatja a nyolcvanas években elkezdett gyakorlatát, vagyis mindent eladogatva föl­éli a vagyonát, s amikorra a szükséges átalakulási törvé­nyek megszületnek, , addigra semmi sem marad. A kiválást tehát megszavaz­ta a tagság, a Rozmaring be is szüntette a kivált téeszek terü­letén lévő földek művelését, az esedékes adókat nem fizet­te be. A földek átírását azon­ban mégsem tette lehetővé. Néhány hónap múlva ugyanis körvonalazódtak a kárpótlási törvények, az, hogy nem előny­telen, ha egy téeszhez minél nagyobb földterület tartozik... Ezért újabb közgyűlést híva­tott össze a Rozmaring elnöke — természetesen már az emlí­tett községekben lakó volt ta­gok nélkül — s érvénytelení­tették a kiválással együtt meg­szavazott földek kiadását. A téeszek természetesen fel­jelentést tettek, mivel az esetet úgy értelmezték, hogy a Roz­maring elnöke nem hajtotta végre az első közgyűlési hatá­rozatot. Gyors ítéletre számí­tottak, hiszen megítélésük sze­rint az ügy teljesen egyértel­mű. Vélekedésükben azonban csalatkozniuk kellett. A per egyre húzódott ezért az ügyre felhívták az országgyűlési kép­viselő figyelmét is. Az elmúlt esztendő novemberében, ami­kor úgy látszott, hogy végre mégis befejeződik a tárgyalás- sorozat a bírónő váratlanul a Pest Megyei Kárpótlási Hiva­talhoz fordult szakvélemé­nyért. Az pedig — így a képvi­selő — nem utasította vissza az illetékességi körébe nem tartozó kérést, hanem hajlandó volt a tárgyhoz nem tartozó ál­lásfoglalás kiadására. Ez per­sze újabb időt vett igénybe... A kárpótlás tehát az emlí­tett falvakban áll, sokan érzik az itt lakók közül, hogy kisem- mizik őket. Az egyik felszóla­ló elmondta, hogy személyes tapasztalatai szerint a földhiva­taloknál is csak sejtelmesen mosolyognak, amikor a bizo­nyítékokkal alátámasztott érve­ikkel előhozakodnak. Egy má­sik jelenlévő le is vonta a kö­vetkeztetést az ügyről: a Roz­maring Tsz végső soron a visz- szarendeződésre játszik. . A gyűlésen részt vevők kö­zül nem egy már azt fontolgat­ja, hogy csak az segít, ha az ut­cára vonulnak. Egyelőre azon­ban még várnak ezzel a lépés­sel. Remélik, hogy a miniszter­hez eljuttatandó, több száz alá­írással ellátott beadvány nem marad hatástalan. Hardi Péter Közhírré tétetik Hírcsokrot nyújtunk at olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. ÚRI SZÓ ELSZOMORÍTÓ látvány fo- gadta a minap az ABC-t nyit­ni szándékozó dolgozókat — írja az úri független folyóirat. — A bejárattól balra, a legna­gyobb ablakok egyikén egy 40 centiméter átmérőjű rés tá­tongott. A tettes kő ott hevert á kirakatokon belül, a tettes azonban sehol. A rendőrség mindenesetre jegyzőkönyvet vett fel az esetről. ÉPÍTÉSI TELKEK igé­nyelhetők Úriban, a Sport ut­cában. A részletekről a pol­gármesteri hivatalban lehet érdeklődni. MEGSÜLLYEDT a gázve­zeték nyomvonala a decembe­ri ároktemetés után, igaz csak ideiglenes volt az akkori helyreállítás. A kivitelezők azóta rendbehozták az utcát. HÁROMSZÁZEZER fo­rintnyi úgynevezett forgótő­két kért a képviselő-testület­től a gazdakör. A pénz a tava­szi első bevásárlásokhoz kell. A testület hosszas vita után úgy döntött, hogy megadja a kért összeget, méghozzá ka­matmentesen. MINDEN NYOLCADI­KOS jelentkezett továbbtanu­lásra — írja az Úri Szó —, és remélhető, hogy mindannyi­an felvételt is nyernek az új iskolákba. Ha nem így lenne, a kimaradtaknak be kellene indítani az 9. osztályt, a tör­vény szerint ugyanis 16 éves korig kötelező iskolába járni. Szóba jöhetne egy közös 9. osztály megszervezése, Süly­sáppal, Kókával és esetleg Menőével együttesen. NEGATÍV MÉRLEG. Ja­nuárban mindösszesen ketten születtek Úriban, ezzel szem­ben hárman haltak meg. Dil««««. Varsányi Fórum im nvvarhAnti uúzKurrt kéthavi Lak BEFEJEZŐDÖTT tavaly Du- navarsányban a vezetékes ivó- vízhálózat kiépítése — adja hírül a közéleti kéthavi lap. — Az egész község területén kitűnő fogyasztásra alkalmas ivóvíz folyik a vezetékekből. A közegészségügyi szolgálat vizsgálatai is ezt igazolják. Akik eddig még nem kötöt­tek rá a vezetékre, igényüket a víztársulatnál jelenthetik be. KÉTELKEDTEK jó néhá- nyan a községben, hogy 1993-ban kiépül a gázháló­zat. Kellemes meglepetés érte a település lakóit, a sze­rencsésebbeknek, ügyeseb­beknek ugyanis megadatott, hogy karácsonykor már nem kellett hamuzniuk, kínlódni­uk a szenes vagy olajkályhá­val. ELKÉSZÜLT a tanulmány- terve annak a szennyvíztisztí­tási rendszernek, amelynek költségeit az Egyesült Álla­mok kormánya és az ameri­kai Futura Water Intematio­nal fedezte. A 30 millió forin­tos támogatással készült terv szerint a környező községek: Taksony, Délegyháza, Lajos- háza, Szigetháza, Szigetcsép és természetesen Varsány szennyvízgondjai szűnnek meg. Az idén megkezdődik a kivitelezési tervek készítése. SZÁZHÚSZMILLIÓ FO­RINT áll a település rendelke­zésére az idén. Ebből 73 mil­lió forint állami támogatás, 21 millió forint a községben maradó személyi jövedelem- adó, 13 millió forint a saját bevétel. A 120 millió látszó­lag tekintélyes összeg, azon­ban — mint erről a Varsányi Fórum tételesen is beszámol — csak szűkösen lesz elég a legszükségesebb kiadásokra is. MEGNYÍLT Bakos And­rás sütödéje a Deák Ferenc ut­cában. Újdonság, hogy félki­lós cipó és zsemlekenyér is kapható, mindemellett ol­csóbb itt a kenyér, mint bár­hol a faluban. A FALU egyik legszebb épületében működik a zeneis­kola és a tanítás 5 tanterem­ben párhuzamosan folyt — egészen a fűtési szezon meg­kezdéséig. Azóta gondok van­nak, mert fűtés csak három helyiségben van. így a hét ta­nár órabeosztása komoly egyeztetési feladat, remélhe­tőleg már nem sokáig. Várha­tó ugyanis a gáz bevezetése és a villanyhálózat felújítása. TÖBB A FÉRFI, mint a nő Dunavarsányban és ez a környező településeket tekint­ve különlegesség. A helyi lap októberi demográfiai adato­kat ad közre, amiből kiderül, hogy a faluban 3002 nő és 3225 férfi él. Dunavarsány- nak egyébként ősszel a mint­egy 600 ideiglenes lakossal együtt 6236 lakója volt. HEJ!, az volt ám a csuda dolog! A Kaich néni mozija! Ha vasárnap délután nem dongott a foci a Fő utcai pá­lyán, már kora délután ott áll­tunk a mozi pénztára előtt, hogy idejében megvegyük a jegyet — írja a lap szerzője, Faragó Károly. Kaich néni mozija egyébként az 1930-as évek elején épült a mellette álló kocsmával és fűszerüzlet­tel együtt. 1934-ben vetítet­ték benne az első fűmet. Az épület most ott áll elhagyatot­tan, félig-meddig sorsára hagyva. Állítólag a Mokép raktára van benne. Míg össze nem dől. HITELT fog felvenni a pol­gármesteri hivatal épületének megépítésére, illetve az építke­zés befejezésére az önkor­mányzat. Összegét később ha­tározza meg a testület. EBOLTÁS lesz március 7-én, 8-án és 14-én Szentmár- tonkáta különböző helyein. A pontos menetrendet az önkor­mányzati, közéleti és kulturá­lis hírlap februári száma köz­li. Az oltáskor egyébként 200 forint úgynevezett ebrendésze­ti díjat kell fizetni kutyánként. KÜLÖN ROVATOT nyi­tott a Szentmártonkátai Újság hasábjain a gazdaköri esemé­nyeknek. A közérdekű hírek között felhívja a szerkesztő a figyelmet arra is, hogy a Pest Megyei Hírlap minden pénte­ken gazdaköri oldalt jelentet meg, sok hasznos információ­val, cikkel. KÖZÖNY a takarékszövet­kezet dolgai iránt. A közel­múltban tartotta meg a taka­rékszövetkezet az éves köz­gyűlését, az 1150 helyi tagból azonban mindössze 18-an je­lentek meg. Pedig érdekes dol­gok hangzottak el, például hogy a közeljövőben megépül az új kirendeltség, azonkívül pedig tavaly 230 gázbevezeté­si hitelt bíráltak el. TEAEST keretében tartotta meg idei első összejövetelét a Községtörténeti Baráti Kör. Itt hangzott el, hogy tavaly pá­lyázatok alapján érdemleges pénzeket nyert a közösség, amiből például videofilmét ké­szítettek Szentmártonkátáról. Bemutatója a teaesten volt. HUSZONÖT fiút és 28 lányt kereszteltek meg tavaly Szentmártonkátán, valamivel többet, mint az előző esztendő­ben. Mint Vizi István lelki- pásztor úja, az 53 megkeresz­telt között. 33 volt a gyermek, a többi felnőtt. KÁRPÁTALJÁRA, a bal- zséri templom felszentelésére külön autóbusszal látogatott el a szentmártonkátai gyüleke­zet a lelkipásztor vezetésével. A templomra több mint 50 ezer forint adományt gyűjtöt­tek össze a községben. KÖSZÖNŐLEVELET adott közre a helyi lapban az egyik olvasó, amelyből kide­rül, hogy az önkormányzat ké­rés nélkül tűzifához juttatta az egyedülálló rászorulókat. „Ar­ról nem tehetünk, hogy meg­öregedtünk, arról sem, hogy egyedül maradtunk, de kérni szégyellnénk” — olvasható a levélben. Ha­lesz! ff»«* s* HÁROM HÓNAPJA szolgál Tápiószőlősön Orosz Béla re­formátus lelkipásztor, akivel inteijút készített a lap szer­kesztője. Az új lelkipásztor négy község református híveit látja el, akik mintegy ezren vannak. Legalábbis ennyi a megkeresztelt hívek száma. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunk­hoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írá­saikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents