Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-28 / 49. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUÁR 28.. HÉTFŐ Vajdasági magyar értelmiségi fórum Egy asztalnál szót értve Értelmiségi találkozó volt a hét végén a Kanizsa melletti Tótfaluban: félszáz vajdasági magyar írástudó — tudós, egyetemi tanár, művész, közéleti ember, újságíró — gyűlt egybe, hogy elmondják véleményüket a megsokasodott kérdésekről. A háborús körülmények, a magyar népesség megfogyatkozása, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége által felkínált hármas autonómiakoncepció a nézetek azonosítására kényszerítette az itt élő értelmiséget, amely — különösen a VMDK fellépése óta — egy leegyszerűsített képlet szerint is legalább három irányzatba tagolódott. Jelentős részük az egyetlen magyar érdekvédelmi mozgalomhoz kötődött, egy réteg ez ellen sorakozott fel, a középhad pedig lényegében mozdulatlan maradt. A vajdasági magyarság időközben rendkívül súlyos helyzetbe került, így parancsoló szükségletté vált a cselekvési tér kibővítése. A talán szerénynek tűnő célkitűzés — végveszélyben közös dolgainkról együtt, egy asztalnál tudjunk szót érteni — teljességgel megvalósult. A kétnapos tanácskozást mindvégig a tolerancia szelleme jellemezte, s mint kiderült, a súrlódási felületet nem is annyira a nemzeti vagy liberális szemléletmód közötti különbözőség okozza, a felvázolt autonómia- képlet sem szembesült lényegesen eltérő alternatívákkal (csak módozataiban és megvalósításának lehetséges ütemtervében), s az is egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy csúcsértelmiségünk nem maradhat az események puszta szemlélője. Továbbra is terhet jelent viszont a régebbi időkbe visszanyúló sérelmek tömkelegé, a vélt előjogok és valós pozíciók megtartásának szándéka. Ezek a fenntartások jelen voltak és megmaradtak, de nem gátolták a tanácskozás menetét. Az értelmiségi fórum résztvevői megegyeztek abban, hogy az elkövetkező hetekben szekcióüléseken kell megvitatni a legfontosabbnak megítélt kérdésköröket, nevezetesen a vajdasági magyarság gazdasági helyzetét, kisebbségi politikai rendszerét, a demográfiai problémakört, a más nemzetekkel és kisebbségekkel való együttélés modelljeit, az intézményrendszerünkkel kapcsolatos gondokat, továbbá az ifjúság, a lelki élet (vallás) és a szórványmagyarság kérdéseit. Ezután kerülhet sor a vajdasági magyar értelmiség nagyszabású összejövetelére május elején. Sinkovits Péter Újvidék Nagykáta környékén él egy öreg ember, aki évtizedeken át mint állami ítélet-végrehajtó ténykedett. Hóhér vagy bakó az ismertebb megnevezése ennek a mesterségnek... Néhány évvel ezelőtt egy újságírónak eszébe jutott, hogy riportot készítsen a mesterről, a kiveszőben lévő szakma régen nyugalomba vonult képviselőjéről, de félresikerült a próbálkozása. Az egykori bakó nem akart emlékezni mestersége morbid kulisszatitkaira, de mégis megjelent a cikk, amely ráirányította a figyelmet. Miután sokan felismerték, hogy róla van szó, fenyegetések érkeztek a címére, a környékbeliek pedig rossz néven vették, hogy ott él közöttük. Az öregember önkényeskedéstől tartva védelmet kért, amit meg is kapott. A helyi rendőrök rajta tartották a szemüket, amíg lecsillapodtak az indulatok. Ez a história azért jutott eszembe, mert manapság sokan emlegetik, hogy vissza kellene állítani a halálbüntetést, amit az Alkotmánybíróság 1990 októberében eltörölt. Meggyőző érvek szóltak a döntés mellett. A demokratikus gondolkodásmód, a humánus életszemlélet nehezen fogadja el a büntetési formák között az emberi élet kioltását még akkor is, ha a legsúlyosabb bűn- cselekmény elkövetőjéről van szó. S a fejlett európai országokban, melyekhez felzárkózni akarunk, már jóval korábban eltörölték a halálbüntetést. Az érvek természetesen továbbra sem vesztettek a hitelükből, de a nálunk új bűnözési formák: a leszámolás, a bérgyilkosság, a családirtás, érthetően sokkolják a közvéleményt. Elsősorban természetesen azokat, akik az áldozatok közelében éltek, a hozzátartozói voltak, vagy ismerték őket, de a tragédiák hallatán mások is elborzadnak. S túl a sajnálaton, a döbbenetén, sokunkban feltámad a rémítő gondolat: hiszen ez velem is megtörténhet... Terrorhullám a Közel-Keleten Hebron: közös tragédia (Folytatás az L oldalról) Az izraeli és az arab tárgyalófelek közös tragédiája az, ami Hebronban történt, de bízom benne, hogy — ha ez a bűntény megrázza is a békefolyamatot — nem fogja megakasztani vagy eltéríteni a jó irányból — jelentette ki Szabad György. Az Országgyűlés elnöke, aki tegnap délben ötnapos látogatásra Izraelbe érkezett, a Ben Gurion repülőtéren kommentálta a péntek hajnali merényletet, 52 palesztin muszlim hívő lemészárlását egy vagy több izraeli telepes által. Izrael tegnap hajnalban Maglaj lángokban Sok ember lelte halálát tegnap a Bosznia északi és nyugati övezeteiben folyó harcokban. A DPA-nak a bos- nyák rádió híradásaira hivatkozó jelentése szerint szerb katonai alakulatok indítottak támadást az említett területeken, s ennek következtében öldöklő küzdelem robbant ki. Az észak-boszniai Maglaj körzetéből, amelyért a szemben álló felek napok óta heves harcokat vívnak, súlyos ütközetekről és tüzérségi támadásokról érkeztek jelentések. Amatőr rádiósok szerint tűz pusztítja a belvárost. meghatározatlan időre lezárta a megszállt Ciszjordánia területét, a másfél napja történt hebroni tömegmészárlás nyomán kirobbant arab erőszakhullám mihtt. Az intézkedés következtében a Ciszjordániából naponta ingázó arab munka- vállalók nem juthatnak el izraeli munkahelyeikre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton másodszor is elhalasztotta a hebroni merénylet elítélését, mivel a testületben továbbra sincs egyetértés az elítélő határozat szövege körül. Diplomaták szerint a BT legközelebb ma próbálkoGyalázatos tettnek minősítette Borisz Jelcin orosz elnök szóvivője, Vjacseszlav Kosz- tyikov a tavaly októberi pucs- csisták szabadon engedését, amelyért a dumát, de mindenekelőtt az amnesztiát kezdeményező pártokat tette felelőssé rendkívül kemény hangvételű késő esti nyilatkozatában. Kosztyikov azzal vádolta a parlamentet, hogy a törvény- hozás — példátlan módon visz- szaélve a választók bizalmával — olyan bűnözők oldalára állt, akiknek lelkén vérontás szárad, s akik polgárháborúba zik meg a határozat szövegének megfogalmazásával. Bili Clinton amerikai elnök szombaton telefonon tárgyalt Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel és Ji- chak Rabin izraeli kormányfővel, hogy megpróbálja továbblendíteni a közel-keleti békefolyamatot. Clinton felkérte Rabint és Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet-vezetőjét, hogy a béketárgyalások folytatása érdekében a lehető leghamarabb küldjék el képviselőiket az amerikai fővárosba. A két államférfi elfogadta a meghívást. akarták taszítani az országot. Elment a kedve a politizálástól Ruszlan Haszbulatovnak, aki a duma hét közepi közkegyelmi határozata alapján szombaton délután szabadult ki a lefortovói vizsgálati fogságból. Tegnap közölte: „erős undort érez a jelenlegi orosz politikusok iránt”. A Jelcin által tavaly szeptemberben feloszlatott előző parlament elnöke szerint nincsenek manapság Oroszországban igazi politikusok, akikkel meg lehetne egyezni bármiről is és tartanák adott szavukat. A nagyvilág hírei Y Moldova történelmében először tegnap több párt részvételével kezdődtek parlamenti választások. A választási kampány a volt szovjet köztársaság függetlensége vagy a Romániával való egyesítése körül forgott. * John Major brit miniszterelnök tegnap Washingtonba utazott, csúcstalálkozót tartani Bili Clinton amerikai elnökkel. Brit kommentátorok szerint megvizsgálják, miként lehetne kiterjeszteni a NATO ultimátumpolitikáját Szarajevó után más boszniai városokra is. Jé Tadeusz Rákóczi bi- elskói lengyel megyés püspök látogatásra hívta meg II. János Pált. A pápa újabb lengyelországi útjára jövőre kerülne sor, közvetlenül azután, hogy Csehországban részt vesz egy szentté avatási ünnepségen. Franciaországban meggyilkolták péntek este a nemzetgyűlés egyik képviselőnőjét, a kormánypárti táborba tartozó Yann Piát asszonyt, aki politizálását Le Pen pártjában kezdte, de mert később több kérdésben a Nemzeti Front álláspontjával ellentétesen szavazott, a párt néhány hónap múlva kizárta soraiból. Haszbulatovnak elment a kedve Lázadók szabadlábon VÉLEMÉNY A hóhér kötele Elképzelem, hogy az ajtót rámtörve meglepnek álmomban, mint azt a dédmamakorú asszonyt Csemőn, akit megkötözött, összevert és kirabolt három álarcos. S az időközben rendőrkézre került bűnözőről kiderült, hogy hónapokkal a csemői rémtett elkövetése előtt Al- bertirsán meggyilkolt és kirabolt egy másik öregasz- szonyt. A most harminchat éves gyilkos várhatóan egy éven belül bíróság elé kerül és elítélik. Számolni kezdek... ha húsz évre fegyházba kerül, ötvenhat évesen szabadul. Esetleg, hajói viseli magát, valamivel hamarabb. Tudom róla, hogy családja már régen kitagadta, lakása nincs, és amíg büntetését tölti, aligha javul a helyzete. Kiszabadulása után ugyan mihez kezd? Nem szívesen kerülnék majd akkor az útjába... Igazuk van-e azoknak, akik indokoltnak tartanák a halálbüntetés visszaállítását? Neves kriminológusok szerint a legelvetemültebb bűnözőket az sem tartaná vissza, ha tudják, hogy akasztófa vár rájuk az út végén. Véres háború dúl határainktól nem messze, s ott az emberek nap mint nap a saját szemükkel látják, a zsigereikben érzik, hogy olcsó az emberélet. A határok nyitottak, s egy nap jöhet valaki, aki kialkudott összegért gyilkosságot vállal, s el is végzi precízen, mint hozzáértő szakember az előre megbeszélt feladatot. Magda Marinkéra, a bérgyilkosra gondolok, akinek megtanultuk a nevét, s áldozataira, a négytagú szegedi cukrászfamíliára. Figyelemmel kísérve a fejleményeket, látszik, hogy a rendőrség sokféle módját igyekszik találni a legsúlyosabb bűncselekmények megelőzésének. így például razziáznak azokon a piacokon, ahol gyanús egyének árulnak valutát, lopott holmit, egyebeket. Köztük vannak, lehetnek azok is, akiknek a szemében olcsó az emberélet... Hiszen alapvető az lenne, ha nem jutnánk el odáig, hogy gyilkosok után kelljen nyomozni, ítélkezni a bűnösök felett. S talán a bűnügyek sokkoló hatására a politikusok is könnyebben megegyeznének a részletekben, és megszületik az eredményesebb bűnüldözést elősegítő rendőrségi törvény. Jó lenne hinni abban, hogy félelem nélkül élhetünk, és sötétedés után nem kell saját árnyékunktól is rémüldözni a néptelen utcákon. Tavaly 38 ezer bűncselekmény történt Pest megyében. Szédületes ebbe belegondolni ... Úgy vélem, nem túlzás ilyen körülmények között a halálbüntetés visszaállítását fontolóra venni még akkor sem, ha sokan elítélik a humánus gondolkodásmód nevében. De tény az is, hogy változik az emberek szemlélete a körülmények hatására. Egy kis településen — közel ahhoz a faluhoz, ahol a helybeliek néhány éve lin- cseléssel fenyegették a hóhért — tavaly két emberölés történt családi veszekedés közben. Mindkét gyanúsított szabadlábon van a tárgyalásig, abból a megfontolásból, hogy szökésüktől, elrejtőzésüktől nem kell tartani. De olyan levelek érkeznek a rendőrségre, melyek a gyanúsítottak letartóztatását hiányolják. A törvény szigorát sürgetik az emberek, köztük talán azok is, akik néhány éve még borzongtak az ítélet-végrehajtó szomszédságától. Visszaemlékezve régebbi tárgyalásokra, két halálos ítélet kihirdetését hallottam a nyolcvanas években a Pest Megyei Bíróságon. Az egyik ügyben a vádlott — többszörös visszaesőként — megerőszakolt egy fiatal nőt, majd különös kegyetlenséggel meggyilkolta (vasszöget szúrt áldozatának a szívébe). A másik vádlott szerelmi bosszúból elevenen elégetett egy kisgyermeket. Egyik halálraítéltet sem tudtam sajnálni.
