Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-25 / 47. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 25., PÉNTEK 3 Lezsák Sándort újraválasztották Felfelé ívelő szakasz az MDF életében Március 12-én, az Országos Választmány ülésén válik véglegessé a Magyar Demokrata Fórum országos választási listája — jelentette be tegnap sajtótájékoztató keretében Herényi Károly, a párt szóvivője. Kormányszóvivői tájékoztató Összefoghatnak az erdőtulajdonosok A továbbiakban a szóvivő az elnökség legutóbbi, keddi üléséről számolt be. Elmondta: napirendjén a hétvégén tartott VII. Országos Gyűlés értékelése, ügyvezető elnök választása, valamint a testület március havi munkarendjének áttekintése, véglegesítése szerepelt. Az Országos Gyűlést az elnökség eredményesnek értékelte, s megállapította, hogy Für Lajos elnökké, illetve Balsai Istvfin, Dobos Krisztina, Salamon László, Schamschula György elnökségi taggá választásával, új, minden bizonnyal felfelé ívelő szakasz kezdődik az MDF életében — jelentette ki Herényi Károly. Hozzátette: Az elnökségi ülésen Für Lajos megjegyezte, hogy az MDF nyugodt erőként, bizakodóan, megerősödve várja a közelgő parlamenti választásokat. — Ügyvezető elnöknek az elnökség Lezsák Sándor, választotta, a szavazás egyhangú volt — közölte a szóvivő. Végezetül elmondta: Szemtől — szemben az országgal című programja keretében az elnökség március hónapban Veszprémben, Salgótarjánban, Tatabányán, valamint Debrecenben tart kihelyezett ülést. A sajtótájékoztatón a párt választási programjának ifjúságpolitikai koncepciójáról is szó esett, a napokon belül véglegesítésre kerülő programrész fő gondolatait, téziseit Dobos Krisztina ismertette. Az ifjúságpolitikai programban az anyanyelvi képzés színvonala növelésének, az egyetemek, főiskolák hallgatói létszáma nagymérvű emelésének, az ide- gennyelv-oktatás széles körű elterjesztésének hathatós támogatása kapta a fő hangsúlyt, s benne foglaltatik egy új lakásgazdálkodási koncepció, valamint egy a pályakezdő fiatalok önálló életkezdésének megkönnyítését célzó tervezet is. Utóbbi leszögezi, hogy mivel a pályakezdés problémáit kizárólag szociálpolitikai eszközökkel nem lehet megoldani, már 10 éves korban el lehet és el is kell kezdeni a fiatalok önálló életre való felkészítését — Valamilyen formában el kell sajátíttatni a diákokkal a munkaerő- piacon való helyes, célravezető magatartást — mondotta Dobos Krisztina. A program szerint a nem kizárólag önerős, s az elmúlt egy-két évben gyakorlatilag szüneteltetett lakásépítés — a pénzügyi feltételek megléte esetén — korszerű, s ennek folytán viszonylag olcsó építőanyagok felhasználásával, a majdani lakók aktív közreműködésével újraindítható. (ribáry) A Zeneműkiadó privatizációja (Folytatás az L oldalról) Információink szerint ennek az ígéretnek a birtokában az öt nagy hazai zenei szervezet képviselői Csépi felkérésére elkészítették és aláírásukkal látták el az EMB privatizációjára vonatkozó javaslatot, a kétharmados állami tulajdonjog figyelembevételével. Tervezetükről szerdán tárgyaltak Taxner-Tóth Ernővel, a kultuszminisztérium helyettes államtitkárával. Ezek után meglepetéssel hallottuk Csépi Lajos bejelentését, amelyről Durkó Zsoltod a szerdai tárgyaláson részt vevő zeneszerzőt, az MZT elnökét kérdeztük. — Az 51 százalékos állami tulajdon valóban jobb részarány, mint a 25,1 százalékos. Azonban az öt nagy hazai zenei szervezet, amely közel 300 ezer szakmabelit képvisel, egyértelműen 66,6 százalékos állami tulajdont tart továbbra is szükségesnek. Külföldi tulajdonostársként sem feltétlenül a Ricordit kértük volna fel, ha erről az elmúlt években egyáltalán megkérdeztek volna. Bízom abban, hogy Csépi Lajos továbbra is tárgyalni kíván az öt zenei szervezet képviselőivel, és várjuk a találkozást a Ricordi igazgató asszonyával is. De azt senki sem gondolhatja, hogy a magyar zene alapvető értékeit alku tárgyává tegyük. Továbbra is bízom Texner-Tóth Ernő államtitkár-helyettes ígéretében is, noha ez ígéret ellenére tűrhetetlenül ellentmondásos információk szállonganak a Zeneműkiadó privatizációjáról, anélkül, hogy biztosat tudnánk. (dvs) (Folytatás az L oldalról) A törvényjavaslat szerint hazánkban ezután 150 millió forint biztosíték letételével alapítható árutőzsde. A tőzsdét a tervezet saját jogi személyiségű, non-profit, önkormányzó és önszabályozó szervezetként definiálja, melynek felügyeletét az értékpapírtőzsdét is felügyelő államigazgatási szerv — új nevén az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet — látja el. Lovászy Csaba, a földművelési tárca helyettes államtitkára arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a kabinet elfogadta és kivételes és sürgős eljáPro Homine— 1944 címmel rendez konferenciákat a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség. Ezek anyagát önálló kötetekben is megjelentetik. A Nemzeti Tankönyvkiadó és a Pro Homine — 1944 Emlékbizottság közös gondozásában megjelenő trilógia kiadását az 50. évfordulóra időzítették. Mivel a hazai és a külföldi közvéleményben a legeltérőbb nézetek és álláspontok tükröződnek, a kiadvány célja, hogy az újkori magyar történelem legkritikusabb eseményeit minél hitelesebben ismertessék. Számtalan elfogult és tárgyilagos, vagy annak vélt, jó- és rosszindulatú, megbélyegző vagy elismerő vélemény jellemzi az ország akkori hivatalos és társadalmi magatartását. Ezek azonban csak részigazságokat tartalmaznak, rást kérve a parlament elé terjeszti az erdőbirtokossági társulásokról szóló törvény tervezetét. A tervezet szerint nem írnák elő kötelező érvénnyel a társulati tagságot, erről ugyanis az erdőtörvény hivatott rendelkezni. A bevezetésre javasolt új társulati forma ötvözi az egyesületekre, a szövetkezetekre és bizonyos kérdésekben a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat. A tervezet elfogadása esetén már akár két erdőtulajdonos is alapíthat társulatot, ehhez nincs előírva egyebek között a tőkenagyság sem. A törvényjavaslat kimondja: a természetvédelmi olígy végkövetkeztetésre nem alkalmasak. Történelmünk a kiadvány által vitatott határkövei nem csupán a magyar állam függetlenségének súlyos korlátozottságát, majd teljes elvesztését, a megszálló erők abszolút akaratérvényesítését, az embertelenséget jelenti. Ezek a mérföldkövek — 1944. március 19., április 16. és október 15. — a nemzet lelkiismeretének ébredését, embermentési tevékenységét és ennek során hozott nem kevésbé súlyos áldozatait és a megszállás ellen kibontakozó küzdelem tényeit jelzik. Ä visszatekintés három, egymással összefüggő témakört elevenít fel és új kutatási eredményekkel egészít ki. Az egyes kötetek az Országos Széchényi Könyvtár szakértőivel készített talom alatt álló erdőterületek eladása esetén az államot elővásárlási jog illeti meg. A miniszterek tanácsa az ismertetett témákon kívül határozott arról is, hogy Krakkó székhellyel főkonzulátust létesít Lengyelországban. A kabinet egyetértett azzal, hogy hazánk szabadkereskedelmi megállapodást kössön Szlovéniával. Juhász Judit kormányszóvivő a sajtótájékoztató végén bejelentette: a kormány elfogadta a Magyar Rádió Szervezeti és Működési Szabályzatát módosító javaslatot. Juhász Judit nem kívánt azonban erről bővebben szólni. széles körű bibliográfiát is tartalmazzák. A Magyarország 1944 című trilógia első kötetének címe: Magyarország német megszállása, a másodiké: Üldöztetés-em- bermentés, amelyben az európai zsidóságot érintő emberirtás áldozatairól emlékeznek meg. A 3. kötet címe: Fejezetek a nemzeti ellenállás történetéből, amelyben tanulmányt közölnek az eddig kevésbé ismert egyetemi ifjúság ellenállásáról, az ide menekült hadifoglyok küzdelmeiről'és a kiugrási kísérletről. Az első konferencia időpontja 1994. március 17., 10.00, a másodikat május 27-én 10.00-től, a harmadikat pedig október 14-én 10.00-től rendezik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tüzértermében. Simon Andrea Pro Homine — 1944 Történelmi trilógia Pongrátz Gergely a nemzeti erők összefogásáról A Corvin köz legyen védett városrész Pongrátz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, február 26-án, szombaton kéthetes körutazásra indul az Egyesült Államokba, politikai és pénzügyi tanácsadója, Vödrös Csaba kíséretében. Egyebek között e látogatás céljairól kérdeztük a Corvin köz ötvenhatos parancsnokát. Közelebbről érzékelik a problémákat — Az ’56-os Magyarok Világszövetségének legfőbb célja kezdettől fogva a nemzeti erők összefogásának ösztönzése volt — válaszolta. — Most az Egyesült Államokban szeretnénk elősegíteni a világszövetséghez tartozó amerikai szervezetek között az ellentétek elsimítását, és el akarjuk érni az emigráns nemzeti erők összefogását. Tárgyalunk továbbá az április 16-án tartandó tisztújító közgyűlésünk előkészületeiről is, amelyen a vezetőség kiegészítése és az alapszabály módosítása lesz a program. Mindezeken kívül beszámolunk a szövetség itthoni ügyeiről is. — Melyek azok az eredmények, amelyeket föltétlenül megemlít majd? — Elsősorban a Szabadságharcos-otthont, amelyért rengeteget dolgoztunk, és ami a kezdetektől fogva, már hazatérésem előtt is szívügyem volt. Sajnos nem egészen úgy valósult meg, ahogyan szerettem volna. Miután elvették tőlem a beleszólási jogot, ez az otthon sok olyan lakót is befogadott, akiknek semmi közük ’56-hoz. A másik fontos esemény az októberi világtalálkozó volt, amelyen, sajnos — az ismert okok miatt — nem vehettem részt. A találkozó központi gondolata a nemzeti ösz- szefogás volt, és a résztvevők következetesen e cél érdekében dolgoztak. Megemlíthetjük még az 1992. őszi tüntetést is, amit a tv és a rádió kozmopolita vezetése ellen rendeztünk. Tavaly követelésünk és ultimátumunk hatására Budapestről 54 kommunista emlékművet illetve szobrot tüntettek el. Legbiztatóbb eredményünk azonban mindenképpen az, hogy hetvenhét tag- szervezetünk van, és több mint hétszázezer tagunk. — Hogyan készül a választásokra a világszövetség? — Egyrészt tagságunk segítségével szeretnénk megmozgatni a most még passzív szavazó- polgártokat. Másrészt — noha párttá alakulni nem fogunk — támogatunk bizonyos pártokat és jelölteket. Az őszi világtalálkozón létrehoztuk a huszonöt fős, értelmiségiekből álló Nemzetpolitikai Bizottságot. Ez megalkot egy olyan Nemzeti Alapprogramot, amely alkalmas lehet a nemzeti alapon álló pártok és jelöltek összefogására. A világszövetség csak azokat a pártokat és jelölteket támogatja, akik aláírják az úgynevezett választási megállapodást. Ez feltételül szabja a NAP elfogadását (s szavazáskor elváljuk a NAP elveinek a pártfegyelem elé helyezését), az átvilágítás önkéntes vállalását, és azt, hogy sikertelenség esetén az általunk támogatott jelöltek a második fordulóban a körzetükben a legtöbb szavazatot elért nemzeti jelölt javára lépjenek vissza. — Említsen meg néhányat, biztos van ilyen, a távlati tervei közül! — Még mindig nem adtam föl, hogy az ’56-osok között egységet teremtsek. El akaijuk érni a továbbiakban, hogy a kommunizmus emlékei mindenhonnan eltűnjenek. A 301-es és a 21-es parcellát rendbe hozzunk, és szeretnénk ott méltó emlékművet fölállítani. Megteszünk mindent azért is, hogy a Corvin köz jelenlegi állapotában maradjon meg, s mint történelmi emlékhelyet, nyilvánítsák védett, bonthatatlan területté. Rövidesen egyeztetésre hívjuk össze a nemzeti pártokat: többek között az FKGP-t, a KDNP-t, az MDF-et, a MIÉP- et, a Magyar Piac Pártot, valamint a Nemzeti Demokrata Szövetséget. Április 16-án pedig emléktáblát avatunk a Corvin mozinál. — Egy személyes kérdés: hogyan érzi magát betegsége után? — Sok ember örömére és né- hányak bánatára, hála Istennek, jól. — Indul-e képviselőjelöltként? — Erie egy közmondással válaszolnék: soha ne mondd, hogy ebből a vízből nem iszol, mert nem tudhatod, milyen szomjas leszel. Azaz: ha nagyon kényszerítenek rá, nem kizárt, hogy indulok. D. A. (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta: a kereszténydemokraták elvetik azt a felfogást, hogy a nőknek a konyhában, a gyerek mellett és a templomban van a helye. Bár a legfontosabb feladata a nőknek az anyaság, nem kívánják a bölcső és a fakanál mellett tölteni az egész életüket, szeretnék megtalálni a számukra megfelelő feladatukat a társadalomban. Azonos jogokat kérnek azonos kötelezettségekkel, hogy ugyanolyan felkészültség mellett az előrelépés lehetősége, az elismertség és a fizetés azonos legyen a férfiakéval. A 16 egyéni képviselőjelölt bemutatása után a KDNP választási programjáról beszéltek a kereszténydemokrata női politikusok. Gerencsér Veronika elmondta: a párt kiemelten fontos stratégiai ágazatnak tekinti az oktatást, amely hosszú távú befektetés, ezért kiemelten kell támogatni is. Céljuk, hogy a fiatalok az iskolapadból kikerülve tudásban, ismeretekben, képességben az új feladatokra felkészültek legyenek. A kereszténydemokraták modellje szerint a gyerekek nem az oktatás tárgyai, hanem a pedagógusokkal és a szűkökkel együtt az oktatás alanyai. Úgy vélik, a szülőnek kell döntenie arról, hogy a gyerek általános erkölcstant vagy valláserkölcsöt tanuljon. Mizsei Zsuzsannától megtudtuk: a KDNP kulturális programjának alapelve a mindennapi kultúrához való hozzájutás joga és az esélyegyenlőség. Ézt a párt állami dotációval kívánja megvalósítani, és ugyanilyen támogatásban részesítené a nemzeti intézményeket is. Bizderi Ilona elmondta: a KDNP gazdasági programjának középpontjában a család áll. Szociális piacgazdaságot akarnak kiépíteni, amelyben a fogyasztási típusú adó kerülne előtérbe a jelenlegi jövedelemtípusú adóval szemben. Emellett lehetőség lenne a családi adózásra, és a gyermekeket nevelők kedvezményeket kapnának. Sütőné Emy G. Katalin a szociálpolitikáról és az egészségügyről beszélt, amely központi helyet foglal el a párt programjában. A keresztény- demokraták nem fogadják el, hogy a jelen terheit a jövő generáció viselje. Halász Csilla
