Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-25 / 47. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1994. FEBRUAR 25., PENTEK Megkérdeztük Milyen támogatást kapnak az erdó'telepítók? Hazánk európai viszonylatban közepesen erdősített ország. Miként kíván ezen a helyzeten változtatni a kormány? Erről kérdeztük Dauner Mártont, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának vezetőjét. — A probléma megoldásakor abból kell kiindulnunk, hogy azok a területek, ahol a telepítés szóba kerülhet, nagyrészt magán- tulajdonban vannak, vagy lesznek hamarosan. Azt is figyelembe kell venni, hogy az erdősítés rendkívül lassan, szélső esetben akár 120 év múlva megtérülő befektetés. A telepítéseket tehát támogatni kell kell. Ebben az esztendőben az állami költségvetés erre a célra 600 millió forintot különített el. Ez 7-8 ezer hektár erdő telepítésének támogatására elegendő. A támogatáshoz pályázat útján lehet hozzájutni, s lehet elnyerni az erdősítési költségek 100, 70 vagy 40 százalékát. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mekkora új erdő telepítésére volna lehetőség Magyarországon. Van aki szerint 400 ezer, van aki szerint akár egymillió hektár erdővel is lehetne több. Annyi bizonyos, hogy az 1945-ös 1,2 millió, de a mai 1,7 millió hektáros erdőterülethez képest is jelentős növekedésre van szükség. H. P. Halló 04, halló 05, halló 07! Nyolc autó ütközött Nem adtak nyugtát — bezárták az üzletet Az adóhatóság szigora TÁJÉKOZTATÓ «iMJMM.Mnww.ium1» \n v/ • Holnap este hét után nyithat ki újra a resti. A számlát adni nagyobb veszteség vagy bezárva lenni? Erdősi Agnes felvétele Tömeges közúti baleset történt szerdán az MO-ás autópálya 17-es — Szigetszentmik- lós körzetében lévő — kilométerszelvényénél: nyolc személyautó karambolozott. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy „csak” egy személy sérült meg az ütközéssorozat során. Az anyagi kár jelentős. öreg családi házának szobai kéményébe épített gerenda lehullott, s a száraz faanyag tüzet fogott. A lángok átterjedtek a födémdeszkákra, s elégették a mennyezet egy darabját. A tűzoltók gyors beavatkozásának eredményeként a lakóház nem vált a lángok martalékává, s a keletkezett anyagi kár sem jelentős. (Folytatás az 1. oldalról) Ismeretes, hogy az áfatörvény kimondja: minden adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát, kérésre egyszerűsített számlát kibocsátani. Am%ny- nyiben a kérésre nem kerül sor, akkor nyugtát kell átadnia. Ez alól csak a szerencse- játék szolgáltatás, újság- és folyirat-árusítás a kivétel. Ez év január elsejétől lépett életbe az adózás rendjéről szóló törvény módosítása, amely új lehetőséget, eszközt adott az adóhatóság kezébe. Ez tartalmazza, hogy amennyiben valaki két éven belül négyszer elmulasztja nyugtaadási kötelezettségét, akkor a mulasztási bírság mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget, telephelyet, üzletet három napra, ha ötször, akkor öt napra, ha hatszor már tíz napra be kell zárni. Ez — együtt a mulasztási bírsággal — már minden bizonnyal rádöbbenti az adózót, hogy a törvény által előírtakat teljesítenie kell. Az APEH illetékese bemutatta a bezárási eljárás kelléktárát: az ajtóra kiraknak egy tájékoztatót, egy figyelemfelhívó öntapadós futófeliratot és egy szalagot, amit lepecsételnek. Ezek mindegyike jelzi a bezárás okát s pontos időtartamát: Gödöllőn február 24-én hajnali öt és február 26-án este 19 óra között tart a retorzió, Vácott ugyanezeken a napokon érvényes a hatósági szankció. Az ajtók érintetlenségét az APEH emberei időnként szemrevételezik. A megtett lépésre vonatkozó határozatot az érintettek három nappal korábban kézhez kapták, hogy ameny- nyiben romlandó árujuk van, azt el tudják a helyiségből vinni. Hajdú Miklósné szerint megyénként 2-3 esetben tartanak az idei ellenőrzések alapján a harmadik mulasztási bírságnál, a fővárosban ez a szám 15 körül mozog. Általában a második figyelmeztetés után nem kell sort keríteni harmadikra. Összesítés még csak 1993-ról készült, amikor kevésbé volt szigorú a törvény: a 109 ezer ellenőrzés 20 százalékában nem adtak nyugtát. Persze az APEH is tisztában van azzal, hogy nem ez a valóság; ám tény: a láthatatlan jövedelmek feltárása, a fekete gazdaság megszüntetése a törvény érvényesítésével megkezdődött. A bezárási ügy kapcsán szó esett a bejelentetlen tevékenységet folytatók szankcionálásának szigorodásáról is, ami leginkább a piaci kereskedőket érinti. Itt a helyszínen azonnal meghozzák a határozatot, kiróják a 100 ezer \ forintos bírságot, s lefoglalják az árukészletet vagy eszközöket, ami csak a bírság megfizetése után kerül visz- sza gazdájához. (tóth) * Egy nyerges vontató okozott karambolt szerdán Csömörön: vélhetően műszaki hiba folytán áttért a menetirány szerinti bal oldalra, s összeütközött egy szabályosan közlekedő személygépkocsival. A vétlen járművezető, B. Györgyné helyi lakos súlyos sérüléseket szenvedett, a karambol 470 ezer forint anyagi kárt okozott. * Kigyulladt családi házhoz riasztották hétfőn a nagykőrösi tűzoltókat: a Kőrisfa utca egy * Szintén égő családi ház oltásához riasztották a nagykőrösi tűzoltókat szerdán: az Erdei Ferenc utca 2. sz. alatt a kazánhelyiségben felgyulladt egy közvetlenül a tüzelőberendezés mellett tartott kartondoboz. A lángok átterjedtek a keringetőszivattyú vezetékére, ám a szerencsére épp otthon tartózkodó háziak eloltották a továbbterjedéssel fenyegető tüzet. Az utólagos intézkedésre kihívott tűzoltók 15 ezer forint anyagi kárt állapítottak meg. Személyi sérülés nem történt. Szépül a pilisvörösvári gimnázium Folytatódik Pilisvörösváron a gimnázium bővítése. A 10 millió forintos beruházáshoz 4 millió forint állami támogatást vesz igénybe a helyi ön- kormányzat. A kivitelezésre pályázatot hirdettek, amelyre heten jelentkeztek. Több tárgyalás után a képviselő-testület az Érdi Építő Rt. ajánlatát fogadta el, így munkához jutnak az e cégnél dolgozó vörösvári polgárok is. KDNP-szervezet Domonyban is Péter Mihály Kókán Péter Mihály, a KDNP Pest megyei titkára, az aszódi választókerület országgyűlési- képviselő-jelöltje is sorra felkeresi a körzetéhez tartozó településeket. Részt vett például a Kereszténydemokrata Néppárt domonyi alapszervezetének alakuló ülésén, és kampányindító nagygyűlést tartott a kókai művelődési házban. Az utóbbi rendezvény vendégelőadója volt Fejéregyházi Sándor, a párt köz- gazdasági bizottságának alel- nöke és Nyári György, a jogi bizottság tagja. Fejéregyházi Sándor a gazdasági rendszerváltást elemezve kritikusan tekintett visz- sza az állam szerepére: túl gyorsan vonult vissza, s a gondok hirtelen zúdultak a társadalomra. A fontos feladatok közé sorolta a stabilizálást, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését. Ezekhez ösztönözni kell a vállalkozásokat, újragondolni az adó- és hitelpolitikát. A kárpótlási törvények hatásait elemezve Nyári György rámutatott, a kárpótlás az egyéni sorsok jobbításával az ország hasznára válik. A képviselőjelölt elmondta, hogy jó emlékekkel tért vissza Kókára, ahol az 1990-es választásokon a szavazók jelentős részének támogatását elnyerte. Péter Mihály a piacgazdaság kiépülésével együtt szükségesnek tartja a rászorulók védelmét, az arányosabb közteherviselést; a privatizáció tervezett, elléhőrzött végrehajtását széles tulajdonosi réteg kialakításának érdekében, •de nem a korlátlan magántulajdont. A KDNP ember- és család- központú politikát folytat — fejtette ki a továbbiakban, s úgy vélekedett, a keresztény eszme egészséges önbizalmat ébreszt a fásult emberekben is, s alkalmas a társadalom természetes mozgósítására, amihez szilárd erkölcsi alapokon álló munkával kíván hozzájárulni. A ‘KJS'DU^A-COM íTáv((özCési és TeCefymmunif(ációs Részvénytársaság tiszteíetteí meg hív ja részvényeseit évi rendes közgyűlésére 1994. március 29-én 10 órára, a Dunaharaszti Polgármesteri Hivatal dísztermébe. Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója az rt. évi tevékenységéről. 2. A könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság beszámolója az évi gazdálkodásról. 3. Szavazás az 1993. évi mérleg elfogadásáról. 4. Egyebek. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor az rt. 1994. április 5-én 10 órakor - változatlan helyen és változatlan napirendi pontokkal - tartja meg a közgyűlését. A részvényesek az alapszabály 7. pontja, valamint az 1988. évi VI. tv. 238. §-a szerint gyakorolhatják szavazati jogukat. Dunaharaszti, 1994. február 25. A KISDUNA-COM Rt. igazgatósága