Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-24 / 46. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK 5 MDF-fórum Túrán Fiatal lakásépítők újmódi kalákában Az aszódi választókerületben Lőrincz Kálmán, a Házat Hazát Alapítvány vezérigazgatója a Magyar Demokra­ta Fórum országgyűlésiképviselő-jelöltje. Az 1946-ban Csepelen született közgazdász kedd este a túrái művelő­dési házban mutatkozott be az érdeklődők előtt. 1992-ben kezdte meg tevé­kenységét egy amerikai családiház-építési mozga­lom magyarországi változa­taként. A házakat közös munkával építik fel azok, akik bíznak a fészekrakás e módozatában, illetve azok, akik már otthonhoz is jutottak e sajátos kaláká­val. Tagjaik 500-500 órás közösségi munka elvégzé­sére vállalkoznak, ezzel be­kerülnek a lakásváromá­nyosok sorába. Ma még semmi biztosíték nincs ar­ra, hogy így munkával, elő- takarékossággal és kamat­mentes kölcsönnel minden résztvevő lakáshoz is jut, de a mozgalom bővülésé­vel mind több rászoruló fia­tal család számára nyújthat ez a módszer megoldást. Lőrincz Kálmán 1969-től 23 évig élt az USA-ban, on­nan hozta az ötletet. Az amerikai program életképes­ségét mintegy bizonyítja, hogy a tengerentúli építke­zéseken Carter volt elnök is kétkezi munkával segédke­zett. Hazánkban elsőként a Lakitelek Alapítvány támo­gatta Lőrincz Kálmán el­képzelését, aki ezért vállal­ta az MDF-jelöltséget. A vezérigazgató úgy véli, po­litikussá kell lennie, hogy ez a mozgalom nagyobb költségvetési támogatást kapjon. Gémesi György gödöllői polgármester is azt emelte ki hozzászólásában, hogy a Házat Hazát Alapítvány ke­retében izmosodó szociális lakásépítési program na­gyobb állami támogatást ér­demel, főként hogy az el­múlt három évben hasonló példával nem találkozhat­tunk. Lőrincz Kálmán jelölt­ségét azért támogatja, mert az ilyen embereknek ott kell lenniük, ahol a dönté­sek születnek. A jelölt leszögezte, ha nem választják meg, akkor is folytatja a Házat Hazát Alapítvány keretében kifej­tett munkáját. A hét végén Cegléden kezdenek tíz la­kás építéséhez, Vácott hama­rosan húsz otthon készül el. Véleménye szerint, ha a Galgamentén is meghonoso­dik ez a forma, az előbb- utóbb a helyi gazdasági éle­tet is élénkíteni fogja. A lakáshoz jutás kilátásta- lansága családokat tehet tönk­re fűzte hozzá mindehhez Six Edit, a gödöllői családse­gítő szolgálat vezetője. A Há­zat Hazát Alapítvány kínálta lehetőség persze nem gyógy­ír mindenre, de vajon ajánlha- tott-e valaki jobbat? A kedd esti fórümon már­is akadt túrái fiatalember, Tolnai Géza, aki a mozga­lom helyi megszervezésére vállalkozott. B. G. Bemutatkozott a FKGP jelöltje Sok múlik a képviselőn § Sajtótájékoztatón mutatkozott be a Nagykőrös központú 16-os választókerület FKGP-ország- gyűlési képviselőjelöltje, Czira Szabolcs, aki több jelölt közül nyerte el a körzet párttagsága zömének a támogatását. A 43 éves állatorvos tősgyöke­res nagykőrösi. Előbb a Ceglédi Állami Tangazdaság­ban, majd a volt Mészáros Tsz-ben dolgozott, jelenleg magánállatorvosként tevékenykedik. Foglalkozásából eredően és a családi tradícióknak is kö­szönhetően főként az agrárte­rülethez kötődik. Ahogy fo­galmazta, mindenki képvise­lője akar lenni, de mindenek­előtt a parasztság, a mezőgaz­dasági kisvállalkozók érdeke­it kívánja megválasztása ese­tén szolgálni. Véleménye sze­rint az évtized elején elindult agrárreform felemásan, csak részben teljesíti a mezőgazda­ságból élők reményeit. Az ágazat átalakulását, működé­sét rossz törvények szabályoz­zák, de sok esetben rossz a térségeknek a képviselete is -— mutatott rá. Ez is oka an­nak, hogy egyes helyeken megakadt, sőt igazából el sem indult a privatizáció, a kárpótlás lényegi folyamata. Adott térségben tehát sok mú­lik az országgyűlési képvise­lők tevékenységén. Czira Sza­bolcs szerint azok szolgálják meg a bizalmat, akik válasz­tókörzetük érdekében nem­csak úgymond általános sze­repet töltenek be, de készek vállalni á lobbyzást is. Czira Szabolcs mezőgazdasági bank létrehozásában jelölte meg a környék mezőgazdasá­gi kibontakozásának egyik legfontosabb feltételét. Kustár Tamás a Független Kisgazda és Polgári Párt he­lyi szervezetének elnöke el­mondta: a választások előtt valamennyi, a körzetben mű­ködő párttal egyeztető megbe­szélésre ülnek le. A kisgaz­dák korrekt, tiszta kampányt akarnak, a választásoktól je­löltjük győzelmét remélik. (-ay) Őrzik hitüket a nagyváradiak Tókés Lászlónál a megyei alelnökök Tőkés Lászlóval, a Királyhágó-melléki Református Egyház- kerület püspökével találkoztak az elmúlt héten a megyei köz­gyűlések alelnökei. A Hajdúszoboszlón tartott soros alelnöki értekezlet résztvevőit a romániai Bihar megye vezetői hívták meg Nagyváradra. A kétnapos ülésről Bányai Judit, a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke számolt be lapunknak. Tudományos napok Szigetszentmiklóson Batthyány Kázmér tudomá­nyos napok címmel kiállítá­sokkal, előadásokkal tarkí­tott kulturális rendezvényso­rozat kezdődik február 28-án hétfőn Szigetszentmik­lóson. * Az első napon a március negyedikén záruló rendez­vénynek otthont adó Batt­hyány Kázmér Gimnázium és Szakközépiskola igazga­tójának Koós Ferencnek a megnyitóját követően Szent István király életműve és a magyar államalapítás cím­mel Csihák György, a Züri­chi Magyar Történelmi Egyesület elnöke, Magya­rok égen és földön címmel pedig Zombori Ottó csilla­gász, az Uránia Csillagvizs­gáló igazgatója tart minden bizonnyal érdekfeszítő elő­adást. A programban szerepel több környezetvédelmi, ter- mészetudományos, ileltve történelmi témájú előadás, s lesz kémiaikísérlet-bemuta- tó is. A történelmi tárgyú előadások közül — lévén Kossuth-emlékév — külön említést érdemel Varga Zol­tán tudományos kutató A Kossuth-bankó története című előadása. (r. z.) A gyógyszertárak privatizációjá­val kapcsolatban továbbra sem tudtak egységes álláspontot ki­alakítani a tanácskozás résztve­vői, a megyék többsége azon­ban ragaszkodik a tulajdonához, és a jogi utat szándékozik végig­járni. Bányai Judittól megtud­tuk, hogy a tulajdoni perek né­hány megyében már befejeződ­tek, a bíróságok azonban egyet­len esetben sem döntöttek a me­gyei önkormányzatok javára. A Heves Megyei Bíróság viszont az Alkotmánybírósághoz for­dult, így ott még nem fejeződött be a per. Általános a megyei önkor­mányzatnál az az álláspont, hogy a privatizációt nem kíván­ják akadályozni, ezért megkez­dődtek a tárgyalások az Állami Vagyonügynökség illetékesei­vel. A gyógyszertári hálózat va­gyonértékelése Pest megyében befejeződött, s várhatóan a jövő héten érkezik meg a megyeházá­ra az ÁVÜ írásos ajánlata. A tanácskozáson az alelnö­kök foglalkoztak a megyék rész­vételével az expón. Valamennyi­en fontosnak tartották a megjele­nést a világkiállításon, de úgy ítélték meg, a megyék anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy önálló pavilonokat építse­nek. Az ülés foglalkozott a terület- fejlesztési törvény tervezetével, valamint a településfejlesztés ak­tuális kérdéseivel is. A jelenlé­vők úgy foglaltak állást, hogy meg kell erősíteni a megyék sze­repét, a területfejlesztést ugyan­is csak régiókban, kis térségek­ben gondolkodva lehet megolda­ni. A találkozó második napján a romániai Bihar megye meghí­vására az alelnökök Nagyvárad­ra látogattak, ahol a megyei ta­nács elnökétől, alelnökeitől és a tanácstestület tagjaitól tájékozta­tást kaptak a romániai önkor­mányzati rendszer sajátosságai­ról. Á magyar delegációt hivata­lában fogadta Tőkés László püs­pök, ahol jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, valamint a Bihar megyei magyar szená­tor. A mintegy másfél órás meg­beszélésen a vendéglátók el­mondták a küldöttségnek: szin­te nincsen olyan nagyváradi csa­lád, amelynek ne élne valame­lyik hozzátartozója külföldön. Bányai Judit szavai szerint szívszorító volt látni, hogy min­den nehézség ellenére mennyire ragaszkodnak a magyarságuk­hoz az ott élő emberek. A me­gyei alelnökök látogatásáról úgy vélekedtek a helyiek, hogy az is a hitüket, a magyarságukat erősíti. A vendéglátók megmu­tatták mindazokat a magyar em­lékeket, amelyekre büszkék, köztük az Ady-múzeumot, az Ady-líceumot, a Szent László- székesegyházat, a magyar könyvtárat és a kis galériájukat, ahol képzőművészeti kiállításo­kat tartanak. Lobog a magyarság a vára- diakban — így látta Bányai Judit —, őrzik, védik az emlékeiket, miközben nem kapnak erre pénzt sehonnan, s megható volt látni, hogy a nehéz körülmények között- is milyen nagy az össze­tartás az ott élő magyarokban. Az alelnök delegációja búcsú­zóul azt kívánta a nagyváradi ma­gyaroknak, hogy továbbra is őriz­zék meg hitüket és lobogjon ben­nük az a nemzeti érzés, amelyet meghatóban tapasztaltak a ma­gyar küldöttség tagjai. Halász Csilla Környezetvédők egy véleményen Égető gond a csatornahiány szükségünk lenne még segítség­re. A település egészén kiépülő csatornarendszer költsége kö­zel 630 millió forint. Ezt az ősz- szeget az önkormányzat a négyéves ütemezés mellett sem tudja egyedül előteremte­ni. Ezért volt hasznos, hogy megtudtam, hová fordulhatunk az ügyben. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy a szak­tárca támogatja az ilyen jellegű beruházásokat. A Vízügyi Alap­ra a közeljövőben szeretnénk pályázatot benyújtani, remény­kedve a kedvező elbírálásban. — Számos településen a leg- főb gond napjainkban a környe­zetvédelem — összegezte véle­ményét Dekanics Ildikó, Duna- haraszti polgármesteri hivatala műszaki osztályának munkatár­sa, víz- és csatornázási üzemér- nök. — Sajnos mindenütt ke­vés a pénz. Nálunk a szennyvíz- tisztítás, a csatornaépítés van je­lenleg napirenden. Voltak regio­nális elképzelések a beruházás megvalósítására, ám végülis magunkra maradtunk. Benyúj­tottunk a Környezetvédelmi Alaphoz egy pályázatot tavaly, de nem kaptunk támogatást. Az viszont a konferencián hallot­takból kiderült, hogy milyen hi­telgaranciákra számíthatnak az önkormányzatok. Ezt is jó tud­ni. Idén újra pályázunk, majd elválik, milyen eredménnyel. Érthető, ha inkább a regionális megoldások részesülnek előnyben, de ilyenkor az a nagy kérdés, a települések kö­zül melyik engedi meg azt, hogy nála létesüljön a szenny­víztisztító vagy a szemétlerakó. Sok mindent meg lehetett tudni a tanácskozáson, de azt hiszem, a szándékok, ötletek nagy része elakad ott, hogy kevés a pénz. (j. sz. i.) A múlt hétvégén zárult a II. országos önkormányzati környezetvédelmi napok rendezvénysorozata. Hogyan értékelték a konferencián hallottakat, hogyan tudják majd ezeket hasznosítani munkájuk során? — kérdez­tük meg néhány Pest megyei résztvevőtől. — Számomra igen érdekes volt rendezvény — mondotta Schreiner Mihály, Szigetszent- márton polgármestere. — Első­sorban azért, mert teljesebb ké­pet kaptam a környezetvéde­lem különböző területeiről, másrészt azért, mert szó esett a pályázati lehetőségekről is. Ná­lunk két nagy gond van e té­ren, a csatornázatlanság és a hulladékelhelyezés. Beléptünk a dunavarsányi csatornatársu­lásba, remélve, hogy együtt könnyebben valósítható meg a beruházás. A szemét elhelyezé­sével kapcsolatban szintén fel­merült egy regionális terv. Eszerint a Csepel-szigeti tele­pülések közösen oldanák meg ezt a kérdést. Igaz, még tisztáz­ni kell a részleteket, de remél­hetően a közeljövőben vala­mennyit léphetünk előre. — Részletekbe nem mentek ugyan bele a konferencián a szakértők — válaszolt Kovács Gábor, a budakalászi polgár­mesteri hivatal beruházási ve­zetője —, de mindenképpen sok hasznos információt szerez­tem. Körvonalazódott az, mire számíthatunk a pályázatok so­rán. Csatornázni szeretnénk, ná­lunk a legégetőbb kérdés ho­gyan tudunk a beruházáshoz pénzt szerezni. Vagy húsz éve épültek ki Budakalászon a víz­vezetékek, a csatornázatlanság miatt viszony elszennyeződtek a rétegvizek, amelyek besod­ródnak a patakba. A helyzet saj­nos az, hogy elposványosodik lassan a Barát-patak, szennye­ződik a főváros közvetlen hatá­ra. A csatornahálózat kiépítésé­nek első ütemére tavaly kap­tunk állami céltámogatást, de A Budakalász határában is csordogáló Barát-patak vize egyre szennyezettebb Erdó'si Agnes felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents