Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-24 / 46. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK Több földre van szükség a magyarországi németek kárpótlásához Megtorpedózott jugoszláviai reform? Gondjaik orvoslását kérik Hárommillió dinár — fedezetlenül A Magyarországi Németek Szövetsége (MNSZ), mint csúcsszervezet és Pest megyei érdekképviselete a közelmúltban körlevélben kérte fel a szövetség Pest megyei kongresszusi küldötteit, hogy adjanak tájékoztatást a kárpótlási törvény helyi megvalósításáról, és számoljanak be a községekben felmerült kárpótlással kapcsolatos gondokról. A tájékoztató levelek több olyan problémára hívták fel a figyelmet, amelyek nemcsak Pest megyére érvényesek, hasonló a helyzet Tolnában és Baranyában is. Az MNSZ február 17-én fórum keretében megvitatta a küldöttekkel a kárpótlás során felmerült gondokat, amelyek közül most csak a legsúlyosabba- kat emeljük ki, amelyek kormányszintű orvoslást igényelnek. Hasonló megbeszélést tartottak Pécsett is. A Budapest környéki, illetve a Dunakanyarban lévő községek (Pilisborosjenő, Pilisvörös- vár. Solymár. Budaörs, Sziget- szentmárton, Nagybörzsöny) területén általános probléma a főváros vonzáskörében, a frekventált területeken fekvő földek árának felértékelődése, úgy is mondhatnánk „felverése". Sok helyi lakos kisebb értékű kárpótlási jegyeivel egyszerűen nem jut szóhoz a licitálásoknál, mert milliós értékű kárpótlási jegyekkel „idegenek” vásárolják fel a földeket. Egy szigetszentmártoni levélből kiderül, hogy Ráckevéről, Csápról főleg hadifogsági kárpótlásból származó jegyeket vásároltak fel, és megbízásos alapon mártoni földeket vettek vele, kiszorítva ezzel a kárpótlást késve megkapókat a földhöz jutás lehetőségéből. így a föld eleve nem elég. Sérelmezik még az őshonos helybeli lakosok, hogy állami földalapra is bárki licitálhat, illetve éppúgy vásárolhatnak földet azok az emberek, akik csak a háború után, vagy 1-2 éve költöztek a faluba, s így a helybeli régi tulajdonosoknak megnehezítik a földhöz jutást. Az elkeseredés gyökere A magyarországi németek többször hangot adtak elkeseredésüknek amiatt, hogy vagyoni kárpótlásuk csak a 2. kárpótlási törvény alapján vált lehetővé, így eleve késéssel és hátránynyal indultak a földekért, hiszen azok már addigra jórészt új tulajdonosokra találtak. Számos esetben egy földterületre 2-3 volt tulajdonos is igényt tarthat. A budaörsi németek sérelmezik, hogy nem vehettek részt a Budapesten tartott árveréseken, viszont a budaörsi licitálásoknál bárhonnan az országból jelen lehettek. Pilisborosjenői panasz, hogy az 1993. augusztusi igényekhez képest ma már többszörös a túljelentkezés és „a tsz több földet már nem jelöl ki. Állami föld viszont nincs”. Hasonló panaszokat idézhetnék még pilisvörösvári és solymári levelekből is, melyekben a termelőszövetkezetek pereiről, illetve „időhúzásáról” olvashattunk. Lassú a hivatalos intézkedés Általános panasz még Pest megyében a hivatalos elintézés lassúsága, és a hiányos adatszolgáltatás a hivatalok között. A küldöttek elmondták, hogy a fővárosi és a Pest megyei földhivataloknál a hiányzó adatok keresésének elhúzódása miatt sokan csak késve tudták igényeiket beadni. Budaörsi levél szerint elutasítottak igényeket elkobzott, valamint államosított vagyonra azzal, hogy azt okiratokkal nem tudták igazolni. Az elkobzáskor erről igazolást nem kaptak. Szigetszentmártonban a földhivatal nem mérte ki három hónapon belül a vásárolt földeket, s a tulajdonosok maguk mérték ki egymás között a területet, hogy meg tudják művelni. „A második árverés területén még áll a tsz kukoricája. A vett földet megművelni a kijelölés hiányában és a korai hó miatt nem tudtuk. Talán tavasszal vagy jövőre.” Felmerült a községi közös tulajdonú legelők felosztása is, amelyeknél az jelent gondot, hogy helyrajzi szám hiányában senki nem tudja igazolni, hogy a közös legelőkből pontosan melyik részterület volt a tulajdonában. Előfordult olyan eset is, például Pilisborosjenőn, hogy a volt közös legelőre időközben fenyvest telepítettek, mely most az erdőgazdasághoz tartozik. Az idézett panaszok nem helyi torzsalkodások, hiszen a tulajdonuktól megfosztott gazdák nagyon is örülnek, ha újra földhöz jutnak és a saját birtokukon gazdálkodhatnak. A küldöttek elmondása szerint idős emberek valósággal megfiatalodnak a gondolattól, hogy újra „földtulajdonosok” lehetnek. Ez az országnak is alapvető érdeke. A Magyarországi Németek Szövetsége, mint csúcsszervezet a Pest megyei és Baranya megyei érdekképviseletekkel egyetértésben a hazai németség kérését tolmácsolja a magyar kormánynak, a földművelési miniszternek, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnökének és az érintett megyei földhivataloknak, hogy tegyenek lépéseket e visszásságok megszüntetésére. Az érintettek kérik, hogy mielőbb biztosítsanak elég földtartalékot a gazdaságok földjeiből, valamint a tsz-ek használatában lévő állami földekből a megyei kárpótlási hivatalok javaslatai alapján. Tegyék lehetővé, hogy a volt földtulajdonosok elsőbbséget élvezzenek a földek vásárlásánál, valamint a helyi lakosok előnyben részesüljenek az ország más részeiből licitálókkal szemben. Az licitálhasson elsősorban földtulajdonra, aki földkárpótlási jeggyel rendelkezik. Mérjék ki a földeket A földhivataloknál gyorsítsák az ügyintézést azáltal is, hogy azok a személyek, akik nem tudják állami tulajdonba vételi határozattal igazolni a vagyonelkobzást, mert nem kaptak erről hivatalos okmányt, igazolhassák a sérelmeket tanúkkal. A földhivatal mélje ki a földeket a megadott időn belül. Szabad terület hiányában hozzájuthassanak az igénylők a közös tulajdonú legelőkből rájuk eső részre is, s amennyiben ez már nem felosztható (például védett terület) arányos kártérítést kaphassanak. A Magyarországi Németek Szövetsége e kéréseket levélben is megfogalmazta és eljuttatja a cikkben felsorolt hatóságok vezetőihez. M. Á. G. * A cikkben fölvetett problémák nemcsak a magyarországi németeknek okoznak gondokat, hanem sok Budapest környéki településen, egyes nagyváros környéki falvakban és üdülőterületeken élőknek — származástól függetlenül. A szerkesztő' Szabad az út Japánba Kormányközi légiközlekedési megállapodást írt alá tegnap reggel Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Tsat- sumi Koichi, Japán budapesti nagykövete. A megállapodás aláírását az tette lehetővé, hogy a Malév gépparkja a fejlesztések során alkalmassá vált hosszú távú repülésekre. A tegnap megkötött egyezmény az első légügyi szerződés a két ország között. Schamschula György kiemelte, hogy e szerződés megkötése nem csupán a Magyar- ország és Japán közti utasforgalom fellendülésének jelentős állomása záloga, hanem a közvetlen járatok által lényegesen kényelmesebben utazhatnak hazánkba azok a japán üzletemberek, akik tőkéjüket itt kívánják befektetni. Pákay Andrástól, a Malév vezérigazgatójától megtudtuk, hogy menetrend szerinti járatok csak az 1995-ös évtől indulnak, ugyanis a magyar gépeket fogadó osakai repülőtér várhatóan ekkorra válik alkalmassá a fogadásra. Japán gépek egyelőre nem közlekednek hazánkban. A Malév ebben az évben 40 charter-járatra kötött szerződést, így már tavasztól közvetlen járaton utazhatnak Japánba a turisták és az üzletemberek. S. L. Míg a rezsimhű sajtóban és az államilag szigorúan ellenőrzött belgrádi tévében naponta hozsannázzák az Avra- movics-féle munkacsoport által megalkotott, a szerb— montenegrói államalakulat pénzügyeit és gazdaságát rendezni célzó program első eredményeit, a kisszámú ellenzéki tömegtájékoztatási eszközök egy részében napvilágot látott a szerbiai kormány első „torpedója”, amely minden bizonnyal precedenst teremt(het) az intézkedéscsomag eddigi, nem túl nagy eredményeinek a megsemmisítésére. Arról van szó ugyanis, hogy az újbelgrádi traktorgyár ultimátumot intézett a szerb kormányhoz: vagy sürgősen biztosít számára csak az első „nekifutásban” hatmillió dinárt, vagy pedig számolnia kell a miniszterelnökség épülete előtti tüntetésükre. A Sainovics- kormány — úgy tűnik — egy pillanatig sem habozott, s máris átutaltatott hárommillió dinárt (körülbelül száz- nyolcvan millió forintot) a mintegy nyolcezer dolgozót számláló traktorgyárnak. A jelek szerint a napokban teljes bizonysággal számolhatnak az újabb küldeményre. Az üggyel kapcsolatban tudni kell, hogy a szakértői csoport szerint csak abban az esetben lehet újabb dinármeny - nyiséget piacra dobni, ha annak a Nemzeti Bankban konvertibilis valuta- vagy arany- fedezete van. A szóban forgó esetben azonban erről szó sincs. A szakemberek körében semmilyen véleménykülönbség sem tapasztalható, s mindannyian elítélik a szerb kormány gyávaságát. Lépését annál is inkább érthetetlennek tartják, mert a jelenlegi felállásban már csak néhány napig, esetleg két-három hétig fog létezni. A nemrég megválasztott szerbiai parlament ugyanis a közeljövőben új kormányt fog hivatalába iktatni, tehát a Sainovics-kabinet- nek egyáltalán nem volt veszíteni valója és mégis —látszólag — megijedt a traktorgyáriak tüntetéssel való fenyegetésétől. A nagyüzemben egyébként két szakszervezet működik. A magukat önállónak nevező a múlt (?) rendszerben gyökerezik, tehát egyértelmű, hogy ki irányítja tevékenységét. A Független Szakszervezet azzal vádolja a „konkurens céget”, hogy fedezni igyekszik a gyár vezetésének zsarolási manőverét. Az elmondottakból egyértelmű a következtetés; rá kell venni a dolgozók kisebb-na- gyobb csoportját a fenyegetőzésre és máris dől a pénz a házba! A szerb kormány tehát az önnön pártja által létrehozott szakértői csoport amúgy is túlzott reményekkel és derűlátással megalkotott programját igyekezik a fedezetlen pénzkibocsátás zavaros vizeire irányítani. S ez aligha a naivitás következménye, különösen ha tudjuk, hogy ugyanez az összetételű kabinet január 24-e, vagyis a legújabb, belsőleg konvertibilis dinár megjelenése óta nem nagyon törte magát az intézkedéscsomag népszerűsítése terén. Both Mihály Meg ezer tonna üveghulladékot feldolgoznak Panaszkodnak a kertészkedók A Tungsram Rt. Váci Fénycsőgyárából nagy halomban szállítottak ki törött fénycsöveket a város határába, nevezetesen a Csatamezó' nevezetű területre. Kertes házak sora áll itt. hétvégi telkesek művelik kis parcelláikat. Őket bosszantja a legjobban a levegőben szálló finom üvegpor, melynek szemcséi rárakódnak a növényekre, szennyezik a környezetet. Bíró György, a város környezetvédelmi vezetője írja lapunknak: „Alig, hogy elkezdett javulni az idő, felkerestek a csatamezői lakosok. Olyan sok itt az üvegpor, hogy idén sem lesz termésünk miatta — mondták. A helyszíni szemle alkalmával kedvezőbb kép fogadott, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat intézkedett. ” Az egyre fogyó üveghegyet a Natura Kft. dolgozza fel. s tisztított fénycsőtermékként teszi alkalmassá ipari célokra. A szabad ég alatt már nem kell ilyen műveletet folytatniuk, csak a tető alatt elhelyezhető mennyiséggel foglalkoznak. Ám mint az ÁNTSZ vizsgálatakor kiderült: a műveletet végző gépsor meghibásodott, ennek következtében kerültek finom üvegszemcsék a környék levegőjébe, s rakódtak le ismét a talajon. Gépjavítás és alkatrészbeszerzés következik, s amíg ez meg nem történik, az ÁNTSZ álláspontja szerint nem lehet folytatni a munkát. Bíró György Kutasi Zsuzsannától, a váci gyár környezetvédelmi vezetőjétől tudta meg, hogy még 1000 tonna üveghulladékot dolgoznak fel. A munkát május 31-éig engedélyezte az ÁNTSZ. Csakhogy a helyszíni szemlén az is látható volt: némely, korábban már megszüntetett hibák ismét előfordulnak. Az épület kertészeti területekre nyíló ablakai betörtek. Több figyelemre, nagyobb gondosságra lenne szükség — állapította meg a különleges hulladékokkal foglalkozók vállalkozásáról Bíró György. K. T. I. Manesmann és Siemens új vállalata Terjeszkedik a nyomtatóbirodalom Év végére már 45—50 partnerrel szeretnénk együttműködni — jelentette ki a Manesmann Tally Magyarország képviselet-vezetője, Pintér Zoltán az MT Wien és az MT Magyarország sajtótájékoztatóján. A Manesmann és a Siemens közös vállalata a Manesmann Tally Európa egyik legnagyobb számítógép-nyomtató és -forgalmazó cége. Az MT Wien 1993 elején szerződést között a Szinva Nett Kft.-vel és több más céggel az MT- nyomtatók forgalmazására. A kft.-k mint a magyarországi forgalmazók közvetlen eladásokat is végeztek, amellett, hogy szervezték a viszonteladási hálózatot. A tavalyi kísérleti év után az MT Wien úgy döntött, hogy a magyarországi forgalmazást egy cégen keresztül bonyolítja le, így jött létre egy új vállalat budapesti székhellyel, a Manesmann Tally Magyarország. Ez a cég gondoskodik a termékimportról, a vámkezelésről, a készletezésről, a viszonteladók szakmai hátteréről, a garanciális kötelezettségek ellátásának szervezéséről. A tegnapi tájékoztatón jelentették be az új felállást, valamint bemutatták az MT legújabb termékeit. Ezzel az MT 26 féle nyomtatót tud szállítani alapkiépítésben: matrix-, lézer-, infrasugaras és sornyomtatókat. Az ár a 19 ezer forintostól a 960 ezer forintosig széles skálán mozog. A magyarországi képviselet vezetője, Pintér Zoltán azt ígérte, hogy a viszonteladók ugyanolyan feltételek mellett dolgozhatnak. Kijelentette, hogy igen jó árkonstrukciót és nagyon jó kiszolgálási feltételeket kap minden olyan forgalmazó, aki MT-termékeket vesz fel kíná-