Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP

SZUKEBB HAZANK

1994. FEBRUÁR 23., SZERDA

Kinek jár a kárpótlás?

Részletkérdések és válaszok a sérelmek orvoslásáról

Közös gyékényen a munkaadók és -vállalók

Huszonkét település állásajánlója

Régi mondás: az ördög a részletekben rejtőzik. A törvényalkotó általánosságra törekvő megfogalmazása olykor elbátortalanítja a laikust. Most, hogy március 16-áig — utoljára — ismét be lehet adni a kárpótlási igényeket, naponta ezrek keresik fel a kárpótlási hivatalokat: nekünk is jár kárpótlás? Mi az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal ügyfélszolgálatán dolgozók segítségével gyűjtöttük össze a leggyakrabban feltett kérdéseket, illetve az azokra adandó választ: a „beszélő nevek” mögött szereplők jogosultak-e kárpótlásra vagy sem.

Sok mindent megélt munkaügyisek esküsznek rá, hogy ilyen még nem volt. Egy 22 falut magába foglaló régió valami újat és másképp kíván tenni a munkanélküli probléma enyhítéséért, a foglalkoztatás elősegítéséért. Persze voltak, akik értetlenül kapták fel a fejüket. Mi az, hoyg börze? Az tőzsdét jelent, értékpapír meg miegymás, adok-veszek. Hogy jön az ide? Az értelmező szótár azért mond mást is. Börze: elfekvő készleteknek nagy tételben való kiárusítása. Hát pontosan arról van szó. Állásbörzéről. Ki ne tudná, hogy — sajnos — munkanélküliből éppen elég az elfekvő készületünk.

— Pest.és Komárom megyék határán húzódott a németek Margit-vonala. Ennek előterében 1945. május 9-e után egy zsámbéki lakosnak letépte az egyik bokáját egy gyalogsági akna.

— Az ilyen sérülés nem számít kárpótlás alapjául.

— Kovácsné 1952-ben másodszor ment férjhez, miután a Donnál fogságba esett férje eltűnt. Az első házasságából nem született gyereke, csak a másodikból.

— Ebben az esetben úgy tekintik az elhunyt férjet, mintha 3 évig lett volna hadifogságban. Az özvegye jogosult kárpótlásra, Kovácsné második házasságából származó gyereke viszont nem — hiszen ő teljes családban nőtt fel.

— Jákobot — több ezer sorstársával együtt, nyilván zsidómentési szándékkal — 1944 nyarán behívták egy hadműveleti területen kívül működő MUSZ- alakulatba.

— A MUSZ-idő kiszámításánál a nem hadműveleti területen töltött idő nem számít. Az, hogy időszakonként mely MUSZ-szá- zad tartózkodott hadműveleti területen, a Nácizmus Üldözöttéinek V. Szabadság tér 16-ban található irodájában lehet megnézni.

Nem tudták a téesz-be kényszeríteni

— Nagy János 10 hektár szántót vitt be a közösbe. Halála után a fia nem lépett be a tsz-be, a földért megváltásként öt év alatt összesen 9 ezer forintot kapott. A szövetkezet irodáján lebeszélték a kárpótlási igénye előterjesztéséről, mert úgymond megkapta a járandóságát.

— Rossz tanácsot kapott. Be kell szereznie a területileg illetékes földhivataltól a tulajdon- és birtoklapot, téesz-használatba adás esetén a megváltási határozatot. A kárpótlás ösz- szegének megállapításakor a kifizetett megváltás forintjait levonják.

— Kisgazda Pétert nem tudták a tsz-be kényszeríteni. Amikor a község határát a nagyüzemi gazdaság érdekére hivatkozva táblásí- tották, a kint maradók — így Kisgazda Péter —: földjét is a falu legtávolabbi pontján jelölték ki. A földje műveléséhez naponta 9 kilométert gyalogolt, holott korábban a háza végében volt a parcellája.

— A gyalogolásáért nem jár kárpótlás. Más dolog, hogyha a táblásításkor aranykorona-értékben kevesebbet kapott a tagosított sajátjánál. Ekkor a két föld értékkülönbözete erejéig megilleti a kárpótlás.

Lakásuk, vállalkozásuk, iparuk veszett el

— Kertész Bélának az almáskertjét kellett a szövetkezetbe vinnie. Utóbb a gyümölcsöst kivágták.

— Elsősorban a sérelem elszenvedéskori állapotából, az akkori aranykorona-értékből kell kiindulni. Ha az AK-érték nem szere-, pel a tulajdoni lapon, akkor az 1982—85 között végzett termőhelyi értékbecslés számít. Ugyanez igaz akkor is, ha ma villák sorakoznak azon a földön, amelyet annak idején egyszerű belterületi ingatlanként és nem házhelyként államosítottak. A rajta levő építmény legfeljebb tanyaként, a föld aranykoronánként számít. Ily módon a kastélyból is tanya lesz, ha nem házas ingatlanként vették el. Sok községben előfordult, hogy széthordták a gazdátlanná vált főúri lakot. Az elvétel utáni megsemmisülés a kárpótlás szempontjából nem számít. Ha az elvételkor állt, a tulajdonost vagy az örököseit megilleti a kárpótlás.

— A nagy államosítások után sok iparoshoz hasonlóan Ezermester Géza is letette inkább a kalapácsot, nehogy internálják. „ Önként" visszaadta az iparengedélyét. Valójában távol állt tette az önkéntességtől. ..

— Ha minderre 1949. szeptember 22-e után két évig került sor, akkor a hivatal kényszerállamosításnak tekinti az ilyen „önkéntességet”. A kényszerállamosítás bizonyítására a jogosultnak azon polgármesteri hivatalok adnak igazolást, amelyek jogelődeinek ebben az időszakban visszaadták az iparengedélyt.

— Üveges Béla az államosítása után egy héttel kötött házasságot. 1971-ig élt, gyerekük nem született. Özvegye kisnyugdíjas.

— Más esetekhez hasonlóan az államosításkori állapot az irányadó: az élettárs és a nevelt gyerek nem számít a kárt elszenvedett örökösének. . Üvegesnének nem jár kárpótlás.

— Bankár Jenőnek az Andrássy úton volt a 400 négyzetméter alapterületű villája, testvérének két, egyenként 100 négyzetméteres öröklakása a II. kerületben, a Margit körút 2-ben. Fogadást kötöttek, hogy melyikük kap több kárpótlási jegyet.

— Az Andrássy úti palota négyzetméterenként ezer forint értékű kárpótlási jegyet ér. Feltéve persze, hogy a helyrajzi szám a házra nincsen külön megállapítva. A körúti lakások négyzetméterét 1500-zal kell beszorozni. Viszont a szorzószámokat megállapító lista szerint, amennyiben a lakások nem a Margit körút 1-ben és 2-ben, hanem mondjuk a 4-ben voltak, a négyzetmétereket ezerrel kell beszorozni.

— Iparos Egon kisrészvényes volt. Az rt.-t államosították, Iparos a többi részvényessel együtt hoppon maradt.

— Az értéktelenné vált részvény után kárpótlást kérőnek igazolnia kell, hogy az rt. az államosításkor hány dolgozót foglalkoztatott. Bizonyítania kell továbbá, hogy az ő részvénye milyen tulajdonhányadot testesít meg, és így kaphat kárpótlást.

Az örökösök jogai

— Három testvérből kettő nem élt kárpótlási jogával. A harmadik részvényre cserélte a kárpótlási jegyét és az árfolyam felfutása után jó áron eladta a részvényeit. Ezt látva a másik két testvér is szeretne kárpótlási jegyhez jutni.

— Ennek semmi akadálya. Ha van okmányuk, csatolják a kérelmükhöz. Ha nincsen, hivatkozzanak a kárpótolt testvérük okmányaira és célszerű fénymásolatban elküldeni a kárpótolt kárpótlási határozatát.

— Cséplőgépesék féltek a kulákká nyilvánítástól. Papíron elváltak, de valójában továbbra is közös háztartást vezettek.

— A törvény nem ismeri a fiktív válást. A kárpótlás szempontjából a telekkönyvi állapot az irányadó.

— Az államosítást szenvedettek családjából már csak a dédunoka él.

— A kárpótlás szempontjából akár az ükunoka is kaphat kárpótlást. Abban az esetben is, ha a sérelem elszenvedésekor az egykori tulajdonos már örökbe fogadott egy háborús árvát és az örökbe fogadottnak is csak a dédunokája él.

V. Paizs Gábor

Úgy kezdődött az egész, hogy a Pest Megyei Munkaügyi Központ igy kidolgozta a maga cselekvési programját és ennek végrehajtásába bevont minden érintett megyei szervezetet. Együttműködési megállapodások születtek, megindult valamilyen közös gondolkodás és ettől kezdve sok kicsi ötlet és kezdeményezés rakódott össze a cselekvő akarásig, valahogy úgy, mint ahogy a parányi sárcseppekből készül a fecskefészek.

Ráckevén, március 25-én, egész napos állásbörzét rendez a megyei, a ráckevei és a szigetszentmikló- si munkaügyi szervezet. Az elképzelés szerint találkozik majd itt egymással munkáltató és munkavállaló, egy helyre összpontosítják az állásközvetítést, a jogi tanácsadást, a tanfolyamszervezést és a foglalkoztatást segítő állami eszközök egész rendszerét. A Sziget- szentmiklóshoz tartozó 6,

és a Ráckeve körzetében levő 14 község, összesen 22 település, nagy lehetőséget kap ezzel a központosított találkozóval. A munkaügyi kirendeltségek ugyanis levélben is, meg személyesen is felkeresik azokat a vállalkozókat és vállalatokat, akik munkahelyteremtéssel vagy más bővítéssel igényt tartanak munkaerőre. A helyszín tehát munkaerejét kínáló munka- nélküli és szakembert kereső vállalkozó találkozója lesz.

De több is ennél. Az állásbörze ugyanis a közvetlen állásközvetítésen kívül a helyszínre viszi szakképzési és átképzési tanfolyamainak teljes választékát. A tanácsadók minden felvilágosítást megadnak, a helyszínen lehet jelentkezni egy-egy szakma tanfolyamára úgy, hogy akár pálya- módosítások, életsorsok is eldőlhetnek itt.

Az meg már csak hab a

tortán, hogy az egész napos programon belül rendeznek egy olyan fórumot, amely a foglalkoztatás, a munkanélküliség kezelésére és segítésére vonatkozó minden kérdésre választ ad a helyszínen.

A március 25-i állásbörze iránt már az első perctől kezdve nagy az érdeklődés és szerencsére nincs hiány támogatókban sem. A ráckevei Fimcoop Hotel például egész épületét átengedi az állásbörze részére, teljesen díjtalanul.

A szervezők most még az előkészítésen dolgoznak. De valami már most is érződik a levegőben. Talán a nagyobb odafigyelés vagy a nemes ügy szélesebb körű támogatása? Mindenesetre úgy néz ki, a Fimcoop Hotelre március 25-én ki lehet majd tenni a „megtelt” táblát. Es ki tudja, a megjelent munkanélküliek közül hány távozik majd délután munkaszerződéssel a helyszínről.

A munkaügyi szervezetek esélyt kínálnak az érdekelteknek, akik bizonyára nem is fogják kihagyni ezt a lehetőséget. De a ráckevei kezdeményezés egyben talán követendő példa is lehet. Az összefogás, a közös akarat, szép és reméljük eredményes példája.

Gelléri Miklós

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

munkanélküliek és pályakezdő fiatalok átképzésére

A Pest Megyei Munkaügyi Központ ajánlati felhívást tesz közzé foglalkoztatási programok képzéssel történő támogatására, a következő tartalommal.

1. A felkínált képzés szakmai képzések megalapozását, felzárkóztatást és kapcsolódó szakirányú képzést tartalmazzon.

2. A foglalkoztatás segítésének képzésekkel való kombinációját tartalmazza.

3. A hallgatók előzetes tudásszintűéhez igazodó,

intenzív - lehetőleg modulrendszerű - képzési forma legyen, amely biztosítja a rugalmas ki- és belépést - az ésszerűség hatarain belül.

4. Hátrányos, továbbá halmozottan hátrányos helyzetű, 16-18 éves fiatalok első szakmához juttatását segítse elő, speciális intenzív programok alkalmazásával.

(Felzárkóztató jellegű képzés, amely az általános iskola

7-8. osztályának befejezését, és valamely szakképesítés megszerzését biztosítja.)

5. A pályakezdő fiatalok differenciált képzésén belül elsősorban:-a szakmunkásalapképzettségűek intenzív átképzési formában,

csúcstechnológiai szintű ismeretekhez való felzárkózását- a gimnáziumi érettségivel rendelkezők intenzív idegen nyelvi, számítástechnikai, vállalkozói, valamint szakmatanulási lehetőségének biztosítását- a felsőfokú végzettségűek idegen nyelvi, számítástechnikai, vállalkozói, környezetvédelmi és speciális szakterület megszerzésére irányuló képzését

segítse elő.

6. Tartalmazza a regionális foglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzéseket, valamint a foglalkoztatást elősegítő, más eszköz (közhasznú munkavégzés, a munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzés) igénybevételéhez kötődő képzéseket.

Az ajánlati programcsomagot a következők figyelembevételével fogadjuk el:

1. A 7/1993. (XII. 30.) MÜM-rendeletben foglaltak szerint,

a felajánlott képzési típus szerepeljen az országos képzési jegyzék listáján.

2. A képzési ajánlattétel egyéb feltételeit az az egységcsomag tartalmazza, amely 1994. február 23-ától március 2-áig, 8 és 16 óra között vehető át

a Pest Megyei Munkaügyi Központ (Budapest XI., Karinthy Frigyes út 3.) portáján.

Az ajánlatot tenni kívánók részére 1994. február 25-én, pénteken délelőtt 10 órakor szakmai tájékoztatást tartunk a a Pest Megyei Munkaügyi Központ földszinti nagytermében.

Az ajánlattétellel kapcsolatban mindennemű felvilágosítást ezen a napon adunk az ajánlattevőknek.

A Pest Megyei Munkaügyi Központ

igazgatója

/