Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. FEBRUÁR 23., SZERDA 7 Forintos hírek A földhivatalok várhatóan már április végén pénz­ügyi zavarokkal küzdenek majd, a rendelkezésükre álló 4,3 milliárd forint idei állami támogatás ugyanis legfeljebb addig lesz elég — tájékoztatott Zsámboki Sándor, a Föld­művelésügyi Minisztéri­um illetékese. A kárrende­zési hivatalok május 31-ig fejezik be a kárpótlási munkákat, ám az igények elbírálását követő felada­tok — a területek előkészí­tése, kitűzése, átvezetése, birtokba adása — a földhi­vataloknak még jövőre is tetemes mennyiségű mun­kát jelent. További feladat az állami tulajdonban lévő területek pótlólagos kijelö­lése, amihez a földhivata­loknak már tavasszal el kell kezdeniük a területek előkészítését. Megalakult az első kisaj- földi hitelszövetkezet Győ­rött. Létrehozását 172 ma­gánszemély, továbbá 49, többségében mezőgazdasá­gi termeléssel, szolgálta­tással foglalkozó szövetke­zet határozta el, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasá­gi vállalkozók számának növekedése, értékesítő és termelőközösségeké válá­sa megköveteli a korábbi­nál korszerűbb és egysze­rűbben működő pénzinté­zeti szolgáltatásokat. Az új pénzintézet kizárólag saját tagjai számára végzi tevékenységét. Az országban is egyedülál­ló vállalkozói macenatú- rát vezetett be a salgótart- jáni önkormányzat: az építményadó 10 százalé­kát kulturális rendezvé­nyek, illetve a városi lab­darúgó-utánpótlás nevelé­sének támogatására címez­hetik az adakozók. A ked­vezményezettet „menükár­tyáról” választhatják ki a vállalkozók. Nem kötele­ző azonban dönteniük, ez eseben a kulturális és sportbizottságra száll visz- sza a támogatás joga. A Bakony Művek Rt. me­nedzsmentje és dolgozói is igényt tartanak azokra a részvényekre, amelyeket az ÁVU meghirdetett. A vásárlásra konzorciumot hoztak létre. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Korlátozva használható birtok Új erdőtörvényre van szükség Hazánkban ma mintegy 1,7 millió hektár erdő' található. A gazdasági átalakulás során ez a hatalmas vagyon is új tu­lajdonosaira talál — legalábbis részben. E folyamat részle­teiről, valamint az új erdőtörvényről, s az átalakulással kapcsolatos visszásságokról beszélgettünk Dauner Márton­nal, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalá­nak elnökével. — Kiknek a tulajdonában voltak az erdők a rendszer- változás előtt? — 1990 előtt erdeink 69 százaléka állami tulajdonú volt, 30 százalék szövetke­zeti kezelésű, fél-egy száza­léknyi pedig egyéb. Ez az egyéb néhány ezer hektárt jelent, ennek többsége ma­gántulajdonban volt, mégpe­dig elsősorban ott, ahol nem szüntették meg a régi erdőbirtokossági szerveze­tet. — Ebből az állapotból in­dult tehát a tulajdonváltás... — Igen, s ennek az első lépése az állami erdők for­galomképessé tétele volt. Korábban ugyanis az állami erdők nem képezhették adás­vétel tárgyát. Hogy ez ne így legyen, módosítani kel­lett a Polgári törvényköny­vet. Hatszázezer hektár magántulajdonban — Az igazi változást az er­dők tulajdonlását illetően, gondolom, a kárpótlási tör­vények hozták. — Ezek a törvények való­ban nélkülözhetetlenek vol­tak a tulajdonrendezéshez. Első lépésként az államnak, illetve a szövetkezeteknek kárpótlási föld- és erdőala­pot kellett kijelölniük, illet­ve pótkijelölést kell elvégez­niük. — Mekkora erdő tulaj­donviszonya változik meg ezáltal? — A kárpótlási törvények végrehajtása következtében mintegy 200-250 ezer hek­tár, a szövetkezeti erdőva­gyon rendezésével együtt pedig összesen 550-600 ezer hektár erdő kerülhet fo­lyamatosan magántulajdon­ba. A szakértői javaslatok szerint ugyanakkor indo­kolt, hogy mintegy 900 ezer-1 millió hektár állami tulajdonban maradjon. Eze­ken túlmenően elvileg még fölvetődhet további néhány 10 ezer hektár állami erdő magánosítása. Ennek azon­ban még nincs meg a jogsza­,\irr KFJ.l TUDNUNK AZ LRDÖG.YZDÄI KOIIAMtOL bályi kerete, hiányzik a kincstári törvény. — Úgy tudom, az erdők olyan tulajdonok, amelyeket birtokosaik csak korlátozva használhatnák. — Az erdők használatát az 1961-es VII. törvény elő­írásai szabályozzák. Esze­rint 10 évre előre üzemter­vet kell készíteni, amely tar­talmazza az erdőállomány leírását s az elvégzendő munkálatokat. Ezt aztán évente engedélyeztetni kell az erdészeti szakhatóságnál, amely kötelezi a tulajdonost a tűz-, talaj- és természetvé­delmi teendők ellátására is. Ezek olyan szükséges, ugyanakkor költséges fel­adatok, amelyek sok eset­ben nem teszik lehetővé, hogy az adott erdőbirtok ön­fenntartó legyen. — Egyáltalán mekkora haszna lehet egy tulajdonos­nak az erdejéből? — A kis erdőbirtokok nem nagyon tartják el magu­kat, mivel az ezekre fordí­tott befektetés csak hosszú évtizedek múlva térül meg. A kitermelés után pedig azonnal meg kell kezdeni az újraerdősítést is. Éppen ezért az a szerencsés, ha több. egymástól eltérő korú erdő van egy gazdálkodás­ban. Az erdó' sajátságos művelési ág — Ez azonban nemigen jel­lemző a kárpótoltak köré­ben... — Éppen ezért célszerű, ha több erdőtulajdonos ösz- szefog és közös szövetkeze­tét, vagy erdőbirtokosságot alapít. így, ha nem is túl nagy, de mindenképpen vi­szonylag állandó jövedelem­hez juthatnak az erdőtulaj­donosok. Az erdőbirtokossá­gi társulat megalakításához azonban még meg kell szü­letnie annak a törvénynek, amely ezt a szervezeti for- -mát lehetővé teszi. — A kincstári törvényen, illetve ezen kívül milyen egyéb törvények szüksége­uujötiAZuÁk kiskönyvtára HOGYAN TELEPÍTSÜNK ERDŐT? sek a „normális” erdőgaz­dálkodáshoz? — Mindenekelőtt a föld­törvényre van szükség. De talán még ennél is fonto­sabb egy új erdőtörvény. — Miért nem elegendő, ha csupán a földtörvénynek az egyik fejezete szól az er­dőről? — A földtörvény termé­szetesen kiindulópontot je­lent az erdőkkel kapcsola­tos szabályozást illetően, mint ahogy minden termő­földdel kapcsolatban. Az erdő azonban annyira saját­ságos művelési ág, hogy mindenképpen külön szak­mai törvényt kíván. — De akkor miért nem elegendő a már meglévő 1961-es törvény módosítá­sa? — Azért, mert a megvál­tozott rendszerben az erdő­ket illetően is máshová he­lyeződik a súlypont. Annak idején az volt a fő feladat, hogy az erdők biztosítsák a hazai faellátást — persze a tervezett erdőgazdálkodás keretein belül. Az erdőknek ez a feladata ezentúl is meg­marad, hiszen különben tel­jesen értelmét veszítené a magántulajdonba kerülésük. Ha korlátozott használatú is egy erdő, de mindenképpen jelentős vagyontárgy. Az új törvénynek azonban a régin túl mindenképpen elő kell írnia az erdők védelmét is. Tartalmaznia kell, hogy mi­Dauner Márton: célszerű, ha több erdőtulajdonos össze­fog, s közös szövetkezetei, vagy erdőbirtokosságot alakít — Az erdőkkel kapcsola­tos szabálysértések száma az elmúlt hónapokban valóban számottevően megnöveke­dett. Ennek oka egyrészt a tá­jékozatlanság. Az új erdőtu­lajdonosok közül sokan nem tudják, hogy mi a joguk, mi a lehetőségük és mi a köte­lességük az új birtokukkal kapcsolatban. Éppen e hiá­nyosság kiküszöbölése érde­kében indítottunk egy kis­Az érdemi erdőgazdálkodás már az új tulajdonos joga Erdősi Ágnes felvételei Az új erdőtulajdonosok számára készül az erdőgazdák kiskönyvtára képpen egyeztethető össze az erdőgazdálkodás terüle­tén a köz-, illetve magánér­dek. Nem hiányozhat a tör­vényből az sem, hogy mi a gazdálkodó joga, feladata és kötelezettsége, s mi az igazgatás feladata és hatás­köre. Végezetül pedig az sem, hogy szabálysértések esetén mi a teendő. Sokasodó szabálysértések — Ha már a szabálysértések­nél tartunk, nem egy olyan panaszt hallottam, főleg a fa­lun élők körében, hogy a ré­gebbi tulajdonosok, kezelők közül sokan kihasználják a mostani átmeneti időszakot, s nagy iramban irtják az er­dőt. .. könyvtársorozatot, amely­nek az első két kötete az el­múlt esztendőben már meg is jelent. Problémát jelent az erdőkkel kapcsolatos tulaj­donváltást illetően az is, hogy ebben az ágazatban „nem az arat, aki vetett”, vagyis nem az termelheti ki a fát, aki annak idején elül­tette. Ez természetesen fe­szültségekhez vezet. Ennek levezetésében pedig nem iga­zít el egyértelműen sem, a kárpótlási, sem a szövetkeze­ti törvény. A kérdést végül is úgy szabályozták, hogy a korábbi kezelőknek csak ál­lagmegóvási kötelezettségei vannak azokban az erdők­ben, amelyeket kárpótlási alapnak kijelöltek. Az érde­mi erdőgazdálkodás már az új tulajdonos joga. — Milyen konkrét törvény- sértéseket tapasztal? — Ezeket három csoport­ra oszthatom. Igen gyakori, hogy az adott szövetkezet ki­adta a részaránytulajdonokat azoknak, akiket ez megillet, majd azonnal használati vagy vételi szerződést kötöt­tek velük. így ismét megsze­rezték a jogosultságot az erdő használatára. Miután ez megtörtént, a szövetkezetek szakhatósági engedéllyel kezdték el az adott területen az erdők kitermelését. A részarány-tulajdonosok vi­szont csak később jöttek rá, hogy számukra előnytelen szerződést kötöttek. Számta­lan példát tudnék mondani ilyesmire. Akárcsak arra, hogy az adott terület önkor­mányzata engedélyt ad a fa- kitermelésre. Ez azért sza­bálytalan, mert ilyen enge­délyt Magyarországon csak az Erdőfelügyelőség adhat. Nem egy olyan esettel talál­kozunk, amelynek során az új tulajdonos mindenféle en­gedély nélkül vágja az erde­jét. Minden esetben szakha­tósági vizsgálatot folyta­tunk, s igazgatás útján ren­dezzük a problémát. Vannak falopások is, amelyek a Bün­tető törvénykönyv hatálya alá esnek, ha a tulajdonos rendőrségi bejelentést tesz. — S mit tegyenek azok, akik úgy érzik, hogy előnyte­len szerződést kötöttek a szö­vetkezettel? — Kezdeményezzék az el­járást a megyei földművelés- ügyi hivatalnál, vagy pedig forduljanak egyenesen a bí­rósághoz. — Amíg azonban ezek a szervezetek döntést hoznak, kivágják az összes fát... — Ennek elkerülése érde­kében tanácsolom a panaszo­soknak, hogy amint az eljá­rást megindították, azonnal értesítsék az erdészeti hatósá­got is. Ez már elegendő indí­ték az intézkedésre, vagyis a fakivágás leállítására. Hardi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents