Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

1 PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. FEBRUÁR 23., SZERDA 5 Németországból települt haza Szobon szeretne lakni Beszélgetés Molnár Kornélia főorvos asszonnyal Az egykori KÖJÁL-ról — jogosan vagy indokolatlanul, ma már felesleges ezen vitatkozni — általában illett rosz- szat mondani. Tény, hogy korábban, amikor a vállalko­zások beindításának amúgy is számtalan bürokratikus akadálya volt, gyakran az említett szakemberek is csak „rátettek” ezekre a nehézségekre. Nem volt könnyű a KÖJÁL-t felvállaló Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálatnak sem: az elsó' vélemények velük szem­ben azt fogalmazták meg, hogy ez a szervezet, amelyen „vízfejként”, az új kormány előretolt, s egyben a gyakor­lati munkát akadályozó hadállása. Dr. Molnár Kornéliá­nak, ÁNTSZ Pest Megyei Intézet vezetőjének szavai az ellenkezőről vallanak: határozottan kijelenthetem — mondja a főorvos asszony —, hogy munkánk tartalom­mal van kitöltve. Leitner Gábor, a KDNP szo­bi választókörzetének jelöltje a napokban bernecebarátiak egy kis csoportjával találko­zott. — Ez még nem fórum, nem gyűlés — közölte az ösz- szejövetel után. — Sorra já­rom a harminchárom telepü­lést, melyekből eddig vagy húszat látogattam meg. Az első szakaszban azokkal be­szélgetek, akik ismerik falu­juk múltját, jelenét, hagyomá­nyait. Az emberek vágyait, tö­rekvéseit, mai helyzetüket, a megoldásra váró gondokat. Ezek ismeretében állítjuk ösz- sze pártunk konkrét program­ját. — Milyen kérdések, véle­mények hangzottak el a mai találkozón? — Egyelőre inkább én kér­dezek. Szóba került a megél­hetés, a gazdaság. A málna­termelés, a bogyósgyümöl­csök értékesítése, a napi poli­tika, a privatizáció. Kérdést kaptam arról, miért alakul úgy, ahogyan tapasztalják. — Ön környékbeli lakos, ugyanakkor Németországból tért haza. Mikor? — Budapesti vagyok, de a Dunakanyar vonz. Egy kis hétvégi házat szeretnék Szo­bon, vagy a környéken. Fiata­lon kerültem el az országból, de ahogy lehetet, már 1990-ben hazajöttem. Kint szereztem meg a fogorvosi diplomámat, de egy baleset miatt abba kellett hagynom a pályát. Ezután a kölni egyete­men politológiát tanultam. Konkrétabban pedig a kelet­európai népek történetéből vizsgáztam, amely része ezek­nek a tanulmányoknak. — A gyakorlat oldaláról nézve a dolgot, alapvetően nem két(féle) intézményről van szó: az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálatban benne van az egy­kori közegészségügyi rend­szer is. Ugyanakkor már a kezdet kezdetén, az ÁNTSZ szervezetének kiépítésekor szer láthatóvá vált, hogy az egykori KÖJÁL csak egy ré­sze lesz az előbbinek. Ez a ma működő megyei intézet hatosztályos rendszerben dolgozik: közülük az egyik a közegészségüggyel van megbízva. Ami változatla­nul megmaradt, az az osz­tály feladata: az itt dolgozó kollégák — miként tették ezt „KÖJÁL-os” korukban is, élelmezés-, munka-, tele­pülésüggyel foglalkoznak. Még mindig az ÁNTSZ szevezetének kialakulásánál maradva említem meg, hogy például az igazgatási osztá­lyunk egy teljesen új, s ekép- pen új feladatkörrel is meg­bízott részlege lett az intézet­nek. A korábban már meglé­vő epidemiológiai osztály­nak pedig a szerepe bővült: míg egykoron csak a hagyo­mányos fertőző betegségek tartoztak a munkatársak fel­adatai közé, az ÁNTSZ-en belül ma ők foglalkoznak a kórházak higiéniájával, a nem fertőző népbetegségek­kel, a vezető halálokokkal, a főbb betegségcsoportokkal. — Mit tud mondani azok­ra a vádakra, melyek szerint a tisztiorvosi szolgálat egy feleslegesen' létrehozott in­tézmény? — Azoknak a bírálóknak, akik alkalmanként még víz­fejnek is nevezik intézetün­ket, csak annyit válaszolok: a megnövekedett feladata­ink ellátásához szinte alig kaptunk új státust. A több­szörösére növelt munkánkat ma is úgy látjuk el, hogy egykori munkatársainkat csoportosítottuk át más-más osztályokra, illetve kollégá­ink képezték át magukat az új feladatok elvégzéséhez. Mindezen túl a megyei tiszti- orvosi kar valamennyi tagja részt vett tisztifőorvosi tan­folyamon, a városokban dol­gozó kollégáink beiskolázá­sa pedig mind a mai napig folyamatos. Ugyancsak a fenti kritiká­nak mond ellent, hogy mun­kánk tartalommal van kitölt­ve. A kettő: a szakmai to­vábbképzés, illetve a felada­tok pontos elosztása azt eredményezte, hogy az ÁNTSZ Pest Megyei Intéze­tében — az átszervezés vitat­hatatlan nehéz és személye­ket is érintő hónapjai után — azt mondhatjuk, több mint egy éve mindenki érzi és tudja, mit kell csinálnia, feladata pontosan meg van határozva. A vezetőknek, magunknak is meglehetősen könnyebb lett a helyzetünk az utóbbi időben: nem kell már egyes osztályok átszer­vezésével, személyi kérdé­sekkel foglalkoznunk. — Ismerve az intézet bel­ső felosztását, a munka sze­rinti osztályozást, kérdezem, hogyan épül ki a tisztiorvosi hálózat a megye egészében. Tudnak-e figyelni a szakem­berek a legkisebb település­re is? — Pest megye a települé­sek és a lakosság számát nézve az egyik legnagyobb magyarországi közigazgatá­si egység. Eszerint alakultak ki a városi tisztiorvosi szol­gálatok is: tucatnyi helyen 7 és 20 fő közötti szakember- gárda dolgozik a városi tisz­tifőorvos irányításával. Az említett gárda szakdolgozóit a főiskolai végzettségű köz­egészségügyi felügyelők al­kotják, akik a régi munka mellett teljesítik mindazokat a feladatokat is, melyek az ÁNTSZ új igazgatási szerep­köre alapján rájuk hárul. A megyei és a városi szint működését alapvetően meghatározó jogszabályok szerint oszlik el a munka a településen dolgozó kollé­gák és a megyei intézetben feladatokat ellátó szakembe­rek között. Az előbbiek a A megyei tisztiorvosok megtalálták a helyüket Molnár Kornélia: Három komoly programon dolgo­zik intézetünk klasszikus közegészségügyi ellenőrzéseket végzik a terü­leteken. Munkájuk zömét a megelőző hatósági teendők teszik ki: zömmel ők felelő­sek az újólag alakuló vállal­kozások engedélyeztetésé­ben. Az intézetben folyó munka főként a különböző jelentések kiértékelésére, a főbb tanulságok levonására, egy-egy jelenség általános hátterének a feltásárása, szakmai vezetésre irányul. — E munkában az ANTSZ több rokon szervezet segítségét is igénybe veszi. ■■ — Alapvetően jellemző ránk a nyitottság: folyama­tos publikációkkal keressük a kapcsolatot a lakossággal, az önkormányzatokkal, s a társszervekkel is. Ugyanak­kor utóbbiakkal, így többek között a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a mun­kavédelmi felügyelőségek megyei intézeteivel, a szak­irányú alapítványok egész sorával mindennapos mun­kakapcsolatban is vagyunk. Ez a nyitottság — vallom — nemcsak azért fontos, mert mások is meggyőződ­hetnek arról, milyen színvo­nalú munkát végez intéze­tünk, de a kapcsolatainkkal azt is elértük, hogy hatást gyakorolhatunk a lakosság egészségi állapotának kiala­kulására. Hasonlóan szoros a kap­csolat a tisztiorvosok között is: a kéthetenkénti rendsze­rességgel megtartott tanács­kozásaink, a folyamatosan készülő helyi jelentések nél­külözhetetlenek munkánk­hoz. Ugyancsak rendszere­sen kapunk anyagokat az ön- kormányzatoktól, sőt a helyi lakosságtól is. Utóbbiak álta­lában panaszos formában megküldött jelzései nem­csak a helyi önkormányzati vezetés számára könnyítik meg az egészségügyi gon­dok közötti tájékozódást, de alkalmanként témát is adnak tisztiorvosainknak. Ezek szakmai felelősei egyben a tanácsadó testületemet is al­kotják. Nélkülözhetetlen ez az élő kapcsolat. Innen, az íróasztal mögül ugyanis nem láthatok rá valamennyi helyi eseményre, nem dönt- hetek a gyakorló kollégák helyzetének, szakmai előírá­sainak ismerete nélkül. — Kérem, soroljon fel né­hány olyan témát, melyet a Pest megyei intézet kezdemé­nyezett az elmúlt években a térség egészgségügyi gond­jainak enyhítése érdekében! — Három ilyen nagy programegyüttest emelek ki, melyekben munkatársaink­kal közösen elkezdtünk dol­gozni. Az egyik az úgyneve­zett angiológiai progra­munk, amelynek révén az ér­betegségek kiszűrését, vizs­gálatát, gyógyítását segítjük elő. Szorosan együttműkö­dünk a gyógyító hálózattal: mi végezzük a szervezést, az életmód-felmérést; a szű­rést az alapellátásban dolgo­zó háziorvosok végzik. A he­lyi javaslat alapján kivizs­gált betegek kerülnek aztán Kerepestarcsára, a Flór Fe­renc Kórházba, ahol Meskó Éva főorvos asszony osztá­lyán teljesedik ki ez az im­már két éve tartó, s vitatha­tatlanul sikeresnek értékelhe­tő program. A másik az úgynevezett golyvaprevenció elnevezésű munkánk. A lakosság átvizs­gálása alapján jódhiányos- nak talált területeken a hi­ányzó ásványi anyag több­let­adatolását javasoljuk. Har­madik nagyszabású progra­munk keretében a légzőszer­vi daganatos megbetegedé­sek kiszűrését végezzük. Eb­ben az esetben laboratóriu­mi módszerrel állapítjuk meg az egyre gyakoribb pri­mőr hörgőrák-megbetege- dékseket. Utóbbiban a Tö­rő kbá Iinti Tüdőgyógyintézet- tel alakítottunk ki példás kapcsolatot. Ami a fenti programokat illeti: valamennyi megjelö­lésnél, kiválasztásnál az or­szágosan meghirdetett nép­egészségügyi elveket tartot­tuk magunkra nézve is köve­tendőknek. Olyan témákat jelöltünk ki tisztiorvosi háló­zatunk szmára elvégzendő feladatnak, amelyben a szak­emberek segítségével, s az ő szervezőmunkájuk révén tudunk eredményeket elérni. Mallár Éva K. T. I. Ráckevei adományozók Az Ács Károly Művelődési Központba vihették el Ráckevén a helybeliek az elmúlt héten a vajdaságiaknak szánt tartós élel­miszer- vágj' ruhaadományaikat. Az akció pénteken zárult, becslések szerint vagy százezer forint értékű adomány gyűlt össze. Három vajdasági település lakóinak szánják a segélyt — Kovinnak, Székelykevének és Bácskatopolyának — ami ak­kor indulhat majd útra, ha a szervezők megkapják az ENSZ- től az engedélyt. Ezt már megkérték, elképzelhető', hogy a kö­zeli napokban kézhez is kapják (szi) K OTP GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. AZ OTP CSOPORT TAGJA Szerződéseink budapesti és Pest megyei értékesítésére fő- és mellékfoglalkozású üzleti munkatársakat keresünk Az eredményes munkához- versenyképes módozatokat (lakás-, vállalkozói vagyon-, kötelező gépjárműfelelősség-, casco-, életbiztosítások)- magas szerzési és fenntartási jutalékot, céljutalékot- eredménytől függő költségtérítést- egyéb juttatásokat biztosítunk. Jelentkezésüket várja az első magyar bankbiztosító. Jelentkezni lehet a következő helyeken: Eszak-budai-Pest Megyei Fiókigazgatóság Káli Sándor, telefon: 156-8642 Dél-budai-Pest Megyei Fiókigazgatóság Kosa Pál, telefon: 166-4279 Észak-pesti-Pest Megyei Fiókigazgatóság Bodrácska Gábor, telefon: 267-4380 Dél-pesti-Pest Megyei Fiókigazgatóság Janech Gusztáv, telefon: 118-2177 fi Kelemen Éva asszisztens vízmintát vizsgál Vimola Károly felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents