Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM / _ A ra Telemagazinnal: 19,50 forint 1994. FEBRUÁR 23., SZERDA Fejlesztési program Pest megyében Pályázhatnak az ipolysági települések A kistérségi fejlesztési program elsődleges célja, hogy az adott régió településein lényegesen javuljon a foglalkozta­tottság, csökkenjen a munkanélküliség — mondotta Kis György, a Közép-magyarországi Agrárkamara ügyvezető igazgatója azon a tegnap délutáni megbeszélésen, amelyet a szobi polgármesteri hivatalban rendeztek meg hat ipoly­sági polgármester részvételével. Delors hazánkba látogat Jacques Delors, az Európai Unió bizottságának elnöke március 3-dikán háromnapos hivatalos látogatásra Magyar- országra érkezik. Az Európai Unió „miniszterelnökét” fo­gadja Göncz Árpád köztársa­sági elnök, Boross Péter kor­mányfő, Szabad György ház­elnök. Jacques Delors emel­lett találkozik a kormány több tagjával és az Ország- gyűlés tisztségviselőivel. A politikust díszdoktorává avat­ja a Közgazdaságtudományi Egyetem. A látogatásról Her­man János külügyi szóvivő adott tájékoztatást tegnap. A szóvivő bejelentette azt is, hogy március 20—21—22-én hivatalos lá­togatást tesz Magyarorszá­gon Jean-Luc Dehaene belga miniszterelnök. A rendszer- változás óta most első alka­lommal látogat Budapestre a belga kormány vezetője. A miniszterelnöki vizit egyben elismerését is jelenti a magyar-belga politikai, gaz­dasági kapcsolatok dinami­kus fejlődésének. Letkés, Ipolytölgyes, Nagy- börzsöny, Márianosztra, Vá- mosmikola és a házigazda Szob polgármestere megtud­hatta: ezt a programot azo­kon a területeken indítja el a Közép-magyarországi Agrár­kamara. ahol a munkanélküli­ségi ráta az országos szintnél rosszabb irányt mutat. Ez a legutóbbi adatok szerint 12,5 százalékos, s mivel az emlí­tett községekben eléri a 20 százalékot, érthető, hogy mi­ért kapnak a fejlesztési lehető­ségen az említett települések. Az ügyvezető igazgató az előzményekről szólva kifejtet­te: az agrárkamara Pest, Nóg­rád megyét és a fővárost cé­lozta meg programjával. Ta­valy a Pest megyével határos Nógrád megyei elmaradott községek, városok fejlesztésé­re vonatkozó elképzelések ké­szültek el. Ennek kapcsán, mai divatos szóval élve átvilá­gították a településeket: fel­térképezték a foglalkoztatás helyzetét, az infrastruktúrát, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítőképes­ségét, a kulturális intézménye­ket és az idegenforgalmat. Ez­után került sor a belső és a külső erőforrások áttekintésé­re, melyek segítségével továb­bi munkahelyek hozhatók lét­re. Nógrád megyében a fej­lesztési koncepció sikeresnek bizonyult, ezért ajánlotta fel a pályázat lehetőségét az ag­rárkamara az ipolysági telepü­léseknek. Kiss György lapunk kérdé­sére hangsúlyozta: a létrejövő projecteket az érdekegyeztető tanács munkaerő-piaci bizott­sága a foglalkoztatási alapból finanszírozza, s az Országos Foglalkoztatási Alapítvány is tesz hozzá. De működik egy olyan bizottság is, amely egyes minisztériumok erre a célra fordítható pénzeszközeit koordinálja, hogy az anyagiak oda folyjanak, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. Az ügyvezető igazgató vé­gezetül rámutatott: természete­sen megnézzük, hogy hová ad­juk a pénzt, mert csak oda ér­demes befektetni, ahol van re­mény a megtérülésre. (klug) Ünnepélyes keretek között Eskütétel a megyeházán Az országgyűlési egyéni vá­lasztókerületek választási bizottságainak tagjai, illet­ve a területi választási bi­zottság tagjai tegnap letet­ték az esküt a megyeházán Inczédy János előtt. Az ün­nepélyes eseményen megje­lent Kara Pál, a Belügymi­nisztérium helyettes állam­titkára, az országos választá­si bizottság titkára, aki fel­hívta a figyelmet a választá­sok fontosságára, és beszélt a választási bizottságok tag­Hancsovszki János felvétele jainak feladatairól. A bizott­ság tagjait a pártok vélemé­nyének figyelembevételé­vel a megyei közgyűlés vá­lasztotta meg legutóbbi ülé­sén. Az érintettek Inczédy Jánostól, Pest megye köz­gyűlésének elnökétől vették át tegnap a megbízólevelet, amelynek alapján négy éven keresztül társadalmi megbízatásként látják el a törvényben előírt feladato­kat. H. Cs. Közép-Európa-atlasz A párizsi béketárgyalásokra készült A Kárpátok térségének föld­rajzáról és népeinek életéről elsőként Magyarországon je­lent meg 1945-ben regionális atlasz Közép-Európa-atlasz címen. A nagy jelentőségű ki­advány angol és magyar nyel­vű digitális hasonmás kiadá­sa alkalmából tartottak teg­nap bemutatót a kötetet előké­szítő ELTE Térképtudomá­nyi Tanszéke és a kiadó — a Szent István Társulat és a Püski Kiadó — szervezésé­ben. Az atlasz a vizsgált 1,5 mil­lió négyzetméternyi terület földrajzi viszonyait és az itt élő 125 millió ember életét mutatja be a harmincas évek adatai alapján — tudtuk meg a bemutatón vetített video­filmből. A térség földrajzi szempontból Európa közepe: három tájegység találkozója, három klíma ütközőterülete, három nagy nyelvcsaládba tartozó és számos kisebb nyelvet beszélő nép lakhelye. A térség tizenkét országában 16 hivatalos nyelvet használ­tak, és legalább még egyszer ennyi nyelvet beszéltek. Az atlasz a korabeli hivatalos sta­tisztikák alapján készült. (Folytatás a 3. oldaton) Jöjjön falura! Nyitás előtt a tanyasi vendégfogadó A falusi turizmus, vendégfoga­dás szélesítését, a falun és ta­nyán élők szakmailag ellenőr­zött, garantált minőségű bekap­csolódását szorgalmazza a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendégfo­gadók Szövetsége — hangzott el tegnap a szövetség sajtótájé­koztatóján. Csáky Csaba elnök ez alkalomból értékelte a ven­dégfogadók helyzetét s az idei feladatokat. Elmondta: a szövetség orszá­gos kiépítése lényegében befe­jeződött, az 1989-es törökbálin­ti megalakulás óta húsz-har­minc kilométeres körzetenként mindenütt vannak tagvendégfo­gadók. Az új belépők velük fel­vehetik a kapcsolatokat, emel­lett az idén a korábbinak ötven százalékára mérséklik a belépő­díjat. Ennek fejében be lehet kerülni az évente kiadott, 23 nyelven olvasható nyilvános katalógusba, amennyiben a mi­nőségi követelményeknek meg­felel a jelentkező kínálata. (Folytatás a 3. oldalon) Jubileumi gondolatok 1945. február 23-án mentem át Pestre Budáról, hol katonaszökevényként bújtam egy barátomnál, nem akarván eleget tenni a nyilas miniszter „totális moz­gósítási” parancsának. így aztán azt gondoltam, hogy a nyilas hatalom gyengítésével hozzájárultam a szovjet hadsereg győzelméhez. Ennek megfelelő' könnyedséggel léptem ki a pesti oldalon a csónak­ból. Híd ugyanis nem volt, akkor még pontonhíd sem. A parton a szovjet hadsereg egy képviselője várt ránk, s dokumentum iránt érdekló'dött. Más igazoló okmányom nem lévén, a Beszkárt (az akko­ri BKV)-igazolványomat mutattam föl, melynek alu­mínium tokja vidáman csillogott a tél végi napsütés­ben. A katona szalutált, s mehettünk utunkra. Akkor nem tudtam még, hogy egy esetből nem szabad általános érvényű következtetést levonni, így aztán a Lövölde téri katonai sorompót sem kerül­tem ki, hanem határozott mozdulattal fölmutattam a szovjet kiskatonáknak a villamosbérletemet. Ezút­tal a hatás elmaradt, s barátommal együtt a fennál­lásának 27. évfordulóját ünnepló' szovjet (akkor még Vörös) hadsereg vendégei lettünk. En csak he­tekre, de barátom bizony évekre. Februárban még messze volt a háború vége, s mi­alatt sok-sok orosz katona vitézül harcolt a hitleri Németország ellen, ezeknek a hátországiaknak nem éppen hősi tevékenységgel kellett foglalatoskodni- ok. Gyanútlan civileket fogdostak össze, ráadásul „kicsi robot’-tal hitegették őket, meg hogy szovjet „dokument’-et kapnak. Szegény barátom mindezt elhitte, így csak akkor tudtam megszökni, amikor elszakítottak egymástól, így lett emlékezetes nap mindkettőnk számára a Vö­rös Hadsereg születésnapja. Hát igen, a szovjet hadsereg vitt el engem is, ba­rátomat is, meg még a magyarok, magyarországi svábok, cigányok, zsidók, szóval emberek százezreit Legnagyobb részüket a halálba, mert e menetek ha­lálmenetek voltak, e vonatok halálvonatok, s ahova megérkeztünk, haláltáborok. A minap találkoztam eme barátommal, s boldo­gan újságolta, hogy nem lehet kapni Szolzsenyicin Gulag című háromkötetes művét. Pedig 2500 forint­ba kerül! Nagy dolog, hogy az állítólag nyomorgó Magyarországon egy ilyen drága könyv napok alatt elfogy, de ugyanúgy nem kapható Rózsás János­nak, Szolzsenyicin fogolytársának Keserű ifjúság című lágerkönyve sem. Úgy látszik, nem akarunk felejteni. De nem csak erről van szó. Barátom nagyon sokat szenvedett a fogságban, de közben — Rózsás Jánoshoz hasonló­an — megszerette az orosz embereket. Mégsem akarja elfelejteni a kommunista rendszer bűneit. Ne is felejtsünk! De a legkegyetlenebb körülmé­nyek között is vegyük észre azt, ami emberi, s amit 75 év alatt sem tudtak teljesen kiirtani ott, s 45 év alatt itt. Török Bálint * Árvízvédelmi gyakorlat Ma reggel fejeződött be a Közép-Duna-völgyi Víz­ügyi Igazgatóság által szer­vezett nagyszabású árvízvé­dekezési törzsvezetői gya­korlat, ami kiterjedt a Szent- endre-sziget, Csepel-sziget összes árvízvédelmi gátőrjá­rásaira, szakaszvédelmi köz­pontjaira, a budakalászi, va­lamint a Tasstól Dunaegyhá- záig terjedő védvonalra. Az árvíz mellett modellezték Makád kiürítését is. — Mi volt a gyakorlat célja? — kérdeztük Kop­pány Györgytől, a vízügyi igazgatóság igazgatóhelyet­tesétől. — Lényegében a gyakor­lás maga — válaszolta. — Az, hogy akik még nem találkoztak ilyen helyzettel, tudják meg, mi is a teendő. Azért esett keddre a válasz­tásunk — ekkor, 18 órakor vette kezdetét a gyakorlat —•, mert egy hónap múlva lesz az ENSZ határozata ér­telmében a víz világnapja. Ezzel a gyakorlattal is ké­szülünk az eseményre. A gyakorlat abból áll — vázolta Koppány György —, hogy szimuláljuk az ár­vizet: az 1965-ös, budapesti­nél magasabb, 868 centimé­teres vízállást feltételezve. Ehhez a rendkívüli készült­séghez igazodtak a felada­tok. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents