Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUAR 23.. SZERDA Szarajevói modell? Nemcsak a szerbek bűnösek Erdélyi reformátusok vitája / Alnok támadás Tőkés ellen A szarajevói tűzszünettel nem ért véget Szarajevó ost­roma, és még ha véget érne, azzal sem szűnne meg a szenvedés Bosznia sok más részében, amelyet az ENSZ, legalábbis szóban, védelmébe vett. És még ha Tuzla és Szrebrenyica is fel­szabadulna, azzal sem len­ne béke egész Boszniában — emlékezted tegnap vezér­cikkében a Financial Times című brit lap. Az újság szerint a NA- TO-nak és az ENSZ-nek most minden erővel támo­gatnia kellene Rose tábor­nok, a boszniai ENSZ-erők brit parancsnokának tervét, hogy a szarajevói modellt máshol is alkalmazzák Boszniában. A tuzlai repülő­tér megnyitása elsőrendű feladat, hiszen akkor több segélyt lehetne juttatni egy­millió polgári lakosnak Bosznia középső részén. De a Szarajevónál rosszabb helyzetben lévő Mostar szenvedéséről sem szabad megfeledkezni — írta a brit lap, és magyarázatul hozzá­fűzte: Szlovákiában megkezdő­dött a népszavazás kiírását célzó aláírásgyűjtés. A zömmel kormánypárti kép­viselők által megfogalma­zott felhívás szövegét a hét végén a legkisebb települé­sek polgármestereihez is el­juttatták. Több ellenzéki párt, így az Együttélés mozgalom és a Magyar Polgári Párt már felhívásban szólította fel a szlovákiai magyar választó- polgárokat, hogy ebben az aláírásgyűjtési akcióban ne vegyenek részt. Csáky Pál, A szerbek nem az egyedü­li bűnösök ebben a háború­ban. Mostart a horvátok rombolták le, ők lövik a Ne- retva keleti partján rekedt mohamedán lakosságot, és Tudjmcin horvát elnök, Né­metország és a Vatikán vé­dence, még mindig semmi jelét nem adta, hogy ki akar­ná vonni csapatait Hercego­vina nyugati részéből. A horvátoknak Mostar ügyé­ben adandó ultimátum na­gyon is igazságos volna, ke­vesebb politikai kockázattal járna, mint a szarajevói ulti­mátum, és megkönnyítené a szerbekre gyakorolt orosz nyomás fenntartását is. * Nemzetközi értekezlet kez­dődött tegnap Bonnban ame­rikai, orosz, kanadai és euró­pai diplomaták részvételé­vel. A tanácskozáson azt vizsgálják, hogy a békete­remtés Szarajevóban alkal­mazott módszerét miképpen lehetne kiterjeszteni Bosz­nia-Hercegovina más öveze­teire is. a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom alelnö- ke tegnap az MTI kérdésé­re válaszolva elmondta, hogy a mozgalom „az alá­írásgyűjtés alkotmányelle­nes és populista volta mi­att egyértelműen elutasítja ezt az akciót-, s ha az ellen­zék kezdeményezne hason­lót, a magyar keresztényde­mokraták az állampolgá­roknak feltett kérdésektől függően mérlegelnék, va­jon támogatnák-e a hason­ló ellenzéki kezdeménye­zést”. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések állanak an­nak a vitának a középpont­jában, amely a Romániai Református Egyház zsinatá­nak munkáját akadályozza — tűnt ki a román televízió magyar nyelvű adásában el­hangzott nyilatkozatokból. Mint jelentettük, a Szat­márnémetiben tartott egyhá­zi fórumról Csiha Kálmán­nal az élen távol maradt az Erdélyi Egyházkerület 16 zsinati tagja közül 9, míg a Királyhágó-mellékiek 12 zsináti tagja jelen volt. Két­napos tanácskozás után feb­ruár 25-re napolták el az ülést. Tőkés László nyilatkoza­ta szerint a kolozsváriak a zsinat napirendjére fel akar­ták vetetni Kertész László erdélyi gondnok egy „pocs­kondiázó iratát”, amely azt tartalmazta, hogy Tőkés László nem törvényesen megválasztott püspöke egy­házkerületének. Ezzel kap­csolatban a Királyhágó-mel­Jelcin újra munkában Egy hét óta először jelent meg tegnap a nyilvánosság előtt Borisz Jelcin orosz el­nök, aki a Kremlben Askar Akajev kirgiz elnököt fogad­ta. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről esett szó. Jelcin a hónap elején tett grúziai látogatását követően „tűnt el” a nyilvánosság elől. A múlt héten ugyan fo­gadta John Major brit kor­mányfőt és a tatár elnököt, de az elmúlt három hetet egyik Moszkva melletti dá­csáján töltötte, ahol a hivata­los jelentések szerint „erős meghűléssel” ápolták. léki püspök megjegyezte: az egyházi törvény szerint a püspökválasztás ellen csak két héten belül lehet óvást emelni, tehát az ilyes­fajta felszólamlás tárgyta­lan. A püspök megfogalma­zása szerint Kertész „egy ál­talános Tőkés-ellenes diver- zió előretolt harcosa”, aki nem szalaszt el egyetlen al­kalmat sem az ő (Tőkés) be- feketítésére. Csiha Kálmán püspök szerint a zsinat ügyvezető elnöksége az erdélyi egy­házkerület megkérdezése nélkül bővítette ki a napi­rendet egy sor olyan témá­val, amelyhez közös megál­lapodás lett volna szüksé­ges. Tőkés László vélemé­nye viszont az, hogy az er­délyi egyházkerület egy sor kényes kérdést le akar vétet­ni a napirendről. Ilyen a püspökválasztás kérdése, tavasszal ugyanis lejár a két püspök, az espe- resi kar, a zsinati tagok, az egyházkerületi közgyűlési Lech Walesa lengyel államfő tegnap bejelentette: vissza­vonja a nemzetgyűlés alkot­mánybizottságából szemé­lyes képviselőjét és az általa benyújtott alkotmányterveze­tet. E lépése válasz a szejm múlt pénteki döntésére, amely elutasította az elnök ál­tal beterjesztett két alkot­mánymódosítási javaslatot. Ezek lehetővé tették volna, hogy százezer aláírással bár­ki alkotmánytervezetet nyújt­hasson be a szejmhez, illetve kimondták volna: ha orszá­gos népszavazás utasítja el a parlament által elfogadott al­kotmányt, akkor a nemzet­tagok mandátuma, és még nincs választási törvénye az egyháznak. További ké­nyes kérdésként jelölte meg Tőkés László az egyhá­zi bíráskodás témáját, az egyházi fegyelem hiányát. Véleménye szerint tovább­ra is hatnak azok a régi rendszerből pozícióban ma­radt egyházi vezetők, akik­nek minden törekvésük az, hogy a bőrüket mentsék, il­letve eltussolják a korábbi években a Securitatéval folytatott együttműködést. Az erdélyi egyházkerület püspökének álláspontja ez­zel szemben az, hogy a kü­lönböző . javaslatokat elő­zőleg le kell küldeni az egy­házmegyékbe, hogy azok ta­nulmányozzák, véleményez­zék. Azután foglalkozik vele a zsinati állandó ta­nács, s csak azután kerül­nek a zsinat elé. Mindkét püspök remé­nyét fejezte ki, hogy sike­rül megoldani a nézetelté­rést. gyűlésnek ki kell mondania önmaga feloszlását. A PAP hírügynökségnek adott interjújában Walesa ki­jelentette: „Nem vonom meg a parlament jogát ahhoz, hogy dolgozzon az alkotmá­nyon, arra azonban felhív­nám a figyelmet: a parlamen­ten kívül található a nemzet többsége, és még a legjobb al­kotmányit is amelyet ez a par­lament létrehozhat, el kell fo­gadja a társadalom többsé­ge.” Alkotmánymódosító ja­vaslatainak elutasítását az ál­lamfő úgy értékelte, hogy ez­zel a parlament visszautasítot­ta az általa felkínált együtt­működés lehetőségét.---------------------*------­■ * A nagyvilág hírei Jk A genfi leszerelési ér­tekezlet dr. Boytha György nagykövetet, a Magyar Köztársaság ál­landó képviselőjét, a genfi magyar ENSZ- képviselet vezetőjét vá­lasztotta a fegyverke­zés átláthatóságának biztosításával foglalko­zó bizottság elnökévé. ¥ Húsz évig terjedő bör­tönbüntetésre ítéltek Pe­ruban kilenc katonatisz­tet — köztük egy tábor­nokot —, akiket a legfel­sőbb katonai tön’ény- szék bűnösnek mondott ki kilenc diák és egy egyetemi tanár meggyil­kolásában. A vizsgálat szerint a katonatisztek gerillatevékenység gya­núja miatt végeztek a szerencsétlenekkel. Jk Az izraeli kormány utasította a hadsereget, hogy gyorsított, két hét alatt lebonyolítandó ki­vonulásra készüljön fel a Gáza-övezetból és Je­rikóból. ífc Nagy-Brittania is tilta: kozott a volt jugoszláv köztársaság, Macedónia ellen foganatosított gaz­dasági blokád ellen, és sürgette a görög kor­mányt, hogy vonja visz- sza intézkedéseit. Jk Szépen fejlődnek a japán—magyar kapcso­latok, nincsenek megol­dásra váró súlyos prob­lémák — nyilatkozta Okada Maszaki, a ja­pán külügyminisztéri­um kelet-európai rész­legének igazgatója Ke­lemen Andrásnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárá­nak ma kezdődő látoga­tása alkalmából. Elutasított akció Ne írjanak alá a magyarok! Válasz a szejm döntésére Walesa kemény lépése Észtországi rokonainknál A mikor a Munkácsy Mihály Kör vezetőivel Tartu- ban bekopogtam a Postimees (nyersfordításban: Postahír) című lap ajtaján, még nem tudtam, hogy Észtország legrégibb és legnagyobb napilapjának műhe­lyébe érkeztem. A megyei lap két éve már, hogy kinőtte a megye határait és hatvanezer-ötszáz példányszámát egyetlen lap sem tudja fölülmúlni az országban (Észtor­szág lélekszáma megközelítően 1 millió). Éne Puusemp, a kiadó vezetője fogadott minket, s sze­rinte a történelem alakította az ő helyzetüket. A szovjet éra alatt (ezt a kifejezést használja) vidéken jelentek meg, Pümuban, ez volt a szerencséjük, hiszen azt a szelle­miséget, amivel a régi rend falait döntögették, Tartuban, az egyetemvárosban nem engedte volna az ifjúság „neve­lésére” érzékeny hatalom. A Postimeest — amelynek munkatársai szívesen lépné­nek velünk kapcsolatba — 1857-ben alapították Pümuban, de 1860-ban, 3 év múlva már eladták és az új tulajdonos Tartuba telepítette. Érdekes adat még, hogy 1991-ben kap­ta vissza eredeti nevét, mert a sematizmus évtizedeiben az Edasi — Előre — címet viselhette. A rendszerváltás előké­szítésében még ezzel a jellegtelen címmel vállalt nem is kis szerepet. A kiadó vezetőnője kérdés nélkül elmondja szerkesztői koncepciójuk lényegét. — A rendszerváltás folyamat és egyik volt szocialista országban sem fejeződött be, és nem is fog soha. Nem tar­tom magunkat sem kormánypártinak, sem ellenzékinek. Mérlegelnünk kell, mert az igazság általában középen van. Ezért minden pártszemléletnek hangot adunk. Összesen harminc ember készíti a lapot, de a cégnél ösz­szesen háromszáz ember veszi föl a fizetését, ugyanis a teijesztést is maguk végzik és saját nyomdájuk van. Amit a posta nem tudott megoldani, hogy a reggeli kávéhoz minden előfizető otthonában ott legyen a lap, ők sikere­sen megoldották. Persze nem a régi munkastílusban. Elő­ször csak a saját lapjukat terjesztették, de mára már több szerződés köti őket már orgánumokhoz. Szerencséjük is volt. Éne Puusemp asszony fia, aki emigránsként felvált­va Svájcban és Kanadában él, már a kezdet kezdetén, kel­lő pillanatban megvásárolta az újság harminc százalékát, s a fennmaradó hetven százalékot a munkatársak vették meg, ki-ki erejéhez mérten. (Többségük persze azóta már nem dolgozik a lapnál, de tulajdonos.) Néhány hónapja hozták létre a saját kiadót, s azóta már könyvkiadással is foglalkoznak. Persze nem klasszikusokat, hanem könnyű és érdekes pszichológiai tanácsadó „irodalmat” jelentet­nek meg. Ok az egyetlen lap Észtországban, amelynek sa­ját nyomdája is van. (Három éve.) Ez veszélyes vállalko­zásnak bizonyult az elején, mert nagy kölcsönt vettek föl, előnytelen kamattal. Azóta már nyolc cégnél részvénye­sek: például résztulajdonosok a Tartui Rádióban és a Tar- tui Televízióban is. A 24 oldalas lap átlagosan harminc százaléka hirdetés. Jövedelmük jelentős hányada innen származik. Fonto­sabb rovataik: gazdaság, kultúra, vélemény, kül-belpoliti- ka, hírek, sport. Kéthavonta egyszer mellékletet jelentet­nek meg környezetvédelemről és az Európai Közösséget ismertetik; egyszer havonta összefoglalják az elmúlt hó­nap politikai eseményeit, szintén havonta egyszer kulturá­lis melléklettel jelentkeznek, amelyben jelentős szerepet kap az irodalom. Ugyanakkor naponta folytatásokban kri­mit közölnek, és hetente egyszer tallinni, tartui és párnui mellékletet. L enyűgöznek a tömören, tárgyilagos távolságtartás­sal előadott tények. Jó lenne kicsit elmélyültebben tanulmányozni a módszereiket, elmerülni a részle­tekben. Szívesen megosztják velünk, amit tudnak, amit a szabadság három éve alatt megtanultak. Hogyne lenne jó az anyagi helyzetük, amikor legutóbb létrehozták az ex- port-importjoggal és önálló jogi személyként működő ke­reskedelmi irodájukat. Adnak és vesznek élelmiszert, ru­haneműt, üzemanyagot, s mindent, ami kell Észtország­ban vagy külföldön. — Az volt a szerencsénk — mondja Éva asszony —, hogy merész fiatalok dolgoztak a lapnál a kisvállalkozá­sok kezdetén. Volt bátorságuk mindahhoz, aminek jövője lett. Hittek és mertek. Akik viszont várakozó álláspontra helyezkedtek, azok most is várakoznak. A Postimees gárdája viszont pillanatnyilag is azon gon­dolkozik, milyen új nyomdagépet vásároljon, hogy ne csak nyolc oldal jelenjék meg a jövőben színesen, hanem az egész újság. Ónody Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents