Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. FEBRUÁR 22., KEDD 7 Forintos hírek A számviteli törvény elő­írásainak megfelelően ké­szülnek a gazdasági telje­sítményeket rögzítő szoft­verek, mert alapvetően ezt igénylik a gazdasági társa­ságok. Mindezt Nagy Gá­bor, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője hangsúlyozta az Számvi­tel ’94 szoftverbörze cím­mel tegnap megnyitott két­napos ' szakkiállításon, mely a budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetem aulájában várja az érdeklő- dőkat. A fáradtolajok, vagyis a különböző gépekben, jár­művekben elhasználódott kenőolajok környezetba­rát hasznosítása érdeké­ben a környezetvédelmi és az ipari tárca most ké­szíti elő a termékdíj kive­tését tartalmazó jogsza­bály-tervezetet. A szak­mai viták ezzel kapcsolat­ban már lezajlottak, s a kö­zeljövőben kerül sor a tár­caközi egyeztetésre. Egyelőre nem született semmilyen megállapodás a múlt héten lezárult világ­banki tárgyalásokon. A Vi­lágbank szakértő Budapes­ten a bank- és adóskonszo­lidáció magyarországi me­netével ismerkedtek, és vizsgálták, milyen feltéte­lekkel nyújthatnának eh­hez hitelt. Várhatóan a megbeszélések március­ban tovább folytatódnak. Kétmilliárd forintos alap­tőkével kezdi meg műkö­dését a Magyar Export- Imprt bank Rt., valamint a Magyar Exporthitel Bizto­sító Rt. A pénz arra ele­gendő, hogy hogy a két pénzintézet az idei export mintegy 10 százalékát se­gíthesse. Elsősorban olyan cikkek külkereske­delmét hivatottak támogat­ni, amelyekhez normális feltételekkel bankok nem nyújthatnak hitelt. Hama­rosan szükségessé válik a két intézetnél az állami tő­keemelés. Erre a célra el­sősorban a költségvetés biztosíthat forrást, illetve elképzelhető, hogy a priva­tizációs bevételek egy ré­szét is felhasználják. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! A Nívó Ruházati Szövetkezet vagyona a munkatársaké A talpon maradás már siker A ceglédi Nívó Ruházati Szövetkezetnél másfél esz- •'* ÄV tendeje befejeződött az átalakulás; a teljes vagyon \Wvy) a munkatársaké. Zakar Istvánné elnök asszony szerint manapság sikerélmény az, ha egy cég tal­pon marad. A múlt esztendei mérleg még nem készült el teljesen. Ám a meglévő számadatok azt sejtetik, hogy a Nívó eredményes évet hagy maga mögött: a tagoknak ka­rácsony előtt osztalékelőleget fizettek. A régi nagykereskedelmi vállalatokra — amelyek sze­zon előtt is jelentős darabszá­mú árut vásároltak — már nem lehet számítani. Egyre több kft., részvénytársaság és magánkereskedés folytatja a hagyományos nagykereske­delmi tevékenységet. Csak­hogy előre nemigen tudják je­lezni, egyáltalán mit fognak rendelni. Nagyobb a veszélye egy-egy holtszezonnak. Ezt egyebek mellett téli áruk var­rásával lehet áthidalni, amit viszont roppant nehéz finan­szírozni. A szövetkezet bér­munkára az utóbbi időben csak szükség esetén vállalko­zik. Annál is inkább, mert mostanság — annak ellenére, hogy a Nívó lányai, asszo­nyai kifogástalan minőség­ben varrnak — a leendő meg­rendelőkkel képtelenség tisz­tességes áralkut folytatni. A szövetkezet a saját terve­zésű modelljeivel idehaza egyelőre tartja kedvező pozí­cióit. A keleti piacon — ahol napjainkban is van kint össze­állításuk — elsősorban bar- tellüzleteket kötnek. Ugyanis egyszerűbb a lebonyolítás. A közvetlen szállításnak nagy a kockázata. A szövetkezetnek nincse­nek munkaerőgondjai. Állan­dó a gárda. Egy-két jó szak­munkást persze még fel tud­nának venni. Természetesen a Nívó nem versenyezhet azokkal, akik alacsony bérért feketén dolgoztatnak. Az elnöknő bizakodik ab­ban, hogy a tavaszi modellje­ik — ahogy az elmúlt évek­ben mindig — elkelnek. Vi­szont egyre gyakoribb fejfá­jást okoz az, hogy minden év­ben akad egy-két olyan vevő, aki nem tud fizetni. Az efféle partnert a legnagyobb körülte­kintés ellenére sem lehet ki­szűrni. Hiszen az is előfor­dult már, hogy olyan cég tar­tozott a szövetkezetnek, amely hosszú évek óta meg­bízható volt. Ezeknek az ösz- szegeknek a behajtása — hiá­ba a sok utánjárás — vajmi kevés eséllyel kecsegtet. Egy esetleges bírósági eljárás ta­lán évek múlva hozhat sikert. Ezek a tartozások persze meg­nehezítik a szövetkezetiek pénzügyi helyzetét. Végezetül Zakar Istvánné elmondta, hogy a Nívót a megbízható, kiegyensúlyo­zott cégek között jegyzik to­vábbra is. A szövetkezetnek napjainkban egyetlen straté­giai célja van: az adott lehető­séget minél jobban kihasznál­ni. Az elnök asszony nem tit­kolta, valójában még nem lát­szik pontosan, hogy mit csi­nálnak májusban. Minden­esetre több vasat tartanak a tűzben, s bíznak abban, hogy előbb-utóbb a szerződések is megköttetnek. Fehér Ferenc A Magyar Innovációs Kamara felmérése Csökken a műszaki értelmiségiek száma? Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tavaly év végén széles körű felmérést kezdett a műszaki értelmi­ség helyzetéről. A Magyar Innovációs Kamara — az innovációs szféra munkaadói érdekvédelmi szerveze­te — pedig a munkáltatók véleményét kérdezte ugyanerről a témáról. A felmérés mintegy ötvenhét­ezer munkavállalóra, ezen belül 9840 műszaki értel­miségire terjedt ki. Fejlődő kertészeti ágazat A világszínvonalhoz közeledve Hazánkban jelenleg 3000-3500 hektáron termesztenek haj­tatással zöldségféléket. Ez a termőfelület csupán néhány százalékát képezi az összes zöldségféle termőhelyének, de árbevétele majdnem pontosan annyi, mint a szántóföldi zöldségkultúrák forintban számolt hozama. Egységnyi te­rületre vetített nyereségessége pedig lényegesen jobb mint a szántóföldieké. Ebből is látható, hogy e viszonylag kis te­rületet elfoglaló fóliás, üvegházi termesztésnek óriási jelen­tősége van a piac korai zöldségellátásában. Néhány megállapítás a felmérés eredményéből. A cégek főfoglalkozású dol­gozóinak száma 1990 és 1993 között harmincöt szá­zalékkal csökkent, míg a műszaki értelmiségieké hu­szonöt százalékkal. A mű­szaki értelmiségen belül — a csökkenésen túlmenő­en — a mozgás alacsony (20 százalék), az átlagélet­kor pedig viszonylag ma­gas (44 év). A vállalato­kon belül egyre magasabb a vezetési-termelésirányítá­si feladatokkal megbízott műszaki értelmiségiek ará­nya. A szervezetek egyre kevesebb műszaki fejlesz­tési tevékenységet végez­nek. A vállalatok harminc­öt százaléka egyáltalán nem áldoz erre a célra, to­vábbi huszonhárom száza­léka pedig az árbevétel ke­vesebb mint egy százalé­kát fordítja kutatásfejlesz­tésre. A műszaki értelmi­ség átlagjövedelme nomi­nálértékben 70-80 száza­lékkal, reálértékben vi­szont csak 0-10 százalék­kal nőtt az elmúlt három évben. Ezen belül a felső­fokú intézményekben dol­gozók átlagjövedelme alig éri el a 31 ezer forintot (bruttó). A műszaki értelmiségi­eknek jelenleg harminc százaléka rendelkezik nyelvvizsgával. Számuk az elmúlt három évtized­ben tizenöt százalékkal nö­vekedett. A legáltalánosab­ban beszélt nyelv az angol. A korábban jelentős hánya­dot képviselt orosz nyelv az utóbbi időben egytizedé- re esett vissza. Árpási Mária A hazai fogyasztók igénye­it, úgy tűnik, hosszabb tá­von ki lehet elégíteni e ka­pacitással. Bővítéssel majd csak a külföldi értékesítés növekedésével lehet és kell is számolni. Okkal és jog­gal, hiszen a korszerű euró­pai hajtatásos rendszerek összehasonlításában egyér­telműen bizonyossá, vált a magyar zöldségtermesztő ágazat versenyképessége. A kedvező természeti adott­ságokon túlmenően köszön­hető ez az utóbbi években végbement technológiai fej­lődésnek, a nagy légterű fó- laiaházak, a csepegtető ön­tözés terjedésének, a kor­szerű növényfajták alkalma­zásának. Kertészeink sikereket ér­tek el a termelési célhoz a jól kiválasztott hazai és kül­földi nemesítésekkel egy­aránt. Különösen az utóbbi­akkal mutatnak fel látvá­nyos eredményeket, ami egyben azt is jelzi, hogy a növénynemesítésben bi­zony évtizedekkel megelőz­tek bennünket a nagy kerté­szeti hagyományokkal ren­delkező országok. Szeren­csére nem minden növény­fajra igaz ez, hiszen példá­ul a magyar paprikának ma is alig-alig akad méltó ve- télytársa. Mondhatnánk, fe­jet hajtottak előtte a hollan­dok is. A híres de Ruiter Se­eds nevű vetőmag-forgal­mazó cég például nem na­gyon kísérletezik Magyar­honban fehérhúsú paprika­fajták szaporítóanyagainak Földkijelölések soron kívül Sürgősséggel, soron kívül tű­zik ki és adják birtokba a földhivatalok azoknak a kár­pótlásra jogosult földtulajdo­nosoknak a területeit, akik tábláikon ültetvényt, évelő kultúrát kívánnak telepíteni, illetve azoknak, akik tevé­kenységünkhöz banki hitelt igényelnek — mondta el Zsámboki Sándor, a Földmű­velésügyi Minisztérium illeté­kese az MTI munkatársának- Az intézkedést többek között az tette szükségessé, hogy a liciteket — a földhivatalok le­terheltsége miatt — esetleg csak hónapok múlva követte a területek ingatlannyilvántar­tási átvezetése és tényleges birtokbaadása. A tárca ugyan már korábban javasolta, hogy a bankok a hitelnyújtáshoz fo­gadják el — tulajdoni lap hiá­nyában — az árverési jegyző­könyveket is, a tapasztalatok szerint azonban ez nem min­den esetben történik meg. A sürgősségi eljárást az új tulaj­donosoknak a földrendező bi­zottságoknál kell kezdemé­nyezniük. értékesítésével, mert nincs esélye a hazaiakkal szem­ben. Amit kínál, azok első­sorban a hegyes és a zöld­húsú gömbfajták közül va­lók. Azt viszont el kell ismer­ni, hogy a gazdaságos hi­degházi paradicsomter­mesztés felfuttatásában a de Ruiter Seedsnek jelen­tős szerepe volt és van ná­lunk. A több évtizedes ne­mesítő munka eredménye­ként létrehozott nagy ter­mőképességű, betegségek­kel szemben ellenálló, mi­nőségi termést adó fajtáik mind szélesebb körben, alapvető feltételét képezik a jövedelmező hidegházi termesztésnek hazánkban. A folyamatos szelekció nyomán évről évre megjele­nő újabb fajtáik mind sike­resebben illeszthetők be az itteni termesztési körülmé­nyek közé. A cég idén is több új pa­radicsomfélét ajánl, ame­lyek egyaránt alkalmasak hideghajtatásra és szabad­földi termesztésre. Nagy re­ményeket fűznek a Falcaié­hoz, amely ideális a fűtet- len fóliák alatti neveléskor. Termése rendkívül muta­tós, jóízű piacos fajta. Be­tegségekkel szemben ellen­álló, sőt a tapasztalatok sze­rint a gyökérfonálféreg sem támadja meg. Hasonló tulajdonságokkal rendelke­zik a W 2971 FI jelű para­dicsom is. Rövid ízközű, így alacsony légterű fóliá­sokban is jó eredménnyel termeszthető, hozama alig- alig marad el a nagyra növő típusoktól. Szabadföl­di támrendszerbe az erős zárt lombú, jó gyökérzetű W 2383 FI fajtát javasol­ják, amelynek bogyói a bő csapadék hatására sem re­pednek meg. Virágai hibát­lanul kötődnek, akárcsak a Myrto paradicsomé, ami kü­lönösen az alacsony fóliá­sokba alkalmas bőtermő, ki­váló bogyókat nevelő fajta. A de Ruiter Seeds üzlet- politikájának érdekessége, hogy egyetlen olyan nö­vényfajt vagy fajtát sem reklámoz a magyar kerté­szeknek, amelyek keve­sebbre képesek mint az itte­niek. Ez az oka annak, hogy gyakorlatilag csak öt növény magvainak kereske­delmével foglalkozik. A kí­gyóuborkái jelenleg a leg­jobbak. Idén a hidegfóliás­ba alkalmas, jó megújító képességű atlantát, a ma­gyarországi körülmények közt ki nemesített Árpádot, valamint a primérát, a Co- ronát, és a Salvadort ajánl­ják. Ellenálló, tetszetős, igazi piacos termést adnak. Paprikából őszi és tavaszi hajtatásra értékesítenek magvakat, elsősorban a DRS jelűek családjából. Sárgadinnyék között a leg­korábban érő Ajax ígérke­zik a nyár slágerének. A legfinomabb zöld húsú diny- nyék egyike. A teljesség kedvéért a padlizsánt is megemlítjük, amely sokak által kedvelt zöldségféle ná­lunk is. Jó termesztési és piaci tulajdonságai miatt fő­leg a Madonna termeszté­sét mondják jövedelmező­nek. A kertészek szerint a tojásgyümölcs adja az egy­ségnyi felületről a legtöbb nyereséget. M. J. VILÁGKIÁLLÍTÁS Meghosszabbítják a határidőt Hatan a második fordulóban A közelmúltban zárult le az expóhoz kapcsolódó elő-utó és párhuzamos rendezvények pályázatának második fordu­lós határideje. Ahogy Hoppál Zoltántól, Jász-Nagykun-Szol- nok. Pest és Nógrád megye Köztársasági Megbízott Hiva­tala expóreferensétől megtud­tuk, Pest megyéből hat pályá­zat érkezett. Százhalombat­tán négy rendezvénnyel is ké­szülnek a világkiállításra: sportkupa-találkozóval, régé­szeti konferenciával, nemzet­közi kulturális találkozóval, valamint energetikai és kör­nyezetvédelmi konferenciá­val és kiállítással. A gödöllői Agri Expo, és a Magyarok a Dunánál című pályázat vesz részt a második megmérette­tésen. A Világkiállítási Ta­nács e pályázatokat várható­an ez év április végéig bírálja el. Ezt követően dől el az, hogy hivatalosan is az expó rendezvényei lehetnek-e az elképzelt programok, használ- hatják-e a világkiállítás jelké­peit, szervezői igénybe vehe- tik-e az állami alapokat, a címzett támogatásokat. Egyébként, az első fordu­ló — azaz a pályázatok ötlet­szintű kidolgozásának — ha­tárideje e hónap közepén le­járt. Igaz, az elképzelés az-, hogy ezt az időpontot meg­hosszabbítják, s ezt a javasla­tot Barsiné Pataky Etelka, az expó főbiztosa a napok­ban megtartott regionális konferencián is megemlítet­te. Ez a módosítás ugyanis még nem veszélyeztetné a tervek megvalósítását, vi­szont még sokan élhetnének az utolsó lehetőséggel. Az első fordulóra eddig hatvan pályázat érkezett a régióból, ám — ha a Világkiállítási Tanács elfogadja a határidő meghosszabbítását — a szá­muk még változhat. J. SZ. I.

Next

/
Thumbnails
Contents