Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. FEBRUÁR 22., KEDD 3 Parlamenti napló Nagyobb figyelmet a közbiztonságra! Februári közvélemény-kutatás Egyszemélyes „intézmény” vagyok (szervezeti és anyagi háttér nélkül), ezért a megszokottnál szerényebb minta­vétellel tudtam dolgozni. Remélem, elfogadható, hogy nem ezer (vagy több) embert kérdeztem, hanem csak százat. Törekedtem arra, hogy hazánk társadalmának minél több rétegét, különböző beállítottságú egyénét szólaltassam meg. Megkérdeztem — részben ismerőseim körében — fia­talt, középkorút és időst, parasztot, munkást, értelmisé­git és vállalkozót, hívőt és ateistát, nőt és férfit, magyar és nem magyar nemzetiségűt, falusit, városit és buda­pestit. A felmérésben részt vevők — állításuk szerint — nem tagjai semmilyen pártnak — vagyis — ebből a szempontból — társadalmunk jelentősen nagyobb há­nyadát képviselik. Csak olyanok vehettek részt a közvé­lemény-kutatásban, akik választójoggal rendelkeznek. Nézzük a feltett kérdéseket és az eredményeket! 1. Ön melyik pártra fog szavazni 1994. május 8-án? KDNP: 23; MDF: 20; nem fog szavazni: 11; FI­DESZ: 10; MSZP: 9; MIÉP: 8; FKGP: 5; NDSZ: 4; nem tudja még: 6; SZDSZ: 2; nem árulja el: 2 (a száz megkérdezett 11 féle választ adott). 2. Mit gondol, melyik párt lesz az első a választáso­kon? KDNP: 21; FIDESZ: 15; MSZP: 12; MDF: 10; nem tudja: 42 (a száz megkérdezett ötféle választ adott). 3. Mely pártokból állítaná össze a koalíciót úgy, hogy többséggel rendelkezzen a parlamentben? KDNP, MDF, MIÉP: 28; KDNP, MDF, MIÉP, FKGP: 15; KDNP, MDF, FIDESZ: 13; KDNP, MIÉP, FKGP, NDSZ: 6; MSZP, SZDSZ: 5; FIDESZ, SZDSZ: 3; nem tudja: 30 (százan hétféle választ adtak). Az eredmény önmagáért beszél, ezért csak néhány ösz- szegző mondattal zárom ismertetésemet. A keresztény-nemzeti erők döntő győzelmet fognak aratni. A KDNP lesz az első számú párt. A jelenlegi par­lamenti pártokhoz csak az NDSZ fog csatlakozni. Az SZDSZ örülhet, ha bejut a parlamentbe. A jelenlegi ko­alíció változni fog, de nem az ellenzék reményei szerint. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez a fel­mérés sem ér többet mint a profiké. Én is tudom, hogy kiket kell megkérdezni, én is tisztában vagyok azzal, hogy — nálunk napjainkban — a kutatási eredmények ismertetésének az egyik célja a választók befolyásolása. De van két nagy különbség: egyrészt én bevallom az igazi célt, másrészt nem megrendelésre cselekedtem. Ajánlás: Honfitársaim! Fontolják meg, higgyenek ab­ban, hogy az ismertetett — vagy ahhoz hasonló — ered­mény is megszülethet. Rajtunk múlik! Baleczky Iván Budapest Napirend előtti felszólalások­kal kezdte meg tegnapi mun­kanapját az Országgyűlés. Először Surján László (KDNP) szólalt fel, aki a tár­sadalombiztosításról szóló törvény módosítását javasol­ta. A népjóléti miniszter el­mondta: az Országgyűlésnek még márciusban változtatnia kellene azon a rendelkezé­sen, amely 1995. január else­jétől irányozza elő a nők nyugdíjkorhatárának emelé­sét. Surján László kérését az­zal indokolta, hogy a törvény elfogadása és hatályba lépése között túl rövid idő telne el, és az érintettek nem tudná­nak felkészülni a változásra. Vékony Miklós (MDF) a múlt héten meggyilkolt máté­szalkai benzinkutas temetése kapcsán hívta fel a figyelmet a közbiztonság romlására. Ki­jelentette: a „KGST-piaco- kon” könnyedén lehet fegyve­reket vásárolni, ezért fokozni kell a határvédelmi és idegen- rendészeti tevékenységet, ha szükséges, a Nemzetbiztonsá­gi Hivatalnak is intenzíveb­ben kell bekapcsolódnia a megelőzésbe. Király Béla (SZDSZ) a nyugati és tengerentúli ma­gyarság érdekében szólalt fel. Javasolta, hogy az Or­szággyűlés jelöljön ki om- budsmanokat — „jogőröket” — az emigrációban élő ma­gyarság képviseletére. Király Béla rámutatott: azoknak, akik politikai okokból hagy­ták el az országot, nagyon erős ä hazaszeretetük; az om- budsmanok hidat alkotnának köztük és az anyaország kö­zött. A szabaddemokrata kép­viselő úgy vélekedett, hogy az Országgyűlés, ha nincs ide­je megalkotni a részletes tör­vényt, fogadjon el egy irányí­tó elvet, amelynek alapján a következő kormány kidolgoz­hatná a végleges rendezést. — Az ombudsman intézmé­nyének megteremtésével a parlament megmutathatná, hogy nem kiszorítani akarja a nyugati és tengerentúli ma­gyarokat, hanem tárt karok­kal várja őket — zárta napi­Legtöbb a folyóiratoknak jut A kultúra 440 milliója Versenyképesek a honi kivitelezők (Folytatás az L oldalról) Ezt szolgálják a MÁV-val és a Maharttal kötött szerződé­sek is. A további fejlesztések­ben, beruházásokban fontos szerepet töltenek be az úgyne­vezett koncessziós szerződé­sek, amelyek nagymértékben tehermentesítik az állami költ­ségvetést. Ilyen szerződés ke­retében fejeződik be több nagy fontosságú autópálya­(Folytatás az I. oldalról) Tőkés László kijelentette: találkozója Boross Péterrel a folyamatos kapcsolattartás egyik állomása volt. A püs­pök elmondta: az elhunyt Antall József kormányfő a teljes magyarság közös ha­lottja, és ez a tény egyértel­művé teszi a nemzetpolitikai gondolat fontosságát, így Magyarországnak az euró­pai integrálódás melletti poli­tikája magába foglalja a ha­táron túli magyarság problé­máinak felvállalását is. Meg­nyugtató, hogy Budapest po­litikája folyamatos ebben a kérdésben. A püspök han­szakasz (például Győr—He­gyeshalom). Az M5-ÖS és M3-as autópályák továbbépíté­sére remélhetőleg még a tavasz- szal sikerül koncessziós szer­ződést kötni. Folytatódnak a kerékpárút-építések többek kö­zött Érden, Százhalombattán. Szentendrén és Dunaharasz- tin, valamint folytatódnak a közutak karbantartási, felújítá­si munkálatai. Több közleke­goztatta: a tárgyalás során felvetette annak gondolatát, hogy időszerű volna, ha a magyar kormány — az 1992-es mértékadó doku­mentumhoz hasonlóan — is­mét nyilatkozatban foglal­kozna a határon túli magyar­ság helyzetével. Ez bátorító­an hatna a magyar kisebbség­re. Kiemelte a munkaügyi és tanügyi kérdésekben való együttműködés fontosságát. Tőkés László a jelenlegi romániai helyzetet elemezve elmondta, hogy a kommunis­ta visszarendeződéssel pár­huzamosan egyházában fel­erősödtek bizonyos körök és KDNP—NDSZ- programegyeztetés (Folytatás az I. oldalról Varga László, a KDNP el­nökhelyettese a megállapítás­sal egyetértve elmondta: az eltérő vélemények a két párt különböző helyzetéből adód­nak, a parlamenten kívüli NDSZ természetes módon másképp ítél meg egyes prob­lémákat, mint a kormánykoa­lícióban részt vevő KDNP. — Az egyik, talán leglé­nyegesebb eltérés a két párt között az, hogy az európai in­tegráció megvalósíthatóságát az NDSZ valamivel borúlá­tóbban ítéli meg — mondta Pozsgay Imre. Kijelentette: pártja szorgalmazza, hogy a véleménye szerint még hosz- szan elhúzódó integrációs fo­lyamatra készüljön egy úgy­nevezett nemzetépítési gazda­sági program. R. Z. dési csomópont korszerűsítésé­re és folyami átkelőhely meg­építésére is sor kerül, valamint nagyban korszerűsödik az au­tópályák segélykérő rendszere. A miniszter végezetül re­ményét fejezte ki, hogy a gyors ütemű fejlesztések érez­tetni fogják hatásukat a közle­kedésbiztonság és a környe­zetvédelem terén is. (Szűcs) törekvések, amelyek a ’89-es fordulat után háttérbe szorultak. A püspököt a Ro­mániai Református Egyház­ban egyre többen támadják amiatt, hogy pozíciója mel­lett aktívan részt vesz a köz­életben. A személye elleni támadások azonban kihat­nak azokra is, akiket képvi­sel; a közösség ismét a senki földjére kerülhet. A püspök bejelentette, hogy a Király- hágó-melléki Egyházkerület 45 millió lej értékben gyűj­tött össze adományokat a délvidéki magyarok számá­ra. A szállítmány tegnap in­dult útnak. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) becslése szerint ez év­ben 440 millió forinttal gaz­dálkodhat — jelentette be Fe­kete György államtitkár, az NKA elnöke tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Az összeg nagy­sága azért bizonytalan, mert a tavaly áprilisban létrejött alap a befolyt kulturális jára­dékból gazdálkodik, ami ma­ximum 20 százalék lehet. Az első évben 2500-an fizették be, de — véleményük szerint — ez jóval kevesebb, mint az érintettek száma. A költségve­tés havonta 11 millió forint­tal támogatja az alapot. A va­gyonpolitikai irányelvek sze­rint a privatizációs pénzekből is részesülnek, de ennek mér­Nemzetközi vándorkiállítás-so­rozatot indít útjára a Hadtörté­neti Intézet és Múzeum Kos­suth Lajos halálának 100. év­fordulóján, amelyről tegnap tartott tájékoztatót Túrok Mar­git megbízott főigazgató, Ked­ves Gyula, a kiállítások rende­zője és a szervezésben közre­működő művelődési tárca kép­viselője, Tamás István főtaná­csos. A külföldi magyar intézetek kezdeményezésére létrejött ki­állítás-sorozatot alig egy hó­nap alatt állították össze a Kos­suth Emlékbizottság közremű­ködésével — tudtuk meg Tú­rok Máriától. A tizenegy kiállí­tási anyagban a törzsanyag mellett fogadó országgal kap­csolatos Kossuth-anyagok sze­repelnek: többek között az amerikai emigrációs évekről, az olaszországi emigrációról, illetve az olasz légióról, a len­gyel légióról, a bulgáriai emig­rációs útvonal emlékeiről — hallottuk Kedves Tamástól. A törzsanyag Kossuth életét mu­tatja be: az iíjú politikust, a li­berális nemzeti ellenzék veze­tőjét, a forradalom meghatáro­zó alakját, majd a szabadság- harc vezető politikusát, amely- lyel párhuzamosan a szabad­ságharc eseményeit is ismerte­tik. A kiállítás második része az emigráció történetét, majd a tékére nincs előírás. Fekete György elmondta: 13 szak­mai kollégiumot alakítottak; a kuratóriumi tagokat a műve­lődési miniszter nevezte ki, melynek felét ő, a másik felét a társadalmi szervezetek jelöl­ték. A kuratóriumok elnökeit és tagjait négy évre választot­ták. A kollégiumok megkap­ták az induláshoz szükséges minimális összegeket: tíz-, il­letve húszmillió forintot. A színházi szakmai kollégium csak két-három hét késéssel alakul meg, mert az egyezte­tő tárgyalásokra nem hívták meg az egyik érintettet, az év elején alakult Magyar Színi Társaságot, de az induláshoz szükséges összeget ők is meg­Kossuth-kultuszt mutatja be, amely a világon a legjobban is­mert magyar politikussal kap­csolatban már életében kiala­kult. Párizsban, a bulgáriai Su- menben és Szófiában, New Yorkban, Torinóban és Po­zsonyban e tablók a fegyverek­ből és katonai viseletekből ösz- szeállított reprezentatív kiállítá­sok részei lesznek. E kiállítá­sokhoz konferenciák, előadás- sorozatok és más rendezvé­nyek kapcsolódnak majd. A párizsi kiállítást március 8-án, a szófiait 10-én nyitják meg — hallottunk Tamás Ist­vántól a vándorkiállítás első rendezvényeiről. A hat repre­zentatív kiállítás mellett az élettörténetet bemutató hat ki­sebb, úgynevezett „bőröndkiál­lítást” a fogadó országokon be­lül vándoroltatják: az akkori­ban Törökországhoz tartozó Bulgáriában 10 helyen mutat­ják be az emigráció útvonala mentén Lengyelországban a Kossuth-emlékeket ápoló váro­sokban, éppígy Szlovákiában és Olaszországban is. A Kos- suth-kultuszról híres Sumen városának, illetve az évforduló alkalmából Kossuth nevét fel­vevő varsói 63-as számú gim­náziumnak állandó bemutatás céljára külön kiállítási anyagot állítottak össze, (veszelszky) rend előtti felszólalását Ki­rály Béla. Szauter Rudolf Pest megyei képviselő felszó­lalásában hangsúlyozta: nem kiszorítani akarunk bárkit is a licitlehetőségekből, hanem ellehetetlenült települések la­kóinak kívánunk segíteni. A képviselő indokolásában ki­fejtette: az 1991. évi XXV. törvény végrehajtása során egyes nagyváros környéki te­lepüléseken, illetve üdülőterü­leteken feloldhatatlan feszült­ségek támadtak a kárpótlási földárveréseken, mivel a ke­reslet sokkal nagyobb volt, mint a kínálat. Ezen már az sem segít, ha az állami tulaj­donú tartalékföldeket is licit­re bocsátják. kapják. A folyóirat-kiadási kollégium 140 millió forintot kapott. A legnagyobb össze­get ennek a kuratóriumnak adták, mert minden szakterü­let lapja támogatásában része­sült — mondta Szeghalmi Elemér, a kuratórium elnöke. Nemrégiben pályázati felhí­vást jelentettek meg, kulturá­lis és értékes közművelődési szerepet betöltő periodisták részére is. A pályázat feladá­si határideje: 1994. február 28. Az ezzel kapcsolatos to­vábbi felvilágosítás a Nemze­ti Kulturális Alap Igazgató­ság címén (és telefonszámán) kérhető: 1062 Budapest, Baj­za u. 32., tel./fax: 122-6808. (Juhász) Nem Krisztián, Krisztina! Kedves olvasóink bizo­nyára észreveszik, hogy az újság, legna­gyobb bosszúságunkra, rengeteg hibával jele­nik meg. így jártunk tegnap is, amikor az MDF országos gyűlésé­ről szóló tudósításunk­ban egy darabig Dobos Krisztina nevének meg­felelően szerepelt, majd egy pillanatban nemcsak nevet, hanem nemet is váltott, s lett belőle Dobos Krisztián. Bízunk benne, hogy kedves olvasóink mind­ezt nem tudatlansá­gunkként fogják fel, ha­nem egyszerűen úgy ke­zelik, ahogy azt kezelni kell, azaz egy mosollyal teszik túl magukat az ügyön. Sajnos, a sok mosoly, nagyon jól tu­dom, egy idő után bosz- szúsággá válik, amin sajnos innen, a szer­kesztőségből egyköny- nyen nem tudunk vál­toztatni. Egyet tehe­tünk csak, olvasóink szíves elnézését kérjük, s természetesen Dobos Krisztináét is. (Vödrös) Boross Péter és Tókés László találkozója Megnyugtató magyar külpolitika A Kossuth-centenárium jegyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents