Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUAR 22., KEDD Csábító milliók Remegő lábakkal nem lehet kisebbségi oktatásügyet irányítani — mondta az Űj Szó tegnapi számában megjelent interjúban Sidó Zoltán, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Sidó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy megtörténhet: egyes szlovákiai magyar iskolaigazgatók csábítónak találhatják a szlovák oktatásügyi tárca 100 millió koronáról szóló ígéretét. Ezt az ösz- szeget a tárca az „alternatív oktatás” bevezetésére kívánja fordítani. Mint ismeretes, a pedagógusok szövetsége és a magyar politikai erők elutasítják az alternatív oktatás intézményét, mert ezekben az iskolákban egyedül a humán tantárgyakat tanítanák magyar nyelven, a többi tantárgyat azonban szlovákul oktatnák. A terv elleni tiltakozáshoz tavaly közel félszázezer szlovákiai magyar szülő és pedagógus adta az aláírását. Kárpátalja választásokra készül Már véglegesnek tekinthető, hogy Kárpátalján 154-en pályáznak képviselői mandátumra a megyét megillető 10 helyre az ukrán parlamentben. Mind a 10 választókerületben befejeződött a jelöltek bejegyzése. A legtöbben, szám szerint 17-en Ungváron indulnak, míg a Beregszász- központú választókerületben csupán 6-an mérik össze erejüket a parlamenti mandátumért folyó választási küzdelemben. A jelöltek zöme —141-en — ukrán nemzetiségűek, a magyarok közül 6-an, az oroszok közül pedig 4-en pályáznak képviselői mandátumra, de van közöttük egy-egy szlovák és román nemzetiségű is. Mindösz- sze egy jelölt tüntette fel magát ruszin nemzetiségűnek. A társadalmi szervezeteknek, így a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek sem ad lehetőséget a törvény, hogy képviselőt jelöljön az ukrán Legfelsőbb Tanácsba. Ez nem jelenti azt, hogy ezek nem vesznek részt a választási kampányban. A legerőteljesebben eddig a KMKSZ hallatja hangját, mely már a jelölések előtt megnevezte azt a 4 személyt, akiket támogat. Ezek a személyek négy választókerületben jelöltették magukat: Beregszászban, Ungváron, Nagyszőlősön és az ungvári járásban. Reális esélye csak a beregszászi választókerületben induló Födő Sándornak, a KMKSZ elnökének van, mivel a többiek aligha lesznek képesek megszerezni a szavazatok többségét a főként ukránok lakta vidékeken. Három híján százötven forintot fizettem a minap három liter tejért. Egy pillanatra át is villant rajtam, hogy rákérdezek, nem tévedés-e ez a magas ár. Aztán mégis letettem az ötletemről, mert nem tapasztaltam, hogy bármikor is becsapott volna az egyébként rokonszenves fiatal boltos. Különben is, a tej szabadáras, annyiért adja, amennyiért akarja. Otthon aztán tüzetesebben megnéztem a tejesdobozt, s láttam, hogy az áru a Bácstej Kft. terméke. Ez már némi magyarázatot szolgáltat az árára. Vajon miért van szükség arra, hogy Bács-Kiskun megyéből szállítsák a tejet a Budapesttől északra fekvő lakóhelyemre? Nincs közelebb tehén? Kérdésem persze költői, hiszen jól tudom, hogy Pest megyében is számtalan olyan cég van, amely tejjel foglalkozik... De csupán a szállítási költségek emelkedése miatt drága a tej? Eszembe jut az a néhány évvel ezelőtti „tejtüntetés”, amelynek során az értékes nedűt ingyen osztogatták a Parlament előtt... A tüntetést a tejfeldolgozók tartották arra hivatkozva, hogy a túltermelés következtében már a tejporkészletük is túl nagy, gazdaságosan már tárolni sem tudják. Aztán az egyik honatya gondolt egyet, s elhatározta, hogy a saját szemével is megnézi ezeket az irdatlan nagyságú készleteket. Nem tudtak neki ilyeneket mutatni... Az elmúlt hónapban riportot írtam az egyik dánszent- miklósi tanyán dolgozó gazdáról, aki nehezményezte, hogy a Ceglédi Tejipari Rt. emelte a tej árát, ám a termelőknek alig ad valamivel többet, mint annak előtte. írásomnak a „Gazdákon gazdagodó tejipar” címet adtam. A cikk hatására megkeresett egy albertirsai tehéntartó gazda, s ő is elmesélte a tejfelvásárlással kapcsolatos gondjait. Ugyancsak indulatosan ecsetelte, hogy a néhány esztendővel ezelőtt még hetven állatból álló állományát fokozatosan fölszámolja, ma már csak alig néhány van. Többéves tapasztalata szerint ugyanis nem éri meg tehenet tartani. Hogy miért? Például azért, fejtegette, mert úgy érzi, hogy a Ceglédi Tejipari Rt. alacsonyabb zsírtartalmúnak ítéli a tejét, mint amilyen az valójában. Kifogásolta is ezt, ám a cég másképp látta... Most, a téli időszakban egyébként csak 150 liter tejet fej, amit maga visz a mikebudai tejcsarnokba. Kifogásai „eredményeképpen” ugyanis, meOrosz ellenultimátum Nem hullottak a bombák A belgrádi sajtó érezhető megkönnyebbüléssel ír arról, hogy elmaradt a légicsapás. A tegnapi Politika címoldalon hatalmas szalagcímben emeli ki: az ultimátum lejárt, a fenyegetés megmaradt. Tekintélyes belgrádi lap kiemeli azt, hogy orosz— amerikai megállapodás született a szerbek elleni bombázás leállításáról, hogy erről Clinton és Jelcin elnök telefonon tárgyalt, s hogy Gracsov tábornok hadügyminiszter biztosítékot kapott amerikai kollégájától, William Perrytől, hogy nem lesz légicsapás. A független Borba tudósítói jelentést közölt Brüsszelből, a NATO-központból, ahol a belgrádi lap jelentése szerint meglehetősen változó volt a légkör. Szombaton óvatos optimizmus volt tapasztalható, mivel akkor úgy tűnt, minden feltételt teljesítenek. Vasárnap délután viszont nagyon feszült volt a hangulat, úgy látszott, hogy a NATO 45 évvel megalakítása után átesik a tűzkeresztségen. A Szarajevóból érkező ENSZ-jelentések aztán ismét kérdésessé tették a NATO és az ENSZ érdekeinek azonosságát, s volt olyan nyilatkozat is Akasi Jaszusi álláspontjával kapcsolatban, hogy nem fogadnak el semmilyen százalékos licitálgatást a leadott fegyvereknél, csakis a százalékos teljesítés számít. Amint Brüsszelben megtudták, a NATO-döntéshozók eltérően viszonyultak az időjárási nehézségekkel kapcsolatos észrevételekhez, s egyes NATO- tisztségviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy semmilyen magyarázatot sem lehet elfogadni. Emlékeztettek arra, hogy a szerbek nyolc napig késhegyen táncoltak, s azt próbálgatták, milyen messze mehetnek el a NATO „tesztelésében”. A Borba végkövetkeztetése az, hogy továbbra is minden a levegőben lóg, s hogy a nyugati szövetségesek elszántak, s a dolog végére akarnak járni. A zágrábi Vjesnik orosz ellenultimátumáról cikkezik. A hor- vát kormányhoz közelálló lap szerint a Moszkva—-Athén— Belgrad tengely, a pravoszláv koalíció minden NATO-akciót képes meggátolni. A Vjesnik felhívja a figyelmet, hogy a szerbek távoznak ugyan, de megérkeznek az oroszok. Oroszország a volt Jugoszlávia kellős közepében jelent meg mind katonailag, mind politikailag. „A nyugati országok végre közös elhatározásra jutottak a boszniai szerbek elleni ultimátummal, de alig született meg a döntés, máris — az utolsó pillanatban — megkapták az orosz ellenulti- mátumot” — írja a vjesnik. A nagyvilág hírei Komoly reményeket fűz a budapesti expó megrendezéséhez Bogdán Chojna, a „Most Lengyelország”, a lengyel áruk legnagyobb promóciós alapítványnak elnöke. A Tirgu Jiu-i bíróság tegnap helyt adott a helyi bányavállalat keresetének és törvényellenesnek nyilvánította a Miron Cosma bányászvezér központjához tartozó Lignitül Szakszervezet által a múlt héten szervezett sztrájkot — jelentette délben a bukaresti rádió. A munkabeszüntetés 1 millió dollárnyi kárt okozott a bányavállalatnak. * Warren Christopher amerikai külügyminiszter kizárta, hogy Washington — miután Vietnammal szemben feloldotta az eddigi korlátozásokat — hasonlóan cselekedjen Kubával szemben, és eltörölje a sziget- országot sújtó amerikai kereskedelmi embargót. ¥ Paraguayban 71 esztendős korában meghalt Georges Watin, akiről Frederick Forsyth a „A sakál napja” című könyvének főszereplőjét, Charles de Gaulle egykori francia elnök merénylőjét mintázta. A NATO és az ENSZ-megfigyelők mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a Szarajevó körzetéből kivont nehézfegyverek ne „szi- vároghssanak vissza” — szögezték le NATO- források a vasárnap éjfélkor lejárt ultimátumot követő időszak további teendői kapcsán. „Nem az volt ezzel a célunk, hogy adjunk két hét szabadságot a helybélieknek, de aztán az egész kezdődjön élőről” — jegyezte meg ennek kapcsán Wörner főtitkár egyik munkatársa. Tegnap hajnali órákban Brüsszelben közzétett nyilatkozatában maga Wörner is egyértelműen leszögezte, hogy a feltételek teljesültével csupán a légicsapás maradt el, maga az ultimátum — „a február 9-én kitűzött cél” —változatlanul érvényben van. Azaz, amennyiben a nehézfegyverek ’’visszatérnek a tiltott (20 kilométeres) övezetbe, avagy akár e körzeten kívülről is tüzérségi támadás ér polgári célpontot, mindez azonnal légi úton való megtorlást von maga után” — figyelmeztetett a szövetség főtitkára. A NATO egyébként az eredményesnek bizonyult ultimátum határidejének leteltével egyenlőre nem tervez semmilyen soron kívüli tanácskozást vagy találkozót — tudatta tegnap a szövetség szóvivője. így a tagországok nagyköveteiből álló Észak-atlanti Tanács sem tervez külön találkozót a heti szokásos szerdai ülés előtt. VÉLEMÉNY Miért drága a tej? sélte, a Ceglédi Tejipari Rt. begyűjtő autója nem tesz kitérőt ekkora mennyiségért. Majd ha 500 liter tejet fog fejni. A kitérő, amit az rt.-nek meg kellene tennie, mintegy 30 méter... Beszélgetésünk során kiderült, hogy a feleségének van egy élelmiszerüzlete a községben. Árulhatná ott is a tejet, ha nem kellene sűrűn ellenőriztetnie a laborban. Igen, a laborban, ami Gödöllőn található. Oda-vissza száz kilométer. Egy ellenőrzés pedig ezerháromszáz forint. Ez az, ami meggátolja abban, hogy maga értékesítse a tejet. Merthogy az előírás szerint hetente háromszor kell mintát vinni. Ha pedig nem ellenőrizteti, s lebukik, akkor mit csinál a tejjel? Az ellenőrzésre persze szükség van, ezt józan ésszel mindenki belátja, hiszen betegségek, járványok előzhetők így meg. De nem lehetne azt olyan formában megoldani, hogy a kistermelőnek is elérhető, elfogadható legyen? Az ellenőrzési nehézségeken kívül azért sem árulja a maga által termelt tejet a gazda, mert akkor nem kapna olyan tejtermékeket, amelyeket maga nem tud előállítani. Úgy érzi, ki Van szolgáltatva a részvénytársaságnak. Volna még egy megoldás. Az, ha a dabasi tejeseknek adná el a termékét, ők ugyanis 5 forinttal többet fizetnek érte. Velük próbál majd szerződést kötni, ám nem nagyon bízik az eredményben. Azt mondja, fel van osztva a körzet a különböző tejipari részvénytársaságok között... Mintha csak az egyik képviselő napokban elhangzott parlamenti fölszóla- lását hallanám... A dánszentmiklósi tanyán élő gazdával készített riportom után nemcsak az említett albertirsai tehéntartó hívott föl, hanem a Cegléd Tejipari Részvénytársaság főmérnöke is. Elmondta, hogy a dánszentmiklósi tejbegyűjtő munkatársának a fizetése valóban csökken — ahogy írtam —, ám dolgoznia sem kell sokat érte, mert kevés a tej. Persze, hiszen most télen kevesebbet tejelnek a tehenek. Ezért sokan helyben mérik ki. „Nyáron aztán meg sírnak, hogy vegyük át tőlük”, jelentette ki a főmérnök. Azt hiszem evvel az egy szóval — sírnak — pontosan érzékeltette a termelők és a feldolgozók közötti kapcsolatot. A főmérnök fölvilágosított arról is, hogy manapság az egyéni gazdák tejének döntő többsége — ahogy kifejezte magát, 99,96 százaléka — osztályon kívüli: igen magas benne a kórokozókat jelölő csíraszám. Már rég nem szabadna ilyen tejet termelni... A hozzájuk kerülő tejnek egyébként csak 10 százaléka származik kistermelőtől, a többit nagyüzemből kapják. Ez utóbbinak viszont 60 százaléka extra vagy első osztályú minőségű. Ezért 26 forint 50 fillért fizetnek, tehát az elmúlt évi 21 forint 50 filléres felvásárlási árhoz képest 5 forintot emeltek. A kistermelőktől származó gyengébb minőségű tejért viszont csak 18 forintot. Itt az emelés az elmúlt évihez képest csupán 2 forint. A kétféle minőségű tej közötti egyre nagyobb árkülönbözettel kívánják az egyéni gazdálkodókat a jobb minőségre szorítani, magyarázta a jelentős eltérés okát. Legfőbb kifogása a főmérnöknek a címmel volt kapcsolatos. Kijelentette, visszautasítja azt, hogy ők a gazdákon gazdagodnak. Azt ugyan elismerte, hogy amíg a kistermelők haszon nélküli!) vagy csak minimális haszonnal dolgoznak, addig nekik mindent egybevetve körülbelül 5 százalék nyereségük van. Ezt osztják föl a részvényeseik, a 23 szövetkezet között. A főmérnök természetesen nem árulta el, hogy a bizonyos 5 százalék forintosítva mit jelent, ez üzleti titok... Szerinte egyébként a tej valójában azért olyan drága, mert a kereskedők sokszor 20-30 százalékos árréssel dolgoznak. A napokban beszélgettem a Földművelésügyi Minisztérium volt államtitkárával, aki elmondta, hogy a kormány nem verhette szét a monopóliumokat, mert ez veszélyeztette volna az ellátást. Sokkal inkább szeretné, ha a kisvállalkozások „nőnének fel” mellettük, és késztetnék a nagy cégeket versenyre. Ez a meggondolás valóban ésszerűnek látszik. Gyakorlati megvalósulásához azonban egyebek között a vidéki bankhálózat kiépülésére — vagyis könnyebb hitelfeltételi lehetőségre — s az egyéni gazdálkodók teljesebb összefogására volna szükség. Amíg mindez nem valósul meg, addig végül is nem csodálkozhatunk azon, hogy három liter tej ára három híján 150 forint. £**—‘-'y (Hardi Péter)
