Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
/IT XXXVIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ára: 13,50 forint 1994. FEBRUÁR 22., KEDD Kozirev Budapesten Tegnap délelőtt, csehországi munkalátogatása befejeztével, Prágából Budapestre utazott Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. Elutazása előtt, a prágai repülőtéren adott rövid nyilatkozatában kijelentette: a boszniai konfliktus ügyében szerinte nem szabad visz- szatémi az ultimátumok módszeréhez. Az éjjel lejárt NA- TO-ultimátumot Oroszország megkérdezése nélkül tették közzé — fűzte hozzá. — Most jobb úton járunk, közös erőfeszítéseket teszünk. Boross Péter és Tőkés László találkozója Megnyugtató magyar külpolitika Boross Péter miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Tőkés Lászlót, a Királyhágó-mel- léki Református Egyházkerület püspökét MTl-felvétel Boross Péter kormányfő tegnap hivatalában -fogadta Tőkés László Királyhágó-mel- léki püspököt, a Romániai Református Egyház Zsinatának elnökét, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A megbeszélés után a püspök és Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke sajtótájékoztatón számolt be a találkozóról. Entz Géza rövid bevezetőjében elmondta: a magyar kormány szükségesnek tartja, hogy folyamatosan tartsa a kapcsolatot a határon túli magyarság vezetőivel. Ennek az elvnek a jegyében került sor a kormányfő és a szomszédos államokban élő magyarság vezetőinek múlt heti találkozójára is. Most Tőkés László találkozott a miniszterelnökkel, és eszmét cseréltek az erdélyi magyarságot leginkább foglalkoztató kérdésekről. (Folytatás a 3. oldalon) „Kivonnám a magyar focit a nemzetközi vérkeringésből” — javasolja Grosics Gyula, aki szerint csakis ilyen drasztikus módszerrel lehetne kimozdítani a honi labdarúgás szekerét a kátyúból, Az egykori legendás kapussal az átélt aranykorszakról, a magyar futball jelenlegi válságainak okairól, s természetesen a politikáról is szó esett abban a beszélgetésben, melyet lapunk 9. oldalán olvashatnak. Döntöttek a polgárok Szétválik Kerepestarcsa Eredménnyel zárult a vasárnapi népszavazás Kerepestarcsán, ahol így az ősszel két polgár- mestert választanak majd. Egyet Kerepesen, egyet pedig Kistarcsán. A helyhatósági választásokig a község közigazgatása egységes marad. A vasárnapi szavazáson a kérdés már harmadik alkalommal volt az — most a kistarcsa- iak kezdeményezésére —, hogy egyben maradjon vagy kettéváljon a két település. — A szavazásra jogosultak 48,5 százaléka, azaz 3346 lakos adta le voksát — közölte a tényeket lapunk kérdésére Rapavi József polgár- mester. — A népszavazás befejeztével a szavazatszámláló bizottság 3345 szavazatot talált az urnákban. Ebből 41 bizonyult érvénytelennek, egyet pedig nem találtak meg. Az érvényes 3304 szavazatból 3227-en igennel, 77-en pedig nemmel válaszoltak. Ennek alapján megállapították: mivel a szavazók 97,7 százaléka igennel felelt a kérdésre, Kerepes és Kistarcsa szétválik. (k.) A megyeháza hírei Büntetőeljárást kezdeményez a megyei közgyűlés gazdasági bizottsága a Pest Megyi Idegenforgalmi Hivatal — ismertebb nevén a Dunatours — azon vezetői ellen, akik a vagyonnal való felelőtlen gazdálkodás következtében hozzájárultak a hivatal gazdasági összeomlásához. A képviselők szerint meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy vagyoni kártérítést lehet-e követelni. Versenyképesek a honi kivitelezők (Folytatás a 4. oldalon) A tisztesség okán Igenis hiszek benne: a tisztességet nem lehet legyőzni. Ide- ig-óráig eltüntethető' szemfényvesztéssel, kiiktatható mint- ha-lenne ügyeskedéssel, de csak azzal. A tisztesség teret parancsol magának, márcsak a tisztesség okán is. Ez jutott eszembe, amikor valaki másnak — ugyanarról valami más. Kérdezi ugyanis a Nap-kelte riporternóje — egyebek között — a következőt Farkas Gabriellától, az MDF alelnökétól, a párt VII. országos gyűlése utáni reggelen: Nem érzi-e úgy, hogy az MDF „kisajátította volna" magának a határainkon kívüli szervezeteket, pártokat? Farkas Gabriella annak rendje és módja szerint válaszol: meghívták ezen szervezeteket, s ók részt vettek a közös munkában. Errcíl van szó, semmi többről! Vagy talán mégsem? A riporternó' ugyanis azt próbálta sejtetni, mintha az MDF-et azért illették jó szóval ezen szervezetek, pártok vezetői, mert az MDF megvette volna őket. Kisajátította! Fölháborító maga a föltevés is, magára az MDF-re s a többiekre nézve egyaránt. Hát hiszen hogyan lehetne olyan tisztességes politikusokat, mint Duray Miklós, Markó Béla, Ágoston András, hogy csak néhány nevet soroljunk, hazai pártcélokra , fölhasználni", miközben ók a saját magyar kisebbségük érdekében tevékenykednek? S éppen az MDF tenne ilyet? Nem, itt éppen másról van szó! Az MDF már Lakiteleken, a mozgalom zászlóbontásakor megfogalmazta: a határokon kívül éló' magyarság sorsa nem lehet közömbös az anyaország számára. Kormányzó pártként pedig — koalíciós partnereivel együtt — igyekezett is mindent megtenni az érdekükben. Tisztességgel szolgálta a magyarság ügyét, miként néhai miniszterelnöke is szűzbeszédében így jelölte meg követendő' célját: Én lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni. Ezt nem felejtették el a felvidéki, erdélyi, vajdasági magyarok! Azt, hogy az MDF Lakitelek után sem felejtkezett meg róluk. Banos János KDNP—NDSZ programegyeztetés A Kereszténydemokrata Néppárt és a Nemzeti Demokrata Szövetség egyaránt kész programegyeztető tárgyalást folytatni a többi választásokon induló demokratikus, szélsőséges nézeteket elvető politikai szervezettel, s egyetért abban, hogy koalíciós megállapodásnak a választások előtt nincs értelme — hangzott el tegnap a KDNP székházában, a két párt vezetőinek programegyeztető tanácskozását záró sajtótájékoztatón. — Politikai felfogását, törekvéseit illetően számos közös vonása van a két pártnak — jelentette ki Pozsgay Imre, az NDSZ elnöke. Hozzátette: a KDNP és az NDSZ eddig is egyértelműen elhatárolódott és a jövőben is elhatárolódik a szélsőségektől, mindkettő a centrumpolitikát tartja az egyedül helyes politikai irányvonalnak. — Az alapvetően hasonló politikai felfogás ellenére vannak nézetkülönbségek is a két párt között — jelentette ki az NDSZ elnöke. (Folytatás a 3. oldalon) Ebben az évben számos nagy fontosságú útszakasz — így az MO-ás egy része — átadása biztosnak látszik. Több esetben megvalósul a nagyvárosok kamionforgalomtól való tehermentesítése, bővül a kerékpárutak száma, és folytatódnak a már meglévő utak karbantartási, felújítási munkálatai — mondotta Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter azon a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón, amelyen a közúthálózat fejlesztése terén elért eredményekről és az ez évre tervezett nagyberuházások várható átadásáról volt szó. Megváltozott a lakosság véleménye Mindenki rendőrért kiált Az eredeti tervektől eltérően október helyett már májusban átadják az MO-ás autóút Ml-es autópálya és a 6. számú főút közötti szakaszát, valamint az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszát. A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy az 1994-es évben mintegy 46 milliárd forint szolgálja az infrastrukturális beruházások megvalósítását. Az útalap összegét további hitelekkel és kölcsönszerződések megkötésével egészítik ki. Schamschula György a beruházások anyagi hátterének ismertetése után azok munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatásairól beszélt. Az éddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy a hazai vállalatok versenyképesek, s így a munkálatok bár külföldi tőkével, de hazai tervek szerint, itthoni alapanyagokból, magyar szakemberek keze nyomán közelednek befejezésükhöz. Mivel megyénkén szinte az ország összes fontosabb útja áthalad, nagy szükség van az átmenőforgalomnak kitett városok, települések útjainak tehermentesítésére. (Folytatás a 3. oldalon) A közbiztonság olyan, mint a labdarúgás, mindenki ért hozzá, vagy legalábbis azt hiszi. Az emberek véleményt nyilvánítanak a környezetükben tapasztaltak alapján arról, hogy határozottabban kellene fellépniük a rendőröknek, mert tűrhetetlen dolgok történnek. S vannak ezzel teljesen ellentétes nézetek is, miszerint kemények a rendőrök, legyenek finomabbak. Akadnak, akik túl rózsásnak tartják a statisztikákat, melyek szerint javult a helyzet — miközben bérgyilkosok kiirtanak egész családokat. A szakember mindezt figyelembe veszi, és sok más tényezőt is mérlegel mielőtt ítéletet alkot, véleményt nyilvánít. Ezekről a kérdésekről dr. Komáromi István ezredessel, a Pest Megyei Rendőrkapitányság vezetőjével beszélgettünk. — Ezredes úr, milyennek tartja Pest megye közbiztonságát? — Kétféle szempont létezik: az objektív és a szubjektív. Kezdjük az előbbivel, ami statisztikai adatokon alapszik, de így is vitatható. Tény viszont, hogy tavaly a mi területünkön történt az országban elkövetett bűncselekmények 10 százaléka, s ebből adódóan igen nagy a leterhelésünk. (Folytatás a 4. oldalon)
