Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ Az Ipolymente egységes kultúrkör A Szent István király Alapítvány templommentő terveiről Nagybörzsöny ősi templomai közül elsőként a Szent Ist- ván-templommal találkozik a látogató. A falun kívül, az út mentén áll, s megállásra késztet, mint intő ujj, mint felkiáltójel. Sötét, tömör, súlyos. Ez a te hazád, mondja. A szentély erezete alá, a kőpárkány íveibe fejeket faragtak. Az 1200-as évek elején. S most is íme, itt vannak a fejek, az ábrázolatok. Mintha semmi sem változott volna... A Bányász-templom bent a faluban van. Későbbi, 1417-es építésű, az idetelepített szász bányászok emelték maguknak. Könnyed és légies, mintha az itt nyert arany csengése ütemére dolgoztak volna rajta az építői... Süveg tátong a boltív helyén Mindkét templom veszélyben. A legutóbbi években rohamosan romlott az állapotuk. Már a záróköve is kiesett, mondja Németh Péter Mikola, a Szent István király Alapítvány létrehozója a Szent István-templomról. Zárókő... Fotón mutatja meg, hol is volt az. A szentély és a hajó közötti ív közepén. Most — látom a fotón — üreg tátong a helyén. Magyarázza, de nem egészen értem, mi is a zárókő szerepe építészetileg. Érzem inkább: ott, abban volt az egyensúly, az összetartó erő. Ha az nincs, szétesik az egész* Mi történt, mi az oka, hogy az oly sok századot átélő templomok most szinte végveszélybe kerültek? — A Szent István-temp- lóm környezetében megváltoztak az út- és a talajviszonyok — tájékoztat Németh Péter Mikola. — Régebben a bal oldalán ment az út, most a jobb oldalán, de ezenkívül is olyan mesterséges változások történtek körülötte, melyek károkozónak bizonyultak. A felszíni víz most a falak alá folyik, de a talajvíz is emelkedett. A víz megáll az udvaron, mint egy kis tó, télen mint egy kis korcsolyapálya. Mindezek következtében megmozdultak az épületrészek. — A Bányász-templom pedig — bármilyen meglepő — homokra épült. A mellette lévő, s a természet törvényei szerint egyre nagyobbra növő fa gyökerei elszívják azt a nedvességet, amely eddig összetartotta a templom alatti talajt. Mindkét épületnél a legfontosabb a szerkezet megerősítése. Mielőbb el kell hogy készüljenek a pontos helyreállítási munkatervek. .. Ennek szorgalmazására, segítésére jött létre 1993. július 25-én — Vámosmikola védőszentje, Szent Jakab napján — Németh Péter Mikola kezdeményezésére a Szent István király Alapítvány. Aki felhívta figyelmét a nagybörzsönyi templomok állapotára, Hartung Ferenc, Nagybörzsöny és Vámosmikola plébánosa. Az alapítvány kilenctagú kuratóriumának elnöke Vágvölgyi Jenőné, vámosmi- kolai nyugdíjas pedagógus, ügyvezető elnöke Köpöczi Rózsa művészettörténész, a zebegényi Szőnyi István-em- lékmúzeum igazgatója. Első eredményük, hogy az 1992-ben szakreferensi vélemény által életveszélyesnek nyilvánított, lezárásra ítélt Szent István-templom apszisát közbenjárásukra 1993 decemberében aládúcolták. Kezdő tőkét — 400 ezer forintot — a Pest Megyei Önkormányzattól nyertek. Magánszemélyek is segíthetnek Hogyan tovább? — Február 12-én a nagybörzsönyi plébánián úgynevezett Nagybörzsönyi Konzíliumra jöttek össze az érintettek. Megállapítást nyert, f A nagybörzsönyi Szent Ist- ván-templom — akár intő ujj is lehetne hogy az alapítvány közvetítő szerepet vállal a templomok tulajdonosa — amely a váci egyházmegye — és az Országos Műemlékvédelmi Hivatal között, megpróbálja megteremteni az anyagi és a szakmai feltételeket, hogy a helyreállítási munkák elindulhassanak. Dragonics Tamás, a váci egyházmegye főépítésze egyetértését elnyertük. Generáltervezőnek Hernuíny Judit építészt kívánják felkérni. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az 1994-es évre 1 millió forintot szándékozik a két templom megmentésére adni. Ez az összeg a vízelvezetési munkákra lesz elég. Mivel az alapítvány fővédnöke Katona Tamás politikai államtitkár, az ő támogatására is számíthatunk. Azonkívül, az alapítvány nyitott, bárki fizethet be a számlájára, s meg is tették ezt már magánszemélyek is. A legközelebbi — elképzelésünk szerint — március eleji összejövetelen a helyreállítási és rekonstrukciós munkák terveit előkészítő szakemberek megbízásáról kell dönteni, megbízójuk mint tulajdonos a Váci egyházmegye lehet. Mint még megtudtam Németh Péter Mikolától, a Szent István király Alapítvány további célokat is kíván szolgálni: az Ipoly-mente kultúrkör létrehozását — illetve újrateremtését. Egy népfőiskolára is szükség lenne — A történelmi Hont vármegye az országhatár beleékelé- se előtt egységes kultúrkörnek számított. Most Szobtól Drégelypalánkig kulturális vákuumban fuldokolnak az emberek, hiszen nem tartoznak igazán sem Vác, sem Balassagyarmat szellemi vonzáskörébe. Szeretnénk, ha az Ipo- lyon innen és túl élők ismét azonos kultúrához tartozónak érezhetnék magukat. Az egységesedéshez, véleményem szerint, szükség lenne egy népfőiskolára, ennek megvalósítása is feladata a Szent István király Alapítványnak. A túloldalon, Ipolyságon működik a Szondi Alapítvány, Csáky Károly író és történész az elnöke. Tavaly augusztus 19-én volt velük az első találkozó. .Aláírtunk egy nyilatkozatot, melyben kinyilvánítottuk együttműködési szándékunkat, támogatásukról biztosítottak a térség polgármesterei az Ipoly mindkét oldaláról, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ. Mielőtt a népfőiskola valósággá válhatna, táborokat szervezünk. Anyanyelvi táborokat, s nyáron lesz Örökségünk Őrei elnevezéssel tábor. Helyet Nagybörzsöny ad számára, s a résztvevő 15—20 éves fiatalok majd restaurálási munkákat végeznek a templomoknál. Visszakanyarodtunk Nagybörzsönyhöz, de én biztos vagyok benne, hogy a térség szíve Nagybörzsönyben, e hajdani városban van. Egy régi mondás szerint: az aranyborjúnak — vagyis Hont vármegyének r— a feje ugyan Selmecbányán van, de a teste a Börzsöny-vidéké. Nádudvari Anna Jubileumi kiállítás Dabason Emlékkönyv életrajzi adatokkal 25 éves a Dél-Pest megyei Nagy István Képzó'- és Ipar- művészeti Csoport. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás szombaton délelőtt Dabason a Kossuth Művelődési Központ és a dabasi Galéria Alapítvány rendezésében. Komáromi kiállítások Az elmúlt évi közönségsiker alapján 1994-ben is több közös képzőművészeti kiállítást rendez a Duna két oldalán a Komárom—Esztergom megyei és a szlovákiai Észak-Komárom ön- kormányzata. A nemrégiben jóváhagyott megállapodás szerint az észak-komáromi alkotók műveit májusban és júniusban a dömösi Kisgalériában, valamint a budapesti Árkád Galériában mutatják be. Az Esztergomi Művészek Céhe kiállítását szeptemberben az észak-komáromi Dunamenti Múzeumban, majd Dunaszerdahelyen és Párkányban láthatják az érdeklődők. Április 26-a és május 1 -je között immár harmadszor kerül sorra a két városban — az eddigieknél gazdagabb programmal — a Komáromi Napok elnevezésű rendezvénysorozat. A program részét képező Komamo—Komárom közötti nemzetközi utcai futóversenyt ezúttal huszadszor tartják meg. A rövid, színvonalas műsor után, melyet a Sugár Rezső Zeneiskola tanárai és növendékei adtak, iff. Pál Mihály szobrászművész nyitotta meg a tárlatot. Elsőként a galériáról szólt néhány szót. Elmondta, hogy az egy éve bejegyzett alapítvány célja az állandó jellegű bemutatók létrehozása, valamint a képző- művészeti iskolák működtetése és támogatása. A kiállítás létrejöttéhez szükség volt a Kossuth Művelődési Központ együttműködésére, ezért köszönet illeti Tápodi Katalint és Kerekes Lászlót a rendezésért. Az alapítvány alapszabálya arról tanúskodik, hogy a csoport a ceglédi, dabasi, mo- nori, nagykátai és ráckevei járásokban, továbbá Cegléd, Nagykőrös városokban dolgozó alkotókat tömöríti az említett járások járási hivatalainak támogatásával. Célja, hogy összefogja Dél-Pest megye hivatásos és amatőr képzőművészeit, s rendszeres bemutatkozási lehetőséget biztosítson számukra, segítse működési területén a képző- művészeti kultúra fejlődését, továbbá rendszeres összejöveteleken vitassa meg a csoport tagjait érdeklő művészeti, művészpolitikai kérdéseket. A művészeti csoport tagjai — jelenleg 40-42-en vannak — között találunk festőt, szobrászt, grafikust, tűzzománckészítőt. szőnyegszövőt. Mindannyiukról olvashatunk abban az emlékkönyvben is, mely a kiállítás tiszteletére látott napvilágot Dabason, a Kossuth MK. és a Galéria Alapítvány gondozásában. A kiadvány a fontosabb életrajzi adatokat, a Nagy István Csoport történetét, a fennállásuk során róluk megjelent cikkeket, dokumentumokat tartalmazza, és részletesen bemutatja a tárlaton látható műveket fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. A jubileumi kiállítás 1994. március 5-ig tekinthető meg a Kossuth Művelődési Központban Dabason, a Szent István u. 58.-ban. Simon Andrea Iskola a határon (innen és túl) Nyugalmat, meghittséget áraszt a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium és Szakközépiskola modem, világos épülete. Az. aulában kellemes, zöld környezetben sétálnak a tanárok, diákok, az ebédlőben tisztaság, szépen megterített asztalok — az étel, mely az iskolában készül, kiváló. A gimnáziumtól néhány lépésre a kollégium, mely nemcsak magyarországi, hanem erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, sőt Horvátországból menekült magyar gyerekeknek is szállást ad. Mi több: a kollégium külön szobát biztosít azoknak a tanároknak, akik amúgy albérletre szorulnának... Dr. Koós Ferenc neveléstörténész, a gimnázium igazgatója igazi pedagógusi hévvel beszél az iskoláról, főleg az idegennyelv-tanítás területén elért eredményekről. Angliából, Ausztráliából, Kanadából, az Egyesült Államokból érkeztek ide vendégtanárok (vannak köztük magyar származásúak is), angol és német nyelvű iskolaújságot jelentetnek meg, diákcseréket bonyolítanak e két nyelvterületre, de máshová is. Dél-Olaszországban, a potenzai gimnáziumban Horatius-műsort mutattak be, nagy sikerrel. Van olyan diákjuk, Sliwa Tünde, aki Liptai Csilla magyar szakos tanárával közösen irodalmi giccsparódiát írt — a sziporkázóan szellemes írás a sajtóban meg is jelent, tv-felvétel is készült belőle, sőt az egész anyagnak már kiadója is akadt Budapesten —, nemsokára olvashatjuk. A kulturális nyitottságra vall, hogy az évzáró ünnepségen írók tisztelik meg jelenlétükkel az iskolát, és dedikált példányt nyújtanak át az arra érdemes diákoknak. Sok minden jót el lehetne még mondani erről a gimnáziumról. Zárjuk inkább dr. Koós Ferenc frappáns szavaival: „Szigetszentmiklós Európa szerves része. .. ” A Batthyány Kázmér nevét viselő iskola mindenképpen az. Balázs Tibor Jókai-napok — másodízben Budaörs az íróra emlékezik Jókai Mór a Svábhegyen lévő, általa Fecskefészeknek nevezett vidéki házában boldog éveket töltött. Jó barátság fűzte a közeli Budaörs lakóihoz. Ezt a múltbéli kapcsolatot igyekeznek ápolni ma is az itt élők, az immár hagyományosnak számító Budaörsi Jókai-napok megrendezésével, melynek ünnepélyes megnyitóját a hét végén tartották a helyi művelődési házban. Dr. Csathó István, az intézmény igazgatója megnyitó beszédében ismertette az elkövetkezendő egy hónap gazdag programsorozatát (amelyről lapunkban később mi is hírt adunk). Reményét fejezte ki, hogy a Jókai-napok is olyan rangos, közismert esemény lesz majd, mint amilyen például a zsámbéki napok. A szervezők mindent megtesznek annak, ellenére, hogy nem kapnak túl sok segítséget. A műsorban hallhattuk az erre az alkalomra készült Jó- kai-himnuszt, melynek szövegét dr. Csathó István írta, zenéjét Kiss Sándor szerezte, és amelyet Ardó Mária, az Operaház énekesnője adott elő, utóbbi az est folyamán még két Melinda-áriát énekelt Erkel Ferenc Bánk Bánkjából. Ezután Beregszászi Olga szín- művésznő a 19. század hangulatát idéző sanzonokkal szórakoztatta a csekély számú, ám lelkes közönséget. Zongorán Reményi József kísérte a művésznőt. A Jókai Emlékiállí- tással, melyet ugyanott tekinthetnek meg az érdeklődők, a rendezők teljes keresztmetszetet szeretnének adni az író életéről. Többnyire korabeli fotókon láthatók életének színhelyei, szülei, szerelmei. A Jókai-napok zárórendezvényét március 18-án tartják a budaörsi művelődési házban. (juhász) Európai turnén a japán ifjúsági zenekar Budapest, Bécs és München nagy múltú hangversenytermeiben lép fel második európai turnéja során a tokiói Keio Egyetem ifjúsági zenekara, a Keio Wagner Society Orchestra. A Pesti Vigadóban február 27-én, vasárnap este fél nyolckor Ravel Daphnis és Chloe című művét, Saint-Saéns Hegedűversenyét és Beethoven V. szimfóniáját adják elő Naohiro Totsuka, a Tokiói Filharmonikusok mesterének vezényletével és Yasu- ko Ohtani, a Tokioi Filharmonikusok koncertmesterének közreműködésével. Az 1901-ben alapított nagy zenekar tagjai Tokió híres egyetemének, a Keio Egyetemnek a hallgatói. Többségük nem zenei szakon tanul, hanem kedvtelésből, szabadidejében muzsikál. Műsorukon Wagner zeneművei mellett a nagy európai klasszikusok darabjai szerepelnek, többek között Mahler, akinek szerzeményeit már azelőtt rendszeresen játszották hazájukban, mielőtt európai reneszánsza elkezdődött volna. A hangversenyt a Gala Tours szervezi. Irodájában- (Budapest XIII., Pannónia u. 11.) és a Vigadó pénztárában az érdeklődők korlátozott számban, díjmentesen kaphatnak jegyet a japán vendégegyüttes koncertjére.
