Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. FEBRUÁR 21., HÉTFŐ 7 Forintos hírek Az Expo előhasznosítását szolgáló, a későbbiekben pedig egyetemi kulturális és sportközpontként funk­cionáló létesítmények terv- pályázatának eredeményét hirdették ki a hétvégén. A zsűri két tervezőcsoportot részesített másfél-másfél millió forintos első díjban. Kárpótlás révén, az eddig lezajlott több mint tizen­ötezer árverésen legalább 360 ezren jutottak földtu­lajdonhoz. Az együttesen csaknem 28 millió 800 ezer aranykorona értékű termőföld döntő többsége a jelenleg is a környéken vagy helyben lakók tulaj­donába került. A Takarékbank tervezett csúcsbanki szerepe új üz­letpolitikát követel a pénz­intézettől. Az állami tulaj­donos ezért tartotta célsze­rűnek a Takarékbank veze­tőségének lecserélését a bank napokban tartott köz­gyűlésén — véli Almosdi Péter, az Állami Bankfel­ügyelet új elnöhelyettese. Az Opel új csúcsmodellje, az Omega, várhatóan má­jusban már a, magyar piacon is megjelenik. Az új Omega Sedan és Cara­van változatokban kerül piacra, s négy új motort fejlesztettek ki: a Szent- gotthárdon is gyártásban levő Ecotec motorcsalá­dot három új taggal bőví­tették. Autókáipitot, üléshuzatot varrnak bérmunkában a Mercedes, az Audi és a BMW gyáraknak a Vas megyei Jánosháza textil­ipari kft.-jének alkalmazot­tai. Az osztrák tulajdonú Eybl nevű vállalkozás 230 helybéli lakosnak ad mun­kát. Csépi Lajos, a szervezet vezérigazgatója szigo­rúbb tulajdonosi érdekér­vényesítést, gyorsabb döntési mechanizmust és ezek fegyelmezettebb végrehajtását kívánja rö­vid időn belül megvalósí­tani az Állami Vagyonke­zelő Rt.-nél. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Hegesztők a gazdaságban Gyümölcsválogató gépsor Dánszentmiklóson Pillekönnyű utódok... Az ország gazdasági helyzeté­nek alakulása egyebek mel­lett a hegesztőgépek forgal­mából is nyomon követhető — állítják a nagykőrösi transzformátorgyártók. A he­lyi Trakis kft. az elmúlt hó­napban kétszer annyi készülé­ket adott el a belföldi piacon, mint az előző évek hasonló időszakában. Márpedig ez a tény egyértelmű és hiteles jel­zés a hazai vállalkozások gya­rapodásáról. A cég nagy vá­sárlójának ígérkezik a mező- gazdaság is, a magángazdasá­gok kialakulásával párhuza­mosan a hegesztőgépek keres­kedelmének jelentős bővülé­sére számítanak. A , Trakis, termékeinek több mint háromnegyedét az európai és tengerentúli orszá­gokban értékesíti, gépeiknek legújabb változatait pedig ki­zárólag csak a külföldi vásár­lók ismerik. Nem lesz ez így mindig. Mihelyt itthoni minő: sítésük megtörténik, a hazai üzletekben is megjelennek a világ számos országában ked­velt Trakis-masinák legkor­szerűbb képviselői. Főként a DTR hegesztőgép­családnak jósolnak idehaza is fényes jövőt. Ezek már sok­kal praktikusabbak elődeik­nél. Energiatakarékosak, ha­tásfokukat csaknem a duplájá­ra sikerült növelni. Egy 160 amperes hegesztő korábban 30 kilót nyomott, utóda már csak 7 kilós, ugyanakkora tel­jesítménnyel. A minden tekin­tetben megbízható, immár 90 százalékos hatásfokkal műkö­dő inverteres készülékek Né­metországban vizsgáztak elő­ször. A korábbi típusoknál tízszer könnyebbek. Ezek megjelenését is feltehetően nagy érdeklődés kíséri majd a hazai piacon. Miklay Jenő Még mindig két gazdakör Tápiószdlosön Válasszon a tagság Továbbra sem működnek együtt a tápiószőlősi gazdakö­rök: a péntek estére összehívott gyűlésre ugyanis csak az egyik tagjai jöttek el, annak ellenére, hogy a „másik fél” is kapott meghívót. A gyűlésre érkező Petrényi Ferenc, a ceglédi gazdakör vezetője még az összejövetel kezdete előtt kijelentette: mindenképpen káros, hogy egy ilyen kis faluban két gaz­dakör dolgozik. Különösen annak tudatában, tette hozzá, hogy olyan nagyvárosokban, mint Gyöngyös, Hatvan egy sincs... Némethy Endre gaz­daköri vezető, aki a gyűlést vezette, a jelen lévő mintegy 30-40 érdeklődőnek vázolta a kör rövid történetét. Elis­merte, hogy az 1991. október 31 -i megalakulást követően sokáig nem fejtettek ki külö­nösebb tevékenységet, ahogy kifejezte magát, „őrlángon ég­tek”. A falu lakói érdektelen­ségének szerinte az a legfőbb oka, hogy a tulajdonviszo­nyok csak mostanra kezde­nek rendeződni. Most érik be az a gyümölcs, amelyet mind ez idáig ők gondoztak. S most ezt mások akarják le­szedni... Az egymás elleni viták, je­lentette ki Némethy Endre, csakis a teljesebb szétforgá- csolódáshoz vezethetnek. Ép­pen ezért azt javasolta, hogy ne egyik vagy másik gazda­kör vezetői döntsenek arról, hogy ki legyen a reménység szerint hamarosan mégiscsak együtt dolgozó gazdakör el­nöke, illetve tisztségviselője, hanem maga a tagság. Ők ma­guk mindenféle előfeltétel nélkül hajlandóak egy gazda­körben dolgozni a többiek­kel. Nemcsak a tisztségeikről készek lemondani, ha a tag­ság így kívánja, hanem még a Szent Orbán Gazdakör név­ről is. Tudomása szerint a „má­sik oldal” nem ennyire gá­láns. Ezt nemcsak az bizo­nyítja, hogy nem jelentek meg az ülésen, hanem az is, hogy csak úgy hajlandók bárkit is maguk közé fogad­ni, ha azt közülük ketten ajánlják, s a leendő tag haj­landó elfogadni az ő alapsza­bályzatukat. (hardi) Márciusban aláírják Folytatódik az M5-ös építése Az M5-ÖS autópálya megépí­tésére és fenntartására vonat­kozó koncesszió elnyerésére meghirdetett nemzetközi ver­senytárgyalási eljárás végső szakaszához érkezett. Az 1993. július 12-i határidőre a korábbi előminősítésen sike­resen túljutott pályázók által benyújtott két ajánlatot mű­szaki, jogi és pénzügyi szak­emberekből álló bizottság ér­tékelte. Az értékelés során a két konzorciummal az ajánla­tok javítása érdekében folyta­tott tárgyalások befejeződtek. A tárgyalások befejeztével kedvező esetben március vé­gén sor kerülhet az M5-ös au­tópálya, az MO-ás csomópont és a Kiskunfélegyháza Dél csomópont közötti első szaka­szának finanszírozását, meg­építését és fenntartását szabá­lyozó koncessziós szerződés aláírására. Az M0 csomópont és Kecskémét közötti szakasz megnyitása 1996. január 1-jén várható. Az autópálya további szakaszainak építésé­re is kötelezettséget vállal a koncessziós társaság, a meg­valósítás időpontja azonban a forgalom növekedésétől, vég­ső soron a beruházás gazdasá­gossági mutatóinak javulásá­tól függ. P. B. E. Mindent egy lapra tettek... A dánszentmiklósi Alme Kft. egykori sikeres kiválásáról — a Micsurin Tsz-ből — nemegyszer beszámoltunk lapunk ha­sábjain. Minap e telephelyen működő' Koda gyümölcsváloga­tó gépsor bemutatójára invitálták a szakembereket. Ebből az alkalomból beszélgettünk Bagoly László menedzserrel. A menedszer elmondta, a múlt esztendőben zökkenő- mentes volt a termesztés a százötven hektár almaültetvé­nyen. Előfordult egy kis jég­verés, ám ez lényegesen nem befolyásolta a termésered­ményt. A törzstőke arányá­ban adták ki a területet műve­lésre. Ki-ki maga csinálta a kézzel elvégezhető teendő­ket. A káefté pedig megszer­vezte a talajmunkákat, nö­vényvédelmet, szállítást, ame­lyek költségeit mindenki fi­zette. Ezért aztán a tagok ren­delkezhettek a termés sorsa felől. Akadtak, akik vállalták az értékesítést, ám a többség ezt a gondot a kft-re bízta. Annál is inkább, mert tavaly az alma nemigen versenghe­tett a déligyümölccsel a honi piacon. Ugyanakkor a keleti export is megszűnt. Igaz, jó néhány kereskedő megfor­dult a dánszentmiklósiaknál, de szeptemberig még nem de­rült ki, hogy vajon melyik az érdeklődő és melyik a valódi vevő. Komoly vásárló Moszkvából Szeptember végén — egy orosz—magyar vegyes válla­lat közvetítésével — felbuk­kant egy komoly vásárló, egy moszkvai elektronikai cég. Hamarosan megköttetett a szerződés (kedvező fizetési feltételekkel) a teljes mennyi­ségre, ötezer tonnára. Csak­hogy a történelem rögtönzött egy fordulatot: a szállítás kez­detekor Moszkvában kitört a puccs. Az állam — tekintet­tel a kialakult helyzetre — visszatérítendő, kamatmentes göngyölegvásárlási hitelt kí­nált fel. Az Alme el is nyerte a pályázatot. Ám, ki tudja mi­ért, az ötezer tonnás keret- szerződés alapján átutalt ösz- szeg november 20-án érke­zett meg. Ekkor már őrültség lett volna megvásárolni az a göngyöleget, amire szeptem­ber elején volt szükség. A kft. korábban feláldozta tarta­lékát, s mintegy hat-nyolcmil­lió forintot költött tartálylá­dákra. Mi tagadás, súlyos mil­liókat vesztett amiatt, hogy a bürokrácia labirintusában el­akadt a támogatás. Miután kint rend lett, megérkezett a pénz — dollárban. A partner korrektül fizetett. Elkezdőd­hetett a szállítás. Két és fél tonna alma óránként A káefté két lehetőséget mérlegelt: a hagyományos kézi válogatás avagy egy mo­dem gépsor. Az előbbit jelen­tős létszámmal lehetett volna megoldani. Ráadásul minden embert állandóan ellenőrizni képtelenség. Ezért az Alme mindent egy lapra tett fel. Vá­sárolt egy Roda gyümölcsvá­logatót — beszereléssel, pró­baüzemeléssel — tizenhárom­millió forintért. Az összeg kétharmadát hitelből, a fenn­maradó részt pedig saját pénz­ből teremtették elő. Ezáltal ipari üzemmé vált a feldolgo­zás. Úgy, hogy eközben a helyigény a harminc százalé­kára zsugorodott. A komputervezérlésű be­rendezés óránként két és fél tonna almát mos és szárít meg, bevonja méhviaszalap- anyagú parafinréteggel, a súly és szín szerinti osztályo­zást is elvégzi. (Az előválo­gatásnál négyen eltávolítják a sérült példányokat.) Egyéb­ként a masina teljesítménye változtatható. Végül is a Ro- da-gépsor kitűnően vizsgá­zott tavaly. Október elejétől két műszakban két hónap alatt válogatta szét és osztá­lyozta az ötezer tonna almát. Á kft. nem volt kiszolgáltat­va az időjárás, a hirtelen jött tél viszontagságainak. így időben a szigetelt vagonok­ba került az almaszállít­mány, s nem az udvaron érte a fagy. A menedzser szerint lényeges az is, hogy a beren­dezéshez egy műszakban ti­zenkilenc munkatársra van szükség. E gépsor híján jó­val több dolgozót kellene foglalkoztatni, hogy az eddi­gi napi ötven tonnát teljesít-^ sék. Ä munabér különbözete jelentős összeg lenne. Min­denesetre a számítások azt mutatják, hogy ez a beruhá­zás öt esztendő alatt megté­rül. Szibériába is eljutott Végezetül Bagoly László elmondta, olasz kartondoboz­ban küldték a gyümölcsöt. Al­májuk legtávolabbra Szibériá­ba jutott el, Omszk városába. Reklamáció nem volt. Talán ez az oka annak, hogy újabb partnerek keresik fel az Alme Kft.-t. Van, aki a közeli na­pokban már 1994 őszére kí­ván szerződést kötni. A moszkvai ügyfél is jelezte szándékát. Az előzetes tárgya­lásokon felvetődött az is, hogy némelyik vevő részt venne a finanszírozásban, s ez kedvezőbb lenne bármi­lyen bankhitelnél. Valószínű, hogy az idén ötezer tonnánál több gyümölcsöt exportál­nak. Ezért még vásárolnak is kifogástalan minőségű almát. S továbbra is ügyelnek arra, hogy csak akkor szállítanak, ha a partnerek időben küldik a pénzt. Fehér Ferenc Csökken a kivitel Ide áramlik a legtöbb tőke A magyar kivitel 16,8 százalékkal maradt el az előző évi­től, importunkban számottevő növekedés a gép-, élelmi­szer- és vegyiparban figyelhető meg. Mindez azon a sajtó­tájékoztatón hangzott el, amelyet Kádár Béla miniszter úr tartott a külgazdasági folyamatok tavalyi alakulásáról. A magyar versenyképes­ség megtartására irányuló in­tézkedéseknek megvan a hatá­suk — hallhattuk —, hiszen az éves visszaesés ellenére az utolsó negyedévben közel 300 millió USD-ral növeke­dett exportunk. A nyugat-európai orszá­gok valutáinak dollárhoz vi­szonyított 17 százalékos leér­tékelődése jelentős szerepet ■ Játszott kivitelünk csökkené­sében, amihez hozzájárult a tartósan jelenlévő recesszió is. A magyar GDP 6 százalé­kát kitevő külkereskedelmi deficit nem kívánatos, de de­vizatartalékaink mellett össze­omlással nem fenyeget, mint ahogy azt többen jósolták. 1992 óta folyamatosan nő a volt KGST-tömb országai felé irányuló export, csak ta­valy ez 6 százalékot jelent, míg az EFTA-EK tagországa­iba 21-22 százalékkal keve­sebb kivitelt könyvelhettünk el. Ebből is látszik, hogy nem vonultunk ki a keleti pia­cokról — jelentette ki a mi­niszter úr. A problémák között emlí­tette, hogy beruházási jellegű importunk sajnos változatlan, és nagyarányú a fogyasztási cikkek kivitelének csökkené­se, ami azt jelzi, hogy hazánk tavaly a költségoldalon ke­rült a versenyben hátrányba. A költséghátrányt közterhek csökkentésével, a termelé­kenység javításával, és a szer­kezeti átalakítás felgyorsításá­val lehetne javítani. A külföldi tőke 93 százalé­ka az utolsó 4 év során jött be, a működő tőke 7 milliárd USD-ra emelkedett, amiből 2,3 milliárd a tavalyi beáram­lás. A tőkebeáramlás lassulá­sáról szóló kijelentések sem helytállóak, és a térségben to­vábbra is az első hely illet meg minket ebben, hozzánk áramlik be a legtöbb működő tőke — zárta tájékoztatóját a külgazdasági miniszter. Kérdésünk lett volna, hogy külkereskedelmünk, azon be­lül az agrárgazdaság tavalyi exportcsökkenésében vajon milyen szerep jut megyénk­nek, kár, hogy ennek feltételé­re a tájékoztató során nem kaptunk lehetőséget. Nánási Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents