Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ára: 13,50 forint Magunkért mindent, mások ellen semmit! Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével készült beszélgetés a 9. oldalon olvasható % 150 éve született Munkácsy Mihály „1844-ben Munkácson volt szerencséje a napvilágnak engem megpillantani" — írta önéletrajzában a magyar képzőművészet korszakos jelentőségű mestere, a február 28-án, 150 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály. A fiatal festő Németországban kezdte művészeti tanulmányait, majd a francia főváros felé vette az irányt. Azonnal meghódította Párizst. Huszonöt éves volt, amikor a helyi Salon kiállításán világsikert aratott Siralomház című képe. Munkácsy a sikert kihasználva le is telepedett Párizsban Igazi festőfejedelme volt a francia fővárosnak. Fényes háza minden pénteken a párizsi művészeti élet központjaként szolgált. Hírneve hazánkba is eljutott. Amikor Magyarország fennállásának ezredik évfordulóját ünnepelte, még óriásként tért haza, hogy megfesse a Honfoglalást, de egészsége már nem volt a régi. Az ünnepség után összeroppant, elhatalmasodott rajta elmebaja. A bolondokházában halt meg az egykor ünnepelt „palotás festő”. Befejezte munkáját az MDF VII. Országos Gyűlése Hűen az európai normákhoz Für Lajosnak, az MDF új elnökének, az elsők között gratulál Grosics Gyula Erdősi Agnes felvétele Für Lajos honvédelmi minisztert a Magyar Demokrata Fórum elnökévé, Balsai István igazságügyminisztert, Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert, Salamon Lászlót, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnökét és Dobos Krisztina országgyűlési képviselőt az MDF országos elnökségének tagjaivá választották meg a küldöttek az MDF háromnapos VII. Országos Gyűlésén. Múlt pénteken a gyűlés a késő délutáni órákban módosította az MDF alapszabályát. Eszerint még akkor is megmarad az ügyvezető elnöki poszt, ha más személy tölti be a miniszterelnöki, illetve a pártelnöki tisztséget. Ezután Kulin Ferenc frakcióvezető beszélt a párt programjáról. Kiemelte: ez a folytonosság programja, amely folytatása az 1989-es pártprogramnak, a Nemzeti Megújhodás Programjának és a Boross-kormány programjának. — A csődbe jutott szocialista gazdaság átalakításának nehéz és áldozatos időszaka van mögöttünk — mondotta ezt követően Szabó Tamás privatizációs miniszter, az MDF alelnöke. (Folytatás a 3. oldalon) Nem nyugodnak meg az indulatok Dabas Sáriban: a napokban rajzos gúnyröplapot tettek a helyi plébános levélszekrényébe. (Erről szóló írásunk a 6. oldalon.) Surján: támogatás az édesanyáknak Az idei választások fő tétje az, hogy sikerül-e a társadalom csalódottságát, letargiáját legyőzni. Felismerjük-e, hogy mai nehéz helyzetünkből van kiút és megtaláljuk-e a kiutat? — hangsúlyozta Surján László, a Keresztény- demokrata Néppárt elnöke a KDNP tegnapi budapesti kampányindító nagygyűlésén. Közép- és Kelet-Eruópa népei csalódtak a tervgazdaságra épített rendszerek bukása után, elsősorban az elmaradt életszínvonal- emelkedés miatt. Az Európai Közösség felmérése szerint nemcsak Magyarországon van ez így. hanem mindenütt a térségben. Az okot nem lehet tehát egyedül a kormányban keresni — mondta Surján László. Vannak már jelek gazdasági helyzetünk javulására: növekszik az ipari termelés, az összeomlott keleti piacok helyett a magyar áruk utat találtak a fejlett országokba, növekedett a valutatartalékunk, ha lassan is, de csökken az infláció. Az ország hitelképes, külső adósságállományunk nem nőtt, a bruttó adósság növekedése mögött pedig a beérkezett öt és fél milliárd működőtőke található. A pénzpiac bízik Magyarországban, mi ne bíznánk hát magunkban? — tette fel a kérdést Surján László. Bizakodásra ad okot az is — tette hozzá, hogy közel egy éve megállt a munkanélküliség növekedése, nőnek az adóbefizetések, eredményes a vámok behajtása. Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt számos új szociális ellátást vezettünk be: megteremtettük a tartósan munkanélküliek számára a jövedelempótló támogatást, létrehoztuk a többgyermekes édesanyák számára a nyugdíjalapnak is számító gyermeknevelési támogatást, családi — várandóssági — pótlékot fizetünk a még meg nem született magzat után, valamint bevezettük a lakhatási támogatást, amely az emelkedő lakbérek, víz és csatorna, valamint gáz- és áramdíjak megfizetését segíti. Hatalmasat fejlődött a szociális ellátás intézményrendszere, az évszázad legjelentősebb szociális hálózatfejlesztését hajtottuk végre -— hangsúlyozta a KDNP elnöke. Hajléktalan szállásokat, napközi melegedőket hoztunk létre, megszerveztük a szociális étkeztetést és bolthálózatot. A függetlenné vált nyugdíjbiztosítási rendszer képes a nyugdíjak karbantartására. A mostani 10 százalékos nyugdíjemelés például mérsékli az egészségbiztosítási ágazat egyensúlya miatt elengedhetetlen gyógyszeráremelés okozta súlyos gondokat. (Folytatás a 3. oldalon) Az egyház és a pártok Egyház és modem társadalom címmel háromnapos tanácskozást szervezett a Friedrich Naumann Alapítvány Visegrá- don. A fórumon a többi között a katolikus egyház, illetve a protestantizmus európai és magyarországi jövőjéről esett szó. A konferencia kerekasztal- beszélgetéssel zárait, amelyen Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának dékánja, Sze- bik Imre evangélikus püspök, Márkus Mihály református püspök. Bodnár Ákos, a református egyház zsinatának világi elnöke, valamint az MDF képviseletében Fasang Árpád zeneszerző, Surján László, a KDNP elnöke, Lukáts Miklós a miniszterelnöki hivatal államtitkára, Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke fejtette ki álláspontját az egyház és a pártok kapcsolatáról. (Folytatás a 4. oldalon) Istenem, tekints Boszniára! Vasárnap délután van. E pillanatban jósnak vagy magas rangú, a NATO vezérkarához tartozó tisztnek kellene lennem ahhoz, hogy tudjam: az éjszaka lehullanak-e a bombák Szarajevó körn yékére. Nem tudhatom. Am, mert a közvetlen közelünkben van a hadszíntér, biztos, hogy magyarok milliói idehaza, a Vajdaságban, Szlovéniában és Horvátországban, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken s szerte a világban ugyanúgy, mint mi, visszafojtott lélegzettel figyelik a képernyő' előtt majd az amerikai tévéállomás csatornáján, vajon mi történik pár száz kilométerre Pesttől délre, vagy éppen — mint a délvidékiek esetében — otthonuktól szinte karnyújtásnyira. Bízzunk benne, hogy a hadban álló felek fölmérik a további vérontás és a pusztítás következményeit, s a következőkben már a tárgyaló- asztalt választják, hogy ott döntsék el a boszniai muzulmánok és szerbek jövőbeni sorsát. Am miközben várjuk azt az éjszakai percet, melyben megbizonyosodhatunk arról, hogy elhallgatnak-e a fegyverek, avagy pont ellenkezőleg, eddig sose látott, sose hallott háború bontakozik ki a havas Boszniában, jó számot vetni azzal: mekkora érték a biztonság, a nyugalom. A magyar politika mindeddig azt az álláspontot képviselte, amelyik higgadt, nyugodt, mértéktartó jelzőkkel látható el, ami természetszerűleg érthető', mert nem lehet célunk a térségünkben zajló események kapcsán az indulatok fölkorbácsolására, hisz az megnehezíthetné sok ezer délvidéki magyar mindennapi életét. A magyar politika célja ez esetben is, hogy a legkisebb veszteségek árán, minél előbb fejeződjék be az az öldöklés, melynek ártatlan gyermekek is az áldozatai, s ami az előbbihez képest ugyan jelentéktelen, de mégis megemlítendő': milliárdos károkat okoz a magyar gazdaságnak. A boszniai hiáború olyan mértékben harapőzott el, amire józan európai gondolkodású ember nem számított. Éppen ezért nem kétséges, Szarajevó ostromának véget kell vetni, ám fájdalmas lenne, ha az események végére a pontot a NATO harci gépeiből hulló bombák tennék. Magyarországnak ebben az esetben is egyetlenegy útja marad: nem lépni le arról az útról, amelyen eddig is haladva távol tartottuk magunkat az eseményektől, de mégis menekülők tízezreit fogadtuk be, azaz minden emberi segítséget meg kell adnunk a rászorulóknak — mint eddig tettük —, legyenek bár szerbek vagy albánok vagy mohamedánok... Ézek a pillanatok alkalmasak annak bizonyítására: Magyarország népe békét akar, miért is a magyar politikai élet irányítói nem , játszadozhatnak” a boszniai tüzekkel. Bízunk benne, hogy ezt az egész világ tudja. Azok biztosan, akik ismerik a magyarság vérzivataros történelmét. Ők igazán megértik azokat a magyarokat, akik most, a vasárnapi ebéd utáni pihenésben így fohászkodnak: Istenem, tekints le Boszniára! Vödrös Attila KDNP-nagygyűlés Gyomron Kereszténység és hazafiság A KDNP a választások első fordulójának befejeztéig egyetlne párttal sem kíván szövetséget kötni. Más pártok jölötjeinak lejáratása és befeketítése helyett reményeink szerint saját programunk pozitívumai, valamint a keresztény értékrend hű képviselése hozza meg számunkra a győzelmet — mondotta Rubovszky György jogász, a párt gyömrői választókerületének képviselő-jelöltje tegnap a helyi művelődési házban megtartott kampányindító nagygyűlésen. Összejövetelen elsőként Rónaszéki Aladár orvos, a KDNP Gyömrői Szervezetének elnöke üdvözölte a jelenlévőket, aki bevezetőjében a keresztény szellemiség és hazaszeretet felvállalásának fontosságáról szólt. Ezt követően mutatkozott be Rubovszky György, aki életrajzának rövid ismertetése után kiemelte, hogy a jövő zálogát a felnövekvő nemzedék egészséges szellemű nevelésében látja. (Folytatás az 5. oldalon)