Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUÁR 21.. HÉTFŐ Magyar kisebbségek, japán vélemények Ha a magyar kisebbségek ön­rendelkezési törekvései még erőteljesebbekké válnak, úgy újabb tűzfészek keletkezhet Kelet-Európábán — véli a Ni­hon Keizai Simbun című napi­lap elemzésében. Rövid időn belül ez már a második alka­lom, hogy egy vezető japán új­ság viszonylag hosszabb terje­delmű írást szentel a Magyaror­szággal szomszédos országok­ban élő kisebbsége ügyének. A Nihon Keizai részben a szocialista rendszer bukásá­val, részben a kelet-európai országok különválási folya­matával magyarázza, hogy felerősödött az országok nem­zeti öntudata. Ez — mint írja — veszélybe sodorhatja a ki­sebbségek jogait. Japán veze­tő gazdasági napilapja részle­tesen ismerteti a nemrégiben Szlovákiában (Dunaszerda- hely) tartott magyar nemzeti­ségi gyűlést, ahol a résztve­vők a magyar nyelvhasználat­hoz fűződő alkotmányos jo­gok betartását követelték. — Szlovákia azóta, hogy tavaly függetlenné vált, nem alkotta meg a kisebbségek jogállásá­val kapcsolatos törvényeket, pedig azt az Európa Tanács is erősen szorgalmazza — írja a lap és megjegyzi: „Ma­gyarország ezt rossz néven veszi és nem írja alá Szlová­kiával a kölcsönös barátsági és együttműködési szerző­dést. Ez utóbbi kérdésben nem teljes az egyetértés a ma­gyar politikusok körében”. Romániában a magyar lakta megyék prefektusainak leváltá­sa váltott ki ellenérzéseket a magyarság körében, Ukrajná­ban pedig a magyar nyelvű is­kolák számának bővítését szor­galmazza a magyar kisebbség. Jeszenszky külügyminiszter ja­nuár végén Jugoszláviában tett látogatásakor kérte, hogy rögzítsék konkrétan a vajdasá­gi magyarság önrendelkezési jogait — írta a Nihon Keizai Simbun. Nemzetközi csúcs Boszniáról Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök pénteki telefonbeszélgetésük során egyetértett abban, hogy „mihamarabb” nemzetközi csúcsértekezletet kell össze­hívni Bosznia ügyében. A csúcsértekezleten Jelcin, Bili Clinton amerikai elnök, vala­mint Nagy-Britannia, Francia- ország és Németország kor­mányfői vennének részt — kö­zölte a Bild am Sonntag. Kohl és Jelcin abban is egyet­ért, hogy a mostani szarajevói megoldásnak modellként kell szolgálnia egész Bosznia szá­mára: másutt is fegyverszünetet kell meghirdetni, a nehézfegy­verzetet vissza kell vonni a har­cok sújtotta vidékekről, s ENSZ-egységeket kell az érin­tett körzetekben állomásoztatni. orosz katonákat is. A vasárnapi német lappal Kohl egyik mun­katársa azt közölte, hogy „a boszniai béketárgyalásokat a kancellár kiemelten fontos ügy­ként kezeli, a kancellár tűzkö- zelben marad”. * Akasi Jaszusi ENSZ-megbí- zott tegnap délben bejelentet­te, hogy a bosznia szerbek mégsem tudják visszavonni összes fegyverzetüket a Szara­jevói környéki hegyekből. A japán ENSZ-diplomata a rossz időjárási viszonyokkal magyarázta a késedelmet, ami szerinte nem jelent elegendő* okot arra, hogy bombázzák az állásokat. Akasi nem tisztázta, körülbelül mennyi fegyver ma­rad a hegyekben, de ENSZ- források szerint az összes fegyverzet mintegy húsz szá­zalékát nem távolították el. Orosz vádak, lett érdekek A balti államokban élő orosz- ajkúak helyzete már évek óta napirenden van, és feltehető­en egyhamar nem is oldódik meg problémájuk — fejtette ki az ITAR-TASZSZ hírügy­nökségnek Genfben adott nyi­latkozatában Sandra Kalnie- te, aki a megfigyelői státusú lett küldöttséget vezeti az ENSZ emberi jogi bizottságá­nak genfi ülésén. A diploma­ta elismerte ugyan, hogyy a Szovjetunió felbomlása után 25 millió orosz nem önszántá­ból rekedt Oroszország hatá­rain kívül a szovjet utódálla­mokban, de — úgymond — „ötven esztendőn át. mi sem önszántunkból voltunk a Szovjetunió része, így nem várható el, hogy érdekeink­kel ellentétes lépéseket te­gyünk”. Oroszország a három balti állam közül főként Lettorszá­got és Észtországot vádolja azzal, hogy hátrányos megkü­lönböztetésben részesítik a te­rületükön élő oroszokat. Moszkva egyebek mellett azt állítja, hogy Riga és Tallin megfosztja politikai jogaiktól a helyi oroszokat, akik nem rendelkeznek választójoggal, nem vállalhatnak beosztást az államigazgatásban és az önkormányzatokban sem, és nem alapíthatnak politikai pártokat sem. Kalniete , visszautasította ezeket a vádakat és kijelentet­te: Riga a lett függetlenség visszaszerzésének kezdetétől fogva arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az ország minden lakosának — tekintet nélkül származására és politi­kai meggyőződésére — egyenlő jogokat kell biztosíta­ni. A diplomata szerint nem annyira sanyarú a balti oro­szok helyzete, mint azt az orosz sajtó beállítja. Nemzetibb lesz a Szlovák Nemzeti Párt A pártelnök és a nemzetiségek Ján Slota, a szombaton ketté­szakadt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) új elnöke kijelen­tette, hogy az előző elnök, Lu- dovit Cérnák távozásával be­következett „megtisztulásnak köszönhetően” a párt ismét a nemzeti orientáció útjára lép. Cérnák akkor vált Vladi­mir Meciar ellenlábasává, amikor a kormányfő vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (SNS) — par­lamenti kisebbségbe jutván — bele kellett törődnie abba, hogy a kormányzáshoz koalí­ciós partnerre lesz szüksége. Amikor tavaly ősszel Meciar kabinetjébe fogadta a Szlo­vák Nemzeti Párt embereit, már nyilvánvalónak látszott, hogy e párt soraiban elkerül­hetetlen a meghasonlás. Ján Slota a nemzetiek ta­lán legradikálisabb hangvéte­lű parlamenti képviselője, Zsolna főpolgármestere új­donsült pártelnökként most két díszelnököt is maga mel­lé ületett. Az egyik Marian Andel, a Meciar-kabinet mi­niszterelnök-helyettese, a má­sik az a Vitazoslav Móric, aki az SNS elnökeként már egy­szer csúfos radikalizmusa mi­att megbukott, s akit a szlo­vák sajtó gyakran a fegyver­kereskedelem kulcsembere­ként emleget. Slota megválasztása után ki­jelentette, hogy „az összes Szlo­vákiában élő nemzetiség mérté­ken felüli jogokat élvez s ez a velük folytatandó jó együttmű­ködést ígérheti”. A Szlovák Nemzeti Párt új elnöke a szom­baton véget ért rendkívüli köz­gyűléstől egyebek között azt a feladatot kapta: érje el Ján So­kol érseknél, hogy a nemzetisé­gek által vegyesen lakott terüle­teken legyen szlovák nyelvű hitoktatás, legyenek szlovák nyelvű istentiszteletek és az egyházi anyakönyveket szlo­vák nyelven vezessék. Túszdráma Iszlámábád Afgán gyermekrablók Kaukázusi küldetés Ma kaukázusi, illetve közép­ázsiai útra indul Wilhelmina Höynck, az Európai Biztonsá­gi és Együttműködési Érte­kezlet főtitkára. Kazahsztáni, Kirgizisztáni, tádzsikisztáni és üzbegisztáni látogatásával nem utolsósorban'az a célja, hogy jelezze az EBEÉ válto­zatlan érdeklődését és figyel­mét az érintett közép-ázsiai országok iránt. Egy iskolabuszt kerített hatal­mába vasárnap Pakisztánban három afgán fegyveres: a jár­művön tartózkodó 74 isko­lást és nyolc kísérőjüket tú­szul ejtették. A Reuter jelen­tése szerint kis idő múlva az emberrablók hatvan személyt már elengedtek. A túszejtők váltságdíjat, és hetven, Pakisztában letartóz­tatott afgán szabadon engedé­sét követelik, valamint azt, hogy a pakisztáni határt nyis­sák meg az újabb afgán mene­kültek előtt és küldjenek élel­miszer-szállítmányokat az ostromlott afgán fővárosba. A nagyvilág hírei Wr Párizs legrégibb és egyik legszebb egyházi épületében, a Saint-Ger- niain-des Prés templom­ban tartottak szombaton emlékmisét a december­ben elhunyt magyar mi­niszterelnök, Antall Jó­zsef lelki üdvéért. ¥ Szó sincs arról, hogy a „békepartnerség program­ja” az egykori keleti tömb­höz tartozott országok NA- TO-tagságának elodázását célzó manőver lenne — nyilatkozta a NATO magát megnevezni nem kívánó szakértője tegnap Pozsony­ban, — azt követően, hogy a szlovák fővárosban befe­jeződött a kelet-közép-eu- rópai térség biztonságpoli­tikai távlati foglalkozó nemzetközi konferencia. # Tádzsik ellenzékiek szombaton két ízben is fegy­veres támadást hajtottak végre a tádzsikisztáni ha­tárőrposztok ellen — jelen­tette tegnap az ITAR- TASZSZ a térségben állo­másozó békefenntartó erők főhadiszállásától kapott ér­tesüléseire hivatkozva. # Ismeretlen tengeralattjá­ró akadt fenn két halászha­jó hálójában tegnap reggel a Balti-tengeren, nem mesz- sze a lengyel partoktól. A riadóztatott lengyel parti őrség egységei nem tudtak érintkezésbe lépni az azo­nosíthatatlan tengeralattjá­róval, amely, miután kiga- balyodott a hálókból, azon­nal távozott. # Kína lakossága az idén meghaladja az 1,2 milli­árd főt, noha a szakembe­rek korábban a lakosság ilyen arányú növekedését csak az ezredfordulóra jó­solták — jelentette a Reu­ter a kínai hírügynökség által közölt adatokra hi­vatkozva. Nincs vége az előadásnak M ég korábban olvastam, a Boszniá­ban hadban álló felek valamelyike (ha az adott pillanatban éppen nem vesz részt közvetlenül a harcokban) jó pénzért olykor kölcsönadja hadifelszerelését a má­siknak. A tekintélyes belgrádi lap még az árjegyzéket is közölte. Egy tank napi bér­lete 3000 márka, irányítóval együtt 3005 márka. Az emberélet tehát napi öt márkát ér. Azaz semmit. A Szarajevó körüli szerb állások kilá­tásba helyezett bombázása, vagy annak el­maradása tehát legkevésbé sem ember­mentő célzatú, s a mostani balkáni háború­ban a humánus szempontokat különben is hiába keresnénk. A katonai és a nagyhatal­mi érdekek tülekednek előtérbe, ez utóbbi­ak figyelmeztetőként is: ha egy ország nem tudja feloszlatni önmagát, megteszik azt helyette mások. Megalakulása óta a NATO először szánta rá magát offenzív katonai akcióra, s szándékának komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy kétszáz vadászbombá­zót helyeztek teljes harci .fölkészültségbe. Az ultimátum itteni idő szerint ma, hétfőn hajnali egy órakor jár le, a jelek szerint azonban az akció szükségtelenné válik, mert a szerbek eltávolítják nehézfegyver­zetüket a meghatározott körzetből. De nem az ultimátum miatt! A szerb sajtó, rá­dió és televízió messzemenően elutasítja még a gondolatát is, hogy Karadzsicsék a NATO nyomására engedtek volna. Ellen­kezőleg: a boszniai szerbek tűzszüneti egyezményt írtak alá a muzulmánokkal Szarajevóra vonatkozóan, s ezt betartják, másrészt Radovan Karadzsics ígéretet tett Jaszusi Akasinak, az ENSZ-főtitkár bosz­niai különmegbízottjának, hogy ágyúikat és aknavetőiket kivonják a megfelelő tá­volságra, s ami még lényegesebb, eleget tesznek Jelcin ebbéli felkérésének. A kép­let világos, a szerbek a muzulmánokkal, az ENSZ-szel és az oroszokkal tárgyal­nak, s nem a NATO-val vagy az USA- val. Döntésüket pedig önhatalmúlag hoz­ták meg. Ez ugyanis biztosítja számukra az emelt fővel való visszavonulást. A szer- bek még külön köszönetét is mondtak az orosz közreműködésért, amire eddig nem nagyon volt példa. Jugoszláviában az per­sze senkinek sem tűnik fel, hogy Jelcin csak megismételte a NATO ultimátumát, ami eleve az Észak-atlanti Szövetség és az oroszok között valamiféle összjátékot feltételez. Amennyiben a bombázás ezúttal elma­rad (a dolgok állása szerint most ennek a legnagyobb a valószínűsége), akkor a még mindig ismeretlen kimenetelű, ugyanakkor pazar és váratlan fordulatok­ban gazdag „előadásnak” nincs igazán vesztese, nyertese viszont annál több. Még a muzulmánok elégedetlenkedhet­nek leginkább, akik a háború kezdete óta követelik a szerbek katonai megbünteté­sét, nem is annyira hadászati, mint in­kább erkölcsi célzattal. Szarajevó demili- tarizálását viszont sikerült elérniük, a szerbek becsületén a távozás ellenére sem esik folt, a frontvonal amúgy sem változik, csak most azt a kéksisakosok el­lenőrzik, a kivont nehézfegyverzet pedig Bosznia bármelyik más pontján idővel „hasznosítható”. A nyugati szövetsége­sek elérték, hogy a szerbeket meghátrá­lásra kényszerítsék, de minden bizony­nyal csak-örülnek, ha ezt a tényleges ak­ció elkerülésével lehet megvalósítani. Az igazi nyertes az orosz diplomácia, amely a háttérbe szorítottságából kilép­ve igazi nagyhatalmi stílusban rendezte meg a végjátékot, jelezve, hogy nem mond le balkáni érdekeltségéről, s kato­nailag garantálja a szerbeknek a védel­met. Az össz-szerb vezetés belátta, hogy ezt a változatot el kell fogadnia, mert a szorult hejyzetben más lépése nem ma­radt. S a pravoszláv összetartozás jegyé­ben ezt meg is tette. A Balkán befolyásos övezetekre való újrafelosztása még nem ért véget. Ebből egyenesen következik: a háború sem. Ha végigtekintünk a volt Jugoszlávia térké­pén, az erővonalak lassan kitapinthatóan is kirajzolódnak. A legkorábban (s már ak­kor is nyugatinak számító) „kiugró” Szlo­vénia konszolidálódott, de még egyelőre keresi partnereit. Horvátország, független­ségének elismerése után egyértelműen né­met érdekszférába került. Macedóniában máris vannak amerikai katonák, s újabb — most már nagyobb létszámú — alaku­latok odatelepítését tervezik a legrövi­debb időn belül. Jugoszlávia, valamint a szerb kézen tartott területek az orosz do­minancia alá látszanak átcsúszni. Bosz­nia-Hercegovina minden bizonnyal a há­rom etnikum önálló köztársaságaiból álló laza államszervezet lesz, amelyből a mu­zulmán országrész — katolikus, illetve pravoszláv határaival — kifejezetten isz­lám érdekeltséggel. Ma ez a helyzet. A jaltai zárőjátszma azonban még tart. Sinkovits Péter Újvidék

Next

/
Thumbnails
Contents