Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-21 / 43. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. FEBRUÁR 21.. HÉTFŐ Magyar kisebbségek, japán vélemények Ha a magyar kisebbségek önrendelkezési törekvései még erőteljesebbekké válnak, úgy újabb tűzfészek keletkezhet Kelet-Európábán — véli a Nihon Keizai Simbun című napilap elemzésében. Rövid időn belül ez már a második alkalom, hogy egy vezető japán újság viszonylag hosszabb terjedelmű írást szentel a Magyarországgal szomszédos országokban élő kisebbsége ügyének. A Nihon Keizai részben a szocialista rendszer bukásával, részben a kelet-európai országok különválási folyamatával magyarázza, hogy felerősödött az országok nemzeti öntudata. Ez — mint írja — veszélybe sodorhatja a kisebbségek jogait. Japán vezető gazdasági napilapja részletesen ismerteti a nemrégiben Szlovákiában (Dunaszerda- hely) tartott magyar nemzetiségi gyűlést, ahol a résztvevők a magyar nyelvhasználathoz fűződő alkotmányos jogok betartását követelték. — Szlovákia azóta, hogy tavaly függetlenné vált, nem alkotta meg a kisebbségek jogállásával kapcsolatos törvényeket, pedig azt az Európa Tanács is erősen szorgalmazza — írja a lap és megjegyzi: „Magyarország ezt rossz néven veszi és nem írja alá Szlovákiával a kölcsönös barátsági és együttműködési szerződést. Ez utóbbi kérdésben nem teljes az egyetértés a magyar politikusok körében”. Romániában a magyar lakta megyék prefektusainak leváltása váltott ki ellenérzéseket a magyarság körében, Ukrajnában pedig a magyar nyelvű iskolák számának bővítését szorgalmazza a magyar kisebbség. Jeszenszky külügyminiszter január végén Jugoszláviában tett látogatásakor kérte, hogy rögzítsék konkrétan a vajdasági magyarság önrendelkezési jogait — írta a Nihon Keizai Simbun. Nemzetközi csúcs Boszniáról Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök pénteki telefonbeszélgetésük során egyetértett abban, hogy „mihamarabb” nemzetközi csúcsértekezletet kell összehívni Bosznia ügyében. A csúcsértekezleten Jelcin, Bili Clinton amerikai elnök, valamint Nagy-Britannia, Francia- ország és Németország kormányfői vennének részt — közölte a Bild am Sonntag. Kohl és Jelcin abban is egyetért, hogy a mostani szarajevói megoldásnak modellként kell szolgálnia egész Bosznia számára: másutt is fegyverszünetet kell meghirdetni, a nehézfegyverzetet vissza kell vonni a harcok sújtotta vidékekről, s ENSZ-egységeket kell az érintett körzetekben állomásoztatni. orosz katonákat is. A vasárnapi német lappal Kohl egyik munkatársa azt közölte, hogy „a boszniai béketárgyalásokat a kancellár kiemelten fontos ügyként kezeli, a kancellár tűzkö- zelben marad”. * Akasi Jaszusi ENSZ-megbí- zott tegnap délben bejelentette, hogy a bosznia szerbek mégsem tudják visszavonni összes fegyverzetüket a Szarajevói környéki hegyekből. A japán ENSZ-diplomata a rossz időjárási viszonyokkal magyarázta a késedelmet, ami szerinte nem jelent elegendő* okot arra, hogy bombázzák az állásokat. Akasi nem tisztázta, körülbelül mennyi fegyver marad a hegyekben, de ENSZ- források szerint az összes fegyverzet mintegy húsz százalékát nem távolították el. Orosz vádak, lett érdekek A balti államokban élő orosz- ajkúak helyzete már évek óta napirenden van, és feltehetően egyhamar nem is oldódik meg problémájuk — fejtette ki az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek Genfben adott nyilatkozatában Sandra Kalnie- te, aki a megfigyelői státusú lett küldöttséget vezeti az ENSZ emberi jogi bizottságának genfi ülésén. A diplomata elismerte ugyan, hogyy a Szovjetunió felbomlása után 25 millió orosz nem önszántából rekedt Oroszország határain kívül a szovjet utódállamokban, de — úgymond — „ötven esztendőn át. mi sem önszántunkból voltunk a Szovjetunió része, így nem várható el, hogy érdekeinkkel ellentétes lépéseket tegyünk”. Oroszország a három balti állam közül főként Lettországot és Észtországot vádolja azzal, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesítik a területükön élő oroszokat. Moszkva egyebek mellett azt állítja, hogy Riga és Tallin megfosztja politikai jogaiktól a helyi oroszokat, akik nem rendelkeznek választójoggal, nem vállalhatnak beosztást az államigazgatásban és az önkormányzatokban sem, és nem alapíthatnak politikai pártokat sem. Kalniete , visszautasította ezeket a vádakat és kijelentette: Riga a lett függetlenség visszaszerzésének kezdetétől fogva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország minden lakosának — tekintet nélkül származására és politikai meggyőződésére — egyenlő jogokat kell biztosítani. A diplomata szerint nem annyira sanyarú a balti oroszok helyzete, mint azt az orosz sajtó beállítja. Nemzetibb lesz a Szlovák Nemzeti Párt A pártelnök és a nemzetiségek Ján Slota, a szombaton kettészakadt Szlovák Nemzeti Párt (SNS) új elnöke kijelentette, hogy az előző elnök, Lu- dovit Cérnák távozásával bekövetkezett „megtisztulásnak köszönhetően” a párt ismét a nemzeti orientáció útjára lép. Cérnák akkor vált Vladimir Meciar ellenlábasává, amikor a kormányfő vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (SNS) — parlamenti kisebbségbe jutván — bele kellett törődnie abba, hogy a kormányzáshoz koalíciós partnerre lesz szüksége. Amikor tavaly ősszel Meciar kabinetjébe fogadta a Szlovák Nemzeti Párt embereit, már nyilvánvalónak látszott, hogy e párt soraiban elkerülhetetlen a meghasonlás. Ján Slota a nemzetiek talán legradikálisabb hangvételű parlamenti képviselője, Zsolna főpolgármestere újdonsült pártelnökként most két díszelnököt is maga mellé ületett. Az egyik Marian Andel, a Meciar-kabinet miniszterelnök-helyettese, a másik az a Vitazoslav Móric, aki az SNS elnökeként már egyszer csúfos radikalizmusa miatt megbukott, s akit a szlovák sajtó gyakran a fegyverkereskedelem kulcsembereként emleget. Slota megválasztása után kijelentette, hogy „az összes Szlovákiában élő nemzetiség mértéken felüli jogokat élvez s ez a velük folytatandó jó együttműködést ígérheti”. A Szlovák Nemzeti Párt új elnöke a szombaton véget ért rendkívüli közgyűléstől egyebek között azt a feladatot kapta: érje el Ján Sokol érseknél, hogy a nemzetiségek által vegyesen lakott területeken legyen szlovák nyelvű hitoktatás, legyenek szlovák nyelvű istentiszteletek és az egyházi anyakönyveket szlovák nyelven vezessék. Túszdráma Iszlámábád Afgán gyermekrablók Kaukázusi küldetés Ma kaukázusi, illetve középázsiai útra indul Wilhelmina Höynck, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet főtitkára. Kazahsztáni, Kirgizisztáni, tádzsikisztáni és üzbegisztáni látogatásával nem utolsósorban'az a célja, hogy jelezze az EBEÉ változatlan érdeklődését és figyelmét az érintett közép-ázsiai országok iránt. Egy iskolabuszt kerített hatalmába vasárnap Pakisztánban három afgán fegyveres: a járművön tartózkodó 74 iskolást és nyolc kísérőjüket túszul ejtették. A Reuter jelentése szerint kis idő múlva az emberrablók hatvan személyt már elengedtek. A túszejtők váltságdíjat, és hetven, Pakisztában letartóztatott afgán szabadon engedését követelik, valamint azt, hogy a pakisztáni határt nyissák meg az újabb afgán menekültek előtt és küldjenek élelmiszer-szállítmányokat az ostromlott afgán fővárosba. A nagyvilág hírei Wr Párizs legrégibb és egyik legszebb egyházi épületében, a Saint-Ger- niain-des Prés templomban tartottak szombaton emlékmisét a decemberben elhunyt magyar miniszterelnök, Antall József lelki üdvéért. ¥ Szó sincs arról, hogy a „békepartnerség programja” az egykori keleti tömbhöz tartozott országok NA- TO-tagságának elodázását célzó manőver lenne — nyilatkozta a NATO magát megnevezni nem kívánó szakértője tegnap Pozsonyban, — azt követően, hogy a szlovák fővárosban befejeződött a kelet-közép-eu- rópai térség biztonságpolitikai távlati foglalkozó nemzetközi konferencia. # Tádzsik ellenzékiek szombaton két ízben is fegyveres támadást hajtottak végre a tádzsikisztáni határőrposztok ellen — jelentette tegnap az ITAR- TASZSZ a térségben állomásozó békefenntartó erők főhadiszállásától kapott értesüléseire hivatkozva. # Ismeretlen tengeralattjáró akadt fenn két halászhajó hálójában tegnap reggel a Balti-tengeren, nem mesz- sze a lengyel partoktól. A riadóztatott lengyel parti őrség egységei nem tudtak érintkezésbe lépni az azonosíthatatlan tengeralattjáróval, amely, miután kiga- balyodott a hálókból, azonnal távozott. # Kína lakossága az idén meghaladja az 1,2 milliárd főt, noha a szakemberek korábban a lakosság ilyen arányú növekedését csak az ezredfordulóra jósolták — jelentette a Reuter a kínai hírügynökség által közölt adatokra hivatkozva. Nincs vége az előadásnak M ég korábban olvastam, a Boszniában hadban álló felek valamelyike (ha az adott pillanatban éppen nem vesz részt közvetlenül a harcokban) jó pénzért olykor kölcsönadja hadifelszerelését a másiknak. A tekintélyes belgrádi lap még az árjegyzéket is közölte. Egy tank napi bérlete 3000 márka, irányítóval együtt 3005 márka. Az emberélet tehát napi öt márkát ér. Azaz semmit. A Szarajevó körüli szerb állások kilátásba helyezett bombázása, vagy annak elmaradása tehát legkevésbé sem embermentő célzatú, s a mostani balkáni háborúban a humánus szempontokat különben is hiába keresnénk. A katonai és a nagyhatalmi érdekek tülekednek előtérbe, ez utóbbiak figyelmeztetőként is: ha egy ország nem tudja feloszlatni önmagát, megteszik azt helyette mások. Megalakulása óta a NATO először szánta rá magát offenzív katonai akcióra, s szándékának komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy kétszáz vadászbombázót helyeztek teljes harci .fölkészültségbe. Az ultimátum itteni idő szerint ma, hétfőn hajnali egy órakor jár le, a jelek szerint azonban az akció szükségtelenné válik, mert a szerbek eltávolítják nehézfegyverzetüket a meghatározott körzetből. De nem az ultimátum miatt! A szerb sajtó, rádió és televízió messzemenően elutasítja még a gondolatát is, hogy Karadzsicsék a NATO nyomására engedtek volna. Ellenkezőleg: a boszniai szerbek tűzszüneti egyezményt írtak alá a muzulmánokkal Szarajevóra vonatkozóan, s ezt betartják, másrészt Radovan Karadzsics ígéretet tett Jaszusi Akasinak, az ENSZ-főtitkár boszniai különmegbízottjának, hogy ágyúikat és aknavetőiket kivonják a megfelelő távolságra, s ami még lényegesebb, eleget tesznek Jelcin ebbéli felkérésének. A képlet világos, a szerbek a muzulmánokkal, az ENSZ-szel és az oroszokkal tárgyalnak, s nem a NATO-val vagy az USA- val. Döntésüket pedig önhatalmúlag hozták meg. Ez ugyanis biztosítja számukra az emelt fővel való visszavonulást. A szer- bek még külön köszönetét is mondtak az orosz közreműködésért, amire eddig nem nagyon volt példa. Jugoszláviában az persze senkinek sem tűnik fel, hogy Jelcin csak megismételte a NATO ultimátumát, ami eleve az Észak-atlanti Szövetség és az oroszok között valamiféle összjátékot feltételez. Amennyiben a bombázás ezúttal elmarad (a dolgok állása szerint most ennek a legnagyobb a valószínűsége), akkor a még mindig ismeretlen kimenetelű, ugyanakkor pazar és váratlan fordulatokban gazdag „előadásnak” nincs igazán vesztese, nyertese viszont annál több. Még a muzulmánok elégedetlenkedhetnek leginkább, akik a háború kezdete óta követelik a szerbek katonai megbüntetését, nem is annyira hadászati, mint inkább erkölcsi célzattal. Szarajevó demili- tarizálását viszont sikerült elérniük, a szerbek becsületén a távozás ellenére sem esik folt, a frontvonal amúgy sem változik, csak most azt a kéksisakosok ellenőrzik, a kivont nehézfegyverzet pedig Bosznia bármelyik más pontján idővel „hasznosítható”. A nyugati szövetségesek elérték, hogy a szerbeket meghátrálásra kényszerítsék, de minden bizonynyal csak-örülnek, ha ezt a tényleges akció elkerülésével lehet megvalósítani. Az igazi nyertes az orosz diplomácia, amely a háttérbe szorítottságából kilépve igazi nagyhatalmi stílusban rendezte meg a végjátékot, jelezve, hogy nem mond le balkáni érdekeltségéről, s katonailag garantálja a szerbeknek a védelmet. Az össz-szerb vezetés belátta, hogy ezt a változatot el kell fogadnia, mert a szorult hejyzetben más lépése nem maradt. S a pravoszláv összetartozás jegyében ezt meg is tette. A Balkán befolyásos övezetekre való újrafelosztása még nem ért véget. Ebből egyenesen következik: a háború sem. Ha végigtekintünk a volt Jugoszlávia térképén, az erővonalak lassan kitapinthatóan is kirajzolódnak. A legkorábban (s már akkor is nyugatinak számító) „kiugró” Szlovénia konszolidálódott, de még egyelőre keresi partnereit. Horvátország, függetlenségének elismerése után egyértelműen német érdekszférába került. Macedóniában máris vannak amerikai katonák, s újabb — most már nagyobb létszámú — alakulatok odatelepítését tervezik a legrövidebb időn belül. Jugoszlávia, valamint a szerb kézen tartott területek az orosz dominancia alá látszanak átcsúszni. Bosznia-Hercegovina minden bizonnyal a három etnikum önálló köztársaságaiból álló laza államszervezet lesz, amelyből a muzulmán országrész — katolikus, illetve pravoszláv határaival — kifejezetten iszlám érdekeltséggel. Ma ez a helyzet. A jaltai zárőjátszma azonban még tart. Sinkovits Péter Újvidék
