Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. FEBRUAR 18., PENTEK KERES — Fóliások és gázolaj-, HTO-jegy gondokkal küszködök! Gázmotoros áramfejlesztő és hűtőbe­rendezés rendelhető. A termelt villanyáram érté­ke a fűtési költséget meg­termeli, a hulladékhő-há- zak, -fóliák, -sátrak, -üvegházak fűtésére ele­gendők. A legegyszerűbb változatban 20 kWh vil­lanyáram termelése és kb. ugyanennyi energiaér­tékű hő termelése biztosí­tott. A beruházás összes költsége kb. 1,8 millió fo­rint, mely 1,5 év alatt megtérül. Az átadás kulcsra kész, a szükséges engedélyezéseket az épí­tő garantálja. Érdeklődők számára részletes infor­mációkat a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségé­nek irodájában kaphat. * Rendkívüli műtrágya ajánlat: AMMONNIT­RAT 34 százalékos, 50 kg-os csomagolásban a vevő vasútállomására le­szállítva 12 000 forint/ tonna áron kapható. * Hibridkukorica-vetőmag és egyéb gazdasági növé­nyek vetőmagjai széles választékban kaphatók. — KÍNÁL Az erdöbirtokosságról Az erdöbirtokosságról tarta­nak megbeszélést február 22-én, kedden a váci gaz­dák. A volt városi és felsővá­rosi telkes gazdák erdőbirto­kossági társulatának tagjait, vagy az elhunyt tagok jogu­tódjait este hat órára várják, a Takács Adám utca 2. sz. alatti, kisváci református is­kolába. Halálozás A Pest Megyei Gazdakörök fájdalommal tudatja tagjai­val, hogy a napokban el­hunyt a tápiógyörgyei Ró­mai Katolikus Gazdakör ügyvezető elnöke, Fehér Ist­ván (szül.: 1924-ben, lakott: 2767 Tápiógyörgye, Dózsa Gy. u. 9.). Alapító tagunk­nak, s az egykori helyi Gaz­dakör létrehozójának emlé­két gazdatársai kegyelettel megőrzik. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Pilisvörösváron még nem volt Három éve parlagon állnak a pilisvörösvári földek. A Roz­maring Szövetkezet és a belőle kiválók között még mindig folyik a bírósági per, s a földek kiadása is rendkívül vonta­tottan halad. Schaffer Lőrinc, akivel beszélgettünk, annak a kisszövetkezetnek az elnöke, amelyet huszonnyolc nyug­díjas részarány-tulajdonos alapított az elmúlt esztendőiben. — Miért fordultak bírósághoz a pilisvörösváriak? — A Rozmaringtól 1991-ben váltunk ki, olyan feltételekkel, hogy mindent visszakapunk. Nem csak az ál­lóeszközöket, a gépeket, az ál­latállományt és az istálókat, de az összes pilisvörösvári föl­det. Két kivétel volt, a község­ben található halastó és a kő­bánya. Erről közgyűlési hatá­rozat született. Két hónappal később azonban a Rozmaring Szövetkezet újból összehívott egy közgyűlést, a kiválók tud­ta nélkül, és úgy határoztak, hogy a földet mégsem adják ki. Ezért fordultunk bíróság­hoz, és ez az oka,’ hogy há­rom éve parlagon vannak a földek. Kárpótlásra ugyanis mindaddig nem kerülhet sor, amíg nincs jogerős döntés. Felháborítónak tartom, hogy ezt megelőzve a Rozmaring már két vörösvári földterüle­tet is eladott. — Amikor szétváltak a Roz­maringtól, megalakult itt egy helyi szövetkezet még 1991-ben. Annak mi lett a sor­sa? — Lévén, hogy vesztesé­iben állapotok uralkodnak a Rozmaring Tsz által átadott istállók tájékán. Ide bizony nem csak tehén, de egy kőmű- vesbrigád is kellene Erdó'si Ágnes felvétele ges volt, 1992. december 31-én jogutód nélkül meg­szűnt. Ékkor beadtuk az igé­nyünket, hogy az üzletrészből mit akarunk kivenni. Először tizennyolcán álltunk össze, va­lamennyien nyugdíjasok, és három üres istállót kértünk a tsz-tanya területén. Ezután csatlakoztak hozzánk még tí­zen. Tavaly májusban adtuk be kérelmünket a cégbíróság­hoz, hogy jegyezzék be az ál­talunk alapított kisszövetkeze­tet. Ősszel még nem tudtunk vetni, mert csak decemberben kezdték meg a községben a részarány-földterületek kiadá­sát. Két táblában huszonöt hektárt adtak ki a huszon­nyolc embernek. Sajnos nincs annyi pénzünk, hogy a föld­mérési díjat kifizessük, ami hektáronként 4-5000 forint. — Vannak istállók, van földjük, de az istállók üresek, és nincsen egyetlen mezőgaz­dasági gépük sem, hogy a föl­det művelni tudják. Miben bíz­nak? — Amíg nem lesznek gépe­ink, megpróbáljuk a földeket bérbe adni, hogy ne maradja­nak parlagon. Már van is rá több jelentkező. Ugyanez a tervünk két istállóval, egyet pedig megtartanánk takar­mánytárolónak. Emellett jól jönne egy kis kormánytámo­gatás is. — Ha a kárpótlás véglege­sen lezárul, jóval több földje Ha osztrák, ha magyar, biogazdálkodjon Információt kér a gyártó Bizton állíthatjuk, hogy megérte a részvétel annak a negyven­öt megyei gazdának, akik a gödöllői agráregyetem program­ja, illetve a Pest megyei gazdakör szervezésének köszönhető­en tanulmányúton járt Nyugat-Magyarországon és az auszt­riai Burgenlandban. A gazdák munkaeszközeik készítőinél il­letve forgalmazóinál azt a tanácsot kapták, hogy körökbe tö­mörülve mérjék fel igényeiket, és közösen vásároljanak a va­lóban nem olcsó kisgépekből, míg a Lajtán túl a ma korszerű­nek számító biogazdálkodás hatott az újdonság erejével. Meg a kiapadhatatlannak tűnő támogatás... Az út első állomása Bábolna, pontosabban Nagyigmánd volt. Az Iparszerű Kukoricater­melő Rendszer Rt. (IKR) mű­szaki telephelyén megtudták a gazdák, hogy megmozdult a ha­szongépek piaca, növekszik a kereslet. Az IKR üzleti politi­kája áruk szerint három cso­portba osztja a kínálatot. Ol­csó, de gyenge minőségű gép­re, közepesre és műszakilag ki­váló, ám drágára. Amit osztat­lan örömmel nyugtáztak a ven­dégek: úgy tűnik, az idén is pá­lyázni lehet az úgynevezett ter­ményhitelre. Ez azt jelenti, hogy a gazdák vásárolhatnak gépeikből a későbbiekben beta­karítandó termény fejében. Európa talán legmodernebb, de mindenképpen világszínvo­nalon termelő vetőmagüzemé­be vezetett tovább a szakmai út. Méltán ajánlható bárki fi­gyelmébe az itt vetésre szánt kukoricafajták sokasága. A mi­nőségre egy elgondolkodtató példa. A világhírű francia vető­mag-forgalmazó innen látja el az orosz piac jó részét, de szi­gorúan kiköti, hogy csak az ő márkaneve szerepelhet a cso­magoláson. Ezért Nagyigmánd- ról óriási bálákban franciaföld­re utazik a magyar kukorica, ott rákerül a márkanév, majd elszállítják oroszföldre úgy, hogy már semmi nem utal ere­detére. Gazdaszemmel nézve Mo­sonmagyaróvár az ekék és egyéb szerszámok városa. Itt készülnek az egykori hírnevét visszahódítani akaró Kiihne- szerszámok, és vámszabadterü­leten az osztrák—magyar Va- gel és Noot Kft. ekegyára. Bi­zony a gazdák felszisszentek, amikor az árakat meghallották. Pedig például a Kühne eseté­ben középkategóriáról volt szó. Viszont igazán fontos ész­revételt tett a gyártó. Piaci in­formációra van szükségük, tud­ni akarják, mi a termelő igé­nye. Kérték, a gazdakörök áll­janak össze, közösen rendelje­nek, ők pedig olcsóbban adják, mondjuk, a tojótyúktartó beren­dezést. Egyébként, lehet ez akár meglepő, de mindkét gyártó dúskál a megrendelők­ben, teljes erővel dolgoznak az igények kielégítésén. A Lajtán túlra érve egészen más problémák megoldásán fá- radozókkal lehetett találkozni. A magyar nevű Csorda Hof fia­tal tulajdonosa például a teljes önellátásra rendezkedett be. Az energia előállításától kezd­ve az értékesítésig mindenről maga gondoskodik. Tíz eszten­dő alatt egy alkalommal kell nyereséget hoznia, ennek fejé­ben a földvásárlástól az egyéb beruházásokig korlátlanul ren­delkezésére áll a hitel. (Jól menő gazdasági vállalkozók adójukból leírhatják a mező- gazdaság támogatását, gyakor­latilag ők a hitelezők.) A Pa- ma-beli gazda mintegy 260 hektáron gazdálkodik, istállójá­ban 135 húsmarha békéit meg sorsával, s hobbiját bizonyítan­dó, 18 ázsiai lova méregette a magyar vendégeket. Saját sajt­gyár és szeszfőzde bizonyítot­ta, hogy az önállóság megte­remtésekor több mindenre kell gondolni. Komolyra fordítva a szót, az alapelvből nem enged a gazda: kizárólag a természet­ben előforduló anyagokat hasz­nál csak fel, a kemikáliákat bir­tokán nem ismerik. Csakúgy, mint a szentmar- gitbányai gazdánál. Szeré­nyebb körülmények között, de itt is a biogazdálkodás iránt nagy a bizalom. A 68 hektá­ron, melyből 60 a bérelt, há­romnyomásos gazdálkodás fo­lyik. A negyedik a zöldugar. Ami marhát és sertést hizlal, maga vágja le és értékesíti. Méghozzá helyben, a vevők lá­togatnak el a gazdához. Hogy jóízű disznótorost egyenek, s rá megbízható tiszta bort igya­nak. Mert az mindenki számá­ra vitán felül áll, hogy ez az, aminek piaca van. Németh Zsolt kárpótlás lesz ennek a huszonnyolc em­bernek. Hogyan fognak ezzel a vagyonnal gazdálkodni? — Amennyiben a tagi, az alkalmazotti, valamint a kár­pótlási földeket is megkap­juk, körülbelül nyolcvan-száz hektár földünk lesz. Mi nem csak ezeken a földeken szeret­nénk gazdálkodni, hanem azt tervezzük, hogy bérbe vesz- szük a földterületet azoktól is, akik nem tudják azt megmű­velni. Szemes- és szálastakar­mányt akarunk termeszteni, de nem eladásra, hanem a sa­ját állatainkkal, szarvasmarhá­val, baromfival fogjuk feletet­ni. Vegyes gazdálkodású szö­vetkezetként jegyeztek be ben­nünket, ezért a későbbiekben akár az is elképzelhető, hogy az állatokat feldolgozzuk, vagy tojó-, illetve hibridállo­mánnyal is foglalkozunk. — A kisszövetkezet tagjai főleg nyugdíjas emberek. Ők is kiveszik részüket majd a munkából? — Csak a gyerekeik. Ha vi­szont kevés lesz a munkaerő, veszünk fel alkalmazottakat. Nagyon bízunk benne: előbb- utóbb saját gépekkel, eszkö­zökkel megkezdhetjük a föl­dek művelését, és az állatte­nyésztést. Ha egyetlen nagy teljesítményű traktort sikerül szereznünk, két éven belül a pilisvörösvári földek felét meg tudnánk művelni. Halász Csilla Hitelképesség Mogyoródon helyi gazdák azt sé­relmezték, hogy aránytalanul nagy a kölcsönigénylés átfutási ideje. Podmaniczky Béla,a Pest Megyei Gazdakörök Szövetségé­nek elnöke határozottan állítja, hogy a fenti aggályoskodás feles­leges. — Tavaly 52 mezőgazdasági termelő, egyéni vállalkozó nyúj­tott be pályázatot a Földművelés- ügyi Minisztérium Pest megyei hivatalához. A kérések 2/3-át el­fogadta az Agrárfejlesztési Bi­zottság, a többi igénylőnek még várnia kell egy keveset. Idén még a tavalyinál is kedvezőbbek a hitelhez jutás feltételei: a mező- gazdasági alaptevékenységet szolgáló beruházások közül a ter­melés közvetlen segítésére 50 százalékos kamatmentes, a terme­léshez kapcsolódó infrastrukturá­lis beruházáshoz pedig 40 száza­lékos vissza nem térítendő támo­gatást kapnak a termelők. Nagy segítséget jelent továbbá, a saját erőt csökkentendő, 30 százalékig teijedő úgynevezett forráskiegé­szítő támogatás. A megyei gazdakörök legegy­szerűbb gyakorlati kérdések meg­válaszolása mellett a komolyabb tartalmi, jogi természetű ismere­tekkel is ellátják a hozzájuk for­dulókat. Hasonlóan az érdeklő­dők rendelkezésére állnak a föld­művelésügyi hivatal munkatár­sai, akik hétfő és péntek délutá­nonként csoportos felvilágosítást nyújtanak a gazdáknak. A szövet­ség külön nyomatékkai kéri az érintetteket, hogy kérelmük be­nyújtásához csatolják a földtulaj­donról, a földhasználatról szóló igazolást, valamint nevezzék meg a támogatást bonyolító ban­kot is' " (mé) Napraforgómagot tessék! Becsületes vállalkozás társat keres A történet, akár a mesében, úgy kezdó'dött, három hu­szonéves fiatalember összeállt, s létrehoztak egy több, pontosabban két lábon álló vállalkozást. Jelén esetben mezőgazdasági profil az érdekes: először hűtőházakkal építettek ki kereskedelmi kapcsolatot, most pedig — kétéves előkészítő munka után — étkezési napraforgó és mák vetésére keresnek termeltetőt. Csáti Róbert, a Domino-Tra- de B. C. D. Kft. ügyvezető igazgatója korát, fiatal éveit meghazudtoló bölcsesség­gel mérlegeli az idén várha­tó termeltetési kedvet. Öreg gazdákat is megszégyenítő szakértelemmel és optimiz­mussal mondja, hogy a tava­lyi aszály okozta károk elle­nére is talál majd jó minősé­gű étkezési napraforgómag­jához termelőket. — Tény, hogy cégünk nem ígér csillagászati jöve­delmet — ismertet meg a Domino-Trade Kft. üzleti felfogásával a fiatalember. — Am az a garancia, me­lyet a szállításra, illetve a felvásárlásra tudunk nyújta­ni partnereinknek, állítom bizalmat ébreszt a gazdák­ban. Olyan megbízható ha­zai cégekkel állunk kapcso­latban, tőlük vásároljuk fel a vetőmagot, illetve hozzá­juk szállítjuk feldolgozásra, csomagolásra a megtermelt árut, hogy bátran kínáljuk az üzleti garanciát. A kft. valamennyi gazdá­val egyedi szerződést köt: kinek-kinek igénye, elképze­lése szerint. Van ugyanis, aki a vetőmag kiszállítását is kéri, ám mellette meg­elégszik a már említett köze­pesen magas árral. Más in­kább felemelteti a céggel a megtermelt napraforgómag felvásárlási árát, de ellenté­telezésül magára vállalja a szállítással és a termeltetés­sel összefüggő költségeket. — Cégünk a becsületes munkának és a tiszta üzlet­nek a híve, mondja a fiatal­ember. Hosszú távra szóló üzleti kapcsolat kiépítésén fáradozunk. Olyan viszonyt kívánunk létesíteni leendő partnereinkkel, amely mind­két félnek előnyös. (mailár) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. II. em. 244. Telefon: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960

Next

/
Thumbnails
Contents