Pest Megyei Hírlap, 1994. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-17 / 40. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. FEBRUAR 17., CSÜTÖRTÖK Kommunikáció egy jobb világért Jó ütemben halad a beruházás Megjelent az Üzleti Elit évkönyve Reklámkultúra-honosítók Üzleti Elit címmel időszaki lapot jelentettek meg a Lion’s Group üzleti vállalkozás munkatársai. 1993-as évkönyvü­ket kedden sajtótájékoztatón mutatták be a Belügyminisz­térium Duna-palotájában. Gál István, az Üzleti Elit alapí­tója, laptulajdonosa elmondta: 1993 januárjában vetődött fel először a gondolat, hogy szük­ség van egy ilyen kiadványra. Márciusban került sor a lap be­jegyzésére, s a kiadó nevének, emblémájának, a könyv borító­tervének munkálatai is ekkor készültek el. Jelenleg hét terüle­ti igazgatóságuk van: Székesfe­hérvár, Zalaegerszeg, Sopron, Kecskemét, Miskolc, Békéscsa­ba és Szolnok. A kiadvány fő célja, hogy a világkiállításra a gazdasági éle­tet hűen mutassa be. Idén még bővíteni is szeretnék, s minősé­gében is a hosszú távú gondol­kodásmód, szemléletváltás, szorglmazójává kívánják tenni. A kiadvány pillanatnyilag ma­gánvállalkozás, de a későbbiek­ben kft.-vé, majd részvénytár­sasággá alakul át. Etikai bizott­ság szabja meg, hogy melyik cég kerülhet be a könyvbe, így se a hazai, se a külföldi szexpi­ac nem kaphat teret a kiadvány oldalain. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szolgálta­tási igazgatója elmondta, hogy a kiadvánnyal szeretnék meg­honosítani a reklámkultúrát Magyarországon. A külföldi reklám is nagy te­ret kap a lapban, fellelhetők benne azok a partnercégek, amelyekkel érdemes kapcsola­tot teremteni, de elsősorban a magyar vezető vállalkozások­nak kell szerepelniük az év­könyvben, hogy (a MALEV- val való kapcsolataik révén) a külföldi üzletemberekhez is el­juthassanak. Arra a kérdésre, hogy ez a kiadvány államilag elismert-e, s hogy kapott-e erre gazdasági támogatást, Gál István elmond­ta: mindez idáig nem. A világ- kiállításra hivatkozva viszont fognak pénzt igényelni az ál­lamtól. Nem titkolta azt sem, hogy a ’93-as év 6 millió forint veszteséggel zárult. De vállal­ják a kihívást, a versenyt a töb­bi, hasonló jellegű lappal. Kérdésünkre, hogy kialakult-e egy hatóképes üzle­ti elit Pest megyében rövid és egyértelmű választ kaptunk: nem, s Budapesten is csak most van kialakulóban. Balázs Adina Gumiabroncs-termékdíj Most már senki nem vonhatja kétségbe, hogy 1996-ban lesz világkiállítás Magyarországon. A határidőket ugyanis eddig si­került betartani, mindössze egy hónapos csúszás van, és ez is csupán abból adódik, hogy e hazánk számára igen fontos esemény beruházásainál ugyan­olyan hosszadalmasak a külön­böző engedélyezési eljárások, mint más hétköznapi ügyek esetében. Az 1996-os expót 44 hektár területen rendezzük meg a vá­ros szívében, jól megközelíthe­tő helyen. A helyszínre min­den irányból el lehet majd jut­ni közúton, s valószínűleg a Dunán is — tájékoztatott Barsi- né Pataky Etelka főbiztos. A magyarországi világkiállításra szerinte a józanság és a kiszá­míthatóság a jellemző. Olyan expót kellett kitalálnunk — mondta —, amelyet határidőre megvalósíthatunk és pénzügyi szempontból is kivitelezhető. Ez lesz az első világkiállítás az új Európa egyik új központjá­ban, s ez a rendezvény Magyar- ország számára kaput nyithat az új piacok felé. Olyan ese­mény megrendezésére készü­lünk, amely a kommunikáció jövőjét is alakítja. A magyaror­szági szak-világkiállítás címe ugyanis: Kommunikáció egy jobb világért. Míg általában a szak-világki­állítások három hónapig tarta­nak nyitva, addig hazánkban csaknem öt hónapig, 1996. má­jus 11. és október 5-e között várja az expó a látogatókat. Ez a hosszabb nyitva tartás Ma­gyarország számára az egész országra kiterjedő csatlakozó programok miatt is nagyon fon­tos. A Világkiállítási Programiro­da tájékoztatása szerint körül­belül negyvenöt állam és mint­egy tizenkét multinacionális szervezet fog részt venni az ex­pón. A meghívót az elmúlt nyár végén küldtük szét a világ­ba, s eddig ötvenöt ország adott választ, közülük negyven­nyolcán pozitívan nyilatkoz­tak. Ausztria és Németország már ki is nevezte a maga expó­biztosát. A világkiállítás megrendezé­se az előzetes számítások sze­rint egymilliárd dollárba fog kerülni, ebben azonban a kap­csolódó infrastrukturális beru­házások is benne vannak. A szervezők tíz-tizenkét millió lá­togatót várnak, de a létesítmé­nyeket tizenötmillió látogatóra tervezik. A költség egyharma- dát az állami költségvetés áll­ja, egynegyedét pedig a felső- oktatási kötvényből finanszí­rozzák. Várhatóan a költségek tíz százaléka folyik majd be te­lekeladásból, a privatizációs be­vételek pedig a beruházás hét százalékát fedezik majd. Elindí­tanak egy expó-szerencsejáté­kot, ez is a beruházás megvaló­sulását fogja segíteni. A belé­pőjegy tizenegy dollárba kerül majd. A látogatóktól remélt be­vételek a világkiállítás költsé­geinek egynegyedét fedezik majd. Megtudtuk, hogy az öt leg­nagyobb magyar bank hajlan­dó hitelekkel segíteni a világki­állítás megvalósítását, ameny- nyiben 1995-ben átmenetileg erre szükség lenne. Minden­esetre a magyarországi expó iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy be kellett határolni a bér­be adható legnagyobb terüle­tet, amely maximun kétezer négyzetméter. Az expó helyszínén meg­épül majd az a hét ház, amely Magyarország hét gazdasági­földrajzi egységét mutatja be, beleértve a kultúrájukat, kony­hájukat is. A nemzetközi gya­korlatnak megfelelően vala­mennyi létesítményt mi építjük meg és tőlünk veszik bérbe azokat a kiállítók. Egyedül az osztrákok kaptak engedélyt, egy olyan végleges épület elké­szítésére, amely az expó után is megmarad. Készül egy sport- csarnok is, ahol többek között nemzeti napok lesznek, vala­mint egy háromszáz férőhelyes színház. E két létesítményt az osztrák pavilonnal, a három végleges épülettel, valamint a teljes infrastruktúrával együtt az egyetem fogja megkapni. Az országpavilonok megépíté­sére tendert hirdettek, de erre kizárólag magyar, vagy Ma­gyarországon bejegyzett cég je­lentkezhet. Az expó megrendezését ösz- szekapcsoljuk egy Magyaror- szág-fesztivállal. Eddig a me­gyékből 448 pályázat érkezett be elő-, utó- és kísérőrendezvé­nyek megtartására, ezekből 23-at hivatalosan is elfogadtak. Barsiné Pataky Etelka ezzel kapcsolatban elmondta: fan­tasztikus élmény volt látni, mennyire józan Magyarország. Úgy vélte, 50-60 lesz azoknak a párhuzamos kísérőrendezvé­nyeknek a száma, amit el fog­nak fogadni és megközelítőleg 200 olyan rendezvény lesz, amely nem hivatalosan, de kap­csolódik az expóhoz. Megtudtuk még, hogy a ma­gyarországi világkiállítás kül­földi megítélése igen jó. Márci­us végére várjuk hazánkba a részt vevő országok képviselő­it, akik személyesen is meggyő­ződhetnek az eddig elvégzett munkák színvonaláról és az ütemterv tartásáról. Halász Csilla Két-három héten belül vitatja meg az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium vezetői érte­kezlete a gumiabroncs-ter­mékdíj bevezetésének terve­zetét. A gumiabroncs-termékdíj bevezetésével elsősorban olyan forrást kívánnak terem­teni, amelyből finanszírozha­tó a használt abroncsok be­gyűjtése és újrahasznosítása. Magyarországon évente 45-50 ezer tonna gumiab­roncs-hulladék keletkezik, de ennek csupán 15-20 százalé­kát használják fel, a többsé­gét a cementiparban fűtő­anyagként, vagy őrölt állapot­ban, például az útépítésekhez. AZ ÁVÜ VÁLASZOL Mire jó a marketing adatbázis? Az információ a privatizációban is pénzt ér. Nyilvánvaló, hogy több esélye van a sikerre an­nak, aki hamarabb vagy számára kedvezőbb áron tud hozzájutni a kiszemelt vagyontárgy­hoz. Az ÁVÜ marketing adatbázisát a szakértők éppen azzal a céllal hozták létre, hogy min­denkinek hozzáférhetővé tegyék az információkat. De milyen adatok vannak ebben az adat­bázisban? Kik férhetnek hozzá az információkhoz és hogyan? Erről számol be Zsigmond Éva, az ÁVÜ Ügyfélszolgálatának vezetője és Pogáts Tibor, az ÁVÜ főtanácsosa. — Milyen adatokat tartalmaz az ÁVÜ marketing adatbázisa? Zs. É.: Először is az állami vál­lalatok által értékesítendő önál­ló fizikai egységek, ingatlanok adatait. Ezekről közöljük a terü­letük nagyságát, a címüket, a va­gyonértéküket; azt, amelyet a vállalat megállapított. A számí­tógépes rendszerünk képes arra, hogy méret, tevékenység vagy ágazat szerint ..keressen vissza” ingatlanokat, ha tehát valaki lis­tát akar például az 5000 négy­zetméteres budapesti raktárak­ról vagy a panziónak is alkal­mas üdülőkről az egész ország­ban, akkor azt ki tudjuk szolgál- ni — És ha valakit egy cég, egy társaság adatai érdekelnek? Zs. E.: Ebben az esetben meg tudjuk neki adni a cég pontos nevét, az ügyvezető nevét, a be­jegyzés helyét, a cég tőkestruk­ját. Az adatbázisból egyébként tájékozódni lehet az éppen aktu­ális pályázatokról is; az érdeklő­dők megtudhatják, melyik ága­zatban mi eladó, sőt, ha egy konkrét vállalatról érdeklődik, amelyre írtak ki pályázatot, ak­kor a tender teljes szövegét is le tudjuk kérni. Mindezeket az in­formációkat angolul és németül is az érdeklődők rendelkezésére tudjuk bocsátani. — Még mi van a marketing adatbázisban? Zs. É.: A rendszer egy hónapra visszamenően tartalmazza az ÁVÜ Igazgatótanácsának dönté­seit, a legfontosabb információ­kat a kárpótlási jegy-részvény­cserékről, valamint a kiadványa­ink listáját. Ezek között megem­líteném a Privatizációs Füzetek sorozatot és a Fényképes kataló­gust az állami vállalatok megvá­sárolható tulajdonrészeiről. — Milyen gyakran aktualizál­ják az adatbázist? Mennyire frissek a benne lévő informáci­ók? P. T.: Azokat az adatokat, ame­lyek az ÁVÜ-ből származnak — mint pl. a pályázati kiíráso­kat —, hetente, azokat pedig, amelyeket a cégektől kapunk, havonta aktualizáljuk. Felhív­nám azonban a figyelmet két dologra: az egyik az, hogy az adatbázis bővülésére nem lehet számítani, mert folyamatosan értékesítjük a társaságokat, in­gatlanokat és vagyontárgyakat. A másik olyan dolog pedig, amiről könnyen elfeledkeznek az emberek az, hogy ha valaki kiszemelt magának például egy vagyontárgyat, akkor ez még nem jelenti azt, hogy meg is ve­heti. Az ÁVÜ minden esetben pályázatot ír ki az értékesítendő tulajdonrészre, és azt az vásárol­hatja meg, aki a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Természetesen az érdeklődők kezdeményezhe­tik az általuk kiszemelt vagyon­tárgy mielőbbi pályázati kiíratá­sát az ÁVÜ-nél, de még egy­szer hangsúlyozom, nem élvez elsőbbséget más pályázókkal szemben. — Kell fizetni a marketing adat­bázis szolgáltatásaiért? Zs. E.: Gyakorlatilag nem. Ak- kor kérünk képletes — oldalan­ként 10 Ft-os — díjat, ha az in­formációkat papírra kinyomtat­va is kéri az érdeklődő. — Hogyan lehet ezeket az ada­tokat megszerezni? P. T.: Személyesen az ÁVÜ Budapesti Ügyfélszolgálatán (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) vagy az ÁVÜ vidéki ügy­félszolgálati irodáiban, ahol az érdeklődők megtalálják ugyanezeket az adatokat. Le­hetőség van arra is, hogy mindazok, akiknek van szemé­lyi számítógépük és fax-mode- mük, telefonon is lekérhessék ezeket az információkat az Or­szágos Kisvállalkozás-fejlesz­tési Iroda számítógépes rend­szeréből. A rendszer használa­ta ingyenes; az igénybevevő­nek csak a telefonszámlát kell fizetni. A bekapcsolódás pon­tos technikai feltételeiről az ÁVÜ-ben a 266-8504-es, az OKfl-ban pedig a 117-8766-os telefonszámon adnak információt. túráját és tulajdonosi struktúra­AIXAMI VAGYOATGYAOILSIAi r Forintos hírek Egy év alatt a legnagyobb mértékben, 26,8 százalék­kal a svájci frankkal szem­ben értékelődött le a fo­rint, míg a spanyol pezetá­val szemben nem válto­zott nemzeti fizetőeszkö­zünk értéke. Az 1993. feb­ruár 16. és 1994. február 16. közötti időszakban hat alkalommal értékelték le a forintot, összességében mintegy 17 százalékkal. Az elmúlt héten az ország­ban megtartott 270 kárpót­lási földárverésen több mint 328 ezer aranykoro­na értékű földterület ta­lált gazdára. A liciteken részt vevő 9448 árverező­ből pedig 6302-en jutottak földtulajdonhoz. Az árve­rések kezdetétől az elmúlt hét végéig összesen 15 218 árverést tartottak az országban, melyen több mint 28 millió arany­korona értékű földterület került 360 ezer kárpótlás­ra jogosult birtokába. A Földművelésügyi Mi­nisztérium legfrissebb je­lentéséből kiderül, hogy a piacokon, bár még csak el­vétve és kis mennyiség­ben, de már megjelent a hazai termesztésű korai paprika és kígyóuborka. A forgalomba hozott pri­mőr zöldségek nagy több­sége viszont még mindig külföldről származik. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsé­ge szeretne megállapodni legalább három évre a szénbánya-erőmű integrá­cióba nem került tíz szén- bányászati társaság erőmű­vi szénátadásáról — hang­zott el a szakszervezet teg­napi sajtótájékoztatóján. A BDSZ azért kezdemé­nyezi ismét a megállapo­dást, hogy így szerezzen garanciát a bér és szoci­ális juttatások forrásainak megteremtésére. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! * így helyes! Lapunk keddi számában, a Meddig szökik a víz ára című riportunkban sajnálatos elírás történt. A Dunamenti Regionális Vízműveknél ugyanis nem 30—40 forint, hanem csupán 5 fillér egy li­ter víz előállítási költsége. Az érintettek és olvasóink szí­ves elnézését kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents